Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)
1954-09-23 / 232. szám, csütörtök
T rosa? Ä világsajtó Mendes-France terveiről A „Francé Presse" sajtóügynökség Mendes-France strassbourgi beszédével kapcsolatban megjegyzi, hogy „az eltemetett európai védelmi közösség hívei" örömmel fogadták a francia miniszterelnök beszédét. A sajtóügynökség rámutat Spaak „általában kedvező magatartására". Spaak ugyanis a francia javaslatokkal szemben az európai agresszív katonai egyezmény bösz propagátora. White, az amerikai állami departement képviselője kijelentette, hogy „a memorandumot, amely MendesFrance miniszterelnök egyes javaslatait tartalmazza, a hadügyminisztérium és az állami departement tanulmányozni fogja s Dullesnak Washingtonba való visszaérkezése előtt semilyen hivatalos nyilatkozatot nem tesznek e kérdésben. Reston, a „New-York Times" washingtoni tudósítója jellemzi az USA hivatalos köreinek magatartását a francia memorandummal szemben, melyben visszatükröződnek az USA és Franciaország közti ellentétek s kijelenti, hogy a memorandum „nem felel meg Dulles államtitkár reményeinek" és hogy a francia javaslatok „nem váltottak ki lelkesedést Washingtonban". „Washington gyanakszik, hogy a francia miniszterelnök a fö súlyt azért fektette a brüsszeli szerződésre, hogy fóleg Németország felfegyverzése tekintetében korlátozza az Egyesült Államok jövőbeni tevékenységét," — írja Reston. Reston egyszersmind kétségbevonja, hogy a francia nemzetgyűlés elfogadja Nyugat-Németország felfegyverzésének újabb tervét. Mint Reston megjegyzi, felmerül a kérdés, „elfogadja-e a nemzetközi hadsereg gondolatát elutasító francia nemzetgyűlés a • német hadsereg brüsszeli és atlanti szerződés keretében való megalakulásának gondolatát." Reston összefoglalja Washington nézetét a francia javaslatokkal kapcsolatban és kijelenti, hogy a francia javaslatok megkövetelik, hogy a legjobb esetben temérdek kérdést tárgyaljanak le. A „Times" diplomáciai megfigyelője szerint a francia kormány memoranduma óvatos, azonban nem negatív visszhangot váltott ki az angol külügyminisztériumban. A legfőbb különbség az angol és francia javaslatok között nyilvánvalóan abban van, hogy a franciák nagy súlyt fektetnek az európai csapategységek felett az európai szervezet részéről gyakorolt felügyeletre és ellenőrzésre. Az angolok véleménye szerint bármilyen megegyezés esetén is a NATO-n keresztül kell megteremteni a katonai szervezetet. A francia javaslatok a valóságban a nemzetfölötti jellegétől megfosztott európai védelmi közösség megteremtését jelenthetik, amit az angol kormány nem fogad el. A „Times" úgy véli, hogy „bizonyos kilátások vannak arra vonatkozólag, hogy a franciák és angolok összeegyeztessék nézeteiket Nyugat-Németországnak a NATO-ba való bevonása tekintetében. A „Reuter" washingtoni tudósítója kiemeli, hogy az amerikaiak kényszeríteni akarják Franciaországot, hogy megértse: az Egyesült Államok és Anglia kitartanak amellett, hogy akár Franciaország beleegyezésével, akár beleegyezése nélkül Ismerjék el Németország szuverenitását és szervezzék meg Németország hozzájárulását Nyugat-Európa kollektív védelméhez. A „Scotsman" című lap szerkesztőségi cikkében azt írja. hogy „az Egyesült Államok feltétlenül fel akarja fegyverezni Németországot. Sajnos többé-kevésbbé nyugtalansággal tölti el az USA-t, éppúgy mint a többi nyugati országokat a német militarizmus feltámasztása elleni biztosítékok kérdése. Ez a kérdés azonban főleg Mendes-Francenak okoz aggodalmakat. Németország tudja, — hangsúlyozza a Scotsman — Dulles amellett van, hogy adják meg a szuverenitást Németországnak és vegyék fel a NATO-ba. Ezzel tehát tisztára söpörték a londoni értekezlet feszült tárgyalásainak színterét. Tito jugoszláv államelnök beszéde A „Borba" közölte Tito jugoszláv államelnöknek a szlavóniai Osztrozsnyán mondott