Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-27 / 208. szám, péntek

6 UJSZO 1954. augusztus 27. Fogadás a bukaresti szovjet nagykövetségen L. G. Melnyikov romániai szov­jet nagykövet fogadást rendezett Románia felszabadulásának 10. év­fordulója alkalmából a köztársa­ságban tartózkodó szovjet kor­mányküldöttség tiszteletére. • A fo­gadáson részt vettek a szovjet kormányküldöttség tagjai N. M. Svernyik vezetésével, továbbá Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Népköz­társaság minisztertanácsának el­] nöke, Petru Groza, a Nagy Nem­zetgyűlés elnökségének ^elnöke, Gh. Apostol, a Román Munkás­párt első titkára, a párt, a kor­mány, a közélet képviselői és több kiváló személyiség. Csou En-laj részt vett a pekingi brit ügyvivő bankettjén Humphrey Trevelyán, pekingi brit ügyvivő, augusztus 24-én este bankettet adott a brit munkás­párti küldöttség tiszteletére. Kí­nai részről a banketten részt vet­tek Csou En-laj, az állami köz­igazgatási tanács elnöke és kül­ügyminiszter, a kormány, a köz­élet és a városigazgatás képvise­lői. A banketten részt vett továb­bá N. A. M. Raza pakisztáni nagy­követ, Hla Maung burmai nagy­követ és N. Raghavan indiai nagykövet. Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának jelszavai az ország felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából A bolgár lapok közzétették Bul­gária Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának a népi felkelés kitörése és Bulgária felszabadu­lása 10. évfordulójának — szep­tember 9. — alkalmából kiadott jelszavait. Testvéri üdvözletünk és örök hálánk felszabadítónknak, a nagy 'Szovjetuniónak! Dicsőség a legyőzhetetlen felszabadító Szovjet Hadseregnek! Éljen és erősödjön, örökre virágozzon a bolgár-szovjet barátság! Foko­zódjon a nemzetek szolidaritása a vitás nemzetközi kérdések bé­kés megoldásáért, az atomfegy­ver betiltásáért és az európai nemzetek kollektív biztonságá­nak biztosításáért folyó küzde­lemben, erősödjön a békének, a demokráciának és a szocializ­musnak a nagy Szovjetunió ve­zette hatalmas és legyőzhetetlen tábora! — áll a jelszavakban. Bulgária Kommunista Pártjának Központi Bizottsága felhívja a bolgár dolgozókat, még szorosab­ban zárkózzanak fel a kommunista párt és a népi kormány köré a párt "VI. kongresszusa határozatai­nak megvalósításáért, a második ötéves terv teljesítéséért és túl­teljesítéséért, a nép anyagi és kul­turális színvonalának lényeges emeléséért, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének szilárdításáért és a szocializmus felépítéséért folyó küzdelemben. Bulgária Kommunista Pártjának Központi Bizottsága felhívja a bol­gár dolgozókat, küzdjenek újabb győzelmek kivívásáért a népgaz­daságban. A. J. Visinszkíj New-Yorkba érkezett A. J. Visinszkíj, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyette­se és a Szovjetunió állandó képvi­selője az ENSz-ben, a „Queen Ma­ry" fedélzetén augusztus 24-én Vew-Yorkba érkezett. Visinszkíj nyilatkozatot adott az amerikai és külföldi sajtó és rádió fogadására megjelent képviselőinek. „New-Yorkba érkezésemkor üd­vözlöm az amerikai népet. Sze­retném kifejezni ama reménye­met, hogy az amerikai sajtó és rádió támogatja minden becsüle­tes ember törekvését a békéért, a nemzetközi biztonságért és a né­pek között folyó barátságért fo­lyó küzdelemben. Amerika népének és a világ nem­zeteinek sok sikert kívánok a bé­keharcban. A békeharc rendkívül fontos a nemzetek és az egész em­beriség jólétének felvirágzásának biztosítására." Németország Kommunista Pártja vezetőségének távirata Németország Kommunista Párt­ijának vezetősége az USA Kommu­nista Pártjának küldött táviratá­ban kifejezi Nyugat-Németország haladószellemű polgárainak test­véri szolidaritását. A táviratban az áll, hogy a kommunista párt betil­tása az Egyesült Államok vala­mennyi demokratikusan gondolko­dó polgárára csapást mér. Eisenhower aláirta a kommunista párt betiltására vonatkozó törvényt Eisenhower elnök augusztus 24­én aláírta az USA Kommunista Pártjának betiltására vonatkozó, a kongresszus által jóváhagyott tör­vényjavaslatot. Ezzel . a törvény hatályba lépett. Az amerikai kongresszus ülésének eredményei Az amerikai kongresszus véget ért ülése a reakciónak az amerikai dolgozók szabadságjogai ellen in­tézett fokozódó támadása je­gyében zajlott le. A szenátusban és a képviselő­házban gyorsan és a demokratikus eljárással ellentétben keresztülvit­ték a kommunista párt betiltásáról szóló tövrényjavaslat elfogadását. Az amerikai demokratikus köz­vélemény nézete szerint ez a tör­vényjavaslat, amely többek kö­zött a haladó szakszervezetek el­len is irányul, az USA alkotmá­nyának égbekiáltó megszegése. Az ülés több időt fordított az amerikai monopóliumok hatalmát tovább szilárdító és a monopóliu­mok gazdaságát gyarapító törvény­javaslatok tárgyalásának és jóvá­hagyásának. Az ülésen jóváhagyott törvényjavaslatok szerint 10 milliárdos értékű amerikai kőolaj, és egyéb források kerül­tek a monopóliumok kezébe. A háborús termelést űzö monopó­liumok számára létrejöttek a fel­tételek, hogy fokozhassák az atom­termelés ellenőrzését. A kongresszus törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely csökkenti a kereseti adót. Ez is a monopóliumok javát szolgálja. A bankok és biztosító intézetek nyereségében tükröződik az a tény, hogy az USA államadóssága össze­gét hat milliárd dollárral növelték, amit a kongresszus jóváhagyott. ,A külpolitika terén a kongresszus olyan törvényeket fogadott el, amelyek visszatükrözik az Egye­sült Államok agresszív terveit és a nemzetközi feszültség foko­zására irányuló törekvéseit. Jóváhagyták a délkeletázsiai ka­tonai egyezmény megteremtésére előirányzott tételeket. A kon­gresszus nagyobb összegeket irányzott elő az északatlanti egyez­ményt aláíró szövetségeseinek fel­fegyverzésére. A kongresszus ha­tározatot hozott, amelynek célja, hogy a Kínai Népköztársaságot megfossza az ENSz-ben őt megille­tő minden törvényes jogától. /Q szovjet film 35 éves útja A Szlovák Nemzeti Felkelés ti­zedik évfordulója megünneplésének örömteljes napjaira esik egy más nevezetes jubileum is, a szovjet fümművészet megalakulásának 35. évfordulója. Majakovszky egyszer önönmagát a szovjet költészet diplomáciai kép­viselőjének nevezte. Viszont ha a szovjet ember és a szovjet élet nem diplomáciai képviselőjét keressük, nem találhatunk jobbat, hivatottab­bat, mint a szovjet filmet. A „Berlin eleste" című film-éposz­ban van egy jelenet, amelyben a főhős anyja a Nagy Honvédő Há­ború előestéjén azt mondja, hogy az ő fia a szovjet állammal egyidő­ben született. Az öreg asszony em­lékszik férjének tréfás szavaira: „Olyan vagy, anyukám, mint az Auróra páncélos, a régi kormányt tűz alá vetted a fiaddal". És maga is hozzáfűzi az asszony: „Bizony, tűz alá vettem! Ez már igazi fiú! Mint a gránát áttör a világon min­denen!" A szovjet film is ilyen átütő ere­jű gránát, együtt született a szov­jetállammal, hogy belesújtson a ré­gi világba és előretörjön mint az új eszmék hirnöke. Amikor megszületett, a kinema­tográfia már majd egy negyedszáz éves volt. De valódi értelmet ennek a nagy találmánynak csak a szovjet film adott. Felfedezte és megmutatta a tiszta művészet útját. A petrográdi utcákon még az Ok­tóberi Forradalom lángjai lobogtak, amikor a nagy Lenin már az új filmek szükségességéről beszél, amelyek a szovjet igazságot vannak hivatva szinrehozni. Rövidesen bevezették a filmgyár­tás ellenőrzését a munkásság részé­ről. A film történetében hivatalos tör­ténelmi határkő 1919. augusztus 27. Lenin dekrétumot ír alá, amely sze­rint „Egész Szovjetoroszország te­rületén mindennemű fényképészeti és film-ipar, valamint kereskede­lem a népbiztosság alá kerül". A 35 éves szovjet filmtörténeiem a szocialista realizmus harcainak és győzelmeinek összefoglalása. E tör­ténelem nem idillikus képek soro­zata. Az új társadalmi rend megszi­lárdítására folytatott küzdelmek, győzelmek és kudarcok, felfedezé­sek és hibák benne plasztikusan tük­röződnek vissza. „Ha a szovjetfilm történetét kel­lene megírnom, akkor e feladathoz nem mint történész, hanem mint festő fognék hozzá", — mondja Ei­senstein. „Mint harcképek festője. Mert ez az új forradalmi eszmék hadseregeinek volt összeütközése a régi, reakciós eszmékkel:" A mi népünk a szovjet filmet in­kább hírből, vagy a sajtókritika út­ján ismerte meg, nem pedig saját tapasztalatból. Az első köztársaság hivatalos cenzúrája nagyon jól tud­ta, milyen erős az az igazság, amely ezekből a filmekből sugárzik. A szov­jet film terjesztését különböző ha­ladó irányú testületek és szerveze­tek tűzték ki célul. A cenzor, ame­nyire tőle telhetett, a tevékenysé­get akadályozta. A helyzet némileg javult, ámikor a Csehszlovák Köztársaság de jure elismerte a Szovjet Szocialista Ál­lamok Szövetségét. Megalakult a Prága-Párizs nevű filmkölcsönző vállalat, amelynek nyugati irányú neve dacára az volt. a rendeltetése, hogy szovjet filmeket vetítsen ná­lunk vászonra. így került hozzánk a „Csapajev", „Mi kronstadtiak", „Az egész világ nevet", a „Cirkusz". E filmek megismertették a nézők millióival a szocializmusban élő szovjet ember új boldog életét. E filmek dalai elterjedtek szerte-szét a nép rétegeiben, a dolgozó nép aj­kán bátran zengtek K'ntetéseken es népünnepélyeken. Május 1-én az utcák visszhangozták a népszerű da­lokat. Az első köztársaság éveiben az a kevés szovjetfilm is, amely hozzánk került, hathatós segítője volt a Csehszlovák Kommunista Pártnak. Mindannyiunknak, akik ezt a cso­daszép hazát közelről kívántuk lát­ni, ahol mindenki a saját munkájá­ból él, senki sem éhezik, és minden­ki szabad mint a madár, a szovjet film kitárta az ablakot abba a tün­dérszép világba, ahol a mi álmunk valóra vált. A látott képek megta­nítottak minket arra, hogyan kell harcolnunk a tőkések ellen, tőlük megszabadulnunk, ahogy az orosz nép is megszabadult. E képek fellel­kesítettek minket, új reményt ön­töttek szíveinkbe, hogy majd egy­szer nálunk is úgy lesz, rátérünk mi is ugyanarra az útra. • A fasiszta okkupáció nehéz évei­ben a szovjet film bátor hőseire va­ló emlékezés segítette népünket az elnyomatás elviselésére és az elle­ne való harcra. A szovjet film hat évre eltűnt a mozikból. Elérkeztek a Felkelés dicső nap­jai. A Szovjet Hadsereeg segítő keztt nyújtott a harcoló népnek. Fegy­verekkel, harcosokkal és tanáccsal segítette. Nem feledkezett meg á filmről sem, mint megbecsült fegy­verről. És így népünk az elkülöní­tés évei után ismét találkozott a szeretett szovjet filmművészettel. Mikor a németek a felszabadult területet ismét megszállták a nép a szovjet filmet éppen úgy rejteget­te, mint a fegyvereket. A felszabadító Vörös Hadsereg szélesre tárta ki a kultúra kapuját a szovjet film részére, hogy amit már rég szívünkbe zártunk, ismét megláthassuk, Hozzánk került azok­nak a filmeknek kincsesháza is, amelyeket az első köztársaság alatt nem láthattunk. A dicső harcok szemléltetéseképpen sorra jöttek a Honvédő Háborúról szóló filmek, tanúbizonyságul arra, hogy a szov­jet katona beírta nevét a történe­lembe. De a végső küzdelem még nem dőlt el. A burzsoázia a felszabadulás után több fontos pozíciót magához ragadott. Tudatában volt a szovjet film művészi és agitációs erejének és ezért minden igyekezetével arra törekedett, hogy azt elnyomja. He-, lyette a mozikat amerikai filmek­kel akarta elárasztani, amelyek a tőkések uralmát dicsősítették. A feb­ruári események véget vetettek a kapitalista törekvéseknek és meg­nyitották a szovjet filmek számára teljes mértékben és véglegesen a nézők szívéhez vezető utat. Ez leg­feltűnőbben nyilatkozott meg a filmszínházak látogatottságán. Míg 1947-ben a szlovák mozikban szovjet filmet a reakció káros po­litikájának ellenére 2,600.000 néző tekintett meg, a nézők száma 1948­ban már 5 millióra emelkedett. A csehszlovák állami film 1950. de­cember 25-én a szovjet film az évi tízmilliomodik nézőjét üdvözölhet­te. Ezek a számok távolról sem mon­danak meg mindent. Mert a szá­mok mögött emberek vannak és ezekben a nézőkben a szovjet film mély nyomokat hagy. A „És a csil­lagok ragyognak" című szovjet film a dolgozók tömegében nagy­visszhangra talált, mert ugyanazok­kal a problémákkal foglalkozik, amelyek a mi dolgozóink problé­mái. A többi szovjetfilm „A trakto­rosok"., „A gazdag menyasszony" „Az arany csillag lovagja" megnyi­totta a nézők számára a szebb, bol-, dogabb élet kapuját. • Azonban nemcsak a szovjetfilm nőtt az elmúlt 35 év alatt. Mi Is megnőttünk gondolkozásunkban, iz-. lésünkben fejlődtünk, megerősöd -, tünk. Ma már gyakran tapasztal­hatjuk, hogy sok néző, aki a szovjet filmmel szemben tartózkodó maga­tartást tanúsított, viszont a nyugati filmgyártás termékeinek rajongója volt, már megváltoztatta álláspont­ját és ma már szívesen tekinti meg a szovjet filmgyártás remekeit. ízlésünk kifinomult. Minden film" tői elvárjuk, hogy érdekeset, igazat tárjon elénk, hogy igaz ügyért har­coljon és ez ügy igazsága művészi módon jusson kifejezésre. Ezt ne­künk a szovjet film teljes mérték­ben nyújtja. A szovjet film barátunk, tanítónk és segítőtársunk lett. De egyúttal a szépség és erő kútforrása. Ugyan­úgy, mint a szovjet ember, a szov­jetállam, mely boldog, szép jelent adott és még szebb jövőt biztosít minden lakosának. ­1 Ján Kalina; Oarga JDisla párja Hófehér, halovány a kökény virága Kékszemű piros lány Varga Pista párja. Mikor az utcán megy, kinéznek utána. Ha kapál, répát szed, mindenki csodálja. Nevetve, dalolva megy ki a határba. Négyenként hordozza kévét a rakásba. Vághatja a kaszás nem marad ő hátra Ropoghat a csárdás, — mint a lepke, járja. Legjobb a csoportban az ö lánybrigádja. Neve dísztáblán van Büszke is biz rája. Este, ha csillag száll föl az ég ormára, ő a kis kapunál Varga Pistát várja. PETRIK JÓZSEF. Beszélgetés a moszkvai össz-szövetségi mezőgazdasági kiállításról A Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének a földművelésügyi minisztérium mellett működő ta­gozata augusztus 25-én, szerdán a minisztérium nagy előadótermében beszélgetést rendezett a moszkvai össz-szövetségi mezőgazdasági ki­állításról. A kiállításon részvevő küldöttség tagjai, Jindrich Uher miniszterel­nökhelyettes és földművelésügyi miniszter, dr. Antonín Stehlik mér­nök, a semčicei répatermesztő ku­tatóintézet igazgatója, Bohumil Bureš, a kačicei EFSz elnöke és má­sok beszéltek a minisztérium dol­gozóihoz. Elmondták, hogy milyen nagy hatással volt a kiállítás min­den egyes látogatóra. A kiállítás leghatásosabb eszköz arra, hogy be­mutassák a növényi és állati ter­melésben elért eredményeket. Egyedülálló bizonyítéka annak, hogy a szovjet nép hogyan valósít­ja meg és hogyan védi a Szovjet­unió Kommunista Pártja, valamint a szovjetkormány politikáját. Bi­zonyítja azt, hogy egy negyed szá­zad alatt hogyan változott a kis egyéni gazdaságok országa a nagy­üzemi szövetkezeti és állami gazda­ságok országává, ahol a mezőgaz­dasági termelésről és a falu jövő életéről szőtt álmok a szovjet kor­mány segítségével megvalósultak. A szovjet nép kimeríthetetlen tudás­szomját tükrözi ez a kiállítás és fe­ledhetetlen, mély nyomokat hagy minden látogatójában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom