Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-18 / 200. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava. 1954. augusztus 18, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 200. szám A mai számba/i: Az állandó bizottságok ellenőrzési jogköre (2. old.) Ernst Thälmann (S. old.) Válasz bautzeni fogolytársamnak (3—4. old.) Ernst Thälmanji, osztályának fia (4. old.) A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága. nak felhívása (5. old.) A csehszlovák vízisportolók újabb győzelme Auszt­riában (6. old.) A szénfejtési terv teljesítéséért Egy mozdony fűtője a Bratislava — Žilina—Bratislava útvonalon 14 tonna szenet dob a tűzre. Hazánk vasúti forgalma pedig egyre nő, állandóan emelkedik a személy­és teheráruszállítás, amivel párhu­zamosan fokozódik a vasút szénfo­gyasztása is. A villanyáramfejlesz­tő-telepek fűtőházai naponta ha­talmas mennyiségű szenet fo­gyasztanak, hogy biztosítsák az üzemek gépeinek zavartalan me­netét és a fogyasztók áramszük­ségletét. Üzemeink száma pedig az utolsó öt év folyamán többszö­rösére emelkedett, egyre több fa­lut kapcsoltak az áramellátásba is. Több kémény ontja a füstöt, a kazánok alatt több szén ég el. Biztosítanunk kell a téli széntar­talékot is, hogy az ipar és a la­kosság téli szénszükségletéről akadály nélkül gondoskodhassunk a téli időszakban. Szénbányászatunk az utóbbi évek folyamán jelentős fejlődésen ment át. Nagy lépést tettünk elő­re a bányák gépesítése. újflelőhe­lyek feltárása, a haladó munka­módszerek bevezetése terén. Sok­ezer modern gép könnyíti meg a szénbányák fárasztó munkáját. Ma már nemcsak Handlovát em­lítjük, ha Szlovákia szénbányá­szatáról esik szó. Bővül a nováki szénterület, hatalmasat fejlődtek a kékkői bányák. Hazánk ipara az első ötéves terv idején soha nem látott ütem­ben fejlődött, bizonyítva ezzel is a népi demokratikus rendszer óriási fölényét a kapitalista gaz­dálkodás fölött. A párt és a kor­mány januári határozata halaszt­hatatlan intézkedésekről a széni­ipar fejlesztésére és a szénfejtés biztosítására, 1954-ben azonban fi­gyelmeztet bennünket arra, hogy az ipar fejlődésének gyors üteme mögött elmaŕradt a fütőanyagalap fejlesztése és ennek következtében aránytalanság keletkezett a szén­fejtés növekedése és a népgazda­ság szükségletei, főként az ipar szükségletei között. A párt- és a kormányhatározat kitűzte a tennivalókat a hiányos­ság felszámolására. E feladatok között első helyen szerepel az, hogy az új munkamódszerek szé­leskörű meghonosításával növelni kell a kifejtett szén mennyiségét és fejtési termelékenységét, fo­kozni kell a bányák gépesítését és növelni a bányagépek kihasználá­sát, s be kell tartani az előkészí­tési és tárnanyitási munkálatok' tervét. Az új fejtési módszerek beve­zetése hatalmas jelentőséggel bír a termelés fokozásában. Ezen a téren ma már nem oly nehéz a bányászok meggyőződése, mint né­hány évvel ezelőtt. Ma már min-' den bányász tudja", hogy az új fejtési módszerrel könnyebbé, gyor­sabbá válik a munkája, emelke­dik a keresete. A ciklusos munka, a gyorsfejtés és a szénfalon vég­zett munka sikerei bebizonyítot­ták az úi fejtési módszerek elő­nyét a régi módszerek felett. Az új módszerek alkalmazásá­nak uehézségei a kezdeti akadá­lyok legyőzésénél, a jó szervezés biztos-;ásánál és a gépek iránt érzett felelősségtudat felkeltésénél keletkezett. Az új munkamódszerekkel való fejtés érdekében széleskörű moz­galom indult