Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-26 / 207. szám, csütörtök

1954. augusztus 29. ül SZ Ö 3 A szovjet kormány jegyzéke az USA kormányához Mint a sajtó jelentette, január­ban eltűnt J. A. Rasztvorov, a Szovjetunió japáni képviseleti hi­vatalának diplomáciai munkatársa. A japán és amerikai sajtó már ak­kor közölt olyan híreket, hogy Rasztvorov az amerikai kémszolgá­lat kezében van. Az USA kormánya hat hónapig nem adott választ a szovjet kor­mánynak a Rasztyorov ügyébea hozzá intézett kérdésre és csak augusztus 13-án közölte, hogy az ÜSA-ban „politikai menedéke:" nyújtottak Rasztvorovnak. A Szovjetunió washingtoni nagy­követe augusztus 23-án az alábbi jegyzéket küldte az USA departe­meníjének: .,A szovjet kormány szükséges­nek tartja, hogy az Amerikai Egye­sült Állóik kormányának 1954 V augusztus 13-án kelt jegyzékével kapcsolatban, amelyben az USA kormánya közölte, hogy J. A­Rasztvorovnak, a japáni szovjet képviseleti hivatal volt diplomáciai munkatársának „politikai menedé­ket" adtak az USA-ban, a követ­kezőket jelentse ki: A szovjet kormány már február 15-én diplomáciai lépéseket tett J. A. Rasztvorov ügyében az USA kormányánál. A szovjet kormány ez alkalommal hangsúlyozta, hogy Rasztvorov január 24-én, Tokióból a Szovjetunióba való elutazásának előestéjén tűnt el s hogy a japán és amerikai sajtó jelentései szerint amerikai hírszerző szervek kezé­ben van. A szovjet kormány ezután nem egyszer tudakozódott az USA kormányánál Rasztvorov tartózko­dási helye felől. A szovjet kormány azonban egészen az USA kormá­nyának augusztus 13-i jegyzékéig semilyen hírt nem kapott Rasztvo­rovról. Az a tény, hogy az USA kormá­nya csak hat hónap múlva tudott választ adni a szovjet kormány február 15-i diplomáciai lépésére, azt bizonyítja, hogy a Rasztvoro­vot Japánból elhurcoló amerikai szervek hét hónapig arra töreked­tek, hogy Rasztvorov megtagadja a hazájába való visszatérését. A szövjet kormány ezt az egyik szov­jet diplomáciai tenyezővel szemben ta • núsított erőszakos cselekményt a nemzetközi jog alapvető és általá­nosan elismert szabályai megsze­gésének tekinti az amerikai szer­vek részéről és kijelenti, hogy ezekért a tettekért az Amerikai Egyesült Államok kormányát teszi felelőssé." I A kínai nép nem engedi, hogy az amerikaiak beavatkozzanak Taivan felszabadításába „A kínai nép nem engedi meg, az Egyesült Államok bármilyen be ­avatkozását Taivan felszabadítá­sába" — írja a „Gunzsenzsibao" című pekingi napilap. „Taivan megszállása az áruló Csang-kaj-sek klikk által nem­csak Kina területi épségét sérti és veszélyezteti, hanem Ázsia és az egész világ békéjét, biztonsá­gát is fenyegeti." A lap megjegyzi, hogy az USA vé­delme nélkül Csang-Kaj-sek klikk­je nem tudna uralkodni Taivanon. Az amerikaiak azért támogatjáic Taivanon az árulókat, mert a kínai szárazföld ellen intézendő támadásra és arra akarják őket felhasználni, hogy Kínát ismét az Egyesült Államok gyarmatává tegyék. Az Egyesült Államok fokozni akar­ja beavatkozását a kínai ügyekbe azzal, hogy további ségitséget nyújt a Csang-Kai-sek-klikknek és úgy­nevezett kettős kölcsönös biztonsági egyez­ményt tákol iJssze Csang-Kai­sekkel, hogy új feszültséget Idéz­zen