Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-19 / 201. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 19, csütörtök 30 fillér > VII. évfolyam, 201. szám A mai számba/i: Közlemény a megbízottak és a vezető gazdasági dolgozók tanácskozásáról (2- old-) A kassai mozdonypark üzemi pártszeryezete biz­tosítja a párt és a kormány határozatának teljesítését (3. old.) Indonézia népe megünnepelte függetlenségének kilencedik évfordulóját (5- old.) Űj talajművelési módszerek a Szovjetunióban (6-7-8. old-) Asszonyok (7. old.) Gazdag sportprogrammal ünneplik meg sporto­lóink a Szlovák Nemzeti Felkelés 10-ik évfor­dulóját (8. old-) A csehszlovákiai magyar irodalom küldetése Fiatal költőink és íróink alkotá­sai biztatóan jelzik, hogy felelős­ségük tudatával harcos hittel át­vették az első köztársaság írói nemzedéke humanista eszméinek örökségét. Fiataljaink olyan iro­dalmat törekszenek megteremteni, amely bátran visszhangozza nap­jaink kérdéseit, a nép szolgálatá­ban áll. annak életét tükrözi és vágyainak tolmácsolója. Elmondhatjuk tehát, hogy az új írói nemzedék a célkitűzések­kel nagyjában tisztában van és a dolgozó néphez, a munkásosztály­hoz, a párthoz való hűsége, haza­szeretete, szocialista hite és béke­akarata biztosítékot nyújt arra, hogy ezeket a célkitűzéseket meg is valósífja. Nincs kétségünk af­felől, hogy ez az új nemzedék méltó lesz a szlovákiai magyar írás múltjához és költői bátorsá­ga. elmélyült munkája meghozza majd mind a költészetben, mind a szépprózában irodalmunk felvirág­zását. „Az igaz irodalomért, harcba a sematizmus ellen" — az idei or­szágps írókongresszusnak ez a jelszava is nagyjában tisztázott kérdés alkotóink előtt. Nein két­séges. hogy pártosságuk nem nyi­latkozhat meg hangzatos formá­ban, vezércikkízű szólamokban, hanem az egészséges valóságszomi eevéni hangjón. íróinknak dolgo­zóink életét a szocialista-realista módszer követelményeinek megfe­lelően valamennyi pozitívumaival, de negatívumaival is, tehát har­caival, és örömeivel, a konfliktu­sok bátor felmutatásával és nem idillszerűen kell megjeleníteniök. Prózaíróinknak „hurrá optimiz­musa", a tényekhez való natura­lista ragaszkodása, odatapadása, költőinknek érzelmi szegénysége olyan kérdések, amelyeknek meg­oldását a helyes költői szemlélet meg fogja hozni. Lényegesen na­gyobb hiba a problémákhoz való önállótlan állásfoglalás és ez arra vall, hogy eszmei tekintetben egész irodalmunk területén még nagy hiányok és hézagok vannak. Valamennyi közt itt a legége­tőbb helyzetünk tisztánlátásának problémája. Ha íróink a segítés szándékától eltelve becsületesen akarnak népünk életéről írni. mindenekelőtt tudatosítaniok kell azt, hol él ez a nép. Szem előtt kell tartaniok. hogy nem él elszi­getelten, önnön-erejére utalva, magárahagyatva, hanem köztársa­ságunk népi demokratikus rend­iében olyan szociális viszonyok közt, melyek teljes szabadságát és teljes fejlődési lehetőségét biz­tosítják. Ahogy tehát hazánk ma­gyar dolgozói közt nincsen helye semmiféle burzsoá-nacionalista el­hajlásnak és különválásnak, úgy fokozottabb mértékben nincsen helye annak, hogy irodalmunk bárminemű elkülönülési jelenséget mutasson. Ellenkezőleg, a legha­tározottabban küzdenie kell min­den ilyen szeparálódás! jelenség ellen. Élenjáró íróink és költőink a Szlovák ' írószövetség rendes tag jai, vsgy tagjelöltjei, induló fia­taljaink pedig a szövetség ma­gyar munkaközösségének minden előnyét élvezik épp úgy mint szlo­vák társaik Már a teljes egyenjo­gúságnak ez a ténye \s eleve ki­zár minden elkülönülést. Téves volna azonban ebből a tudatosí­tott helyzetünkből arra következ­tetni, — és ezt nyomatékkal le­szögezhetjük, — hogy irodalmunk nemzeti formája ezzel