meg Szlovákia szén­bányáiban is. Az új munkamód­szerek alkalmazása új szervezést kíván meg a bányák műszaki dol­gozóitól. A vezetők, a technikusok, aknászok ezen a téren is sok ta­pasztalatot szereztek már. Tapasz­talataik érvényesítését azonban még nem mindenütt támogatják elégségesen a bányák üzemi párt­bizottságai. szakszervezetei és CsISz-szervezetei, a bányászok között végzett népnevelői munká­val. Igy történhetett meg, hogy Pótoron Boriszkin módszere sze­rint a több vájaton való fejtést nem sikerült teljes mértékben be­vezetni. Ez okozza jórészt, hogy Novákyn és Handlován is lema­radtak a terv teljesítésében. Több bánya technikusai között az a nézet uralkodott, hogy ná­luk nem lehet a falfejtést alkal­mazni. A falfejtést valóban sok­helyütt megnehezítette a földréteg nat?v nyomása. Példa erre a no­váki I. bánya. Itt az egymás mel­lett hajtott folyosók bedöntésének elmulasztásával szélesen feltárt részek keletkeztek. Igy a nyomás legnagyobb súlya az új munkahe­lyekre esett. Bezák mérnöknek, az üzem vezetőjének sikerült a folyosók bedöntésében a kiakná­zott területekre irányítani a nagv nyomást. Ezért születhetett meg ezen a bányán Nováky első szén­fala. amelyen kitűnő eredménye­ket érnek el. Ma már egy újabb munkahelyen, az Ifjúsági szénfa­lon is sikeresén folyik a falfejtés. Az első bánya több munkahelyén újabb szénfal létesítésére folynak az előkészítő munkálatok. A pó­tori bányákban a falfejtés eddig még nem honosult meg. Az egyet­len szénfal a Bukovec-bányában működik és bár sikeresen teljesíti a tervet, a többi pótori bányákban nem fektetnek elég súlyt a szén­falon való fejtés előkészítésére. Sokkal szélesebb körben alkal­mazzák ma már bányászaink a ciklusos grafikon szerinti fejtést; amely magasabb termelékenységet és nagyobb keresetet biztosít. Itt a gépek kihasználása az egyik legfontosabb feladat. Bielik mér­nök, a Bukovce-bánya vezetője azt tartja, hogy a ciklus ütemét a gé­pek szabják meg. Valóban, egy géphiba vagy a szállítóberendezé­sen keletkezett üzemzavar megza­varja a ciklus ütemét. A gépi berendezés kihasználá­sában szinte minden szénbányá­ban nagy hiányosságok fordultak elő. Szlovákia szénkörzeteiben a kombájnokat mindössze 30 szá­zalékra használták ki. a rakodó­gépeket pedig 36 százalékra. Handlován a gépesített szénfa­lak üzemzavarai főleg télen, No­vákyban a szállítóberendezések szakadásai, Pótoron pedig az utol­só hónapban keletkezett gyakori géphibák a terv nemteljesítését okozták. A géphibák a műszak­mulasztással párhuzamosan foko­zódtak. Pótoron sokezer tonna szén kifejtése maradt el a nagy műszakmulasztás miatt, mert a gépek karbantartására nem ma­radt elegendő munkaerő. A bányagépek kihasználása, az új munkamódszerek bevezetése nagyobb felkészültséget kíván meg minden bányásztól, techni­kustól, műszaki vezetőtől. Több, a gépeket kiválóan ismerő szakem­bert, jobb bányavezetést követel meg. Nagy segítség a gép, köny­nyebbé. gyorsabbá teszi a bányá­szok munkáját, növeli keresetü­ket. Ne hagyjuk erejüket kárba­veszni, becsüljük meg sokkal job­ban. fordítsunk nagyobb gondot kihasználásukra, mint eddig tet- j tük. Bányászaink többsége tuda­tában van az új munkamódszerek fontosságának. A bányák üzemi pártszervezeteinek feladata, hogy az új munkamódszerek bevezeté­sénél felmerült szervezési nehéz­ségeket fokozottabb Aépnevelő­munkával segítsenek áthidalni. r r HAZA \ K ELETEBOL Az adott szó valóraváltásával köszöntik a Bányásznapot A kékkői szénbányákban a Bá­nyásznap tiszteletére vállalt szocia. lista felajánlások teljesítésében a Bukovec-bánya dolgozói vezetnek. A bányászünnep tiszteletére a bu­koveci bányászok már 2.944 tonna szenet fejtettek ki terven felül. Fel­ajánlásuk teljesítéséhez már csak mintegy 1.000 tonna szén hiányzik. A műszakok közötti versenyben Ste. fánik János CsISz-tag műszaka ve­zet, amely augusztus első dekádjá­ban 107 tonna szenet fejtett ki ter. ven felül. A vállalások teljesítésében nem maradnak le a folyosóhajtó brigádok sem. A legjobb előkészítő brigádok közé tartozik Fojtik Jó­zsef csoportja, amely ciklusos mun­kamódszerrel több mint 52 méter folyosót tört át. Malachovsky György ismert gyorsfejtői, több mint 49.9 méter folyosót törtek át terven felül és vállalásuk teljesítéséhez már csak 10 méter hiányzik. A slatinkai üzemben Kapinai Mi. hály csoportja példásan megvalósít­ja adott szavát. Ez a csoport a gé­pesített fejtési szakaszon már 1.155 tonna szenet fejtett ki terven felül. Magasan túlteljesítette vállalását Molnár József brigádja is, amely összesen 1.557 tonnát fejtett ki ter­ven felül és a Bányásznapig még további 600 tonnát fejt ki. A Háj. bányában Fajasik András brigádja ért _ el nagy smereket, 1.260 tonna terven felüli szén kifejtésével. A Vág völgyében napjainkban hatalmas új vízierőművek épülnek. Ezek segítenek majd az állandóan feljődő ipar és a háztartások fokozódó villanyáramszükségletét fedezni. Ezek egyike a horná-stredaí duzzasz­tógát, amelynek építése a befejezéshez közeledik. A Ležáky-bánya fiatal dolgozói a Cs/Sz kongresszusa tiszteletére A mosti Léžáký I. felszíni bánya CsISz-tagjai elhatározták, hogy biz­tosítják a fokozott szénfejtéshez szükséges előmunkálatok idejében való elvégzését. Tizennégy mozdonyt kezelő ifjúmunkás brigád vállalta, hogy a Bányásznapig 15.000 m ; l föl­det, a CsISz-kongresszusig további 45.000 m 3, tehát össz< <ii 60.000 m : ) földet takarít el terven felül. Hogy ezt a vállalásukat becsülettel teljesíthessék, elhatározták, hogy munkájukban Lunin módszerét al­kalmazzák. Az összes felszíni bá­nyák CsISz.szervezeteit példájuk követésére szólították fel. Három szövetkezeti elnök A vágsellyei EFSz elnökének, Kopáčik elvtársnak 'is nagy gondja van a szövetkezettel. Dehát hogy is ne lenne gondja egy szövetkezeti elnöknek, különösen akkor, ha a járásban az ő EFSz-e áll az első he­lyen mind az állattenyésztésben, mind a többi munkákban is. Büsz­kék is a vágsellyei szövetkezeti ta­gok azóta, amióta a farkasdiakat és alsószelőcieket megelőzve birtokuk­ba került a járási nemzeti bizottság vándorzászlaja. Ez a komolytekintetű, fekete, göndörhajú szövetkezeti elnök nem­csak fejjel, de ceruzával is sokat számítgat és amit ő kiszámít, abban bizony nincs hiba. Tudja mikor, milyen munkát kell elvégezniök agrotechnikai határidőre. Mikor kell a szőlőt kapálni, mennyi szal­mát kell meghagyni a szövetkezet­nek. De legfőképpen a szervezési munkát tartja erősen a kezében. Ismeri a szövetkezeti tagok ügyes­bajos dolgait, akiknek nem egyszer nyújt segítséget. Talán azért a szo­ros kapcsolatért, vagy a biztos ve­zetésért, vagy az elért jó eredmé­nyekért szerették meg annyira a vágsellyei szövetkezeti tagok elnö­küket. Fontos ügyekben a szövet­kezet vezetőségének tagjai közösen határoznak és így a kollektív veze­tés irányelvei is érvényesülnek. Egy tagsági gyűlésen, amikor az elnök azt kérdezte, kell-e az ara­táshoz, csépléshez brigádsegítség, a tagok azt felelték, hogy nem, el­végzik az összes munkát maguk. És bizony néha már hajnali négy óra­kor kint voltak a cséplőgépnél és máshol, ahol erre szükség volt. — Most, az aratási és cséplési munkák elvégzése után — mondja az elnök — egy kis szuszhoz jutot­tunk. De már megint itt vannak až III. Kopácsik József, Vágsellye idénymunkák a kertészetben, a ka­pásnövényeknél, a dinnyeföldön, a szőlőben, úgyhogy megállás nélkül dolgoznak a tagok. A cséplést, ara­tást július 31-re végezték el és a gabonabeadást is már régen telje­sítették száz százalékra- A siker örömére az aratási ünnepélyen megtartották az áldomást. De volt is mire, mert a tarlószántást is száz százalékra végezték el rög:ón az aratás után. Nem csoda tehát, ha a vágsellyei egységes földműves­szövetkezet áll a járásban az első helyen. De talán vegyük mi is a ceru­zát kezünkbe az elnökkel együtt, s számítsuk ki, mennyit keres egy szövetkezeti tag. Éppen most oszt­ják a természetbenit és például Trocha Rudolf, aki családjával együtt 850 munkaegységet dolgo­zott le, egy munkaegységért 20.03 korona készpénzt (10 koronát elő­legként), 0.50 kg krumplit, 1 kg csöveskukoricát kap. Félévi munka­egységeire pedig 18 mázsa búzát, 6.5 mázsa árpát kapott a napokban, nem számítva bele a kertészetből, dinnyeföLdről, gyümölcsösből járó természetbeni juttatást, valamint a háztáji földjén termett zöldségfélé­ket és kapásnövényeket. — Jó ceruzája van az elnökünk­nek — mosolyogtak a kertészeti csoportban dolgozó szövetkezeti ta­gok. — Szedlák Lajos csoportveze­tő, a fiatal Jaros Klárika, a Petro­család és a többiek megbízhatnak benne, hogy jól kiszámítja azt, ami­be belekezd. De nemcsak a munkaegységet, hanem azt is kiszámította, hogy a mult évihez viszonyítva sokkal na­gyobb hektárhozamot érnek el eb­ben az évben. Ez a számítása is be­vált. Kis motorbiciklijén gyakran kiszalad megnézni a kukoricát, amely a jó kapálás eredményeként olyan nagyra nő, hogy mégegyszer akkora embert is eltakarna, mint ő. Várnak is ebből a kukoricából 60 mázsát hektáronként, ami nem cse­kélység. Az idejében végzett jó ka­pálás megadta a csöveknek a súlyt, — mondja szakértően az elnök. De máshol is fogott az esze. A cukorrépa sokkal több tápanyagot tartalmaz, mint a marharépa. Ő ezt már az ültetésnél kiszámította, mert 44 hektárból 40 hektárt cukorrépá­val ültettek be. És mi lesz az át­laghozam? Jobb, mint a mult évben, amikor 300 mázsa volt a répafölde­ken az átlaghozam. Tíz hektáron, amelyen a proszinyeci módszer szerint dolgoznak és öntöznek, 600 mázsa is megterem hektáronként. — Hlavati elvtárs csoportja most a szőlőben dolgozik. A jó eredmény elérésére inni is akarunk ám áldo­mást — vallja be mosolyogva az elnök. — Arra is jutott időnk, hogy három hektár szőlőt ültessünk és most, amikor a legsürgősebb mun­kát elvégeztük, ezzel is foglalko­zunk egy kicsit. Mert bizony már 9 hektár szántót bevetettünk másod­növénnyel, a takarmányt elsilóztuk, a kertészetben dolgoztunk, éjjel­nappal 16 hektár zöldséget öntöz­tünk, a jövő héten pedig a repcét fogjuk vetni. M egy is itt a munka, mint va­lami jó óraszerkezet, amelynek rú­gója az elnök, aki jól végzi a reá bízott vezetést. Nehéz dolga volt kezdetben. De ma már a szövetke­zet minden tagja tisztában van az­zal, hogy a közös cél érdekében ér­demes elkövetni mindent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom