Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-19 / 229. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. szeptember 19, vasárnap 30 fillér VII. évfolyam 229. szám. A mai számban: Energetikai dolgozók a kormányhatározat teljesí­téséért (2. old.) A demokratikus Németország Nemzeti Arcvonalának választási felhívása (3. old.) Az idegenlégió volt német tagjai vádolnak (4. old.) A jihlavai kerület teljesítette a gabonabegyűjtés tervét (5. old.) A szófiai nemzetközi ökölvívó-tornán: Csehszlovákia —NDK 10:10, Szovjetunió—Magyarország 16:4 (6. old.) Néphadseregünk — a béke őre (7. old.) Rádióműsor (8. old.) Az őszi kapásnövények betakarítása Megkezdődött az őszi munka. Szerte az országban készítik az ősziek alá a magágyat. Sok helyen az őszi árpát már elvetették, most vetik a rozsot, s nem egy szövet kezetben úgy készülődnek, hogy szeptember utolsó hetében teljes erővel hozzálássanak a búza elve­téséhez. A szántás-vetési munkák­kal egyidőben azonban el kell vé­gezni a kapásnövények betakarí­tását is. Sőt azokon a helyeken, ahol a kukorica után búzát szán­dékoznak vetni, minél előbb le kell törni a kukoricát, levágni a kórót, hogy a földet gyorsan és jól elő­készíthessék a vetés alá. Nagy munka vár hát mezőgazdasági dol­gozóinkra. Igaz, ilyenkor már több a munkáskéz mint aratás vagy cséplés idején, mégis, alapos fel­készültségre van szükség, mert a kukorica, a krumpli, s a répa be­takarítása elég szaporátlan munka és sok munkaerőt igényel. A szeptember elején beállott ká­nikula következtében egyes vidé­keken igen gyorsan beérett a ku­korica, annyira, hogy több helyen már javában végzik a törést. A kukorica hirtelen beérése nem egy szövetkezetben felkészületlenül ér­te a csoportokat és nem tudták azonnal a fogatokat biztosítani a kukorica hazaszállítására sem, mi­vel azok a vetéssel vannak elfog­lalva. Egyes szövetkezetekben most szedik a babot, most végzik a maghere, a köles és a moharmag­cséplést s így kevesebb munka­erőt fordíthatnak a kapásnövények betakarítására. Az igaz, hogy eze­ket a munkákat is el kell végezni, de semmi esetre sem szabad elha­nyagolni a kapásnövények betaka­rítását. Nagy veszteség éri a szö­vetkezeteket, ha későn takarítják be a kukoricát. Káruk származik ebből elsősorban azért, mert ha búzát akarnak a földbe tenni és ha hosszadalmasan elhúzódik a szántás, a talajelőkészítés, későn kerül a földbe a mag, gyengébb lesz a jövő évi búzatermés. Má­sodsorban kárát vallja a kései be­takarításnak az állattenyésztés. Minden jó gazda tudja, hogy az idejében betakarított kukoricaszár, külöriösen elsilózva, igen jó takar­mány. Fel kell használni tehát minden lehetőséget, legkivált a takarmánybiztosítás szempontjából a kukorica gyors betakarítására. Követendő példa ebben a köböl­kúti traktorállomás, amelynek két szerelője, Veszelovszky Sándor és Jakubovics Béla merész újítással megtalálta a módját annak, ho­gyan könnyíthetjük meg gépi erő segítségével a szc /etkezeti tagok munkáját az őszi betakarításban. Egy Sz-6-os arató-cséplő szovjet kombájnból olyan gépet szerkesz­tettek, amely egyszerre töri a ku­koricát, a kórót pedig silótakar­mánynak felaprózza. Örvendetes dolog, hogy traktor­állomásainak évről évre egyre na­gyobb segítséget nyújtanak a nö­vényápolásban, az aratásban és a cséplésben az egységes földműves­szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Még örven­detesebb, hogy arra az egyetlen munkaterületre, ahova eddig nem igen jutott elég gép — s éz a ren­geteg kézierőt igénylő szaporátlan munka, a kapásnövények betaka­rítása — egyre több