Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-06 / 190. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 6, péntek 36 fillér VII. évfolyam! 190. szám A mai számban: « A nemzetgazdaság fejlesztésére irányuló állami terv teljesítésének eredményei Szlovákiában az 1954. év első félévében (1.—2. old.) Ahd nem a víz az úr... (3- old.) A szovjet kormány jegyzéke az USA kormányá­hoz amerikai katonai repülőg épeknek szovjet ke­reskedelmi hajókkal szemben elkövetett törvény­ellenes cselekményeiről Filozófus Versenyzőink kiváló teljesít ménye (4. old.) (5. old.) (6. old.) A munkamulasztás elleni harc minden öntudatos dolgozó becsületbeli kötelessége Nagy becsületnek örvend ha­zánkban a munkáját, az üzemét szerető, feladatát, kötelességét be­csülettel végző dolgozó. Az ilyen emberek alkotják az üzemek, a műhelyek törzsgárdáját. Munka­helyükön pontosan megjelennek, a mulasztást, a későnjövést szé­gyennek tartják, fegyelmezettek és minden körülmények között teljesítik kötelességüket. Nemcsak a vezetők beszélnek elismeréssel róluk, hanem munkatársaik is osztatlan tisztelettel tekintenek rájuk. A lelkiismeretes, kötelességtu­dó, az üzem jó hírnevére sokat adó dolgozók hatalmas tábora egy­re szaporodik. Számos olyan üze­münk van, ahol az igazolatlan mu­lasztás már ritkaságszámba megy. A bratislavai Gázgyárban például, araikor az igazolatlan mulasztás iránt érdeklődtünk, Rajter terme­lésvezető a mult évi adatokat kezd­te előkeresni, mert amint mond­ta, ez évben ilyen még nem fordult elő. Ilyen szép eredményre büsz­ke lehet nemcsak a gyár vezető­sége, hanem minden egyes dolgo­zója is, A kötelességtudó, az építés frontján becsülettel helytálló munkás ellentéte a hanyag, felü­letesen dolgozó, a minden elfo­gadható ok nélkül gyakran kima­radozó. Sajnos, az utóbbi még mindig gyakori jelenség. Csaknem minden munkahelyen számos ilyen rendbontó kerülközik, akik gyako­ri mulasztással, későnjövéssel za­varják a munka rendjét. Rájuk nem leíiet biztosan számítani a munkát beosztó mesternek, mert lehet, hogy elkésnek, vagy egyál­talán be sem jönnek. A hanyag munkábajárók nagy kárt okoznak népgazdaságunknak. Megnehezítik a terv teljesítését, megbontják a műhelyek munka­menetét. Gyakran okozói a tech­nológiai folyamatok be nem tar­tásának. a kapkodó munkának, elősegítik a selejt képződését. Fé­kezői az életszínvonal emelkedé­sének. A műszakmulasztás minden iparágban jelentős kárt, lemara­dást okoz. Az elmúlt évben pél­dául hazánk szénbányái műszak­mulasztás nélkül egymillió tonná­val fejthettek volna többet. Ha­sonlóképpen a gépiparban is olyan magas volt a műszakmulasztás, mely 6.00(1 munkás egy évi mun­kájának felel meg. A szlovákiai szénbányák tervének teljesítését is nagyban fékezi a műszakmú­lasztás, mely az idei második ne­gyedévben az elsőhöz viszonyít va mintegy 3—4 százalékkal emel­kedett. A szlovákiai könnyűipari üzemekben is közel 11 ezer mun­kanap veszett kárba a második negyedévben hiányzás miatt. Mennyivel több közszükségleti cikket szállíthattak volna a piac­ra ruha-, bőr-, edény-, üveg és más könnyűipari üzemeink iga­zolatlan műszakmulasztás nélkül. A későnjövők és a műszakmu­lasztók azonban azonkívül, hogy fékezik népgazdaságunk fejlődé­sét, megkárosítják sajátmagukat, családjukat és gyermekeiket is. Kevesebbet keresnek, mert a rossz munka, a gyakori hiányzás ter­mészetesen visszatükröződik a fi­zetési borítékon is. Nagyot véte­nek a notörikus mulasztók mun­katársaik ellen is, mert a mun­ka menetének megzavarásával csökkentik munkatársaik kerese­tét. Ha a munkahelyen, például a bányában egy munkacsoportból hiányzik valaki, vagy más mun­kahelyről kell odairányítani vala­kit — rendszerint a szállítástól, vagy a karbantartásból, ami a szállítás akadozását vonja ma­ga után — vagy pedig a csoport többi tagjainak kell elvégeznie a hiányzó munkáját is. Mindkét esetben meg van zavarva a mun­ka rendje — csökken az egész csoport keresete. A késés és a műszakmulasztás mellett nagy kárt okoz a munka­munkaerőhullámzás is. Különösen az építkezéseken és a bányákban magas a munkaerőhullámzás szá­zaléka, de gyakori jelenség más iparágakban is. Szlovákia könnyű­ipari üzemeibe a második negyed­évben 7.2 százalék új alkalmazott jött, ugyanezen idő alatt 7.9 szá­zalék elment. Ebből az önkénye­sen eltávozottak száma 6.1 száza­lék. Mi okozza a munkaerőhullám­zás káros jelenségét? Legtöbb esetben a könnyű kereset utáni vágy. Kevesebb munkával maga­sabb fizetést elérni a célja az ilyen üzemből-üzembe vándorlónak. Szocialista társadalmunkban ter­mészetesen mindenütt érdem sze­rint fizetnek, úgyhogy az ilyen vándorló hosszabb-rövidebb idő után rendszerint visszakerül ere­deti helyére. Sokszor azonban a rossz munkaviszonyok, a kultúr­élet hiánya, az elégtelen gondos­kodás, a rossz elszállásolás és az étkezési viszonyok következté­ben hagyják el az emberek mun­kahelyüket. A későnjövés, műszakmulasztás és indokolatlan munkaerőhullám­zás ellen erélyes harcot kell foly­tatni, mint olyan jelenségek ellen, amelyek megkárosítják társadal­munkat. Az üzemek vezetőségé­nek, az üzemi szervezeteknek fon­tos feladata gazdasági intézkedé­sekkel, helyes bérpolitikával, a dolgozókról való gondoskodással és a kultúrélet megteremtésével elérni azt, hogy minden munkás kedvvel dolgozzon, megszeresse munkahelyét és felelősséget érez­zen a feladatok teljesítéséért. A "kommunistáknak, a CsISz-tagok­nak és a népnevelőknek jó példát kell mutatniok és nap- mint nap állandó meggyőző munkával az olsö sorokban kell segíteniök az üzem vezetőségét e fontos feladat teljesítésében. Követendő példának kell állítani az olyan kiváló dol­gozókat, mint amilyen például a bratislavai Március 8. üzem egyik munkásnője, Borinova elvtársnő, aki 8 éve egyetlen órát sem mu­lasztott. Ezer és ezer ilyen példát találunk üzemeinkben. A munkamulasztás ellen harcol­ni becsületbeli kötelessége minden öntudatos dolgozónak. Hazánk mindenki számára munkalehető­séget, becsületes keresetet bizto­sít. Gondoskodik életszínvona­lunk állandó emelkedéséről. Nem szabad megengednünk, hogy egyesek felelőtlenül visszaéljenek ezzel és nemtörődömségükkel fé­kezzék építőmunkánkat, megkáro­sítsák polgártársaikat. A nemzetgazdaság fejlesztésére irányuló állami terv teljesítésének eredményei Szlovákiában az 1954. év első félévében A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése Az első ötéves terv sikeres telje­sítése után a népgazdasági fejlő­dését az 1954. év első felében a következő adatok jelentik: Az ipari termelés tervének tel­jesítése. Az 1954. év első félévében az ipari brutto termelés tervében né­hány módosítást hajtottak végre az ipari nyersanyagok, anyagok és termékek készleteire vonatkozó lel­tárak eredményei alapján. Az így módosított ipari termelés brutto tervét 1954. első félévében 100.3 százalékra teljesítettük. Az egyes megbízotti hivatalok a brutto termelés tervét 1954. első félévében a következőképpen tel­jesítették: Megbízotti Hivatal A tervteljesítés o/o-ban erdő- és faipar 101 könnyűipar 104 élelmiszeripar 94 helyi gazdaság 108 az építőiparügyi megbízotti hivatal ipari vállalatai 109 közlekedés 109 mezőgazdaság 117 egészségügy 1C3 kultúra 116 a Termelőszövetkezetek Szlo­vákiai Szövetsége 99.8 a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége 105 Az ipari dolgozók 1954. első fél­évében túlteljesítették a szén, naf­ta, világítógáz, benzinnel kevert haj­tóanyagok, petróleum, ólom-, cink­érc, a piritércek, a nyersacél, réz, alumínium, antimon, ólom, teher­vagonok, mezőgazdasági gépek, vízszintes esztergapadok, szürke öntvények, kénsav, szuperfoszfát, szódahidroxid, formaldehid, kap­rolaktan, polivinilchlorid, műrost, műselyem, cement, mész, építkezé­si készalkatrészek, lenfonal, ken­derfonal és más termékek terme­lését. 1954. első félévében számos élel­miszerfajtát és ipari közszükségleti árucikkeket termeltek terven felül, mégpedig: olvasztott sertészsírt, konzerveket, füstölt halat, táblás­csokoládét, gyermekpiskótát, nyers­alkoholt, fermentált dohányt, an­gint, szőnyegeket, gyapot-fehérne­műt, szőrmeárut, kötött felsőru­hát, harisnyát, rövid harisnyát, hímzéseket, férfi gálacipőt, celo­fánt, házi villamosmosógépet, vil­lanytűzhelyet és hasonlót. 1954. első félévében az egyes ter­mékek termelése lemaradt a terv mögött. így az építőiparügyi meg­bízotti hivatal nem teljesítette a tégla, tetőfedő-cserép, szemcsés műtrágya, az ipari célokat szolgáló darabos mész, a gipsz, a padlókő, a hídtartó oszlopok, oszlopok és vasbeton csövek termelésének ter­vét. Az erdő- és faiparügyi megbí­zotti hivatal nem teljesítette a tű­levelű gömbfák, a csehszlovák vas­utak részére a talpfák, ajtók, celu­lóze- és papírgyártás tervét. A könnyűipari megbízotti hivatal nem teljesítette a gyapotfonal, a gyap­jú női szövetek, az egyes függöny­fajták, a gyapot kötött felsőruhák, az elektrontömlők termelésének tervét. Az élelmiszeriparügyi meg­bízotti hivatal nem teljesítette a sör, ecet, kenyér, kávéfélék, a közönséges búzalisztből készült sü­temény, tésztafélék, fogyasztási tej, vaj, sajtok, ,búza- és rozsliszt ter­melésének tervét. Közvetlenül a minisztériumok által irányított vál­lalatok nem teljesítették a villany­áram, a mangánérc, réz, réztartal­mú érc, a nyersvas, a hengerelt anyagok, a vasöntvények, a váltó­áramra működő generátorok és villanymotorok, az erőtranszfor­mátorok, az egyes fémmegmunká­ló gépfajták, a hengercsapágyak, acélöntvények, háztartásbeli jég­szekrények és a viszkoza-rost ter­melésének tervét. Az ipari termelés növekedése Az ipari termeles bruttó értéke Szlovákiában 1954. első félévében az 1953. év első félévéhez viszo­nyítva 4.2 százalékkal, az áruter­melés pedig 4.1 százalékkal emel­kedett. Az 1954. év első félévében az egyes termékek termelése, ame­lyek nagyfontosságúak népgazda­ságunk további fejlődése és a dol­gozók életszínvonalának emelése szempontjából, annak ellenére, hogy az egyes termékeknél a ter­vet nem teljesítették, az 1953. év ugyanezen időszakához viszonyítva a következőképpen emelkedett: a termék, a termelő- %­eszközök termelése ' ban eladásra szánt acél 102 ólom-cinkérc 105 vasöntvények 142 nyersvas 116 nyersacél 103 hengerelt anyagok 118 váltóáramra működő generá­torok 142 váltóáramra működő vill­lanymotorok 141 tehervagonok 3.2-szer több mezőgazdasági gépek 105 kénsav 110 szuperfoszfát 116 kaprolaktan 127 polivinilklorid 115 viszkozaselyem 111 kordselyem 120 cement 113 tetőfedőcserép 151 tégla 112 építkezési készalkatrészek 2.5-szer több a fogyasztási árucikkek temelése világítógáz 118 háztartásbeli villany-jégszek­rények 2.7-szer több . házi mosógépek 4.4-szer több személyautókra külsőgumi 142 bútor 120 gyapotfonal 105 gyapotszövet 101 puhalen 129 lenrost 135 gyapjúszövetek 112 kötött felsőruha 142 kötött fehérnemű 107 hímzések l50 bőrlábbeli 116 gumilábbeli 119 olvasztott sertészsír 115 baromfi 148 füstölt halak 166 étzsiradékok 111 étolaj 164 tejcsarnoki vaj 19C fermentált dohány 171 1954 első félévében jelentősen kibővült a fogyasztási árucikkek fajtája, főleg a ruha, kötöttáru- és élelmiszeriparban. Ebben az évben Szlovákiában új árufajtákat kezdtek termelni, mint például szilonharis­nyákat, szilon-fehérneműt, kockás térdharisnyákat, újfajta férfi és női ruhákat, és számos élelmiszer­terméket. 1954 első félévében a munkások száma 1953 ugyanezen időszakához viszonyítva magasabb volt. Mun­katermelékenységük is emelkedett. A munkások munkából való el­maradása 1953 első félévéhez vi­szonyítva csökkent, de még min­dig jelentős volt, különösen a szénbányákban, a vasérc- és érc­bányákban, valamint az építő­anyagokat gyártó üzemekben. Tovább terjesztették a nehéz és fáradságos munkák gépesítését,. főleg a szén, vasérc és a többi ér­cek fejtésénél, valamint az építő­anyagok gyártásánál. Az erdőipar­ban a gépi eszközök elégtelen ki­használásának következtében, kü­lönösen a fakitermelésnél alacso­nyan teljesítették a gépesítés ter­vét. Az első félévben továbbterjesz­tették az új, haladó munkamód­szerek alkalmazását. A textilgyár­tásban sikeresen terjedt a műrost­ból készült anyagok termelésének módosítása, melynek következté­ben az anyagok nem gyűrődnek. Az önköltségcsökkentés tervé­nek nemteljesítése kedvezőtlen hatással volt az üzemek gazdasági eredményeire és a normán felüli készletek következetlen felszámolá­sával, valamint a fogyasztási nor­mák benemtartásával együtt azon fő okok egyike volt, amelyek elő­idézték, hogy az egyes ipari válla­latok nem érték el a tervezeti nye­reséget. Mezőgazdaság A tavaszi mezei munkákat az előző évhez viszonyítva elkésve végezték el, és ezzel kitolódott az egyes növények vetésének befeje­zése is. Az állami birtokok a gé­pesítés terén magasabb százalékot értek el, és a haladó agrotechni­kai módszereket nagyobb mérték­ben alkalmazták, mint 1953-ban. A mezőgazdasági növények ve­téstervét 97 százalékra teljesítet­ték. Egészben véve a gabonafélék vetésének tervét teljesítették és a hüvelyesek és zöldségfélék tervét pedig túlteljesítették. De a techni­kai növények, burgonya és takar­mánynövények tervezett vetésterü­letét nem tartották be. Ebben az évben a sűrűsoros vetést nagyobb mértékben alkalmazták, mint 1953-ban. Az állami birtokokon és az EFSz-ekben a búza, árpa és zab vetésterületeiből 69 százalékot ve­tettek be sűrűsorosan, míg a mult évben csak 30 százalékot. A talaj­művelő munkák sikeresebben foly­tak, de a rétek és legelők gondo­zását nem hajtották végre megfe­lelő módon, és a takarmányfélék betakarítása sem volt biztosítva teljes virágzásuk előtt. A gép- és traktorállomások a tavaszi munkák tervét 1954. július 15-ig 99 százalékra teljesítették. Nem teljesítették a tavasziak ve­tésének és a burgonya ültetésének tervét. Az 1953. évhez viszonyítva a gép- és traktorállomások telje­sítménye a tavaszi mezei munkák terén magasabb volt: a vetésnél 14 százalékkal, az istállótrágya szét­teregetésénél 86 százalékkal és a burgonya kapálásánál 15-szörösé­vel. A gép- és traktorállomások az egyénileg gazdálkodó földművesek részére átlaghektárban háromszor annyi mezei munkát végeztek, mint a mult évben. Az egyes gép— és traktorállomások munkaszerve­.(Foiytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom