Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-01 / 186. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 1, vasárnap 30 fillér VII. évfolyam, 186. szám A mai számban: Az állandó bizottságok munkájáról (2. old.) Az amerikai agresszív körök a genfi megegyezés után új feszültséget akarnak teremteni Ázsiában (3- old.) A siker az emberektől függ (4. old ) A Balaton partján (5- old.) A III. Hadsereg Spartakiáda utolsóelőtti napja (6. old.) Néphadseregünk — a béke őre ('• o'd ) Rádióműsor old.) A film a béke és a szocialista haladás szolgálatában Befejezéshez közeledik az aratás, javában tart a cséplés és a gabonabegyüjtés Áz 1952-ben megtartott VII. Nemzetközi Filmfesztivál után bi­zonyos lemaradás volt észlelhető a filmművészetben. Általános je­lenség volt ez nemcsak minálunk, hanem más népi demokratikus országban is. Pártunk X. kon­gresszusán Novotný elvtárs be­számolójában erre a jelenségre a hazai filmeket illetően — külön is kitért. „Az 1952. évi sikeres filmalko­tás után néhány legutóbbi film­ben durván leegyszerűsítik és el­szürkítik a problémákat, az ala­kokat és a társadalmi folyamatot. A tapasztalt filmművészeti dol­gozók figyelme túlságosan a tör­ténelmi filmekre irányul. Az idő­szerű tárgyú filmek művészi szín­vonala gyakran alacsonyabb, nem merítik ki gazdag életünk egész széles terét, sekélyesek és unal­masak. Ez akadály abban, hogy a haladó gondolatok megnyerjék a nézők gondolkodását és szívét" mondotta Novotný elvtárs. Miután nem elszigetelt vissza­maradást jellemez a fenti megál­lapítás, hanem az egész haladó világ filmművészetére is vonat­koztatható, a most július 10-től 25-ig Karlové Varyban lezaj­lott VIII. Filmfesztivál után fel­tehetjük a kérdést, vájjon valóban válságban van-e a filmművészet, vájjon megrekedt, megállt-e fej­lődésében legfiatalabb és egyút­tal legtömegjellegűbb művésze­tünk — a film? Nos, a Karlové Varyban lezaj­lott seregszemle, amelyen 29 állam fílmdolgozói előtt közel ötven já­tékfilmet és száznál több rövid filmet pergettek le, sokban pozi­tív választ adott és megmutatta, hogy az élet problémáinak bátor feivetése és mély ábrázolása ki­vezetheti és ahogy a példák iga­zoljál',, ki is vezeti a filmművé­szetet az emlegetett válságból. A tavasszal Cannesban megtartott fesztivál után ez a seregszemle még nyomatékosabban igazolta, hogy a szovjet filmtől eddig a leghatékonyabban hirdetett szocia­lista-realizmus a filmben is a mű­vészi alkotás igazi módszere. A karlové vary-i fesztivál leg­örvendetesebb eredményét abban láthatjuk, hogy az utolsó eszten­dőkben is alkottak négy-öt kima­gasló filmet, amelyek arról ta­núskodnak, hogy a haladó film­művészet nem tétlenkedik, hanem új utakat keres és van új és meg­ragadó mondanivalója. Ha a mi hazai filmdolgozóink ezekből a nagy eredményekből leszünk a tapasztalatokat, akkor a Novotný elvtárs beszámolójában bírált stagnálás nálunk is megszűnik és az elmaradást eredményekben gazdag munka követheti. A tizennégy napos seregszemle a realista filmművészet új győ­zelmét jelentette. Vonatkozik ez elsősorban a szovjet filmművé­szetre, amely különösen két kima­gasló alkotásával, a fesztivál Nagy-díjával kitüntetett „Hű ba­rátok" című filmjével és a „[sá­torság iskolája" című szép színes alkotásával ismét igazolta, milyen nagy művészi magaslatra juthat el a film, ha technikai tökélye, az érzések és jellemek mély és való ábrázolása, a gondos rende­zői munka az eszmei tartalom igazságával párosul, egyszóval, ha a film szilárd eszmei alapokon nyugszik. A válság kiküszöbölése, a stagnálás megszüntetése tehát nem csupán a forma és a műfa.' kérdése, hanem elválaszthatatla­nul függ a film eszmei mondani­valójának tisztaságától és igazsá­gától. jelentős eredménye volt a fesz­tiválnak, hogy a Nyugat is hozott olyan filmeket melyeken érzett az ú' világ építésének tudatos szolgálata. Több film jelezte, hogy ott Nyugaton is megszűnt Holly­wood uralma és egyre több hala­dó gondolkodású művész akad. aki megfélemlítést nem ismerve, szembeszállva a hatóságokkal, olyan filmet mer alkotni, amelyre illik a fesztivál jelszava: A béké­ért, a nemzetek közti barátságért, az emberiség nemes törekvéseiért. Elsősorban az amerikai haladó bányászszakszervezet segítségével készült „Föld sója" az a mű, amely merészen ostromolja a ka­pitalista művészet fellegvárait, de merész támadás a tőkés rend el­len is. Üj Mexikó ónbányászainak jnásfél évig tartó sztrájkja a dol­gozók becsületes és bátor helyt­állása jóvoltából győzelemmel végződött, s ugyanilyen — ha nem nagyobb — győzelem a film is, amelynek történetét ez a sztrájk, maga a valóság ihlette. Az igazság és a béke erős fegy­verének bizonyult a haladó japán filmdolgozók bátor és szép filmje, a „Hirosima gyermekei". Ezzel a filmmel a japán filmművészek fegyvert adtak az atombomba és az atomháború elleni küzdelem harcosainak. És ugyanilyen bátor és művészi tett a „Két hektár föld" című indiai film is, amely nagy drámai erővel hirdeti, hogy közel van a páriák öntudatra éb­redésének ideje. Ugyanígy a Mun­ka díjával kitüntetet, magyar filmnek, az „Életjel"-nek is sike­rül az ember teijesebb ábrázolá­sával, az új társadalom emberé­nek megrendítő rajzával utat mu­tatnia. A Német Demokratikus Köztársaság Thälmann filmje, a bolgárok Vapearov-film je és a len­gyelek két részes nagy filmje, a ..Kerestem az igazságot" is mind hirdetői az új útnak, nagy nye­reségei a szocialista művészetnek és így segítői a társadalmi fejlő­désnek. Hazai filmművészetünk is új mondanivalóval jelentkezett. Az artisták, a cirkusz világáról írt „Játszik a cirkusz" derűjével és optimizmusával mutatja a heiyes utat, de komoly drámával, a „Fro­ná"-val is megérdemelt sikert aratott hazai filmdolgozóink mun­kája. Nem hibátlanok ezek a fil­mek. messze vannak még a szov­jet filmművészet nagy csúcsaitól, ám törekvéseik újszerűsége vi­tathatalan, elmélyült emberábrá­zolások is, kevésbbé sematikusak és jogot formálhatnak ahhoz, hogy dolgozóink kedvezően fogadják őket. Rövidesen megkezdődő film­fesztiváljainkon dolgozóinknak alkalmuk lesz a nemzetközi se­regszemle kimagasló alkotásait megismerniök. Megállapíthatják, hogy a film munkásainak meny­nyire sikerült az a célkitűzésük, hogy alkotásaikkal megsegítsék a béke ügyének diadalát. Megismer­hetik. hogy a filmművészet dol­gozói bátran harcolnak r. népek közt mesterségesen szított bizal­matlankodás ellen, hogy küzde : nek a népek barátságának fejlesz­téséért és mindenütt segítik a dolgozók harcát a társadalmi ha Jadásért! A CSENKEI állami gazdaság­ban a mult évben nehéz körülmé­nyek között indult meg a kertész­kedés. Mégis a kis, maroknyi cso­port lelkes munkájának köszön­hető, hogy a mult évi tervüket 200 százalékra teljesítették. Szor­galmas munkájuknak meg is volt az eredménye, mert év végén a 14 napos fizetett szabadsághoz még egy havi fizetésnek megfelelő pré­miumot kapták 700—1.100 koro­náig. Ez év elején megkapták a hiány­zó melegágyi és öntözőberende­zéseket. A csenkei központi mű­hely bevezette a villanyt és az összes szakmunkákat idejében el­végezték. így a kertészeti csoport az idén már más körülmények között látott munkához. A fűtést is megoldották, a melegágyakba csatornafűtést vezettek be. A jó felszerelés és a szorgalmas munka meghozta gyümölcsét: az első ne­gyedévi tervet 340 százalékra, a másodikat 450 százalékra teljesí­tették. A csoport jó munkája nyo­mán már az őszi vetemények is szépen díszlenek. Kötelezettséget vállaltak, hogy úgy fognak dol­gozni továbbra is, hogy dolgozóink asztalára minél több jóminőségű és olcsó zöldségféle kerüljön. Melicher Károly, Csenke A NEMESÓCSAIAK a cséplés vége felé közelednek. Hogy a csép­lést minél előbb elvégezhessék, he­lyesen szervezték meg a munkát, hogy a mag minél előbb zsákba ke­rüljön. Döme elvtársnö jó agitációs munkát fejtett ki a dolgozó parasztok kö­zött. Különösen az asszonyokat győzte meg, akik aktivan bekap­csolódtak a nyári munkákba. Az asszonyok közül is sokan vesznek részt a cséplésben. Éjjeli brigádot szerveztek, hogy pártunk X. kongresszusának határozatát mindenben megvalósítsák. Halacska Sándor, Nagymegyer A TORNALJAI GÉPÁLLOMÁS dolgozói megállják helyüket a fontos munkálatok idején A Minde­nütt ott segítenek, ahol a legszük­ségesebb. A gyakori esőzések miatt nem tudnak sehol sem hosz­szabb ideig megállapodni, kény­telenek az egyik brigádközpont­ból a másikba vándorolni. A gö­mörhorkai brigád jelenleg a lé­nártfalvaiaknak segít aratni. Szor­galmasan dolgoznak és a naivok­ban befejezik az aratást. Kombájnosaink is szép eredmé­nyeket érnek el a méhi szövetke­zet földjein. Naponta 8—9 hektá­ron aratják le, illetve csépelik ki a gabonát. Az erősen megdűlt gabona és a dombos vidé\ alapos körültekintést és vigyázatot kö­vetel. Hubay Bertalan és Rási István traktorosok 35—KD trak­torral csak nagyon nehezen tud­nak dolgozni. A meredek, lejtős helyeken ők vállalták az aratást. A nehézségek ellenére naponta három és fél hektárt aratnak le. Pupák János, Tornaija Levelek a termésbetakarításról A KOMÁROMI Skoda-hajógyár dolgozói az árvízveszély idején aktí­van részt vettek a gabona learatá­sában a veszélyeztetett területeken. Márkus György 16-tagú brigádjával a Gyula-majori állami gazdaság se­gítségére sietett, hogy learassák a beérett gabonát. Munkájukkal nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy a Gyula-majori birtokon időben befe­jezték az aratást, és jelenleg javá­ban folyik a cséplés. Az állami birtok traktorosai di­cséretet érdemelnek kitartó, SZÍVÓS munkájukért. Zsidek László, a leg­jobb traktoros, naponta hat hek. tárt aratott le kévekötő-aratógéppel. Szorgalmas munkájának meg is volt az eredménye, mert 16 nap alatt 1.100 koronát keresett. Az állami birtokon az állatgon­dozók, és a fejők érnek el szép eredményeket. Malinyina módszeré, nek bevezetésével és állandó alkal­mazásával elérték a napi 10 literes átlagos tejhozamot. Azonban sok­szor előfordul, hogy a tehenek nem kapnak elegendő takarmányt, mert kevés a munkaerő, s nem győzik a munkát. A vezetőség nem törődik azzal, hogy a rossz takarmányozás miatt leapad az állatok teje. Poór Gyula, Ógyalla HAJNALI SZÜRKÜLET ül az ipolymenti táj felett. Lent még aljszik a város, de a dohányföldek felől már vidám lánysereg nótája hallatszik. Reggeli 5 óra van. Zsigó József, az ipolysági állami birtok dohánymestere vezeti e csoportot. A csoport tagjai lányok és asszonyok. Vannak köztük egé­szen fiatalok is, akik most kerül­tek ki a nyolcéves iskolából. Ilyen fiatal lány Bengyik Ilonka is, aki az évzáró vizsgák után azonnal munkára jelentkezett az állami gazdaságban. A dohányoscsoport­ba osztották be öt és a többieket is: Gulyás Böskét, Frenko Mag­dát, akik megértették, hiqy mező­gazdaságunk részére milyen fon­tos a friss, új munkaerő. Szorgal­masan dolgoznak, sorra kopaszod­nak a nagy dohánytövek. A ko­csik megtelnek illatos dohánnyal. Kristóf Anna, aki már több éve dolgozik a dohányoscsoportban, .elmondotta, hogy szeretettel fo­gadták maguk közé a fiatal mun­kaerőket. Oktatják, tanítják őket, hogy jó dohányosok váljanak be­lőlük. Zsigó bácsi, aki már 30 éve dol­gozik a dohánnyal, — már az édesapja is dohányos volt — el­mondotta, hogy bár az időjárás nem volt éppen kedvező, mégis szép dohánytermésre számítana!.:. Szívügye a dohány. Szorgalmasan feqlalatoskodik, állandóan a do­hány körül látni. Kevés szabad­idejében házat épít család iának. Büszkén mondja, hogy nemsoká­ra már a sajátjában fog lakni. A nap magasan jár az égen, amikor elbúcsúzom a dohányosok­tól és a város felé veszem az utam. Egyidőben két dohánnyal megrakott kocsi — mosolygós, vi­dám fiatal lányokkal — szintén megindul a szárítók felé. A szá­rítóban sokezer zsinóron seárad az illatos dohány. Rozsnyó József, Ipolyság EGY ÉVVEL EZELŐTT a sajó­recskai szövetkezetnek voltam a dolgozója. Ott tapasztáltan, hogy a szövetkezet szakmunkások nél­kül nem tud olyan eredményeket felmutatni, mint amilyeneket kel­lene. Ezért elhatároztam, hogy be­iratkozom egy mezőgazdasági szakiskolába, hogy tudásomat fej­lesszem. így kerültem a vágsely­lyei iskolába. Kis koromtól az volt a vágyam, hogy tanulhassak, hogy ne csak fizikailag, hanem szellemi tudásommal is segíthes­sem dolgozó parasztjainkat. Vá­gyam végre teljésült. Az iskolaév befejezése után visszajöttem szövetkezetünkbe és aktívan bekapcsolódtam a nyári munkálatokba. Nagy volt az örö­möm, amikor láttam, hogy szö­vetkezetünk tagjai hogyan dolgoz­nak, hogyan harcolnak, hogy mi­előbb befejezzék az aratást és a cséplést. Láttam, hogy traktoro­kaink hogyan küzdenek a meg­dőlt gabonával. Mindig Í ők győz­tek. Arra törekedtek, hogy necsak mennyiségi eredményeket érjenek el. hanem minőségileg is jó mun­kát végezzenek. Egy évi távollét után örömmel tapasztaltam, hogy a sajóYécski dolgozó parasztság megértette pártunk és kormányunk felhívá­sát, mert a nyári munkákat száz­százalékosan elvégezték. Sokat fejlődött egy év alatt a szövetke­zet. Ez most, az aratás ideje alatt mutatkozott meg legjobban. Ha dolgozóink között továbbra is ilyen ió lesz a munkafegyelem, mint az aratás alatt, akkor szövetkezetünk ioer szép eredményeket fog elér­ni a pvőben is. Tóth Lajos, Sajórecska AZ IPOLYHARASZTI szövetke. zet szérűjén zúgnak a gépek. Tisz. títják és szárítják a kombájnnal learatott és kicsépelt gabonát. Egy­re jobban fogy a határban az álló­gabona. a zsákokban szaporodik a szem és vígan ülnek gépeiken a traktorosok, hogy a kasza után el­végezzék a tarlóhántást. A termés bőséges. A szövetkezeti tagok sokszor nézték aggódva a be­borult eget, a sokszor megismétlő­dő viharokat, azonban nagyobb ká­rok mégsem keletkeztek. Az egyik nagy gabonafoldön kom. bájn áll. Vezetője azt hangoztatja, hogy nem lehet dolgozni, mert ned­ves a gabona és be van sülve. Par. nyicsan elvtárs azonban meggyőz, te öt, hogy ha szorosabbra húzza a dobot, lehet dolgozni. Ez meg is történt és csakugyan, a dob szoro­sabbra vétele után a gép tökélete­sen dolgozott. Varga elvtárs, a HNB titkára, szintén tagja a szövetkezetnek. Kint van ő is a határban, ott találjuk őt, ahol éppen a legnagyobb szükség van emberre. Pásztor elvtárs csép­lőgépkezelő kettős munkát végez. Mint szövetkezeti tag vállalta a cséplőgép kezelését, de közben se­gít a zsákolóknak és a szárítónál is. Leányával együtt dicséretet érde­melnek. Budainé, a szövetkezet ál. latgondozójának felesége, szintén ott szorgoskodik a gép körül. Min­denütt ott van, mindenhol segít. Galo János, a helyi pártszervezet elnöke, komoly, megfontolt ember. Szeme mindenütt ott van, észrevesz minden kis hibát, mindenről tud. Szabó László, Ipolybalo*

Next

/
Oldalképek
Tartalom