bármiben is csorbát szenvedne. Ez melyen ellentmondana a sztálini megha­tározásnak és irodalmunk elseké­lyesedéséhez, elszintelenedéséhez vezetne. Csak a nemzeti forma ki­hangsúlyozása, következetes ápo­lása és megőrzése biztosíthatja irodalmunk színvonalát, adhat prózánknak és költészetünknek eredeti színt és zamatot. Irodalmunknak tehát amellett, hogy továbbvivője és kiteljesítő­je az első nemzedék humanista törekvéseinek, dolgozó népünk hangján, a nép hangján kell meg­szólalnia, aminek művészi meg­formálói Csokonai, Petőfi, Arany, Ady, József Attila, Mikszáth, Jó­kai és Móricz Zsigmond voltak, hogy csak útmutatóink legjobbjait említsük. Irodalmunk nemzeti ha­gyománya gazdag örökség, amely­hez íróinknak hazánk és népünk javára, irodalmunk teljessége ér­dekében bátran kell nyúlniok. E nemzeti forma következetes hang­súlyozása természetesen együttjár a szlovák és cseh irodalom isme­retével, hagyományainak, öröksé­gének mély tiszteletével és mai ertékeinek legteljesebb becsülésé­vel. Ismét az elkülönülés veszé­lye fenyegetne, ha mi erről a tiszteletről és megbecsülésről megfeledkeznénk és íróink nem merítenének a cseh és szlovák irodalmi mult tárházából, ha nem gazdagítanák vele szemléletüket és nem erősítenék vele hazafias­ságukat. Ezzel — a haladó hagyományok ápolásával — tüntethetjük el a leghatékonyabban a közös hazánk­ban népeinket egymásra úszító burzsoá ideológiának még meg­nyilvánuló káros hatásait. A mult együttes harcai, a szlovákok és magyarok együttes küzdelmei az elnyomók és idegen betolakodók ellen erősítik mai együttélésünket. Amikor a szlovákiai magyar iro­dalom különleges szerepéről és különleges küldetéséről szó esik, akkor elsősorban a közös együtt­élés problémái azok, amelyeknek felvetése és megválaszolása íróink feladata. Épülő szocialista ren­dünkben ez a zavartalan együtt­élés a súrlódásoktól mentes kö­zös munka boldog jövőnk alapja és sarkalatos kérdése. íróinkra és költőinkre vár a speciális munka, hogy e közös együttélés kérdései­re közös hazánkhoz való ragasz­kodásukkal és hűségükkel minden­kor megadják a pozitív választ. Fiatal íriónkra vár a feladat, hogy a közös együttélésnek problémáit éles szemmel megfigyeljék, újabb szempontokkal gazdagítva megje­lenítsék és megadják az egyedül helyes és útmutató feleletet a fel­vetett kérdésekre. íróink további munkája, hogy nagyobb műgonddal, nagyobb nyelvi és verstechnikai felkészült­séggel nyúljanak feladataik telje­sítéséhez. Az élet igaz és hiteles ábrázolása megköveteli tőlük ezt a műgondot, mert csak az eszté­tikailag kifogástalan mű adhat teljességet, éreztetheti s fejezheti ki jövőjét építő népünk hitót és törekvéseit, kommunista emberré érésünk társadalmát, életet és vi­lágot átalakító nagy igazságait. Mélyebb valóságlátás és eszmei elmélvülés, a közös együttélés problémáinak tiszta meglátása, a problémák bátor felvetése és a művészi színvonal emelése — ezek azok a lényeges szempont-ok, amelyeknek figyelembevétele és helyes követése biztosítéka annak, hosv irodalmunk népünk javára méltón teljesítse küldetését. HAZÁNK ÉLETEBOL • • Szovjet írók a Szlovák Nemzeti Felkelésről A napokban szlovák nyelven gyűjteményes kötet jelent meg a „Svet socializmu" kiadásában a szovjet Íróknak, a Szlovák Nem­zeti Felkelésről és köztársaságunk felszabadításáról szóló cikkeivel. A köny\ben többek között megje­lent I. Erenburg „Szlovák nővér" című karcolata, K. Szimonov „A Magas Tátrában" című prózája, B. Polevoj „A földi" című meséje, O. Honcsár „Kékkő" című prózája, továbbá részletek „Aranyos Prá­ga" című regényéből és Versigo­rov „A tisztaielkiismeretű embe­rek" című művéből. Bőségesen gondoskodnak téli csemegéről " konzervgyáraink A szlovákiai konzervüzemekben gyártott gyümölcskompótok és konzervált zöldségfélék keresett csemegék. Az idei zöldség- és gyü­mölcstermésből már hatalmas mennyiségű konzervet készítettek dolgozóink számára a konzervgyá­rak. Befejezték az eper-, cseresz­nye-, meggy-, ribizke. és barack­kompótok konzerválását, s most készítik a zöldbab-, borsó-, ubor­ka-, alma-, körte, és áfonyakon­zerveket. Az idei áfonyatermés igen gazdag volt és ezért az ed­0 'ginéi sokkal töb'j jóízű áfonya­kornpótot gyártanak. Négy vagon gabona terven felül (Ms.) Fejesen, a királyhelmeci járásban, most fejezik be a csép­lést. Hogy a cséplőgépet jól ki­használják, éjjel is csépelnek. Két műszakban dolgoznak, hogy meg­gyorsítsák a cséplés ütemét, s a cséplőgépet tovább adhassák. A gálszécsi járás kravani szövet­kezetében négy vagón terményt szolgáltattak be terven felül. A pártszervezet a kravani szövetke­zetben igen jó munkát végzett az aratási munkák megszervezésével, s az őszi betakarítás tervének ki­dolgozásával. A szövetkezet takar­mányalapját mintegy 3000 mázsa silótakarmánnyal és 5 hektár má­sodnövény vetésével biztosította. A szövetkezet jó gazdálkodása le­hetővé tette, hogy Takács elvtárs szövetkezeti tag 600 munkaegysé­gének természetbeni jutalma 24 mázsa búza és rozs volt. A szorgalmas munka meghozza gyümölcsét A damásdi egységes földműves­szövetkezet augusztus első hetében befejezte a cséplést. A cséplést két cséplőgéppel végezték. Az egyik génnél fiatalok dolgoztak és ver­senyre hívták ki a másik gépnél dolgozó szövetkezeti tagokat. A versenyfelhívásra a szövetkezet vezetősége is felfigyelt és- 200 ko­rona jutalmat tűzött ki a győztes csoport részére. A versenyt a fia­talok/ kezdeményezték és ők is nyerték meg, mert két vagonnal többet csépeltek ki mint a másik gépnél dolgozók. A nagysáróiak mult hétén fejez­ték be a cséplést. Ez a szövetke­zet még azon a héten eleget tett beadási kötelezettségének, betar­tották a jelszót: a cséplőgéptől a gabonái egyenesen a nép raktárá­ba szánították. A nagysáróiak az síért epédményt annak köszönhe­tik, hogy tervszerűen dolgoztak. Nem hátráltatta a munkájukat az sem, hogy több esetben géphiba fordult elő. Ezen úgy segítettek, hogy két váltást vezettek be és így szép eredményeket tudtak el­emi. Tóth Károly, Zselíz. Jő dolog elsőnek lenni A rimaszombati járásban a fel­sőrahocai szövetkezet teljesítette elsőnek gabonabeadási kötelezett­ségét. A szövetkezet tagjai újból bebizonyították, hogy a közös gaz­dálkodás mennyivel fölötte áll az elavult egyéni gazdálkodásnak. Nemcsak gabonából, hanem állati termékekből is teljesítették be­adási kötelezettségüket. Az első félévben a sertéshúsbeadást 168 százalékra, a marhahúsbeadást pe­dig 134 százalékra teljesítették. Adamec József, Rimaszombat. KÉT STATISZTIKAI ADAT Az adatgyűjtő hivatal 1949—1953 nemzetgazdasági évekről kiadott je­lentése egy vékony kis füzet, ösz­szesen 93 oldal terjedelmű. A szak­körökön és az érdekelteken kivül nagyon kevesen tanulmányozzák. Számtengerek, „száraz, unalmas" adatok, milliókban és milliárdokban kifejezve. Felületesen ítélve tartal­ma tényleg nem érdekfeszítő. A va­lóságban azonban a bennefoglalt ada­tok és számok visszatükrözik az éle. tünkben beállott nagyon kedvező változásokat. A dolgozó népnek, nemzetünknek erőkifejtése mutatko­zik meg e számokban. Ragadjunk ki egy adatot. A há­ború előtt, 1937-ben, a burzsoá köz­társaságban minden ezer gyermek közül, mielőtt elérte volna életének első évét, 117.4 halt meg. 1948-ban már jelentékeny javulást látunk, minden ezer gyermekre, 83.5 halá­lozás esik. Nyolc évvel a felszaba. dúlás után, 1953-ban ezer gyermek közül már csak 44.8 halt meg egy éven alul. A százalékok mögött egyéni sor­sok állanak. Mennyi könny és fáj­dalom kifejezői ezek a számok. Az anyák mély gyászát nem lehet szá­zalékokban kifejezni. A szocialista etika. „Mindent az emberért" gyö­nyörű gondolatával a gyermekha­landóságot 117.4-től 44.8-ra apasztot­ta le. Ennyivel kevesebb anya siratja elsőszülött Lacikáját vagy Panni­káját. Nézzük a másik statisztikai ada­tot. Nem kommunista sajtókból van véve, hanem a közismerten kommu­nistaellenes „Kassai Újság" 1922 január 8-i számában jelent meg. A cikk címe: „A törvénytelen gyer­mekek birodalmában". Azt irja, hogy 1900-ban olyan mértékben sza. porodtak el az utcákra kitett és el­117-ről 44-re hagyott gyermekek, hogy Magyar­országon lelencházakat kellett fel. állítani az elhagyott gyermekek be­fogadására. Kassán. Rimaszombaton és Munkácson is felállítottak ilyen lelencházat. A három intézet 21 éves fennállása alatt a gondozásba vett gyermekek közül 15.874 halt el. A kassai lelencházban 1921-ben 1.211 gyermek volt állományba véve. Ezekből 878.at intézeten kívüli „gondozásra" adtak ki. A kiadott gyermekek eltartásáért az intézet két éves korig 100.— koronát, ket­tőtől hat évig 40 koronát, hattól tiz évig 25 koronát és a tiz éven felü­liekért havi 15 korona eltartási dí­jat fizetett. A gyermekeket nagy­részt falusi parasztcsaládok vették gondozásba. Hogy ez a gondozás mi­lyen alapos volt, annak bizonyítéka, hogy évente a 800 közül 400 került vissza tönkretéve, betegen az inté­zetbe. 1921_ben havonta tíz gyermek halt meg a kassai lelencházban. Száz gyermek befogadására alkalmas helyiségben 180 gyermek van — ir­ja a lap. A gyermekek nagy részé­nek fején és kezén kötés van, mert tele vannak ekcémával. Az állam tudva tűri, hogy hat-nyolc éves gyermekeket dolgoztassanak, minek eredménye a 400 megbetegedett gyermek. A falvakba kiadott 5—6 éves gyermekeket munkába fogják, „jobb kassai családok valósággal tü. lekednek a 13—14 éves lelencgyer­mekekért, kiket cseléd helyett, mint olcsó munkaerőt használnak." Be­fejezésül a cikk örömmel állapítja meg, hogy a kassai lelencházban a csecsemőgondozás ideálisnak mond. ható. A fent elmondottakat eredetiben idéztük a Kassai Újságból. A cikk írója megállapítja, hogy az állam „tűrve türi ? hogy 6—8 éves gyer­mekeket dolgoztassanak. Nemcsak tűrte a burzsoá állam, de tudatosan elősegítette. Ezt bizonyítja, hogy minél idősebb volt a gyermek, an­nál kevesebb gondozási díjat fizet­tek érte, azzal a célzattal, hogy mint olcsó munkaerőt használhas­sák fel őket. Jellemző a burzsoá társadalom erkölcsi felfogására, hogy nem azt szégyelték, hogy ilyen szörnyű állapotok uralkodtak, hanem az egész rendszernek feké­lyeit akarták takargatni, minek bi­zonyítéka, hogy a cikk 13 sorát a cenzura törölte. Szembeállítva a két statisztikai adatot, meg tudják érteni azt, a ha­talmas helyzetjavulást, amely tíz év óta beállott. A 117.4-röl 44.8-ra apadt gyermekhalandóság nem a vé­letlen következményei Társadalmi eseményeket nem lehet egymástól elszigetelve tekinteni. Az események szorosan összefüggnek az egész tár­sadalmi forma felépítményével. A jobb életfeltételek, a bőséges táplál­kozás, az anyáknak szülés előtti és utáni fizetett szabadsága, a jó or­vosi és csecsemővédelem — röviden szólva a szociális gondoskodás szün. telen emelkedése mutatkozik meg a száztizenhét és negyvennégyes 'sta. tisztikai számok mögött. A burzsoá társadalom profitért folyó gyilkos versengésében nem tud és nem is akar megbirkózni a gyermekhalan. dósággal. Az ember életében beál­lott eredményes változásokat csak a szocialista termelési forma és az emberről való állandó gondoskodás teszi érthetpvé, minek eredménye a két statisztikai adat között mutat, kozó hatalmas különbség. Steta Jen*

Next

/
Oldalképek
Tartalom