Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-03 / 187. szám, kedd

2 III SZ0 1954. augusztus 3 Szlovákia egyik legkorszerűbb tejüzemét helyezték üzembe Érsekújvárott ]VIár megint összefutott a tej — tette félre a tűzhelyről a fazekat Mari néni és azon kezdett zsörtö­lődni, miért nem tudják rendesen feldolgozni a tejet éppen Érsekúj­várott. Kit is lehet ilyenkor szidii mást, mint a tejüzemet? Persze, Mari néni nem tudhatja, hogy a régi tejüzem dolgozói korszerűtlen berendezéssel 5000 liter tej helyett néha 15.000-et is feldolgoznak, meg hogy a hűtőberendezéssel állandó­an zavarok vannak és persze a gépeket is folyton javítani kell már. Meg kell nyugtatnunk*. Mari nénit, többé nem fut össze a tej. Érsekújvárott augusztus 1-én üzem­be helyezték Szlovákia egyik leg­korszerűbb tejüzemét. Sokáig vártak már az érsekújvá­riak erre az üzemre. Többször el­halasztották az üzembehelyezés ha­táridejét. Tél volt, amikor Ján Ka­šír, a kazánház szerelője befejezte munkáját. A többi berendezés sze­relése tovább tartott. Egyes gépek alkatrészeinek szállítását és a se­gédanyagokat az élelmezésügyi megbízotti hivatal anyagelosztója nem tudta idejében biztosítani. A határidő rohamosan közeledett és Annus József elhatározta, hogy személyesen megy autóval és el­hozza a hiányzó anyagot. Bogdán szerelő összeállította az üvegcsö­i vek vezetékeit. Elérkezett július 31-e. Délben feldolgozták az első 70C0 liter tejét. Az ünnepélyes megnyitásra minden készen állt. Vasárnap, augusztus 1-én reg­gel a kazánházba látogattunk el. Ján Kašírt, a prágai Potrubi nem­zeti vállalat szerelőjét találjuk itt. Éppen a megnyitóünnepélyre ké­szül. — Ez a megnyitóünnepség a leg­nagyobb jutalmam mindannyiszor, amikor egy-egy gyárat befejezünk — mondja Kašir elvtárs. — Annak örülök, hogy éppen Szlovákia ré­szére építettünk egy új, korszerű üzemet. Nagy öröm az, amikor el­nézem Mészáros elvtársat, az új fűtőt, hogyan bánik munkánk ered­ményével. Samo elvtársnak, a második fű­tőnek magyaráz most türelmesen. Nem megy az olyan egyszerűen, hiszen Samo magyarul beszél, Ka­sír pedig csehül. Samo összeszedi minden szlovák tudását, Kašir pe­dig visszaemlékezik az első világ­háborúra, ahol megtanult egy pár szót magyarul. Az új fűtő beta­nítását szeretettel végzi, hiszen sa­ját munkája eredményét adja ke­zébe. Az ünnepségen azután Kašir elv­társ arról beszél, hogyan segítet­ték szlovák és magyar munkatár­sai munkája sikeres teljesítésé­ben. Arról beszél, mennyi ilyen új korszerű kazánberendezést szeret­r/e még elkészíteni a szlovák és magyar dolgozók számára. Az udvaron sorakoznak a te­jeskannákkal megrakott teherau­tók. A járás állami birtokainak és EFSz-einek tejé először került az új üzembe. Fiatal, fürgekezű leá­nyokhoz kerül először a tej. A mi­nőséget ellenőrzik, osztályozzák, Sviteková, švarcová, Suhanová elv. társnők dolgoznak itt Grécer Pál vezetésével- Fehér köpenyben, fe­hér gumicsizmáikban, fejkendővel. Már úgy mozognak az új üzem­ben, mintha mindig ott dolgoztak volna. Egy feketeszemű, napbarnított­arcú fehérköpenyes leány tűnik fel köztük. Mindenhol ott van, mindenhol intézkedik. Idősebb mesterek tisztelettel beszélnek ve­le ^és minden utasítását végrehajt­ják. Ki ez a leány, aki úgy sürög­forog mindenütt, mintha lakoda­lomra készülődne. Nem lakoda­lomra és nem is menyasszony. Az érsekújvári tejüzem igazgatója, An­tal Silvia készül a gyár átvételére. — Ez volt az álmunk, — mondja Antal elvtársnő — ilyen gyárban dolgozni. Itt öröm a munka. De fog is menni. Most már egészen biztos, hogy a lévai tejüzemek kö­zött az első helyre kerülünk. Hi­szen a legkorszerűbb üzemet kap­tuk. Mindenütt az üzemben csak ar­ról hallani, hogy milyen más is ez, mint a régi üzem volt. — Már sok üzemet szereltem, — mondja Annus József főszerelő — de ilyet még nem. Ez lesz Szlo­vákia egyik legszebb tejüzeme. A karbantartók és a dolgozók dolga lesz, olyan gonddal kezelni a be­rendezéseket, mint amilyen gond­dal mi szereltük azokat. Bielik, Bese, Kecskés szerelők munkájának eredménye az új üzem. A legfontosabb berendezés­nek, az üvegcsöveknek szerelését Bogdán elvtárs végezte. A sajtkészítő részlegen Mandák József mester arra készül, hogy 3000 literből készíti majd a sajtot. A technológiai menet pontos be­tartását az itt dolgozók magas szaktudása biztosítja. Mindnyájuk célja több és jobb sajtot adni dol­gozóink asztalára. Révész elvtárs, az üzem műsza­ki vezetője az első nap termelésé­nek biztosításával van elfoglalva. Lén elvtárs műszaki dolgozó, aki figyeli a nagy buzgalmat, csak így szól: — Igy még Szlovákia legjobb üzeme is lehetünk. A lévai tejüzemek érsekújvári új üzemének megvan minden elő­feltétele ahhoz, hogy a jövőben tel­jesítse nagy feladatát: kitűnő mi­nőségű tejjel lássa el a járás dol­gozóit és biztosítsa gyermekeink legfontosabb táplálékát — a tejet. Az üzem további munkája attól függ, hogy milyen gonddal végzik majd a dolgozók az új, korszerű gépekkel való munkát. Nagy fele­lősség hárul ezután a felvásárlási szervekre is, amelyek feladata ele­gendő mennyiségű tej felvásárlása lesz a nagyobb kapacitású üzem ellátására. A járás EFSz-einek dol­gozóira az a feladat hárul, hogy úgy, mint azt a kamocsai és an­dódi szövetkezet teszi, pontosan teljesítik tejbeadási kötelezettségü­ket. Vilcsek Géza. Kitanulom a rekreáció minden csínját-bínját ÉVEK ÓTA AZT HALLOM a nyári és téli szabadságok ideje előtt, hogy a szakszer­vezet 'csak a legjobb és legöntu­datosabb dolgozókat küldi rekreá­cióra. j A nyáril és téli szabad­ság dk ideje után azonban többnyire azt hallottam és ezt ír­ták újságaink is, hogy az üzemi tanácsok megint nemcsak a leg­jobb dolgozókat választották ki. Legalábbis nem mindenhol. Van­nak olyan rékreánsok, akik évről­évre sorra látogatják — néha ér­demtelenül — hazánk legszebb vidékeit és a dolgozók társadal­mának költségén töltik szabadsá­gukat a legszebb szakszervezeti üdülőkben. Különösen télen lehet könyebben beutaláshoz jutni, mert munkásosztályunk tagjai nagyjá­ban-egészében még nem szok­ták meg, hogy szabadságuk egy részét télen vegyék ki. Még nem mindenki tudja élvezni a tél örö­meit. Miután helyes elv, hogy a rek­reáció csak a legjobbaké, nyugod­tan vártam, nem túlzok, serény­kedtem munkámban, hogy a rek­reáció lehetőségének verőfényes „napja" egyszer az én fejem fö­lött is kisüssön. Ki is sütött. (Közben persze zavartalanul zu­hogott az eső, de nekem most jól­esett, hogy jól esett, mert beuta­lásom csak szeptemberre szól és addigra még megjöhet a nyár). Beutalást kaptam a Beszkídek egyik turista szállójába. Nem ku­tattam, vájjon azért-e, mert való­ban jól végeztem munkám, vagy — szörnyűség lenne erre még gondolni is — talán azért, mert nem volt érdemesebb jelentkező. Mindenesetre egyszer kiderül ez is. Majd a vallatásnál. A REKREÁCIÓ KOMOLY DO­LOG, nagy megtiszteltetés, — gondoltam magamban — felké­szülök rá alaposan. Ezért mult va­sárnap reggel kimentem a prágai főpályaudvarra. A főpályaudva­ron tiszta vasúti kocsikból álló különvonatok várták a rekreáció­ra indulókat, akiknek legnagyobb része fegyelmezetten elfoglalta he­lyét. A különvonatban utazás jo­ga engem ezúttal nem illetett meg. Majd szeptemberben, ha jog­érvényes rekreáns leszek — nyug­tattam meg magam és örömre­pesve szálltam fel a menetrend­szerű marianské-láznei gyorsvo­natra, mert ott — a helyszínen — készülhetek fel legalaposabban a rekreációra. Az első meglepe­tés az volt, hogy a rékreánsoknak egy nyilván fegyelmezetlen kis része, jóllehet a különvonatban fenntartott ülőhelye volt, inkább a túlzsúfolt menetrendszerűbe szállt. Kiderült, hogy azért, mert a menetrendszerű gyors pár perc­cel előbb van ott és úgy vélték, hogy jobb szobát „verekszenek ki" maguknak. Csakhogy egyrészt az eső érkezéskor úgy zuhogott, hogy ezek a kispolgári csökevényekkel terhelt barátaink Marianské Láz­néban a pályaudvaron rekedtek; mit tehettek, megvárták a külön­vonatot és tervük nem sikerült. Másrészt az ilyen egyéni módsze­reket az üdülőtelepeken már jól ismerik, a szobaelosztást előre el­készítik és ha valaki mégis ilyen célzattal előbb érkezik, legfeljebb valamivel gyengébb szobát vere­kedhet ki magának. Legalábbis Turecek elvtárs, a Zápotocky-üdü­lő gondnoka így csinálja. Igy küzd az individualizmus ellen. Minek arról írni, hogy a rék­reánsok minden kényelemmel be­rendezett szobákban laknak, hogy bőséges ellátásban részesülnek, hogy délben, este négy húsételből választhatnak, hogy a legkülön­bözőbb kultúrelőadásokon vehet­nek részt, hogy a karlový-vari nemzetközi filmfesztiválon bemu­tatott filmeket párhuzamosan ját­szották a rekreánsok számára, hogy kirándulásokra járhatnak, olvashatnak, szórakozhatnak és főleg nyugodtan, zavartalanul pi­£1=1=! Közelebb kerültek egymáshoz henhetnek. Hisz ezért ma senki se hálás, senki ezt szóra sem mél­tatja. Vagy talán mégis? Vannak rekreánsaink között olyanok, akik soha semmivel sincsenek megelé­gedve. Az ő kedvükbe senki sem tud járni. Szidják, ócsárolják unos-untalan a rekreációt. Én azt hiszem azért, hogy kedvét szeg­jék másoknak. MEGÁLLAPÍTÁST NYERT, hogy a kelleténél valamivel több még az olyan nagyhangú rekre­áns, aki évről-évre kiveszi ebből a drága szocialista juttatásból a maga részét. Az üzemi tanácsok sokszor közönyös magatartásán múlik, hogy az ilyesmi még elő­fordulhat. Megtanultam ebből, hogy a rekreációt még mindig ér­demes szidni. Ha sikerül mások kedvét szegnem, jövőre újra el­küldhetnek nyaralni, vagy telel­ni. Fontos, hogy az üzemi taná­csom ne legyen éberebb. Akkor nem jár túl az eszemen, nem re­keszt ki a rekreációból. Csak ha éber, ha jól végzi dolgát, járulhat hozzá, hogy a rekreáció végre va­lóban a legjobbaké legyen. Nem azért mondom, mert én is kaptam, de a beutalásokat egyre lelkiis­meretesebben intézik. Igy jutunk el oda, hogy a rek­reációt kivétel nélkül mindenki csak dicsérni fogja, mert erre Marianské Láznéban és minde­nütt, meg van minden ok. Ha mindnyájan akarjuk, ha többet törődünk vele, érdemtelenül sen­ki nem mehet rekreációra. A SZOBAELÖSZTÁSKOR ki­derült, hogy velem nem számí­tottak. Feleslegesnek bizonyultam, mint az az elvtárs, akinek a be­utalása két héttel későbbre szólt. Őt könyörületből elszállásolták. Hogy