elő Ázsiában és folytassa Kí­na elleni agresszióját. Ilymódon állandó amerikai haditá­maszponttá akarja változtatni Ta­vant egy Kína és más ázsiai orszá­gok ellen irányuló agresszió cél­jára. A kínai nép kijelenti az egész világ szeme előtt, hogy Taivan felszabadítása és az áruló Csang-Kai-sek-klikk eltávolítása kizárólag Kína belső Ugye és ezért nem tűr semilyen külső be • avatkozást. Ha az agressziós terveket szövö­gető férfiak az Egyesült Államok­ban akadályozni merészelik a kínai népet ebben a feladatában, ez be­avatkozást jelent Kína belügyeibe és megsérti Kína szuverenitását, s területi épségét. Minden felelősség rájuk hárul tehát az agressziós cselekmények következményeiéri" — jegyzi meg a „Gunzsenzsibao". Brazíliai események Az „United Press'- Rio de Ja­neiroból jelentette, hogy a brazil kormány nyilatkozatot tett közzé, amelybein bejelenti: Vargas elnök a kormány tagjaival együtt elha­tározta, hogy kilencven napra sza­badságot vesz ki és elnöki tisztsé­gét Cafe Filha alelnöknek adja át. A brazil rádió később közölte, hogy Vargas öngyilkosságot követett el. y'A Reuter ügynökség Rio de Ja­neirofc«íl jelenti, hogy a halott Vargasnál talált levélben Vargas a „kőolajfejtésben és villanyáram­termelésben" hozott kormányin­tézkedések ellen irányuló „kül­földi oppozicióra" hivatkozik. Más forrásból jelentik, hogy Var­gas „fegyveres államcsíny veszélyé­nek" légkörében adta be lemon­dását. Röviddel Vargas öngyilkossága előtt a brazil fegyveres erők ma­gasrangú képviselői titkos érte­kezletet tartottak, hogy elhatároz­zák: megmarad-e Vargas, vagy­pedig mást állítanak a helyébe. Az elnöki palotát harcikocsik zár­ták körül és lövegeket állítottak fel Rio de Janiero hadászatilag fontos pontjain. A „Correio da Ma.icha'- ameri­kapárti lap közlése szerint James Kemper brazíliai amerikai nagy­követ látogatást tett Cafe Filha brazil alelnöknél és az amerikai kormány nevében meghívta az USA-ba. Filha elfogadta, a meghí­vást és október 18-án két hétre az USA-ba utazik. A lap megje­gyezte, hogy Filha elutazásáig sok minden történhet", különösen az, hogy „alelnökből köztársasági elnökké léphet elő". Az „Lmprensa Popular-' szer­kesztőségi cikkében írja: „A legrcakciósabb erők csapást készülnek mérni az országra. Az amerikai imperialisták szolgála­tában álló fasiszta parancsural­mi rendszer bevezetésére törek­szenek. Összeesküvést szőnek a brazil nép ellen, hogy megszi­lárdítsák az USA gyarmati ural­mát, fokozzák a tömegek kizsákmányo­lását, mégakadályozzák a hazafiak megválasztását és az október 3-án tartandó választásokat.'* M. Jasznov távirata Párizs főpolgármesterének M- Jasznov, a moszkvai szovjet elnöke Franciaország felszabadulá­sának 10. évfordulója alkalmából táviratot küldött Bemard Lafaille úrnak. Párizs főpolgármesterének. A táviratban ez áll: „A moszkvai városi szovjet ne­vében jókívánataimat küldöm a párizsiaknak, a párizsi városi ta­nácsnak és Önnek ama nap 10­évfordulója alkalmából, midőn Párizs lakossága felkelt a hitle­rista megszállók ellen és felsza­badította a Francia Köztársaság fővárosát. A párizsiak harca a híres fran­cia főváros felszabadításáért elő­segítette a hitlerelleni koalícióba tömörült nemzeteknek a második világháborúban az agresszív né­met militarizmus fölött aratott győzelmét és az európai béke visszaállítását. Szilárduljon a francia és szov­jet nép szolidaritása' a békéért és a nemzetközi biztonságért ví­vott harcban. M. Jasznov, a moszkvai szovjet elnöke." Az USA támogatja Csang Kai-seket Nemrégen hajópótalkatrészeket szállítottak Taivan szigetre, amit Pekingben a osankajsekista árulók katonai erősítésére irányuló ameri­kai akciónak minősítenek. A „Uni­ted Press" hírügynökség szerint a 200 hajó felépítésére alkalmas pót­alkatrészeket akkor küldték Ťaivan­ra, midőn a hajógyárak gyorsítják a hajóépítést, hogy fokozhassák a kínai szárazföld ellen irányuló rom­boló és pusztitó katonai tevékeny, séget. J. D. Caidar, a harrríadik ame­rikai légihadosztály parancsnoka és M. E. Murphy amerikai katonai adminisztrátor Taivanra érkeztek, ahol állítólag fontos kérdésekről tár­gyalnak Csang-Kaj-sekkel és a tai­vami amerikai katonai vezetőkkel. A Nemzetközi Diákszövetség ülése A Nemzetközi Diákszövetség ta­nácsa ülésének harmadik napján a végrehajtó bizottság jelentését v­tatták meg. Az ülésen Jack Ver­gés, az NDSz titkára elnökölt. A vitában felszólaltak: Dr. Mabon, a skót nemzetközi diákszövetség el­nöke, Wegmann, az izraeli diák­szövetség főtitkára, Tran Vietdung, a vietnami diákszövetség küldötie, Copplestone, az angol, walesi és északírországi országos diákszövet­ség képviselője, Avar Basir, az eszakafrikpi muzulmán diákok kül­dötte. Az ülés részvevői tapssal fo­gadták Raisza Ablovát, a szovjet diákok küldöttségének vezetőjét, aki kijelentette: ,,A nemzetközi feszültség enyhü­lésének jelei és a külügyminisz­terek genfi értekezletének sikere még szükségesebbé teszik a ba­ráti kapcsolatok és együttműkö­dés felvételét és kiterjesztését a különböző diákszövetségek között. Pozitív tény, hogy az NDSz a diákmozgalom egységének meg­szilárdítása érdekében az utóbbi időben lépéseket tett, hogy fel­vegye az együttműködés fonalát a keresztény diákok világszövet­ségével, a főiskolai sport nem­zetközi szövetségével, a nemzet­közi diákszolgálattal és a többi nemzetközi szervezetekkel." Az NDSz augusztus 24-i délelőtti ülésén folytatták a vitát. Az ülé­sen Bob Alexander (Dél-Afrika) elnökölt. Elsőnek Kim Eng-Fang, a koreai diákok küldötte szólalt fel. „Hazánkban elhallgatott a hábo­rú tüze és a bombák robbanása. A békés alkotómunka ujjongó dala tölti be országunkat. A há­roméves háború 'borzalmait meg­ízlelt koreai ifjúság és diákok tudják, milyen drága a béke" — mondotta Kim Eng-Fang. Ezután Roberto Arias Perez, a világ­szövetség ENSz-től kiküldött megfi­gyelője üdvözölte a NDSz taná­I csát. A vitában felszólaltak Bene­dikson izlandi, Koszaku Fuszida ja­pán, Jeng Tiri't kambodzsai, Gus­tavo Richter chilei, Anand Bunker indiai diékküldöttek. A vita ered­ményeit Jiri Pelikán, az NDSz fő­titkára értékelte ki. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Perifoy és Armas tervei Guatemalában Midőn két hónappal ezelőtt a „United Fruit Company" amerikai társaság bérenceinek bandái be­törtek Guatemala területére, az amerikai sajtó telekürtölte a vilá­got, hogy megkezdődött a régvárt felkelés Guatemala „felszabadítá­sáért és demokratizálásáért". Mi­helyt az Arbens-kormányt az USA guatemalai követének, Perifoynák nyílt beavatkozásával megdöntöt­ték és az országban katonai klikk ragadta magához a hatalmat, az amerikai lapok és rádió kijelen­tették, \ hogy Guatemala ismét visszatért az amerikai szárazföld „szabad köztársaságainak család­jába." Mit történik most Guatemalában azután, hogy amerikai védencek rákényszeHtették hatalmukat az országra? Armas, a katonai klik]c főnöke alig lépett ki Perifoy amerikai kö­vet repülőgépéből, amely őt Gua­temala fővárosába szállította, rög­tön akcióba kezdett. Mennyiben tett egyéni akciókat, kitűnik a „Newyork Post" nyilatkozatából, hogy „Guatemala igazi kormány zója" jelenleg Perifoy amerikai követ. Armas Perifoy közvetlen irányításával teremt Guatemalá­ban olyan rendet, amely megfelel az amerikai monopolistáknak. A katonai klikk, miután kezébe vette a hatalmat, nyomban terror­ral lépett fel a guatemalai dolgo­zók ellen. Armas bandái az első napokban negyvenöt szakszerveze­ti vezért lőttek agyon és négyezer guatemalai hazafit vetettek bör­tönbe. A kormányzó klikk „rend­kívüli teljhatalmat" bitorolva fel­függesztette az ország alkotmá­nyát és felszámolta azokat a pol­gári demokratikus szabadságjogo­kat, amelyeket Guatemala népe a legutóbbi évtized alatt vívott ki. Az ország lakosságának többsé­gét megfosztotta a szavazati jog tói, rendeletet adott ki, melynek értelmében az analfabéták elvesz­tették szavazati jogukat. Mit je­lent ez? Azt, hogy az ország la­kói 73 százalékának nincs szava­zati joga, mert analfabéta. A ka­tonai klikk feloszlatta a politikai pártokat, a szakszervezeteket és az Arbens-kormányt támogató más szervezeteket. Armas diktatúrájának bevezeté­sével az amerikai monopóliumok lehetőségeket találnak arra, hogy korlátlanul garázdálkodjanak Gua­temalában. Perifoy ezt „a volt kormány által végrehajtott gaz­dasági és szociális reformok töké­letesítésének" nevezi. Ilyen „töké', letesítés" volt például az Arbens­kormány által végrehajtott föld­reform megszüntetése. A földre­form ugyanis annak idején 160 ezer hektár földet vett el a „Uni­ted Fruit Company"-tól és osztott ki 60.000 család közölt. A katonai klikk saját „agrártörvényt" adott ki, amelynek értelmében a „Uni­ted Fruit Company" „kétségtele­nül visszalzapja az Arbens-kor­mány által kisajátított földjeit" — mint erről a Newyork Times hírt adott. A katonai klikk kijelentette, hogy „szabadkezet" ad az idegen tökének, azaz minden előfeltételt megteremt az amerikai tőkések korlátlan garázdálkodására az or­szágban. A katonai klikk július végén ki­jelentette, hogy csatlakozik ahhoz az úgynevezett antikommunista határozathoz, amelyet az USA ál­lami departementje a X. páname­rikai konferenciára rákényszerített és amely arra irányul, hogy el­fojtsa a latinamerikai népek har­cát az amerikai monopóliumok el­len. Az Arbens-kormány, ugyanis Guatemala nemzeti érdekeit tisz­telve ellenezte a határozatot' és megtagadta aláírását. A katonai klikk cselekményei­nek természetesen semmi közük a guatemalai nép nemzeti érde­keihez és kívánságaihoz. Armas diktatúrájának nincs támasza az ország belsejében. Ingadozó hely­zetét bizonyítja az a tény is, hogy La Aurora haditámaszponton egyes katonai osztagok felkelést indítottak az Armas-kormány megdöntésére. A Newyork Times bevallása szerint a felkelés „nyugtalanságot váltott ki egyes washingtoni hivatalos személyek körében". A föld alá kényszerült guatemalai hazafiak és a nép tö­i rekvése függetlenségének kivívá­i sára törhetelen. Ezért Perifoy ame­rikai követet a napokban sürgősen Washingtonba híviák. A latin­amerikai megfigyelők lehetséges­nek tartják, hogy Perifoy utazásá­nak eredménye a guatemalai ha­zafiak elleni terror további foko­zása lesz. Ezek a tények Guatemala jelen­legi helyzetéről. Féktelen terror, a nemzeti függetlenség elfojtása, a nép elemi jogainak megtiprása — ez az a „szabadság és demo­krácia", amelyről az amerikai propaganda dicshimnuszokat zeng. (L. Kaminyin cikke az „Izvesztyijában".) KÜLFÖLDI HÍREK Mao Ce-tung, a Kinai Népköz­társaság központi népi kormányá­nak elnöke augusztus 24-én fo­gadta az Attlee vezette brit mun­káspárti küldöttség tagjait. A fo­gadáson jelen voltak a kormány néhány tagjai és Csan Hszi-zso, a kínai külföldi kapcsolatok intéze­tének elnöke. Az iráni kormány meghívására Teheránba érkezett amerikai szak­értők első csoportja a közeljövő­ben megkezdi tevékenységét az iráni pénzügyminisztérium osztá­lyain. Amini iráni pénzügyminisz­ter kijelentetése szerint „az ame­rikai szakemberek együtt működ­nek az iráni hivatalnokokkal és megismertetik velük az új adó­szedési rendszert". A Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének küldöttsége Marié Matéjkovának, a Szövetség köz­ponti bizottsága titkárának veze­j tésével augusztus 24-én Lenin­grádba érkezett. A csehszlovák ven­dégek megismerkednek a leningrá­di kulturális és közművelődési in­tézmények tevékenységével, meg­tekintik a város műemlékeit, mú­zeumait és színházait. Szelim Malik, az „A1 Ghumria" egyiptomi lap washingtoni tudósí­tója jelentette, hogy az állami de­partement a közeljövőben össze­hívja a közel- és középkeleti or­szágokban akkreditált amerikai diplomáciai képviseleti hivatalok vezetőit. A tudósító szerint az ér­tekezlet részvevői az arab orszá­gok és az USA kölcsönös kapcso­latai megszilárdításának kérdésé­vel foglalkoznak és megtárgyalják a jelenlegi közel- és középkeleti politikai és gazdasági helyzetet. Az értekezletet valószínűen Kai­róban vagy Damaszkuszban tart­ják. • Az amerikai megszálló csapatok heidelbergi főhadiszállása a napok­ban hivatalos jelentést adott ki az- amerikai csapatok nyugatné­metországi hadgyakorlataival oko­zott károkról. A jelentésből kitű­nik, hogy a nyugatnémet lakos­ság 1,304-000 dollár kárt szenve­dett ingó és ingatlan vagyonában, a valóságban azonban az ameri­kaiak által elkövetett károk érté­ke meghaladja a hivatalosan fel­tüntetett összeget. Ausztrália hadi kiadásai az el­következő pénzügyi évben 12 mil­lió ausztráliai fonttal növekszenek és elérik a 212 millió font sterlin-. get. Ezenkívül a katonai célú tu­dományos-kísérleti tevékenységre fordított költségvetési kiadások további 3,175.000 ausztráliai font sterlinggel növekszenek. Hivatalos adatok szerint Ausztrália hadikia­dásai a legutóbbi öt év alatt há­romszorosukra növekedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom