Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-23 / 178. szám, péntek

1954. július 25 UJSZ0 Az ember harca az elemekkel Tizennégy bányász megmentésének története ősidőit óta harcol az ember az elemekkel. Hol a víz tör rá pusztító erővel, hol a tűz emészti a keze teremtette javait, hol meg a bányalég robbanása dönti bajba és oltja ki az életeket. Ma az egész ország szeme a Duna vízére figyel és aggódva várja a híreket a veszélyeztetett területek lakosságának, katonáinknak, határőreinknek, a földek dolgozó parasztjainak, munkásoknak és brigádosoknak hősi harcáról. És szívünk hevesebben dobban, valahányszor a hősies erőfeszítés egyegy győzelméről hallunk. Ott a gátakon ma éjt nappallá téve végzik legjobbjaink, az ember teremtette javak és a kenyér megmentésének hősi munkáját és az öröm érzése tölt el, hogy az a hősi erőfeszítés eredménnyel jár. Bizonyára a hősi mentési munkákról szóló híreknek tudható be, hogy a tizennégy magyar bányász megmentéséről készült magyar filmet a fesztivál közönsége őszinte lelkesedéssel fogadta és ez a lelkesedés a film lepergetése után spontán tapsviharban tört ki. Az elismerés tehát nemcsak Tardos Tibornak, a kitűnő forgatókönyv írójának, és Fábri Zoltánnak, a film kiváló rendezőjének szólt, hanem szólt a mentési munka szervezőjének is, a pártnak és az embereknek, akik testben és lélekben erősebbeknek bizonyultak a legyőzhetetlennek vélt elemeknél. Az „Életjel" című új magyar film hiteles történet alapján készült. 1952. december 16-án hajnalban a borsódmegyei szuhakállói szénbányában szerencsétlenség történt. Roppant mennyiségű viz tört elő, és többszáz méter hosszúságban elöntötte és betöltötte a folyosót, az áradás szomszédságában pedig mérges szénsav-gáz gyülemlet. A vízdugó — csaknem harmincezer köbméter víz — elrekesztette a külvilágtól a bányászok tizenhéttagú csoportját^ Szuhakállón ugyanebben a bányában 1938-ban hasonló szerencsétlenség történt. Akkor csak hat méter folyosót kellett volna vágni, hogy a külvilágtól elrekesztett négy embert megmentsék, de a négy bányásznak meg kellett halnia, mert a bányatulajdonos, akinek öt bérháza volt Pesten, sokallotta a kétezer pengőt, amennyibe a kiszabadítás munkája került volna. A tőkés világ idején nem egy hasonló eset akadt nálunk is., Elég, ha arra a tizenhét liptói szlovákra gondolunk, — a szám pontosan megegyezik a szuhakállói esettel — akik 1914 nyarán Handlován a tőkés rend áldozataként a föld alatt maradtak és akiknek tragikus pusztulásáról Štefan Králik megrendítő erejű drámát írt. A handlovai bányászokat a kapitalista világ hagyta elpusztulni, a szuhakállóiak megmentésére megmozdult úgyszólván az egész ország. Megindult a mentés csodálatos munkája és a párt, a magyar népi demokrácia tanúságot tett arról, nem üres jelszó a szocializmust építő országokban, hogy legfőbb érték az ember. Bányász és honvédcsoportok, államvédelmi őrök fogtak össze, hogy kihozzák a föld alól a betemetett embereket. Dorogról, Tokodról eljöttek a mentők, lánctalpas traktorokkal eljöttek a közeli állami birtok dolgozói, hogy a nehéz gépeket, a Komlóról hoeott szovjet fúrótornyot felvontathassák a dombra. Dühöngő hóviharban fiatal DISZ-tagok fogtak versenybe, hogy levegőt és élelmet juttathassanak a föld alatt maradottaknak. Hősi áldozatot is követelt a mentés munkája, egy Dorogról jött Hám Kálmán nevű vájárnak oxigént fejlesztő készüléke elromlott és a mérgesgázok társai szeme "láttára pillanatok alatt megölték. A bátorságnak és önfeláldozásnak, a hősies összefogásnak meglett az eredménye: hat napi élethalál harc után mind á tizenhét ember viszontláthatta a napvilágot. Az új magyar film ennek a hősi küzdelemnek állít emléket. Költött személyeknek sorsát ecseteli ugyan, — tizenhét bányász helyett tizennégyet szerepeltetve — de maga a történet váza, a mentés körülményeinek leírása a megtörtént eseményt követi. Tardos Tibor és Fábri [ Zoltán közös alkotásának legfőbb érdeme abban áll, hogy sikerült nekik a megtörtént eseményre támaszkodva az emberről, a hősiességről, a kitartásról és az akarat diadaláról olyan filmet alkotniok, amely felejthetetlenül vésődik a nézők emlékezetébe és szívébe, s bizonyító erővel hat. Mindvégig elhitetően, drámai erővel mutatják meg, hogyan válnak egyszerű emberek a megpróbáltatások és a veszély óráiban igazán naggyá, igazi hősökké. A film mindenekelőtt az emberről szól és mint ilyen az első művészi tettek egyike, az első film, amely feleletet, helyes feleletet ad az emberinek kihangsúlyozását és megformálását követelő új magyar kormányprogrammnak. A fesztiválon már bemutatott Rákóczi hadnagya, nem tudta ezt a hatást elérni, noha vitathatatlan, hogy forgatókönyvének értéke nagy. A hiba annak tudható be, hogy a rendezés nem aknázta ki kellően a szép és hazafias téma minden lehetőségét. A magyar filmművészetnek fesztiválon bemutatott második filmje éppen a rendezői munka művészi mivoltával emelkedik ki. Jól indul a bányászok családi életének festésével ez a kezdet, nem szakad mozaikokra, a derűt szerencsésen vegyíti a komorabb elemekkel, aztán a föld alá visz, ahol sikerül a víz betörése után megteremteni az első drámai helyzetet, majd ecseteli a felszínen a meginduló munkát és a drámai helyzetek fokozásával, a kritikus pillanatok drámai erejű rajzával mindvégig izgalomban tudja tartani a nézőt. . De kitűnő a színészek munkája is. Elsősorban Barsi Béláé, aki Ambrus János párttitkárt alakítja példaadó egyszerűséggel és nemes művészi fegyelemmel. Ambrus János valóban eleven, hiteles reprezentálója a pártnak, nem ágál, nem mond jelszavakat, hanem emberi magatartásával mutatja a legnehezebb körülmények közt a csüggedést nem ismerő bolsevik típusát. Somogyi Erzsi egy részeges bányász elgyötört asszonyát játssza megrendítő mély átéltséggel. A föld mélyébe zárt bányászok sorából kitűnnek Görbe János, Bánhidy László, Rajczy Lajos és Kőműves Sándor, de jók a többiek is. A fiatal Berek Katalin kitűnő, Kohut Magda azonban már nehezebben győzi szerepei nehézségeit. A mentési munkálatok élén álló Deák minisztert játszó Szabó Sándor alakítását már nem éreztük hitelesnek, külsőséges volt, játékában csak a jó mesterségbeli tudást hozta magával és nem a művészi átélést, ami jórészben annak tulajdonítható, hogy szerepe az író hibájából papirosízű, sematikus. I Az „Életjel" a bemutatón megérdemelten nagy sikert aratott. Értékét emeli az a tény, hogy a sematizmus elkerülésével beszél a máról, a ma embereinek önfeláldozásáról, kitartásáról, összefogásáról és áldozatkész hősiességéről a nagy veszélyek idején. Egri Viktor Néhány szó az „Életjel" című magyar filmről A magyar filmküldöttség tagjai közt van Fábri Zoltán elvtárs is, az „Életjel" című magyar bányász film Kossuth-díjas rendezője. Fábri Zoltánnak nem ez az első filmje, tavaly rendezte a nálunk is nagy sikerrel bemutatott Vihar című filmet, amely Urbán Ernő" forgatókönyve alapján készült. Azelőtt a Nemzeti Színház rendezője volt, majd a színházak államosításának idején ő lett az újonnan megalakult Úttörő Színház igazgatója. Megkértük Fábri elvtársat, beszéljen arról, honnan merítették a bányászfilm témáját? — 1952 decemberében — felel: Fábri elvtárs — Magyarországon egy borsódmegyei kis régi bányában, Szuhakállón váratlan, . rendkívüli méretű és jellegű katasztrófa történt: új szénmező után kutató bányászok berobbantottak egy már kimerített és már régen elfelejtett hajdani bányaüregbe. A régi vágatokban felgyülemlett bányavíz tgmboló erővel tört be. elárasztotta az alacsonyabban fekvő folyosókat és több kilométeres vízdugókka! teljesen elrekesztette a külvilágtól a bányászok egy kis csoportját. — A tőkés világ idején ezek a bányászok — folytatja Fábri elvtárs — levegő és élelem hiányában néhány napon belü? halál fiai lettek volna. A felszabadulás hetedik esztendejében azonban, hófelhőktől terhes fekete ég alatt, jeges esőben, többhetes esőtől felázott talajon, ahol gépekkel, járművekkel mozogni szinte lehetetlennek látszott, csodálatos mentési munka indult meg. Valóban az egész ország fogott össze a bányászok megmentésére. És megtörtént a lehetetlen: a halálraítélt bányászok néhányszor huszonnégy órai élet-halálharc után újra meglátták a napot. — Az utolsó években egyre gyakrabban esik szó a művészet és az élet eleven kapcsolatának fontosságáról. Lehetőségetek nyílt arra, hogy ezt az eleven kapcso'atol megteremtsétek'.' — Ez elengedhetetlen követelmény. A magyar kormányzat a í film alkotóinak, Tardos Tibor írónak, s a film rendezőjének is segítségére sietett: a szerencsétlenség megtörténte után néhány órával a helyszínen voltak és a mentés vezetőivel, névtelen hőseivel, a katonákkal és bányászokkal, a riadtan várakozó, de férfimunkára is kész bányászaszonyokkal, a hozzátartozókkal, gyerekekkel végigélhették a csodálatos mentés minden mozzanatát. —. Ennek volt köszönhető, hogy nem egészen tízhónappal később megkezdődtek a film felvételei, s alig több, mint egy esztendővel az esemény után készen állt a film, mely emléket állít egy egész ország szívét megdobogtató nagyszerű emberi összefogásnak. — Az íróvaľ együtt közös célkitűzésünk az volt, hogy megvalósítjuk az elemek erejének, az ellenük folytatott harcnak, az emberi szenvedélyek összecsapásának, az erők emberfeletti megfeszítésének, az ország megmozdulásának, az ember átformálódásának megmutatásával, a helytállás, a hősies mentés, a mindenen diadalmaskodó akarat, az érzelmekbe vadul belemarkoló emberi átalakulások filmjét, ahol mindig és mindenhol az ember áll a középpontban. Ez volt legfőbb célunk! — A magyar filmművészetnek — nagy erénye és szép eredményei mellett — az elmúlt évek gyakorlatában hibái is voltak. A tavalyi új kormányprogramm alkalmat adott ezek felismerésére és kielemzésére, s ez a munka még javában folyamatban van. A legkorábban felismert fogyatékosság az volt, hogy filmjeink a nagy> állami tervek és feladatok közvetlen agitációs eszközévé akarván válni, sokszor rosszul agitáltak: a gépek, építkezések, kohók árnyékában eltűnt az ember a maga őszintén emberi konfliktusaival, s gyakran elvont tézisek szócsövévé, tételek illusztrátorává vált. — Mi Tardossal filmet akartunk csinálni egy megtörtént esemény felhasználásával az emberről, az emberi hősiességről, a kitartásról:, az akarat diadaláról, a nagy harcok, nagy összefogások emberformáló erejéről, a hűségük és rendíthetlenségük miatt középszerűből is óriássá tenni tudó egyszerű emberekről — egyszerűen, igazan, mély, őszinte érzésekkel, a derű. humor pillanatait vegyítve a megrendítő pillanatokkal, ahogy az az életben lenni szokott, s ahogy ott is volt, a szuhakállói mentésnél, ahonnan a témát merítettük. — Ez volt a célkitűzésünk. Hogy mennyire sikerült megvalósítanunk, azt nem mi, hanem a nézők döntik el. Il+R p Semmi újat nem cselekszenek Athéni távirati jelentések szerint az Aszfalia — a görög titkosrendőrség — a napokban elkobozta Ilja Erenburg „Párizs bukása" és J. Trifonov „Diákok" című regényét. Az athéni maccarthysták ezzel mutatták meg, mennyire gyűlölik a kulturális értékek népek közti kicserélésének nemes eszméjét, amely egyre elevenebb gyökereket ver a két földteke lakóinak szívében. A „Lityeraturnaja gazeta" ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a görög maccarthysták semmi újat nem cselekszenek a számukra nem kívánatos könyvek égetésével, mert már az antik Görögországban volt egy híres elődjük, Alekszander, aki megelőzte Göbbelst és McCarthyt abban, hogy Athén főterén nyilvánosan elégettette Epikurosz materialista bölcsész írásait és polgártársait is Epikurosz tanítványai ellen uszította. • * A JÖVŐ ISKOLAÉVBEN Szlovákia területén számos új, modernül berendezett 8 és 11 éves iskola nyílik meg. Trencsénben és Komáromban szeptember elsejére elkészül egy szép, világos középiskola. További iskolákat létesítenek Szimán Nagykürtösön, Hriňován, Rím. Kokaván, Korponán, Eperjesen és Haburán. A GAEANTAI JÁRÁSBAN az alsószeli szövetkezeti tagok 86%-ra a nyárasdiak pedig 90%-ra teljesítették a burgonyabeadást. A TÁBORI VASÚTÁLLOMÁSON július 6-tól július 14-ig egyetlen vonatot sem indítottak késéssel. BOSENBAN (mnichove-hradištei járás) a szövetkezet tagjai szabadtéri színpadot építettek a valešovi vár romjai aljában. Az új színpadon először Stroupežnický „Naši furianti" című darabját mutatták be. A FALUSI IFJÚSÁG nemzetközi találkozójának vándorzászlaját elsőnek Egri László kombájnkezelő kapta. Egri László a CsISz galántai járási bizottságának elnöke és az ottani állami birtok dolgozója. A vándorzászlót a bratislavai kerületben elért legjobb eredményéért kapta. A ČKD SZTALINGRÁD-ÜZEM acélművesei kötelezettségvállalásuk alapján december 20-ig 10 ezer darab traktoralkatrészt öntenek terven felül mezőgazdaságunk részére. A HÁJNIKI SZÖVETKEZETI TAGOK egy és félhektárnyi területen 45 mázsa jóminőségű őszirepcét termeltek. CSEH KOMBÁJNOSOK segítenek Szlovákia földműveseinek. A chebi gép- és traktor állomás komba]nosa, Jozef Dudáš július 19-ig 106 hektár területről, Ladislav Loukota 107 hektárról takarította be a gabonát. Formánek kombájnkezelő a česká-lipai traktorállomásról 108 hektárról és František Kamaryt 109 hektárról aratta le és.csépelte ki a gabonát. A NYITRAI KERÜLETBŐL eddig 150 fiatal fiú és lány ment a határvidékre. Közöttük vannak Mária Manuchová, Apolónia Haverová és Anna Kašubová CsISztagok is, akik a marianske-láznei járásban állami birtokon fognak dolgozni. A DIÓSZEGI EFSz TAGJAI már 11 napja két műszakban végzik hernyótalpas traktorok segítségével a learatott mezőkön a tarlóhántást. A HRADEC-KRÁLOVEI nemzeti bizottság a kolorádóbogár irtására a csehszlovák légiközlekedési vállallatot hívta segítségül. Oldíich Holek pilóta Pávek mechanikussal az összes burgonyával beültetett területeket beporozták dynociddel. A PRÁGAI KERÜLETBEN jelenleg 475 népművelési kör működik és a kerületi nemzeti bizottság akciósterve alapján ezt a számot az év végéig 503-ra emelik. A NYUGATSZLOVÁKIAI sörfőzők bratislavai termelőüzemeiben sokkal több sört főztek, mint máskor. Céljuk, hogy az aratás idején hiánytalanul elláthassák sörrel a mezőgazdákat. A NYITRAI KERÜLETBEN csaknem minden egyes EFSz-ben silógödröket építenek. Az EFSz-ekben eddig 37.345 köbméter betonból készült sjjógödröt és 77.307 köbméter ideiglenes silógödröt építettek. A HLINSKOI Elektro-Prága üzemben új villanyfőző-típust szerkesztettek. Mintegy 200/

0-kai gyorsabban fő meg rajta az étel és sokkal kevesebbet fogyaszt, mint az eddigi villanyfőző típusok. A BRATISLAVAI SZLOVÁK GÁZMÜVEK dolgozói az önköltség csökkentésével mostanáig csaknem félmillió koronát takarítottak meg. A MÁSODIK NEGYEDÉVBEN a Sztálingrád védőinek zászlajáért folytatott versenyben újból a t?ineci V. M. Molotov-vasművek III. acélműve győzött. A második helyre a II. acélműhely dolgozói kerültek és így megelőzték a bohumini Gustáv Kliment-vasművek dolgozóit. BÚTORKÉSZÍTŐ ÜZEMEINKBEN évente hatalmas mennyiségű rozslisztet használnak fel ragasztóanyagok készítésére? A bratislavai l'akísérleti intézet tudományos dolgozója, Vladimír Berger mérnök kidolgozta a ragasztóanyagok előállításának egy új módját. Ezzel többezer tonna takarmánylisztet takaríthatunk meg mezőgazdaságunk részére. AZ EPERJESI KERÜLET üzemeiben, vállalataiban és hivatalaiban mozgalom indult az árvízsujtotta körzetek lakosságának megsegítésére., A kezdeményezés szép példáját nyújtották az eperjesi kerületi távösszeköttetésügyi igazgatóság dolgozói, akik összüzemf gyűlésükön elhatározták, hogy júniusi bruttó fizetésÜK félszázalékát az árvízsujtotta körzetek dolgozóinak adják. A NYUGAT-SZLOVÁKIAI téglagyár üzemei közül a szenei téglaüzem ért el legjobb eredményeket Duvanov gyorségetési módszerének alkalmazásával. Az új módszer bevezetésével a tégllaégetés idejét 2 nappal lerövidítették és nagymennyiségű tüzelőanyagot takarí-; tottak meg. E HÉT ELEJÉN a Labe folyón újból megindult a rendszeres hajóforgalom. HAZÁNKAT a Szovjetunióval összekötő Szövetségi Vasútvonalon már július elejétől fiatalos építőlelkesedés uralkodik. A vasútvonal építkezéséhez 700 brigádmunkás érkezett Szlovákia csaknem minden részéből, hogy segítsenek e fontos munkálatok befejezésében. ÉJJELI TURISTASZÁLLÁS Breznón. Az Alacsony-Tátra és a Szlovák Érchegység látogatói biztosan örömmel üdvözlik majd a bréznöi új éjjeli turisztaszállást, ahol 30 fekvőhely van. AUGUSZTUS 1-ÉN megkezdődik a gépkocsivezetői igazolványok kicserélése. Az autók és a motorkerékpárok vezetőit az igazolványok kicserélésére még külön figyelmeztetik majd, A csere iránti kérvényhez a régi igazolványra és két darab 3X4 centiméteres fényképre van szükség. A KÖZPONTI SZAKSZERVEZETI TANÁCS üdvözlőtáviratot köldött a Lengyel Szakszervezetnek a Lengyel Népköztársaság államünnepe alkalmából. A GOTTWALDOVO MELLETTI Lesnán, a várpark festői környezetében nagy állatkertet építenek. Határidőre készültek el a munkával A slov. lupčai építővállalat dolgozói határidőre elkészítették a vízvezetékek és a csatornák szerelését. A szerelőmunkálatokban kitűnt Pastírek elvtárs csoportja, amely 185 százalékra teljesítette normáját. A csoport legjobb dolgozói közé tartoztak a 65 éves Zólyomi és Molnár elvtársak, akik 165 százalékos teljestíményt értele el. Kozlok László, Slov. Lupčaj