Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-22 / 204. szám, vasárnap

4 UJSZO 1954. augusztus 22. Románia felszabadulásának tizedik évfordulója HÍREK A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL • • • Románia kohászati- és gépiparának fejlődése Románia népe augusztus 23-án ! ürínepeli a hős Szovjet Hadsereg által való felszabadulásának és a fasiszta diktatúra megdöntésének tizedik évfordulóját. A román nép nagy lelkesedéssel köszönti ünne­pét, nemzeti szabadsága és függet­lensége megvalósulásának jelképéi, nagy demokratikus vívmányainak és egy évtized leforgása alatt elért jelentős gazdasági, kulturális és politikai sikereinek jelképét­A Szovjetunió történelmi jelen­tőségű győzelme megteremtette a kedvező feltételeket arra, hogy sok ország, köztünk Románia népe is, kezébe vegye sorsa irányítását és megteremtse az igazi demokra­tikus rendszert. A Román Kom­munista Párt által szervezett mun­kásgárdák letartóztatták a fasisz­ta kormány vezető tényezőit és a román hadsereg, már régóta fűt­ve a fasiszták gyűlöletétől, fegy­vereit a német megszállók ellen irányította, s a Szov­jet Hadsereg oldalán részt vett a Románia, majd később Ma­gyarország és Csehszlovákia fel­szabadításáért vívott harcokban. Románia felszabadulása nemcsak nemzeti felszabadulást jelenteti, hanem lehetővé tette, hogy a munkásosztály szövetségben a dol­gozó parasztsággal és az egész dolgozó néptől támogatva foly­tassa a harcot a politikai hata­lom megszerzéséért A román nép tíz évvel ezelőtt határozottan rátért arra az egyet­len helyes útra, amely megfelelt vágyainak és amely szabad és bol­dog életének megteremtéséi e ve­zette. A népi tömegek meghiúsították a reakció ama kísérleteit, hogy megakadályozza az ország demo­kratizálását, elűzték a reakciós kormányokat, és hatalomra juttat­ták a demokratikus kormányt, amelyben a vezetőszerep a mun­kásosztályé volt. A városok és falvak dolgozó népe a háború következménye­képpen előállt nehéz feltételek közepette felzárkózott és elszánt harcot folytatott az, ország gazda­sági elmaradottságának kiküszöbö­léséért, a szárazság és az inflá­ció következményeinek leküzdé­séért, a reakció szabotá2scselek­ményei ellen. A szárazság súlyos évében, mi­dőn a háború okozta sebek még be sem hegedtek, a szovjet nép testvéri segítőkezet nyújtott a román népnek és óriási támoga­tásban részesítette élelmiszerszál­/ litmányokkal, melyek egész vi­dékeket mentettek meg az éhín­ségtől, anyagot szállított Románia iparának helyreállításához. A tíz év alatt elért nagy sike­rek mérlege elevenen tükrözi a kizsákmányolás láncait megtörő és sorsának irányítását kezébe vevő nép óriási alkotóerejének képét. A népi uralom éveiben Romá­nia ipari termelésének térfogata meghaladta a régi rendszerben elért legmagasabb szinvonalat. Az ipari termelés 1953-ban 1938-hoz viszonyítva háromszor, 1948-hoz viszonyítva három és félszer na­gyobb vűlt. A népi uralom éveiben megte­remtett nehézipar, főleg a gépipar állandóan fejlődik. Romániában első ízben szereltek fel sok gyá­rat és üzemet hazai gyártmányú termelési berendezéssel, A Román Népköztársaság egyetlen példája annak, hogy kőolajban gazdag kis ország nemcsak saját naftaipara számára képes termelési berende­zéseket gyártani, hanem ezen fe­lül fevitelre is gyárt. Felépült a Duna-híd — a román és bolgár nép barátságát jelké­pező híd, melynek építésében a Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok is segítőkezet nyúj­tottak. A fogyasztási cikkeik termelése állandóan növekszik. A népgazda­ság összes ágadban 10 év alatt elért sikereket a Román Munkás­párt politikájának következetes megvalósításával érték el. E po­litika fő célja a nép jólétének biz­tosítása. A Román Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának teljes ülése 1953. augusztusában az ország gazdasá­gi fejlődésének eredményit ele­mezve megállapította, hogy az elért sikerek mellett sok hiba fordult elő, melyek aránytalan­ságot idéztek elő a dolgozók élet­színvonalának emelkedése és a népgazdaság általános fejlődése között. A plénum gazdasági intéz­kedéseket dolgozott ki a felmerült hiányosságok kiküszöbölésére, a dolgozók kulturális és gazdasági színvonalának emelésére. A kor­mány által foganatosított intézke­dések eredményeképpen a Köz­ponti Bizottság ülését követő há­romnegyed éven belül nagy ered­ményeket értek el a fogyasztási cikkek termelésében. A kenyér­termelés 1953-hoz viszonyítva 4.8, a tésztaneműgyártás 7-2, a húskon­zervgyártás 21.8, a hústermékek termelése 18.6. a cukrászati ter­mékeké pedig 41.86/o-kal foko­zódott. A népi hatalom éveiben a dol­gozó parasztság élete is nagy vál­tozáson ment keresztül. A nagy­birtokok r^agántulajdonának föl­számolása, több mint egy millió hektár föld kiosztása a földnél­küli és kisparasztok között, a dol­gozó parasztságnak gépeli, trakto­rok és egyébb mezőgazdasági gé­pek, nemesített vetőmag juttatá­sával, hitelfolyósítással nyújtott állami segítség, a kulákkizsákmá­nyolás korlátozásának politikája elősegítette a dolgozó parasztság életszínvonalának állandó emelke­dését is. A népi uralom éveiben a román ipar új termelési ága kitermelte az első ezer traktort, kombájnt, cséplőgépet és sok más mezőgaz­dasági gépet. 220 gép- és traktor­állomás építésével létrejött a me­zőgazdaság gépesítésének alapja. A dolgozó parasztok családjai 2045 kollektív gazdaságba (III.— IV EFSz) és 2334 közös földmű­velő szövetkezetbe (I.—II. EFSz) egyesültek önkéntesség alapján. A népi demokratikus rendszer óriási segítséget nyújt a kollek­tív gazdaságoknak és a földet kö­zösen megművelő szövetkezetek­nek, hogy gazdaságilag és szerve­zetileg annyira megszilárdítsa őket, hogy piaci nagytermelőkké válja­nak gabonában, állatokban, tejben, vajban és egyéb termékekben. Az állam az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokról is gon­doskodik, támogatja a nagy termés­hozam betakarítására és az állat­tenyésztés fejlesztéséré, irányuló törekvésüket, hogy ezzil emeljék életszínvonalukat. A népgazdaság általános fejlődése mellett azonban a mezőgazdaság nem tartott lépést az ipar fejlődé­sével. Ezért a Román Népköztár­saság népgazdaságának arányos fejlesztéséért és a dolgozók élet­színvonalának emeléséért kifejtett küzdelem legfőbb része a mezőgaz­daság fejlesztése. A román nép 10 év alatt elért si­kerei igazolják azt a téňyt, hogy a népi demokratikus állam politikájá­nak előterében az ember és az em­ber szükségletei állanak. A mun­kások keresete 1954 első felében 150/o-kal volt nagyobb, mint 1953 első felében. A szociális és kulturá­lis szükségletekre fordított költség­vetési kiadások 1954-ben meghalad­ták a 6.245,300.000 lejt, ami a költ­ségvetési kiadások 15.9%-át ké­pezi. Tavaly 375.000 dolgozó'töltöt­te szabadságát a legszebb fürdő­helyeken és hegyi nyaralóköz­pontokban. Százhuszonötezer gyer­mek töltötte szünidejét az üdülő­központokban. A népi demokratikus rendszer jelentős sikereket ért el az egész­ségügyi szolgálat szakaszán. Felszá­molta a maláriát és a többi járvá­nyos betegségeket. A dolgozók in­gyenes gyógykezelésben részesül­nek. Az egészségügyi központok száma négyszer annyi, mint 1948­ban. A szülőotthonok férőhelye 1948-hoz viszonyítva megkétszere­ződött, á gyermekorvosok száma pedig hatszorta több, mint 1948-ban. 1954. első felében a szocialista kereskedelem üzleteiben a tavalyi­hoz viszonyítva 13.5%-kal több árut adtak el a lakosságnak. A népi demokratikus rendszer nemcsak biztosítja a demokratikus szabadságjogokat — a gyülekezési szabadságot, a sajtó- és szólássza­badságot, a nők teljes egyenjogúsá­gát, a nemzetiségi kisebbségek és a román nép teljes egyenjogúságát, hanem ezeket meg is valósítja. E feltételek közepette a román nép és a Román Népköztársaság nemzeti­ségi kisebbségei lelkesen valóra váltják a népi demokratikus rend­szernek életérdekeiket kifejező po­litikáját. A román nép számára új életének építése, országának gazdasági és kulturális fejlődése elválaszthatat­lanul összefügg a béke biztosításá­nak kérdésével. A Román Népköz­társaság külpolitikája kifejezi a ro­mán nép békeakaratát. A Román Népköztársaság kül­politikájának alapja a Szovjetunió­val való szövetsége és megbontha­tatlan barátsága, amely biztosítja nemzeti függetlenségét és a szocia­lizmus győzelmes építését. A Szov­jetunió és a Román Népköztársaság, valamint a demokratikus tábor többi országai közti újtípusú szilárd kapcsolatok döntő tényezők Romá­nia fejlődésében. Románia széleskörű kölcsönös együttműködést folytat a Szovjet­unióval és a népi demokratikus or­szágokkal. A Román Népköztársa­ság az egyenjogúság és a kölcsönös előnybehelyezés alapján a többi országokkal is fejleszti gazdasági kapcsolatait. Egyedül az 1950—53­as években 50<>/o-kal bővítette ke­reskedelmi kapcsolatait a nyugat­európai országokkal. 1953-ban 44 kapitalista országgal kereskedett. 1954-ben több kereskedelmi szer­ződést kötött, többek között Indiá­val, Egyiptommal, Dániával, Török­országgal, Izlanddal, Norvégiával, Ausztriával, Görögországgal és In­donéziával. Tíz év folyamán hatalmas kultu­rális fejlődésen ment keresztül a Román Népköztársaság. Felépült Délkelet-Európa legna­gyobb nyomdaipari kombinátja, a J. V. Sztálinról elnevezett „Scin­teia" sajtóház, a bukaresti zene- és balettszínház, a Sajtó Háza, befeje­ződött a Buftea filmközpont, az Au­gusztus 23-a 100.000 nézőt befogadó sportpálya, a bukaresti „Dynamo" sportközpont építése. Megszűnt az írástudatlanság. Az a több millió analfabéta, aki 1944­ben még teljesen írástudatlan volt, 1955-ig megtanul irni és olvasni. Valamennyi fokon bővült az ok­tatás. A Román Népköztársaságban ma 50 főiskola működik 145 fakul­tással és 290 szaktagozattal. Az újságkiadás 1938-hoz viszo­nyítva ötszörösére növekedett. Az 1949/1954. években kiadott könyvek példányszáma elérte a 281 milliót. 1938-hoz viszonyítva néhányszoro­san növekedett a könyvtárak, mú­zeumok, színházak, szimfonikus zenekarok és mozik száma. Még a legelhagyatottabb falvakban is lé­tesült kultúrközpont, könyvtár-, tánc- és énekegyüttes. A tudomány, az irodalom és a művészet felvirág­zása olyan méreteket öltött, hogy a román kultúra történelmében a népi demokratikus rendszer évei a legnagyobb virágzás időszakát je­lentik. A Román Népköztársaság követ­kezetesen folytatja nemzetközi po­litikáját a különböző szociális be­rendezésű államok nemzetközi együttműködése és békés együtt­élése alapelvének szellemében, a kollektív biztonság biztosítása ér­dekében és a világnak ellenséges tömbökre való kettéosztása és a lá­zas fegyverkezés ellen. A román kormány ezért már né­hányszor kifejezte szándékát, hogy együttműködni kíván valamennyi európai állammal a Szovjetunió ál­tal javasolt európai kollektív biz­tonsági szerződés megkötésén, ami az egész világbéke megőrzése és megszilárdítása szempontjából dön­tő jelentőségű. A szabadság tíz éve alatt aratott sikerek és a világbéke végső győ­zelmébe vetett hit fokozzák a ro­mán nép lelkesedését, amellyel új élete építésének útján halad előre. Románia a múltban elmaradott agrárország volt. Vaskohászattal csak néhány elavult berendezésű kisebb üzem foglalkozott. Az acél­termelés nem haladta meg az évi 150.000 tonnát. Romániának nem volt gépipara, a megmunkálógépek 99 százalékát külföldről hozta be. A felszabadulás után a munkásosztály áldozatkész munkájának és a Szav­A népi demokratikus rendszer egyik legfontosabb vívmánya Ro­mániában a nemzetiségi kérdés alapvető megoldása, amellyel véget vetettek a nemzeti kisebbségek el­Volt idő, amikor Sinaia, a Pra­hova folyó völgyében fekvő gyé­nyörű nyárilakot a román dolgozók csak hallásból és képeslevelező­lapokból ismerték. Akkor a román király nyaralója volt, amelyet ne­mesek, tőkések és nagybirtokosok kerestek fel. Az idő múlott. Már 10 éve uralkodik a nép és ezalatt az idő alatt Sinaia is megváltozott- Új házak, pihenőotthonok, kultúrintéz­A háború előtti Romániában be­tiltották a szakszervezeti mozgal­mat. A népi demokratikus Romá­niában a szakszervezetek tevéke­nyen kiveszik részüket a szocializ­mus építéséből. Az országnak a Szovjet Hadsereg által való felsza­badítása biztosította a szakszerve­zeti mozgalom hatalmas fellendülé­sét. Ma már több mint 2 és fél mil­lió munkás és alkalmazott tagja a szakszervezetnek. A szakszerveze­tek figyelme jelenleg a mezőgaz­daság s a könnyű- és élelmiszer ­A román városokban és falvak­ban ^augusztus 13-óta kultúrműsort adnak a felszabadulás 10. évfordu­lójának tiszteletére. Hangversenye­ket rendeznek, melyeken előadják a román zeneszerzőknek az ünnepi alkalomra szerzett zeneműveit, kép­zőművészeti kiállításokat, könyv­vásárokat nyitnak, megrendezik" az írók és az olvasók beszélgetéseit. A Romániában nagy súlyt fektet­nek a mezőgazdasági gépek gyár­tásának fejlesztésére. A népi ura­lom fennállása óta traktorgyár épült Sztálin városban, „Tudor Vladimi­rescu", és „Semanatbarea" mező­gazdasági gépgyárak Bukarestben, Tíz éve annak, hogy a román nép új életet kezdett és megkezdte or­szága gazdaságának alapos átalakí­tását. A román dolgozók méltán büszkék a hazájuk iparosításában elért nagy sikereikre, melyekben nagy érdeme van a román nép hű barátja — a nagy Szovjetunió se­gítségének. A szovjet kokszszállít­mány 1947-ben például Románia nyersvastermeléséhez szükséges szénmennyiségének 70 százalékát fedezte. A Szovjetunió egyedül 1949-ben 30.000 tonna nyersgyapo­tot szállított Romániának. Szovjet jetunió önzetlen segítségének ered­ményeképpen jelentős sikereket értek el a nehézipar fejlesztésében. Romániában ma különleges fajtájú acélt, golyóscsapágyacélt, marókés­acélt, stb. termelnek. A fémmeg­munkálógépek termelése 1949-hez viszonyítva tavaly húszszorosán nö­vekedett. nyomásának. A Nagy Nemzetgyű­lésben 77, a népi tanácsokban 17.500 képviselője van a nemzetiségeknek. 3.500 nemzetiségi iskolában és. 8 egyetemen anyanyelvükön tanul­nak. mények épültek. A köztársaság minden részéből a kiváló dolgozók töltik itt szabadságukat. Itt üdül például Rosalia Stoica szabónő, Ion Radulescu bukaresti mozdonyveze­tő, Onica Iancu, a „Vörös Zászló" nagysütőde munkásnője, Ion Cos­tahe 50 éves faipari munkás, Ke­rekes Árpád kolozsvári szerelőmun­kás és mások, akik régebben az urakra robotoltak. ipar fejlesztésére, a közszükségleti*^ cikkek termelésének növelésére irányul. A szakszervezetek az utób­bi időben több mint 6 milliárd lei állami anyagi eszközt fordítottak a szociális gondoskodásra és biztosí­tásra. Háromszázhetvenötezer mun­kást küldtek gyógykezeltetésre és százhuszonötezer gyermeket üdülő­be. A román szakszervezetek új si­kerekkel köszöntik Románia Szovjet Hadsereg által való felsza­badításának 10. évfordulóját­városokban és falvakon szovjet és román filmeket, népmulatságokat, karnevált rendeznek. Bukarestben a Boema-parkban bemutatták a „Felkél a nap" című filmet, amely Na „Trombitás unokái" című film folytatása. Az ünnepi esten Ghe­orghe Gheorghiu-Dej, a miniszter­tanács elnöke, a kormány tagjai és a Román Munkáspárt funkcionáriu­sai is részt vettek. November 7.-üzem Craiovában, pót­alkatrész- és apró mezőgazdasági szerszámgyártó üzemek Sinaiban és Romaneban. Az idén 40 százalék­kal több mezőgazdasági gépet gyár­tanak, mint tavaly. segítséggel új iparágak fejlődtek Romániában. A Szovjetunió kiváló szakembereket küld Romániába, akik tanácsaikkal és tapasztalataik­kal hatékonyan elősegítik a fiatal román ipar fejlődését. A Szovjet­unió az 1952-es egyezmény értelmé­ben egész üzemeket és komplett termelési berendezéseket, többek között olyan kohászati kombinátot szállít Romániának, melynek ter­melőképessége többszörösen meg ­haladja Románia egész kohászati iparának 1938-as színvonalát. Fejlődésben a i A Román Népköztársaság ma kő­olajfejtési, bánya- és építőipari gé­peket, megmunkálógépeket, trakto­rokat. mezőgazdasági gépeket, vil­lanymotorokat, turbinákat, golyós­csapágyakat, ipari berendezéseket, omán nehézipar textil- és élelmiszeripari gépeket gyárt. A román gépipar a legutób­bi három év alatt több mint 150 új­típusú gépet és gépezetet termelt. A technológiai eljárások tökéletesí­tésével állandóan csökkennek a ter­melési önköltségek. Gondoskodás a romániai nemzeti kisebbségekről A román király volt nyaralójában Fejlődik a mezőgazdasági gépek gyártása Romániában A testvéri Szovjetunió segítsége a román iparnak A szabad román szakszervezetek 10 éve A román bányászok versenyben augusztus 23. tiszteletére A román bányákban fokozódik a román nép legnagyobb ünnepének, a felszabadulás napjának, — au­gusztus 23-ának tiszteletére indult munkaverseny. A lupeni bányászok augusztus első hetében jelentősen túlteljesítették tervfeladataikat. Ki­V váló eredményeket értek el a köz­társaság legnagyobb szénmedencé­jében, amely a Jiu folyó völgyében terül el. A bányászcsoportok nagy része 50—100 százalékkal túlteljesí­ti tervét. Augusztus első 10. napjá'oan 1.000 tonna szenet termeltek ki ter­ven felül. Kultúrműsor a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére

Next

/
Oldalképek
Tartalom