Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-15 / 198. szám, vasárnap

tu %m 1954. augusztus 15. KÜLFÖLDI HÍREK Á santiagói Savoy-szállóban Ferdinand Santivana nemzeti irodalmi díjjal kitüntetett chilei iró elnökletével a kiváló békeharcosnak Pablo Neruda költőnek, ünnepélyesen átadták a nemzetközi Sztálin békedijat. A békedíj bizottsága nevében I. G. Erenburg mondott beszédet és lelkesen üdvözölte Pablo Nerudát, aki verseiben az igazságosság, a béke és a nemzetek közti testyériség eszméit dicsőíti. Pablo Neru. da köszönetet mondva a nagy megtiszteltetésért, kijelentette: „Ismételten biztosítom önöket, hogy életem, minden szavam, költészetem fényt, örömet és szeretetet fog sugározni. Ez ma a költő becsületbeli ügye." • A Moszkvában tartózkodó brit munkáspárti küldöttség Attlee vezetésével augusztus 12-én repülőgépen elhagyta Moszkvát és Kínába utazott. nyomására 1949 végén Hágában hoz ták létre „kerékasztal*-' mellett. Az unió statútuma sok gyarmati előjogot biztosított Hollandiának és komolyan ártott Indonézia szuverenitásának. Az Idaho államban augusztus 10én megejtett előzetes választások alkalmával a demokrata párt nevében G. Taylor volt szenátort, a haladó párt 1948-as elnökjelöltjét jelölték a szenátusba. Taylor mostani győzelmét annak tudja be, hogy bírálta a kormány külpolitikáját és a mezőgazdasági termékekben folytatott árpolitikát. Taylor „liberális Roosevelt-hívőnek" vallja magát. Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak teljesen revideálnia kell külpolitikáját. • Augusztus 12-én közölték a Holland-Indonéziai Unió megszüntetéséről szóló egyezmény szövegét. Az uniót az amerikai imperialisták Dr. Stanislaw Skrzeszewski lengyel külügyminiszter a kormány nevében a lengyel hadsereg képviselői, N. Mihajlov, a Szovjetunió varsói nagykövete, a diplomáciai testület tagjai, Lengyelország politikai és katonai életének képvise lói a varsói csehszlovák nagykövet ségen részvétüket fejezték ki Karéi Vojáček nagykövetnek František Veselý alezredes, varsói csehszlovák katonai attasé tragikus elhúnyta alkalmából. * A „Manchester Guardian*' közölte tokiói tudósítójának, Tiltmannak cikkét a demokratikus országokkal való kereskedelem kibővítéséért folyó japán mozgalomról. „A Japán és Kína közti virágzó kereskedelem távlata vonzza a japán ipari köröket. A Japán gazdasági problémáit enyhítő, vagy talán megoldó kereskedelem lehetősége parlamenti viták állandó tárgyát és a japán iparmágnások összejöveteleinek állandó témáját képezi" — írja a tudósító. * A „Ville de Tunis" nevű hajó 1900 francia katonát és tisztet szállított Marseillből Bizertába. Más katonai egységek a „Charles PIu' mier" hajón érkeztek Tuniszba. A bordeauxi dokkmunkások két ízben megtagadták a fegyverek berakását a Casablancába induló „Agadix" teherhajóba. 4 déJkeleíázsiaí tömb — kísérlet egy ázsiai háború kirobbantására -j*4al díszoklevél tulajdonosa Délfelé járt az idő, mikor beértem a zálogosi állami gazdaságba. Messziről megkapott a gyönyörű táj. A gazdasághoz vezető út kétoldalút akácfák szegélyezik. Dús lombjuk árnyékában megpihenhet az ember. Egy kisebb csoport éppen ott pihen kinyújtózva az egyik fa árnyékábanKevéssel odább egy másik fa alatt 16 év körüli fiú vizet ad a dohány tórö lányoknak. Alig pár lépésre nagy tehéncsorda legvi a mezőn, s lassan megindul a közelben csobogó patak irányában. Délre jár az idő. Annyira megkapott a sok látnivaló, hogy csak akkor eszméltem fel, amikor a gazdaság szélső házaihoz értem. Itt szintén van csodálnivaló. Eltűntek düledező cselédviskók és most új, sárgára meszelt barátságos szobák várnak a munkából hazatérő dolgozókra. Az istállók és más gazdasági épületek az egészségügyi előírásnak megfelelően a lakóházaktól távolabb épültek. Kultúrteremről sem feledkeztek meg, hogy legyen hol szóra, kozniok a gazdaság dolgozóinak. Egyóval minden van itt, ami hozzátartozik az élet szépségeihez. Az Űj Kína sajtóiroda közölte: A „Guardian" című ausztráliai lap írja cikkében, hogy az Egyesült Államok által jelenleg Délkelet. Ázsiában összetákolt katonai tömb (Seato) „amerikai kísérleteket jelent, hogy Kína elleni háborúra vezessenek bennünket és biztosítsák az ausztráliai csapatok bevetését bármelyik ázsiai nemzet ellen". A lap bírálja Ausztrália kormányának ama szándékát, hogy belép az agresszív tömb*be, továbbá követeli, hogy „az ausztráliaiak ne vegyenek részt ezekben az új amerikai támadó tervekben". A „Guardian" felhívja Ausztráliát, hogy „Kína elismerésével, Ausztrália és a többi csendesóceáni orszá. gok kereskedelmi kapcsolatainak fölvételével és kereskedelmük fejlesztésével biztosítsa a békét és ismerje el ezen országok függetlenségi jogát". A „Peoplé' s Voice" című újzélandi lap közölte Wilcoxnak, ÜjZéland Kommunista Pártja főtitkárának nyilatkozatát. Üj-Zéland nem. zeti érdekei megkövetelik annak kategorikus kijelentését, írja Wilcox, hogy „ ,,nem támogatjuk a délkeletázsiai szerződés megkötésére irányuló amerikai terveket. Indokínában kivívták a békét, de Washington mindent elkövet, hogy meghiúsítsa ezt a nagy sikert". Az újzélandi nép érdeke „a béke támogatása, a kereskedelmi és kultúrkapcsolatok fejlesztése a délkeletázsiai országok nemzeteivel. Itt az idő, midőn mindenkinek tudtul kell adnunk, hogy határozottan visszautasítjuk az ANZUS egyezményben (Ausztrália^ Uj-Zé. land és az USA katonai szövetsé. ge) tartalmazott veszedelmes kö. telezettségeket, amelyek érdekeink rovására az Egyesült Államok céljai elérésének támogatására vezetnek." Fasiszták fasiszták maradnak — Mi lesz most, hogy tisztességes úton véget háborúja? ért korunk egyedüli (Rajz Máriássy) SZEMLE A GAZDASÁGI UDVARBAN. Utam először a gazdaság irodá jába visz. Hárman dolgoznak itt Köztük van egy a nyitrai gazdasági iskoláról, ideirányitott fiatalem ber is. Figyelmesen hallgatja gazdaság vezetőjének minden szavát. Rövid beszélgetés után szemlére indulunk a gazdaság felé. Legjobban az állatok érdekeltek, így hát az istálló felé vettük útunka'. Az egyik disznóólnál csaknem tátva maradt a szám a meglepetéstől B -n/ a korlát mögött gyönyörű ál latok sütkéreznek a napon elnyúlva. Egyformák, mint az ikergye re.kek. Szebbet még festeni sem lehetne. Egy másikban kismalacok hancúroznak. Még tejes volt a szájuk jó „ebéd"- után. Egy harmadikban a hizlalásra szánt süldők nyujto gatják nyakukat, várva az ebédet. Talán sohasem láttam együtt ennyi szép állatot. Innét a tehénistállók felé vettük útunkat, Amit itt lát tam, azt sohasem felejtem el.' A jászolhoz kötve két hosszú sorban alacsony, de jóhúsban lévő feketetarka fejőstehenek szelíd szemek kel néznek rám. Kísérőm szerint Hollandiából hozatták őket még 1947-ben. Meglátszott rajtuk a gon dos kéz nyoma, és a hatalmas tőgyek mutatták, hogy valamennyi jól tejel. „ . Azt hittem, nincs ennél csodálatraméltóbb ebben a gazdaságban de hamarosan meggyőződtem tévedésemről. Az istálló végében lévő takarmányozó helyiségben jöttem rá, hogy tévedek. Búgott a szecskavágó gép, ketten nyomkodták a csalamádét az elevátorba és aki a villával hányta oldalt a szecskát — ugyancsak izzadt. Nőtt, tornyosult a szecska, s percek alatt a menyezetig ért. Újabb öt ember lépett a helyiségbe, s villára kapva hozzáláttak, hogy megkeverjék darával. Az egyik küzülök 43 év körüli férfi, szaporán forgott, s közben irányította a munkát. — Jól megkeverd István — mondja a társának. — Megy a munka mint az ostorcsapás. Rövid percek alatt elkészült a tehenek esi. sokat akartam megtudni tőle. Amikor látta, ,hogy tovább maradok, meghívott a lakására, ahol nyugodtan elbeszélgethettünk. Pár száz méterre az istállóktól, barátságos szobakonyhás lakásba vezetett. A tűzhely körül magas barna asszony szorgoskodott az ebéd főzésénél: — A feleségem — mondja halkan. Szemem hamar végigfutott a konyhán. Fehér lakkozott konyhabútor, a falon egy tükör, s az asztal körül a székek rendben elrakva. Tisztaság, s kellemes ételszag terjengett a konyhában. A szobába mentünk, de előbb még szelíd szóval megkérte feleségét, hogy fejje meg a teheneket helyette. Kettesben maradtunk. Egy percig csak az óra ketyegése hallatszott. Itt is a gyönyörű bútor, a /nagy hatlámpás rádió ötlött a szemembe. A kifestett falakon bekeretezett arcképek és hat „becsületbeli elismerés" díszlett. Itt függött a prágai földművelésügyi minisztériumtól, a bratislavai földművelésügyi megbízottól, valamint a nyitrai járástól kapott dicsérő elismerés. — Szép ajándék — mutatok a falon lógó képekre. — Meghiszem azt — vágja ki büszkén. — Nem minden ember kap ilyet. Majd rámnevet, hamiskásan mondja: — Csak aki megérdemli. Azután megmutatta a még majdnem új biciklit, amit tavaly kapott, s az idén kapott, 900 koronás órát — Az első díjnak ezt is adják — mondja — és még pénzt is. — Aztán elbeszéli, hogy tizenkét tehenet gondoz és fej. Naponta átlag 17 literes tejhozamot ért el egy tehénnél. Júniusban, mikor zöldtakarmány volt. 17.5 litert fejt mindennap egy-egy tehéntől. Szelídtekintetű, acélkékszemű ember, aki társait irányította, különösen meglepett. Minden mozdulata elárulta, hogy szereti az állatokat és pontosan végzi munkáját Akinek olyan gyöngéd nézése van — az nem lehet rossz ember, gondoltam magamban. Hajtott a kíváncsiság, hogy elbeszélgessek vele. Kérdeztem is egyet s mást. Készséggel felel minden kérdésemre. — Benyes Kálmán a nevem — mondja. — Fejő vagyok. BENVES KÁLMÁNÉKNÁL. Igy indult meg közöttünk a beszéd. Sok mindenre voltam kivánHAVI 2.500 KORONA KERESET. — És mindig ennyi tej volt? — teszem fel a második kérdést. - Dehogyis, csak az év elején értem el ezt a mennyiséget — felelte őszintén. Azután visszatér az 1950-es évre, a-nikor idekerült. Ebben az időben alig 10 litert fejtek egy tehéntől. Nvolcan voltak a fejősteheneknél. de sokszor otthr><*vtňk a teheneket és ő fejte meg ó'ket. Megesett az is, hogy 18 tehenet egymaga fejt meg. A többiek nem vették elég komolyan a munkát és nem hitték el, hogy ha jól dolgoznak, többet keresnek. Soksíor le is torkolták érte, ha oktatta őket. Hiába, Benyes Kálmán szerette az állatokat, és nem nézhette azt, hogy úgy dolgozzanak, mint a grófi birtokon. Beteljesedett régi ál ma, hogy tehenekhez került. Gyer. mekkorától dolgozott, de semmi be se vették kérelmét. Gyalogmunkás volt mindig, sokszor kidobták innét is. — Nem kellett azoknak az ember, csak addig, amíg dolgozni bírt — mondja elgondolkozva és gyermekkorára gondol, amikor éhezett. Szeme előtt ködlik még, amikor egy marék herét tépett a nyulaknak és másnap szélnek eresztették és me, is büntették. — Mennyivel másképpen van mostan — mondja. — Megbecsülik az ember munkáját és tudását. Meg adnak minden lehetőséget, hogy tudását érvényesíthesse és meg is fizetik. Jó munkáért jól is fizetnek. Havi keresete 2.500 korona. Ez volt az, amivel meggyőzte a többi hét fejőt arról, hogy érdemes jól dolgozni. Lassan-lassan kibékültek Benyessel és ma már örülnek, ha tanulhatnak tőle. Ma már valamennyien 15—16 literes átlagos tejhozamot érnek el. Gazdagodik, épül a gazdaság és egyre nagyobb jövedelemhez jutnak a dolgozók is. A FEJÉSI ÉS ETETÉSI MUNKAMÓDSZER Igy beszélgettünk két óra hoszszat. Elmondta még, hogy hogyan érték el ezt a kiváló eredményt. Először is betartják a pontos etetési időt, a takarmányadagokat pontosan mérik és tisztántartják az állatokat. Fontos a háromszori fejés naponta, mert ezzel is gyarapodik a tejhozam. Továbbá fontos a tőgymasszázs minden fejés előtt. Időt kell adni az állatnak az evésre és rendesen- elegendő vízzel kell ellátni. Ezt a munkát csak akkor lehet rendesen elvégezni, ha az állatgondozó idejében lát hozzá a munkához. Elmondotta, hogy pontosan reggel 4 órakor kezdik el az etetést. Először 1.10 kg abrakot, majd utána két-két tehén egy kosár szecskát kap. Amíg esznek, megtisztítják őket. Pontosan félötkor megkezdik a fejést. Utána még szecskát kapnak és az itatást 8 órakor végzik, hogy legyen idejük a teheneknek az evésre. Azután korlátba terelik őket, majd 11 órakor újra visszaterelik az istállókba. Ismét úgy, mint reggel, megkapják az 1.10 kg darát és a szecskát és tőgymasszázs után 11.15 órakor újra fejik őket. Este ugyanez az eljárás. Fontos továbbá a próbafejés és a borjas tehén elapasztása — magyarázza Benyes elvtárs. — Minden hónap elsején és tizenötödikén csinálnak próbafejést és megállapítják a tejhozamot. Ha a tehén több mint hathónapos borjas, csak kétszer fejik naponta. Egy vagy két hét után egyszer, s mire héthónapos, már nem fejik. így apasztják el a tejet a hasas teheneknél. Mikor á fejést abbahagyják, csak zöld, vagy száraztakarmányt adnak a tehénnek, hogy a tőgy megerősödjék. Ha a tehén teje teljesen elapad, utána megadják neki megint azt az abrakot, mint a legnagyobb fejés idején. Csak így lehet biztositani, hogy a borjazás után elsőrendű fejős legyen. — Ezt a pihenőt meg kell nekik adni, mert a tej vérből van — fejezi be Benyes elvtárs. — Azért nincs tej a magángazdálkodóknál, mert azok az utolsó napig kínozzák, fejik a teheneket. Hiába azután bárminő sok abrak és takarmány. Nem használ az semmit. Legjobban Baba nevű tehenét dicséri, amelytől 26 liter tejet fej ki naponta, borjazás után pedig 32, meg a „Cigány" tehenet, amely 24 liter tejet ad, pedig mindkettő már 7 éves. Még elmondja, hogy a hollandi tehenek nyolcéves korukig a legjobb tejelők. Nem fél azonban, hogy jövőre betöltik a 8. évet, mert van pótlás helyettük bőven. NEMES VERSENYZÉS AZ ELSŐSÉGÉRT Attól az időtől kezdve, hogy Benyes elvtárs a gazdaságba jött, megváltozott ott a rend. Munkatársai megértették, hogy neki van igaza, és ők is nekiláttak a munkának. Most munkaverseny folyik a nvolc fejő között az elsőségért. Mindegyikük igényt tart a 250-es Jáva motorkerékpárra. Aki megnyeri az első díjat, azé a motorkerékpár. Egy kicsit tart is Benyes elvtárs Rosko Andrástól, aki 16.5 liter tejet fejt ki, de meg örül. is annak, hogy az ő segítségével írások is ilýen szép eredményeket tudnak elérni. Én már kaptam ajándékot — kapjon most ő is — feleli. A gazdaság azért tudja felküzdeni magát az elsők közé a fejésben, mert vannak Benyes Kálmánok, akik tudják, hogy a gazdaság gyarapodása az ő gazdagodásukat is elenti, és megértették, hogy a szocialista hazában maguknak és családjuknak építik a boldog jövőt. Halász Ambrus