velem mi lett? Abba kel-; lett hagynom tapasztalataim gyüj-' tését. Majd a Beszkídekből újra írok. Szeptemberben már jogérvé­nyes rekreáns leszek. JÓ SÁNDOR j (D. V.) Dáloskedvű fiatalok az ér­sekújvári Elektrosvitben dalárdát lé­tesítettek. A kultúrcsoport tagjai es­ténként az üzemi klubban próbálnak, újabb és újabb dalokat tanulnak. A kultúrcsoportban sok a munkás­lány és munkásifjú, de az irodai al­kalmazottak sem vonják ki magukat a kúlturtevékenységből. Dicséretremél­tó az is, hogy a klubba éppúgy jár ­nak a szlovák jiatalck, mint a ma­gyarok. Az énekkar közelebb hozta őket egymáshoz. A kultúrcsoport ve­zetését ideiglenesen Stano József vál­lalta. Jól megy a tanítás, habár a betanult magyar dalok szövegét nem igen ismeri. Nem tud magyarul, de jól érzi manát a magyar fiúk és lá­nyok társaságában, akik karmesterü­ket nagyon megkedvelték. A magyar fiatalok szlovák dalokat tanulnak tő­le. Nem könnyű dolog éneket taní­tani. De ha nem megy, ismétli, s ja­vítani fceli. Néha közben elkiáltja ma­gát: — Nem dobre! Még egyszer ovako­válni! — És erre kiküszöbölik a csor­bát. Másodszor már kevesebb hibá­val éneklik. A próbákon egymást váltják a szlo­vák és magyar dalok. A két nemzeti­ségű fiatalok közös megértésre talál­tak az Elektorsvitben. Együtt dol­goznak, együtt szórakoznak. Nem ver­het közéjük éket a burzsoá naciona­lizmus. Ők már új iskolát kaplak. Az ifjúsági szövetség üzemi csoportjában a kommunisták az örömteli élet felé mutatják nekik az utat. • * * VASÁRNAP megérkezett Brati­slavába a szovjet filmfeldolgozók küldöttsége: Szergej Sz. Bondar­csuk Sztálin-díjas, a Szovjetunió nemzeti művésze, Irina Kokerovo­va drámai színésznő, Pavel B. Moszkovszkíj és A. Prokanov. A küldöttség részt vett a Karlovy Vary VIII. Nemzetközi Filmfeszti­válon. A szovjet vendégeket a ke­rületi nemzeti bizottság elnöke, to­vábbá a kultúrügyi megbízotti hi­vatal, a csehszlovák állami film és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség szlovákiai bizottsága képvi­selői üdvözölték. „A BÉKÉÉRT, a népek közötti barátságért, az emberiség nemes törekvéséért" jelszóval kezdődött augusztus 1-én a kerületi székhe­lyeken a dolgozók filmfesztiválja. JÚLIUS utolsó napjaiban az északcsehországi barnaszénkörzet „Békevédők" bányájában üzembe helyezték* a K—1000 típusú hatal­mas szénkotrógépet. BESZTERCEBÁNYÁN vasárnap ünnepélyesen adták át a közszol­gálatnak a kerületi egészségügyi intézet új pavilonját. KARLOVY VARYBAN a nyers­anyaggyűjtő vállalat dolgozói ke­rületi akciót kezdtek, amelynek so­rán hulladékpapirért porcelánt, vagy játéktárgyakat adnak. ARATÁSI KULTÚRBRIGÁD lá­togatott el Berzétére. A Csemadok rozsnyói brigádja a kultúrházban lépett fel aratási műsorral, színpa­di jelenettel, dalokkal, tánccal és zeneszámokkal. A KASSAI állami takarékpénz­tárban 3000 olyan takarékkönyvet tartanak nyilván, melyeket a ma­gángazdák nemrégiben váltottak ki. A beszolgáltatott terményeikért kapott összegeket helyezték el a betétkönyveken. A KÖRMÖCBÁNYÁI vasércbá­nyák bányászai elhatározták, hogy a hozrascsotot az összes munka­helyeken bevezetik. A BÁNYÁSZNAP tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat becsű, lettel teljesítik a handlovai, Északi­bánya bányászai. Három fejtési szakaszon a júliusi tervet 28-ig teljesítették és 156 tonna szenet fejtettek terven felül. A CHOMUTOVI Gustáv Kiiment üzem hengerosztályának dolgozói megígérték, hogy a műhely üzem­költsége és az időveszteségnormák csökkentésével 144.000.