gépet juttat fejlődő iparunk és traktorállomá saink dolgozóinak ötletessége, al kotókezdeményezése, segíteni aka rása. Mert nemcsak a köbölkút! traktorállomás dolgozói készültek fel lelkiismeretesen az őszi beta­karításra, hanem hazánk csaknem minden traktorállomása a tavalyi­hoz viszonyítva sokkal több külön­féle géppel segíti szövetkezetein­ket. A cukor- és a takarmányrépa betakarítás^ talán a legszaporátla­nabb dolog, s igen sok emberi munkaerőt igényel. Ezen a téren is számottevő gépi segítséget nyújthatnak a traktorál­lomások. Amellett, hogy az idén az elmúlt őszhöz mérten kétszáz ré­paszántóekével és kilencvenhat ré pakombájnnal szaporodott a trak­torállomások gépparkja, sok olyan eszköz áll rendelkezésükre, ame­lyekkel jelentősen hozzájárulhat nak a répa betakarításának meg­gyorsításához. A répa kiszántásá­ra átalakíthatunk egyszerű ekét is, mégpedig úgy, hogy a kormányle mezt leszereljük, az éles vasak helyett régi, tompábbakat szere lünk fel. Az ilyen rögtönzött trak­torvontatású eke jól bevált már a mult évben is, mert valósággal ki túrja a répát a földből. Elsősor­ban azért is célszerű az ilyen ré paszántóeke, mert sokkal gyorsabb vele a munka, mint kézzel, másod sorban pedig nagyban könnyíti a répaszedés munkáját. Leggazdasá­gosabb szerszám a répa betakarí tásához a szovjet gyártmányú SKEM répakombájn. Ez a gép az elmúlt őszön már több szövetkezet­ben működött, jól bevált, szeretik a szövetkezetek tagjai, mert a répát kiszedi a földből, levágja a leve­leket, egyúttal úgy letisztítja róla a földet mint annak a rendje. A kapásnövények betakarításá­ban a gépek munkája mellett igen nagy szerep jut az embernek. Mert azzal, hogy egy-egy aratócséplő­kombájnt átalakítottunk kukorica­szedőgéppé, nincs megoldva a ku­korica betakarítás gépesítése. Azokban a szövetkezetekben tehát, amelyekben a gépi erő nélkül kell betakarítani a kukoricát, alaposan meg kell szervezni a munkát, s mielőbb meg kell kezdeni a törést, mert a kukorica túlérik, megszá­rad a kórója, sokkal nehezebb ve­le dolgozni. A túlérett száron a kalász lehajlik, tőben megpuhul, s így nehezen törik, s ide-oda kell csavargatni, míg elválik a szártól. A kukoricaszár levele pedig köny­nyen lehull, s akkor már sokat veszít takarmányértékéből. A kukorica s a kukoricaszár, a takarmányrépa igen fontos takar­mány. Ha a meglévő kukoricater­mést hiánytalanul betakarítjuk, lesz mit adni a hízónak, több lesz a zsír, s több a hús. A szarvas­marhaállomány jó átteleltetése is attól függ, mennyi takarmányt biztosítunk télire. S hogy ezen a téren ne forduljanak elő hibák, teljes erővel hozzá kell látnunk az őszi kapások betakarításához. A betakarítás sikere érdekében le­gyenek a falusi pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok a szö­vetkezetek és az egyénileg dolgo­zó parasztok segítségére. Irányít­sák, szervezzék a munkák menetét, s mozgósítsák az egész falut a ka­pásnövények betakarítására. HAZANK ELETEBÖL • • • A bratislavai kerület állami birtokain az őszi vetéseknél betartják az agrotechnikai határ­időket A bratislavai kerület állami bir­tokain nagy gondot fordítanak az ősziek vetésénél az agrotechnikai határidők betartására. A bratisla­vai, nagymegyeri és dunaszerdahe­lyi állami birtokok elsőként fejez­ték be az őszi árpa vetését. A bra­tislavai kerület minden állami gaz­daságában szeptember 10-én meg­kezdték a rozs vetését. Ezt a mun­kát a terv szerint szeptember 20­ig Befejezik. A szenei és pöstyéni állami birtokok már bejelentették a rozs vetésének befejezését. A du­naszerdahelyi állami birtokon már 80 hektár rozst vetettek el. Megkezdték az őszi árpa vetését A losonci járásban lévő Mikuso­viee EFSz-ének tagjai a tavalyi és az idei tapasztalatok ^lapján ki­dolgozták az idei őszi munkák rész­letes tervét- A terv teljesítését rendszeresen ellenőrzik és heten­ként kiértékelik. A rendszeres el­lenőrzésnek és annak, hogy a ta­gok minden nap megismerik fel­adataikat, köszönhetik, hogy a mi­kusovicei EFSz tagjai már csak­nem 100 százalékra előkészítették a földeket az őszi vetéshez, 100 százalékra teljesítették a repce ve­tését és megkezdték az őszi árpa vetését is­Gyorsfejtök jó munkája A karvinai Csehszlovák Hadsereg­nagybánya előkészítő- és folyosó­nyitási munkálatokat végző brigád­jai felelősségteljes feladatot végez­nek az új szénlelőhelyek előkészí­tésében. Jó munkájukkal biztosít­ják a fejtőcsoportok részére az új munkahelyeket. Nagyban hozzájá­rulnak ezzel a fejtési terv teljesí­téséhez­Az üzem számára nagyjelentősé­gű, hogy a folyosóhajtó birgádok — mint például Erich OwczarZy­nak. a „Kiváló Munkáért" érdem­rend viselőjének csoportja —nagy­teljesítményű új munkamódszere­ket alkalmaznak. Boriszkin munka­módszerével idén márciusban 620 méter folyosót törtek át Szeptem­berben egyszerre négy folyosó át­törésén dolgoznak, hogy így ele­gendő munkahelyet készítsenek elő a fejtéshez. A 36-tagú kollektíva minden műszakban az egyes mun­kálatok szerint négy csoportra osz­lik. Naponta 20—25 méteres előre­törést érnek el. A palárikovói helyi nemzeti bizottság sikeresen teljesíti feladatát Ján Miškovič, a nyitrai kerület­ben lévő palárikovói helyi nemzeti bizottság elnöke és Alexander Súd­ka titkár munkájukban állandóan jobb és jobb eredményeket érnek el. A palárikovói helyi nemzeti bi­zottság a járás vándorzászlajának többszörös birtokosa. Alexander Šudka titkár már többször elnyer­te a járás legjobb titkára zászla­ját. Habár a helyi nemzeti bizott­ságokba való választások óta csu­pán négy hónap telt el. a palári­kovói helyi nemzeti bizottság az akcióterv több pontját máris tel­jesítette. A községben nyári fürdőt építettek. Ennél az építkezésnél csupán az építőanyag 90.000 koro­nába került. A helyi nemzeti bi­zottság brigádokat szervezett az építkezés; munkálatokhoz. Kiszéle­sítették és rendbehozták az Ifjú­ság-parkját. A felszabadulástól 1953 végéig a községben 103 családi há­zat építettek. A helyi nemzeti bi­zottság támogatásával Palárikovó­ban 80 családi házat építenek ez­idén. A nemzeti bizottság már 199 házhelyet utalt ki az igénylőknek új házak építésére. A községben ez év végéig újabb építkezéseket kezdenek meg. Folyamatban van az autóbuszgarázs, valamint a tűz­oltóegyesület garázsának építése. A községben mosoda megnyitását is tervezik. A bizottság már beszerez­te a villanymosógépet. Az év vé­géig másfél kilométeres útszakaszt javítanak meg a községben. Kassai építőmunkások a lakásépítési terv teljesítéséért K. öröskörül mindenütt készü lő és részben már használatba átadott házakat látunk. Hatalmas emeletes épületek körülbástyázva állványokkal. Keverőgépek zúgá­sa, érkező és távozó teherautók motorjának zöreje tölti be a le­vegőt. Itt állunk a kassai Tavasz­utcában és csodálattal nézzük a mozgalmas képet. Itt építenek a Priemstav-üzem szorgalmas építő­munkásai a dolgozóknak világos, tiszta lakóházakat. Háztömb, ház tömb mellett sorakozik- Már ed­dig 72 lakásegység készült el s ebben az évben még 124-et adnak át az új lakóknak. Az építkezésen az első félévben a tervet 103 szá­zalékra teljesítették és 20 lakás­egységet adtak áj, terven felül. A'második félévben több nehézség akadályozta a munkát. Ezek kö­zül a legtöbb gondot a munkaerő­hiányzás okozta, ami kivált a nyári munkák megkezdése óta kü" lönösen magasra szökött. A szocialista versenyben augusz­tusban legjobb eredményt ért el Szarka István kőműves csoportja. Tervüket a kiváló csoport tagjai 250 százalékra teljesítették. Szar­ka István csoportvezető jó hírne­vét szorgalmas, odaadó munkájá­val már régen megalapozta. Még az első negyedévben elnyerte az építőipari minisztérium kitüntető oklevelét és pénzjutalmat is ka­pott becsületes munkájáért. Szar­ka elvtárs családjával együtt már az egyik újonnan épített házban lakik. A üzem vezetősége ezzel jutalmazta jó munkáját. De megemlíthetünk még más csoportokat is, melyek a verseny­ben jó eredményeket értek el Vylcsek elvtárs háromtagú ács­csoportja 200 százalékra teljesí tette a tervet, Ricó Pál elvtárs hattagú malterozó csoportja szin­tén 200 százalékos eredményt ért el. Csernogursky elvtárs vasas csoportja becsülettel teljesítette feladatát augusztus folyamán. Csernogursky elvtárs többszörö­sen kitüntetett dolgozó és cso­portja állandóan kétszeres nor­mát teljesít naponta. Dancsó elv­társ nyolctagú , kubikuscsoportja, csupa kaposkelecsényi dolgozó, ugyancsak dicséretreméltó ered ményeket mutat fel. A z építkezés műszaki veze­tője. elmondotta, hogy az üzemben már most széles körben előkészí­tik a téli munkát. Célkitűzésük olyan munkafeltételek megte remtése, hogy télen is zavartala­nul dolgozhassanak az építők. A tél beálltáig igyekeznek az ösz­szes épületeket befedni és minde­nütt kokszkályhákat állítanak fel. Gondoskodnak a munkások téli ruhával való ellátásáról. Csernak elvtárs iskolaügyi felelős arról beszél, hogy külön iskolázást tar­tanak a dolgozók számára a téli építkezés problémáiról. Előadáso­kat tartanak arról, hogyan kell elvégezni télen a földmunkákat, mit kell tenni, hogy a betonkeve­rőgépek be ne fagyjanak s ho­gyan lehet folytatni télen is a be­tonozási munkákit, milyen intéz­kedések szükségesek, hogy a vas­betonáthidalásokat fagy esetén is be lehessen szereim. Az építkezésen' az utóbbi időben igen erélyes harcot kezdtek az igazolatlan munkamulasztás ellen. A munkamulasztókat lakóhelyü­kön meglátogatják, s figyelmezte­tik őket, hogy milyen kárt okoz­nak hanyagságukkal. Szükséges azonban népnevelői munkával meggyőzni a munkásokat arról is, milyen fontos, hogy az épületek idejére elkészüljenek. Az üzem vezetősége a munka­erőhiány enyhítésére átképző tan­folyamokat szervez. Ez évben már 70 fiatal kőművest képeztek ki. A kőművestanulók gyakorlati és elméleti kiképzést kapnak. A technikusok, csoportvezetők és üzemvezetők számára szeptember 14-tői november 2-ig tartó isko­lázást tartanak. A műhelytanács lelkes vezetője Horváth elvtárs. 1947-ben mint földrminkás kezdett dolgozni az építkezésen, majd 1951-ben gé­pésztanfolyamra ment és ma az anyagszállitó felvonót kezeli. — Büszke vagyok arra — mon­dotta, — hogy tőlünk Szináról ti­zenketten dolgoznak az építke­zésen és mindegyik példás .munkát végez. Mindegyiküknek rendes la­kásuk van és új bútort tudtunk vásárolni. Az építkezésnek igen fontos részét képezik az útépítési, kanali­záció és vízvezetékszerelési mun­kálatok. E szakaszon dolgozó munkások átlagos munkateljesít­ménye 160—200 százalék között van. Ezzel a szép teljesítménnyel biztosítják a többi munkák egyen­letes elvégzését. Különösen jó eredményt érnek el Morvái Lajos és Ferkó Mihály gálszécsi kubi­kuscsoportja és a tusicei munká­sok nyolctagú munkacsoportja, akik a csatornázásnál dolgoznak; Vidor Istvánj

Next

/
Oldalképek
Tartalom