beszédét. Beszéde elején Tito Jugoszlávia belpolitikai és gazdasági kérdéseivel foglalkozott. A továbbiakban külpolitikai kérdésekkel foglalkozva Tito kijelentette, hogy Jugoszlávia sohasem hitt az ,,európai védelmi közösség" életképességében, sőt ellenkezőleg, „mindig halva született gyermeknek tartotta, vagyis valami olyanfélének, ami mesterségesen alakult meg és nincs létjogosultsága". Tito kijelentette, hogy az „európai védelmi közösség" kudarca nem katasztrófa és hogy megvannak a lehetőségek arra, hogy Európa biztonságát elérhessük nemcsak kívülről, de magában Európában. ..Ügyelni kell arra, hogy az európai egyesülés gondolata egészséges alapot nyerjen, hogy Európa belsejében javuljanak az egyes országok közötti kapcsolatok." „Már többször kijelentettük, — mondta Tito, — hogy ilyen európai védelmi közösséggel hajlandók vagyunk együttműködni, de semmi esetre sem olyannal, mint amilyet azelőtt javasoltak." Jugoszláviának az északatlanü tömbhöz való csatlakozására vonatkozólag kijelentette, hogy „az atlanti tömb hovatovább ideológiu és politikai jelleget ölt és ez a kommunizmus elleni harcot jelenti. Ezért számunkra elfogadhatatlan az, amibe bennünket bele akar< tak kényszeríteni — az atlanti tömbhöz való csatlakozás." Tito kijelentette, hogy Jugoszláviának semmi helye az atlanti tömbben és azt mondotta: ..Együttműködhetünk különböző kérdésekben és együtt is működünk bizonyos tekintetben az atlanti tömbbel, de csak egyes elhatárolt kérdésekben. Minden ideológiai harc, bármilyen preventív háború kívánsága idegen számunkra és ezekben a kérdésekben nem működhetünk együtt-" „Meg akarom jegyezni" — jelentette ki a továbbiakban Tito, — hogy minden háború abszurd, de az ideológiai háború még inkább az. Az ilyen harcnak ellene vagyunk és ezért nem egyezhetünk bele a külföld ellen irányuló propagandába." Beszéde végén Tito azt mondotta. hogy Jugoszláviának más államokkal való együttműködési politikája már megnyilatkozott a Szovjetunióval, Magyarországgal, Bulgáriával, Romániával, Albániával ŕs most már Csehszlovákiával is megújított kapcsolataiban. Formálhat-e ma magának jogot valaki arra, hogy minket elítéljen a mostani magatartásunkért? Vagy ehelyett talán szükséges, hogy továbbra is kötekedjünk velük? — mondatta Tito. — Senkinek sincs joga ahhoz, hogy minket elítéljenLehet, hogy ez valaki számára hasznosnak bizonyulna, de a mi számunkra és az egész világ számára egyáltalán nem hasznos-" Japán belpolitikai helyzete A tokiói rádió jelentese szerint a japán parlament alsóházának pénzügyi és felülvizsgáló bizottsága — amely több hajóstársaság által megvesztegetéssel vádolt magasrangú állami hivatalnok és politikus ügyében folytatott vizsgálatot — Josida miniszterelnök elleni bírósági eljárás megindítását határozta el. A bizottság ezt a határozatot azért hozta, mert Josida a pénzügyi és felülvizsgáló bizottság előtt a hajóipari botránnyal kapcsolatban megtagadta a vallomástételt. Úgy hírlik, hogy a japán kormány és a vezető liberális párt a botrány elsimítása végett az igazságügyminisztert kéri meg az „ellenőrzés jogának' 2 gyakorlására, miáltal az egész esetet gyakorlatilag beszüntetnék. Tanakát, a pénzügyi és felülvizsgáló bizottság elnökét nemrégen kizárták a liberális pártból mert nem volt hajlandó elsimítani a hajóipari botrányt. A tokiói rádió szerint Tanaka a pénzügyi és felülvizsgáló bizottság tagjaival felkereste Ohara igazságügyminisztert és kérte, hogy az igazságügyminisztérium ne gördítsen akadályokat a Josida elleni per útjába. A hírszolgálat beszámol arról, hogy Szato főügyész kijelentése szerint a tokiói ügyészség már meg is kezdte a Josida elleni vádak kivizsgálását. Az «ázsiai szolidaritás hónapja» Indiában Az Új Kína sajtóiroda jelentette, hogy India különböző részein a lakosság aktívan részt vesz az indiai békevédők bizottsága által rendezett „ázsiai szolidaritás hónapjának" akcióin. Madrasz állam valamennyi részében megtartott ülésekről határozatok érkeznek, amelyek elítélik /a délkeletázsiai agresszív egyezményt és követelik a nemzetek békés együttélése alapelvének elfogadását A kínai békevédők bizottsága ez alkalommal üdvözletet küldött az indiai békevédők bizottságának. Az amerikai agresszív körök által nemrégen megteremtett délkeletázsiai katonai tömb — áll az üdvözletben — kísérlet a genfi egyezmény elszabotálására és célja az ázsiai országok közötti szakadás megőrzése Mindez összeegyeztethetetlen az ázsiai nemzetek érdekeivel és vágyaival. • Az üdvözlet végén ez áll: A kínai nép India és más ázsiai országok népével együtt el van szánva arra. hogy szembehelyezkedik az amerikaiak által összetákolt agresszív katonai tömbbel, megvalósítja a nemzetek békés együttélésének öt alapelvét és megteremti Ázsiában a kollektív békét. A francia nemzetgyűlésnek az EVK ügyében hozott elutasító határozata Jean Effel francia rajzolómiivészt a „Piroska és a farkas" mese alábbi változatának illusztrálására késztette. (Piroska a rajzon Marianne-t — Franciaországot ábrázolja.) Üj magyar nagykövet a Kínai Népköztársaságban Az Új Kína sajtóiroda jelenti, hogy Szkladán Ágoston, a Magyar Népköztársaság újonnan, kinevezett kínai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szeptember 21-én látogatást tett Csou En-laj külügyminiszternél és átadta megbízólevelét. Piroska a „szürke farkasnak": — Eredj innen, amerikai öreganyáiinak mesélj az ,, európai védelmi közsségről", J de ne nekem!... (Megjelent a „Lityeraturnaja gazeta"-ban ) Megnyílt az ENSz közgyűlésének IX. ülésszaka Szeptember 21-én, newyorki időszámítás szerint 15 óra 15 perckor megkezdődött az ENSz közgyűlésének IX. ülésszaka, amelyet Pandit asszony nyitott meg. Pandit asszony mint lelépő elnök rövid beszédet mondott, amelyben azt a nézetét fejezte ki, hogy a IX. ülésszak „minden lehetőséget megragad arra, hogy hozzájáruljon a béliéhez és a nemzetközi megértéshez és fokozza ennek lehetőségét". Pandit assaony hang' súlyozta, hogy e feladat teljesítésében türelemre és kitartásra van szükség, s kijelentette: „Az indokínai háborúnak véget vető tárgyalás sikere megmutatta, hogy tárgyalás útján a legnehezebb és legveszélyesebb viszályok is megoldhatók. Igaz, hogy ezt a tárgyalást nem közvetlenül az Egyesült Nemzetek folytatták. Mindez nem csökkenti a hadicselekmények befejezése fölötti örömünket, valamint örömünket a súlyos veszteségek véget érése és még nagycb'" viszály további veszedelmének elhárulása fölött.?' A közgyűlés Pandit asszony beszéde után kinevezte a mandátumbizottság tagjait. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője javasolta, hogy a Kínai Népköztársaság képviselői foglaljanak helyet a közgyűlésben és az ENSz más szerveiben. Hangsúlyozta, hogy a külügyminiszterek berlini értekezlete és a genfi értekezlet hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, majd megjegyezte: a genfi értekezlet megmutatta, hogy a nemzetközi béke és biztonság kérdéseit nem lehet megoldani a Kínai Népköztársaság — mint nagyhatalom részvétele nélkül. _ _ _ _ A. J. Visinszkij rámutatott arra, hogy ezt a kérdést már régén megoldották volna, ha az USA nem helyezkedett volna oppozícióba. Beszéde végén hivatalosan javasolta, hogy a közgyűlésben és az Egyesült Nemzetek Szervezetének más szerveiben adjanak helyet a Kínai Népköztársaság képviselőinek. A közgyűlés 43 szavazattal 11 ellenében úgy határozott. hogy a Kínai NépköztársasáS ENŠz-'beli jogai visszaállításának kérdésében folytatandó tárgyalást ' elhalasztja. KÜLFÖLDI HÍREK A Magyar Népköztársaság országgyűlése szeptember 21-én jóváhagyta az alkotmány kiegészítéseiről és módosításairól szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés tagjai ezután meghallgatták a tanácsokról szóló törvényjavaslatról tartott beszámolót, majd megkezdődött a vita. #' # * Az uráli állami népi együttes és a Bulgária felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából Bulgáriában vendégszereplő szovjet művészek csoportja néhány előadást rendezett a bolgár • fővárosban és néhány más városban és ipari központban. Szmolenszkaja, Balasov, Saposnyikov művészek orosz, nyugateurópai és szovjet zeneszerzők műveitől adtak elő, az uráli együttes pedig dal- és táncbemutatót rendezett a Szabadság-park szabadtéri színpadán » * • A vietnami sajtóiroda jelenti, hogy 95 szabadlábra helyezett politikai fogoly megtagadta visszatérését a francia félhez. A vietnami néphadsereg Sam Sonban 104 politikai foglyot helyezett szabadlábra. Eltávozásuk előtt a fracia tisztek a francia hajó fedélzetén szidalmazták és ütlegelték őket, mivel elimeréssel nyilatkoztak a nekik adott kegyelemről. Kilencvenöt fogoly ezután elhagyta a hajót és a szárazföldre lépett, s annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaságban maradhasson. A montevideói nyomdaipari munkások 24 órás sztrájkkal tiltakoztak a súlyos munkafeltételek ellen. A sztrájk idején egyetlen lap sem jelent meg a fővárosban. A „Narodna mladezs" című bolgár ifjúsági lapot, a Népi Ifjúság Dimitrov-szövetsége központi bizottságának sajtószervét fennállásának 10. évfordulója alkalmából az „1944. szeptember 9." érdemrend első fokozatával tüntették ki. Ali Szasztroamidjojo indonéz miniszterelnök szeptember 21-én Delhibe érkezett. Sajtójelentések szerint látogatása összefügg az indonéz nyilvánosság széled köreinek elégedetlenségével, amelyet a délkeletázsiai katonai tömb szerződésének aláírása váltott ki. Csanda indiai külügyminiszterhelyettes az államtanácsban kijelentette, hogy az indiai kormány mindent megtesz India területi sérthetetlenségének biztosítására. India határainak portugál katonák által történt ismételt megsértéséről kijelentette, hogy a portugál hivatalokat tájékoztatták arról: az inA londoni kikötő hajógyárainak elektrotechnikusai szeptember 21-én sztrájkba léptek tiltakozásul öt munkás elbocsátása ellen. Vasárnap Hannoverben leleplezték Bert von Rundstedt volt hitlerista tábornagy emlékművét. Von Rundstedt 1938-ban a müncheni döntést végrehajtó, és a Csehszlovák Köztársaság határvidékét megszálló hadseregcsoport parancsnoka volt. A szobor leleplezésén részt vett a nyugatnémet „határőrség" osztaga is, amely az előkészületben levő nyugatnémet hadsereg legfőbb kádere. A szobor leleplezésén Blumentritt tábornok, Runstedt vezérkarának volt főnöke mondott beszédet. * * • Jules Moch francia képviselő, akit az európai hadsereg szerződésével szembeni magatartása miatt kizártak a francia szocialista pártból, kedden Le Havreben, az ENSz lefegyverzési bizottságának newyorki ülésére utazása előtt kijelentette, hogy a nemzetközi ellenőrzés alatt megvalósuló fokozatos lefegyverzési mellett foglal állást. Árucsereforgalmi egyezmény Magyarország és Ausztria között Bécsben hivatalosan közzétették, hogy Budapesten árucsereforgalmi egyezményt írtak alá Magyarország I és Ausztria között. A két ország 32 millió dollár értékű árut cserél ki egymás között. Magyarország gabonát, tojást, növényi olajat, rizst, gyümölcsöt és zöldséget, ipari olajat és kenőanyagot, különféle gépeket, bauxitot és egyéb anyagot szállít 'Ausztriának. Ausztria fát, magnéziumot, papírt, acélt, vasat, fémipari termékeket, különféle gépeket és műszereket, szódát és egyéb cikkeket exportál Magyarországra. Amerikai gentleman fáklyával a kezében: — ördög és pokol! Találdiai kormány a jövőben a határsér | j on most az ember valahol egy hetésekre kénytelen lesz megfelelő , yet m e, yet felgyl í ,. hatna! lepesckkel valaszolni, melyeknek következményeiért a portugál kor- : (Bramke rajza mányra hárui a felelősség. J a „Neues Deutschland"-baaj