— koronát takarítanak meg. A GOTTWALDOVI kerület he­lyi gazdálkodási vállalatainak dol­gozói bejelentették, hogy az árvíz által megrongált épületek helyre­állítására terven felül 400.000 tég­lát gyártanak. AZ IDEI GOMBATERMÉS a legutóbbi évek egyik legnagyobb termése. Az ilyen termésről azt szokták mondani, hogy „a gombá­kat kombájnnal lehet aratni". SVIHOV nevezetessége a XIII. századbeli Vízvár romjai. Svihov arról is híres, hogy ott gyártották a híres huszita-ágyúkat, a „svihov­kákat". VASÁRNAP Valašské Klobou­kyn szövetkezeti napot rendeztek. Délelőtt ünnepélyesen megnyitot­ták a helyi gazdasági cikkeket árusító üzletet és elhelyezték a köz­ponti raktárak épületének alapkö­vét. A KERESKEDELEMÜGYI Meg­bízotti Hivatal közli a fogyasztók­kal, hogy augusztus 1-től kezdő­dően kg-ként 1.50 koronára szál­lították le a burgonya fogyasztási árát. AZ OLOMOUCI kerületi múzeum orvosi osztályt létesít, amely nem­csak kiállítási tárgyak gyűjtemé­nye, hanem az orvosi egészség­ügyi tudomány történelmi fejlődé­sének dokumentációja lesz. A TURISTA n. v. auguszfás 19­től hetenként társas kiránduláso­kat rendez Kassáról Prágába. Az utazások csütörtökön kezdődnek és hétfőn érnek véget. Ára 183.— ko­rona, amelyben benne van az uta­zási és szállodaköltség is. A NYITRAI kerület állami gaz­daságaiban már elvégezték a má­sodnövények vetését. A NAPOKBAN fejezték be a prágai DŠO Tátrán sakkversenyét, amelyen részt vettek a köztársaság összes sakkozói. Az első helyet Čermák foglalta el 11 mérkőzésen szerzett 9 ponttal. Hasek végzett a második helyen 8 ponttal. A DŠO Slovan augusztus 1-től 15-ig Kar­lovy Varyban döntő versenyt ren­dez, amelyen összesen 36 sakkozó vesz részt. TRUNGEL JÁNOS és Baka Már. ton cséplőgépkezelők versenyfelhí­vására a nagymányai gép- és trak­torállomás cséplőgépkezelői is részt vesznek a gyors és veszteségnélküli cséplésért folytatott szocialista versenyben. A GOTTWALDOVI kerület csak­nem minden ipari vállalata véd­nökséget vállalt az EFSz-ek felett. AZ IPOLYSÁGI járás CSÁD üzemének tehergépkocsivezetői a besztercebányai kerületben első­nek kezdték meg a szövetkezeti ta­goknak nyújtandó segítséget az iránt, hogy a közellátásra szánt termékeket minél előbb elszállít­hassák a termelők a fogyasztók­nak. A KELETS ZLO VÁKIAI gép­gyárban Márkus mérnök értékes újítójavaslatot nyújtott be, amely­lyel megkönnyítette a nagy tartá­lyok elkészítését. AZ ÉRSEKÚJVÁRI vasúti állo­más dolgozóinak versenyében jú­liusban Kollár István csoportja ke­rült az első helyre. A KOSUTI szövetkezetben befe­jezték az aratást és a cséplést s a tagoknak szétosztották az első félévre járó természetbeni jutal­mat. A SZOVJET vasutasokkal való szövetség napjának tiszteletére a ČSD bratislavai kocsiparkjának munkahelyein is javításokat esz­közölnek, amelyekkel a vasúti köz­lekedést gazdaságosabbá teszik. AZ IPOLYSÁGI járásban több mint 20 szövetkezet befejezte az aratást SZOMBATON ünnepélyesen be­fejezték Pardubicén a dolgozók filmfesztiválját. A JANOVA-VESI szövetkezet­ben egy másfélhektáros táblán 47 mázsás árpatermést értek el. A NAGYID AI szövetkezet vetS­magföldjein hektáronként 4 má­zsa búzával több termett a terve­zettnél. A BESZTERCEBÁNYAI kerület­ben már tíz járásban folyik a ga­bonabegyűjtés. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom