Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-28 / 209. szám, szombat

I Bratislava, 1954. augusztus 28, szombat 30 fillér VII. évfolyam, 209. szám A Szovjetunió oldalán szilárd egységben előre a szocializmusért, a léiéért! Tiz évvel ezelőtt írta meg egy kis nép történelmének legragyo­góbb lapját. Tíz évvel ezelőtt adta hírül a világnak a besztercebányai szabad adóállomás, hogy Szlová­kia népe nyílt harcba szállt a fasiszta betolakodókkal és hazai talpnyalóikkal a nemzeti szabad­ságért, demokratikus jogokért. A halódó, de még mindig veszélyes fasizmus hátországában 15.000 négyzetkilométernyi terület szaba­dult fel és megkezdődött a két hóna­pig tartó küzdelem, amelynek so­rán Hitler hét állig felszerelt had­osztályt volt kénytelen kivonni az arcvonalról.' De a náci hadsereg miden igyekezete megtört a felke­lők, majd később — amikor a harc új formába csapott át — a partizánok derekasságán, legendás hősiességén. A fasisztaellenes nemzeti-fel­szabadító harc élén kommunista pártunk állt. Céltudatos, áldozatos, munkájának volt köszönhető, hogy a felkelés mélyen népi, nemzeti és ugyanakkor internacionalista jellegű tömeges megmozdulássá vált. A Szlovák Nemzeti Felkelés so­rán újra megmutatkozott, ki a legjobb barátunk. A szovjet nép már a felkelés és a partizánhábo­rú előkészítésében is igen jelentős segítséget nyújtott. Szovjet parti­zánok szervezték az ellenállási mozgalmat, szovjet repülők hoz­ták a lőszert, hadianyagot, s a szovjet győzelmek erősítették er­kölcsileg a felkelőket. Népünk so­ha sem felejti el, hogy a CsKP moszkvai vezetőségének kérésére a szovjet főparancsnokság meg­változtatta eredeti, sokkal előnyö­sebb sztratégiai tervét és a Kár­pátok hágói felé irányította sere­geit, hôgy segítségére siessenek a tátraaljai népeknek. Duklánál vér­rel pecsételődött meg népeink örök barátsága. Nyolcvanezer szovjet harcos áldozta fel itt életét a mi új életünkért. Nincsen ennél na­gyobb, felmérhetetlenebb értékű és meggyőzőbb bizonyítéka a min­den áldozatra kész testvériségnek." Az ádáz harcok napjaiban a szlovák nép nem állt egyedül. Ol­dalán a szovjet katonákon kívül több mint húsz nemzetiség képvi­selői harcoltak. Büszkék vagyunk arra, hogy soraikban magyarok is voltak. Nagy feladat hárult rá­juk. Helytállásukkal, vérükkel kel­lett bizonyítaniok, hogy a magyar nép legjobb erői tudják, hol a he­lyük a fasizmus ellen vívott har­ban. Míg az egyik oldalon a hor­thysta fasiszmus a félrevezetett ma­gyar katonák ezreit vetette be a felkelés letörésére, addig a másik oldalon a céljukat világosan látó magyarok csoportjai vállvetve harcoltak a szlovákok és a többi nemzetiség oldalán. Ezért őrizzük féltő szeretettel hősi harcuk emlé­két. Ezért emlékezünk meg a II. Csehszlovák Partizánbrigád köte­lékében küzdő Petőfi Sándor par­tizáncsoportról, amely Ádler Ká­roly parancsnoksága alatt hozzá­vetőlegesen 250 harcost tömörített soraiba. Rozsnyó és Poprád, Lőcse, Dobsina és más városok, falvak népe még emlékszik küzdelmes útjukra. A Rákosi-brigád magyar antifasiszta harcosai is csapást csapás után mértek a fasiszta be­tolakodókra. A Bodva és Gölnic völgyében a Thälmann-brigád né­met tagjai mellett szlovákok és magyarok is harcoltak. A Sztálin­különítményben pedig 16 nemze­tiség indult csatába. Kell-e szebb bizonyítéka a proletár nemzetkö­ziségnek? Ha az ember a sztréös-: nói harcok színhelyén jár és meg­áll az elesett hősök monumentális emlékművénél, szemébe ötlik, hogy a szlovák harcos mellett orosz és cseh, magyar és francia, szerb és ukrán alussza utolsó álmát. .Vérrel, élettel pecsételt proletár-' internacionalizmus ez. E dicső harcnak emlékei kötelez­nek minket.. Tíz év óta megválto­zott ennek a földnek az arculata. A háborúütötte sebek behegedtek. Évről évre épül — szépül ez az ország. Megvalósultak és megvaló­sulnak azok a tervek, amelyekért sok ezren életüket áldozták. S nem építhetnénk másként, nem élhet­nénk nyugodtan, ha oldalunkon nem állna a szovjet állam, a szov­jet nép, ha lépéseinket nem irá­nyítaná a szovjet példán nevelke­dett kommunista pártunk. Innen nyerjük az erőt, innen merítjük a hitet, a törhetetlen akaratot. Erős lett a mi országunk, mert Szlovákia Kommunista Pártjának politikája az ország fellendítésének, felvirágzásának, a nép jólétének egyedül helyes és ezért elismert szocialista politikája. Kommunista pártunk az az erő, amely évtize­des harcai során egységbe, tör­hetetlen, bonthatalan egységbe tö­mörítette Csehszlovákia népeit. Országunk népei az elmúlt tíz év alatt megkezdték történelmünk új li.pjának írását. Fényes ez a lap es tőlünk, valamennyi dolgo­zótól, munkánktól függ, hogy még ragyogóbb legyen. Ezt köve­teli meg tőlünk a Szlovák Nemze­ti Felkelés emléke is. Világ proletárjai egyesüljetek! PÁRTJÁNAK NAPILAPJA SZLOVÁKIA KOMMUNISTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom