Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-30 / 211. szám, hétfő

9 m sí® 1954. augusztüs 30. Dr. John és Schmidt-Wittmack átállása nehézségeket és gondokat okoz az Adenauer-kormánynak Äzok a leleplező közlések, ame­lyeket Schmidt-Wittmack, Adenau­er keresztény demokrata uniójá­nak parlamenti képviselője csütör­tökön a Német Egység Bizottsá­gának sajtóértekezletén Nyugat­Németország újrafelfegy vérzéséről, valamint a nyugatnémet és az amerikai militaristák titkos kü­lönmegállapodásairól tett, nagy ria­dalmat keltettek az „erő politiká­jának" táborában. Az Adenauer­kormány, Blank bonni hadügymi­niszterjelölt, Heusjnger, volt náci tábornok, Gruenther, amerikai tá­bornok, az Északatlanti Szövetség európa, fegyveres erőinek főpa­rancsnoka, a washingtoni külügy­minisztérium, az „erőpolitika" sok más képviselője hasztalan igyeke­zett cáfolatok egész sorozatával csökkenteni azt a hatást, amelyet Schmidt-Wittmack leleplezései kel­tettek a nemzetközi közvélemény­ben. Ehlers, a nyugatnémet szövetsé­gi gyűlés elnöke csütörtökön este megtartott rádióbeszédében egyéb­ként beismerte, hogy dr. John és Schmidt-Wittmack átállása ko­moly nehézségeket és gondokat okoz az Adenauer-kormánynak. A nyugatnémetországi és a nyu­.gatberlini lapok nagy része, tekin­tettel az olvasók hatalmás érdek­lődésére, vezető helyen és teljes terjedelmében közli Schmidt-Witt­mack nyilatkozatát. A „Német Egység Bižottságának" dr. John és Schmidt-Wittmack szö­vetségi gyűlési képviselő részvéte­lével megtartott sajtóértekezle­tén — mint ismeretessé vált — hí­vatlanul és minden szokás ellené­re Cox amerikai sajtótiszt is meg­jelent, sőt „az amerikai főbiztos­ság képviselőjeként" szerepelt. Mint az „ADN" jólinformált nyugati újságírók köréből értesült, Coxnak az volt a megbízatása, hogy a kérdések feltevésének módja alapján adjon véleményt a nyugati újságírókról. A nyugati sajtó képviselői ezen nagyon fel­háborodtak. A Schuman-terv a gyakorlatban Á brüsszeli konferencia az el­múlt héten elsősorban azért vég­ződött fiaskóval, mert annak a négy államnak a kormánya, ame­lyek a párizsi szerződéseket már jóváhagyták — Belgium, Hollandia, Luxemburg és Nyugat-Németor­szág — nem merték az esetleges módosítások miatt a szerződést még egyszer parlamentjeik elé, még kevésbbé pedig népük közvé­leménye elé terjeszteni. Féltek, hogy újabb parlamenti tárgyalás esetén nem sikerül „többséget" szerezni számukra. Nagy mértékben befolyásolják a mind jobban erősbödő idegenke­dést az „európai hadsereg" ellen azok a tapasztalatok, amelyeket ezek az országok a már érvényben levő másik hírhedt tervvel, a nyu­gateurópai nehézipart egyesítő „Schuhman-tervvel" szereztek. A belga kapitalisták egyik lapja ke­serűen állapítja meg, hogy amióta a Schuman-terv egyenlő eladási árakat biztosít az abban részt vevő hat nyugateurópai országnak, a nyugatnémet vállalatok alacso­nyabb munkabéreik révén kiszo­rítják a belga és francia szénbá­nyákat a legtöbb piacról. Emiatt jelenleg a franciaországi bányák rakodóin 7 millió tonna, a belga I bányákén 5 millió tonna eladha­tatlan szén fekszik. Az eladhatatlan készletek levét persze a francia és belga bányá­szok isszák meg, akik mind na­gyobb számban kerülnek az utcá­ra, vagy vannak csak részben fog­lalkoztatva. Mindennaposak a munkaadók bérleszállítási törekvé­sei. Augusztus 25-én például a belgiumi Anderlues városkában lépett 1800 szénbányász sztrájkba és azt sikerült rövid idő alatt győzelmesen befejezni. A bányá­szok némi béremelést és munkafel­tételeik megjavítását érték el. Az Egyesült Államok és a brazíliai katonai államcsíny A hétfőről keddre virradó éjt­szaka, röviddel a délamerikai „kí­sértetek órája" után egymásután léptek be a miniszterek a katona­sággal, tankokkal körülvett riode­janeirói elnöki palotába. A szokat­lan időben összehívott miniszter­tanács négy órán át tartott. Nem sokkal tudunk többet annál, mint, hogy lefolyása „igen heves" volt, s a vita eredeményeként Vargas „hozzájárult", hogy — eleget téve a katonai vezetők óhajának — 90 napra átadta hivatalát az alelnök­nek. E döntés után Brazília elnöke visszavonult dolgozószóbájába s megirta „végrendeletét". Alighogy pontot tett rá — néhány órával a rendkívüli minisztertanács után — pisztolylövés dördült az elnöki pa­lotában. Vargas öngyilkos lett. Hol kell keresni annak az ese­ménysorozatnak első láncszemét, amely végül is Vargas öngyilkos­ságához vezetett? Nehéz megmon­dani. „Nem könnyű meghatározni — írta ennek kapcsán a BBC kom­mentátora is —, melyek a brizíliai válság mögött lappangó igazi in­dítóokok?" Sok jelentés arról beszél, hogy a katonai-politikai feszültség pus­kaporos hordójához vezető zsinórt körülbelül egy hónappal ezelőtt gyújtották meg és az a szikra, amely a keddi „robbanáshoz" ve­zetett, tulajdonképpen egy me­rénylet volt. Ezt a merényletet Carlos Lacerda politikus és újság­író ellen szervezték. \ Meg kell említeni, hogy — az egyik részvevő vallomása szerint — a gyilkosság felbujtatója állító­lag Brazília elnökének fia, Lutero Vargas volt. Sőt, a nyomozó kato­nai hatóságok azt közölték, hogy a Lacerda elleni merényletet az el­nök testőrségének tagjai követték el., Tény, hogy Lutero Vargas a gyilkosság után elrejtőzött s csak napok multán jelentkezett — par­lamenti immunitásáról lemondva — a brazil katonai hatóságoknál. Igaz, Lutero Vargas egy rádiónyi­latkozatában ártatlanságát bizony­gatta és kijelentette, hogy „egy apja ellen irányuló cselszövés ál­dozata". Másrészt a brazil ellen­zéki sajtó annak idején arról írt, hogy Vargas elnök fia feláldozá­sával próbálja leszerelni a repülő­őrnagy ellen merénylet miatt kü­lönösen elégedetlenkedő katonai körök, elsősorban a légierő veze­tőinek nyomását, amellyel lemon­dását követelik Cáfe Filho alelnök javára, (Cafe Filho — mind is­meretes — most Vargas utóda lett az elnöki székben). Az események akkor vettek új fordulatot, amikor hétfőn éjjel, ke­véssel a drámai lefolyású minisz­tertanács előtt, a szárazföldi had­sereg vezérkara nyíltan csatlako­zott a légierők főparancsnokainak követeléséhez. A katonai Junta képviseletében maga a hadügymi­niszter ment Vargashoz, hogy le­mondásra szólítsa fel. Hogy a színfalak mögött valójá­ban kik mozgatták a mostani bra­zíliai eseményeket, azt maguk a nyugati hírügynökségek, lapok is sejtetni engedik. Itt is a külföldi, északamerikai monopóliumok urai­nak kezét kell keresni. Ezek az urak egyébként Vargas elnökségének ideje alatt is szinte korlátlanul terjeszkedhettek Bra­zíliában. így például maga a volt elnök írta meg „végrendeletében", hogy a „külföldi vállalatok hasznai 500 százalékra emelkedtek évente". S ezek a hatalmas profitot zsebre­vágó monopóliumok nem nézték jó szemmel, hogy Vargas — a hazai üzleti körök érdekében — kísérle­tet tett egyes nemzeti iparágak, így a „Petrobas", az olajmonopó­liummal bíró nemzeti vállalat, az „Electrobas", az elektromos ener­gia termelésére alakult állami vál­lalat fejlesztésére. Enrtek kapcsán érdemes idézni az Uruguay-i Imprensa Popular né­hány nappal ezelőtti cikkét a bra- J zíliai helyzetről. „A legreakciósabb erők bűnös csapást akarnak mér­ni az országra — írja a lap. — Fa­siszta diktatúrát akarnak létrehoz­ni az amerikai imperialisták szol­gálatában. összeesküvést szőnek a brazil nép ellen, hogy meggyor­sítsák Brazília gyarmatosítását az Egyesült Államok monopóliumai által és fokozzák a tömegek ki­zsákmányolását ..." Nos, bátran elmondhatjuk. hog>' ezek az „összeesküvők" nyergel­ték meg a katonai vezetők hatalmi vágyát, a repülőőrnagy elleni gyilkosság miatti felháborodást­Igen jellemző, hogy az Amerika­barát Correiro da Manha című lap augusztus 18-án, amikor hí­rüladta, hogy az USA riodeja­neirói nagykövete meghívta az Egyesült Államokba Fiihót, aki akkor még csak alelnök volt, hozzáfűzte a hírhez: Sok minden történhet" Filho meghívásának pillanatától utazásáig, így például ..alelnökből köztársasági elnök lehet". Mindenesetre a „brazil válság" még nem ért véget. Mint a londo­ni rádió is hírül adta, Vargas el­nök öngyilkossága után Brazüia számos pontján zavargások tör­tek ki. Rio de Janeiroban betör­ték az amerikai nagykövetség ab­lakait. A tüntetőket katonaság szórta szét. Tüntetések voltak a vidéki városokban is, amerikai épületeket támadtak meg szerte az országokban. James Kemper, az Egyesült Államok brazíliai nagy­követe — a Reuter tanúsága sze­rint — telefonjelentésében arról vallott, hogy a helyzet Brazíliá­ban „rendkívül feszült'-'. (M. N.) • Mint az ÁFP jelentéséből ki­tűnik, Brazíliában továbbra is za­varos a helyzet. A kormány kí­sérleteket tesz, hogy az elnök­változás okozta zavargások elle­nére helyreállítsa a rendet. Szerdán Rio de Janeiroban nagszabású tömegtüntetés volt. A városháza előtt a tüntetők meg­rohamozták a szövetségi rendőr­ség egyik gépkocsiját, amely víz­sugarakat lövelt. A gépkocsit fel­borították. majd felgyújtották. A tüntetők az utcai padokból torla­szokat építettek. A rendőrök tü­zet nyitottak. Helyszínre érkezett a katonai rendőrség is, mire a tüntetők szétoszlottak. A délutáni órákban támadást intéztek a lég­ügyi minisztérium épülete ellen­A rendőrség itt is tüzelt. A je­lentések szerint a szerdai össze­ütközések során hárman életüket vesztették, negyvenen megsebe­sültek. Café Filho elfoglalta Brazília el­nöki székét. Az új elnök Eduardo Gomez tábornokot nevezte ki lég­ügyi miniszterré. Da Costa tábor­nok továbbra is hadügyminiszter marad. A Vargas-kormány összes többi minisztere benyújtotta le­mondását. Északrajna-Vesztfáliára és Alsó-Szászországra is átterjedi a bérharc A nyugatnémetországi dolgozók hatalmas bérharca, amely egy­ben az Adeanuer-kormány há­borús politikája elleni küzdelem is, Észak-Rajna-VéSztfáliára és Alsó-Szászországra is átterjedt. A Ruhr-vidéket is magában fog­laló Észak-Rajna-Vesztfália fém­ipari dolgozóinak szakszervezete 750.000 tagja nevében augusztus 31­re felmondta a munkaadókkal kö­tött bérmegállapodást. A szakszer­vezet az órabérek 10—12 pfenni­•g«s emelését követeli. Bajorországban a fémipari dol­gozók szakszervezete a sztrájkolok tiltakozása ellenére abban egyezett meg a munkaadókkal, hogy Oechsle szociáldemokrata tartomá­nyi munkaügyi miniszter elnökleté, vei döntőbíróságot alakít az' új munkabérek megállapítására. A szakszervezet a müncheni központi sztrájkbizottság követelésére kény­telen volt kikötni, hogy a döntő­bíróság határozatát 'csak az eset­ben ismerheti el, ha a megejtendő szavazás keretében a szakszervezet tagjainak túlnyomó többsége elfo­gadja azt. A bajorországi ipari vá­rosokban, Münchenben, Nürnberg­ben, Fürthben és Augsburgban a sztrájkoló fémipari dolgozók újabb tüntetéseken fejezték ki elszánt­ságukat, hogy jogos követeléseik teljes megvalósulása előtt nem hagyják abba küzdelmüket. KÜLFÖLDI HÍREK A svéd sajtó közli, hogy augusz­tus 26-án kifutott a stockholmi ki­kötőből „Békekörútjára" a Báthory nevű lengyel gözös. A hajó fedél, zetén nyolcszáz, északi aU&rnokból származó utas van. AŽ utazást a svéd békevédők tanácsának kezde­ményezésére rendezik és két hétig tart. A Báthory Dániát, a Német Demokratikus Köztársaságot, Len­gyelországot, Finnországot és a Szovjetuniót látogatja meg. A nyugatnémet sajtó jelentése sze. rint az amerikai megszálló hatósá­gok megfenyegették a nyugatnémet szakszervezetek elnökét, Freitagot, hogy a megszálló hatóságok beavat­koznak, amennyiben a kommunális és közlekedési vállalatok munkássá­ga sztrájkba lépne. Csang-Kaj-sek banditái augusztus 24-én Taivan közelében az „Inch­kilda" nevű angol hajóra rálőttek. Ez immár a második eset rövid idő alatt. Ez azt bizonyítja, hogy Csang Kaj.sekék amerikai parancsra fo­kozzák kalóztevékenységüket a Tai­van körüli vizeken. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya elektronmikroszko. pot adományozott a lengyel tudomá­nyos intézeteknek. A elektron­mikroszkóp segítségével százezersze­resnél is nagyobb nagyítást lehet elérni. • Augusztus 26-án Moszkvába érke­zett az indiai kulturális és művé­szi dolgozók delegációja, akiket a Szovjetunió kultuszminisztériumá. nak és a Szovjet Tudományos Aka­démiának képviselői üdvözölték. Az indiai művészek ünnepélyesen átad­ták a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának azt a húsz művészi munkát, amit mint ajándékot hoztak magukkal. • A szovjet nép készül augusztus 29-ének, a Bányásznapnak hagyomá. nyos megünneplésére. A szovjet szénbányászat a népgazdaság egyik legfejlettebb és legjobban mechani­zált ága. Üj bányák feltárása és a fejtés gépesítése révén a Szovjet­unió széntermelése ebben az évben eléri az Amerikai Egyesült Államok széntermelését. • Erősen fejlődik a textilipar ^Ma­gyarországon a ť népi demokratikus kormány alatt. Az első ötéves terv folyamán két hatalmas üzemet épí­tettek ki: Szegeden textilkombinátot 30.000 orsóval és Kaposvárott fonó­dat 44.000 orsóval. Most helyezték üzembe Sarkadon a teljesen auto. matizált jutaüzemet. Nyugat-Németország brit öveze­tében, Alsó-Szászországban a néptö­megek hatalmas tiltakozásának nyo­mása alatt a brit megszálló ható­ságok lemondták a harckocsiegysé­gek tervezett hadgyakorlatát. • Isztambuli értesülés szerint a na­pokban Törökországban Eskiseir vá­rosban egy Thunderjet típusú lök­hajtásos repülőgép lezuhant a vá. ros házal közé. A katasztrófa kö­vetkeztében 17 ház leégett, három személy meghalt, kilenc megsebe. sült. A Szovjetunió 1954.ben a követ­kező országok mintavásárain vesz részt: Olaszország, Franciaország, India, Dánia, Szíria, Görögország, Német Demokratikus Köztársaság, Ausztria, Kína, Indonézia és Török­ország. A Szovjetunió ezzel is bi. zonyítja, hogy békés kereskedelmi kapcsolatban akar élni a föld min­den államával, tekintet nélkül azok társadalmi berendezésére. • Az angol felső- és alsóház Labour­párti képviselői annak a kívánsá­guknak adtak kifejezést, hogy sze­retnék meglátogatni a népi demo­mokratikus Lengyel Köztársaságot. Lengyel részről a kívánságnak ele­get tettek és így az angol képvi­selők küldöttsége szeptemberben két­hetes látogatást tesz Lengyelország­ban. • Anglia harmadik legnagyobb ki. kötőjének, Hullnak kikötőmunkásai tíznapos sztrájk után elérték köve­teléseik teljesítését és a dokktulaj, donosok beleegyeztek munkafeltéte­leik megjavításába. A moszkvai mezőgazdasági kiál­lítás megtekintésére a Szovjetunió­ba érkezett a dán mezőgazdasági szövetkezetek küldöttsége. A kül­döttség a kiállításon kívül a Szov­jetunió különböző helyeit látogatja meg. • Augusztus 26-án Berlinben a vá. ros mindkét részének dolgozói jelen­létében hatalmas gyűlés folyt le, amelyen Németország egységesítése mellett és a militarizmus felújítása ellen tüntettek. A részvevők egy­hangúan határozatot fogadtak el, amelyben felhívták Berlin lakosait, hogy még jobban erősítsék a demo­kratikus németek frontját. Az osztrák szövetségi ellenőrző bizottság legutolsó ülésén, amelyen a szovjet főmegbízott, V. M. Krasz­kevics elnökölt, megtárgyalták azt az osztrák törvényjavaslatot, amely szerint az osztrák szociáldemokra­ta párt szavazataival vissza akar­ják adni Starhemberg hercegnek, az osztrák munkásság hírhedt gyil­kosának a birtokait. Az ellenőrző bizottság Jiárom nyugati tagja a Szovjetunió szavazata ellenére a törvényjavaslatot jóváhagyta. A napokban utazott el a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának küldöttsége az etnográfusok (nép­rajztudósok) augusztus 31-én Rómá­ban kezdődő nemzetközi konferen­ciájára. Ugyanakkor szovjet művé­szek egy csoportja Izlandra utazott, ahol részt vesznek az izland-szov­jet barátság hónapjának ünnepsé­gein. Augusztus 26-án adta át S. R. Ra­sidov. a Szovjetunió Legfelső Szov­jetjének képviselője O. J. Smidt akadémikusnak a Lenin-rendet, amivel hosszú éveken keresztül folytatott tudományos munkáját jutalmazták. Smidt tanár volt a ve­zetője annak a szovjet északsarki expedíciónak, amely megmentette az olasz Nobile tábornok sarki ex­pedíciójának életben maradt tag­jait. Közismertek Smidt akadémi­kusnak munkái a világ keletkezé­séről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom