Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-18 / 174. szám, vasárnap

/ ÚJ 52 0 1954 július 100 Gazdaságosabban dolgoznak a trencséni Merina-üzemben AZ fiV ELEJÉN a trencséni Me. rina-üzem dolgozói között gyakran szóbakerült a hozrascsot-rendszer. Februárban aztán elhatározták, hogy elfogadják a Tatrasvit felhí­vását és bevezetik üzemükben a hozrascsotot. Eltelt azonban még két hónap és a helyzet csak ugyanaz maradt, csakhogy most már többet beszéltek róla. Nem mindig arról, hogy hogyan lehetne a hozrascsotot beveeetni, gyakran inkább arról, hogy mennyivel könnyebb az a Tat­rasvitben és miért nem lehet azt itt is úgy csinálni. Egyszóval nem tud­ták hol elkezdeni. Végül is áprilisban kezdték figyel­ni az egyes részlegek hulladék­mennyiségét. Kitűnt, hogy Filo elv­társ részlege alkalmas lesz a hoz­rascsotrendszer kipróbálására. Itt kevés volt a hulladék, sok az úji­tójavaslat. Filo elvtárs részlege pártcsoportjával és mühelytanácsá­val egy kollektívára összpontosí­totta figyelmét. Az itt dolgozók­kal megbeszélésekre, gyűlésekre jöttek össze, hogy az újfajta gaz­dasági versenyről beszélhessenek. Sok volt azonban az ellenvetés is. „Üjra sok lesz a papíros a ver­senyben, többet fogunk írni, mint dolgozni", .j és hasonló ellenveté­seik voltak az új módszer ellen. Ne­héz volt feleletet adni, hiszen való­ban a hulladék ellenőrzésének módszere nagyon bonyolult volt. El is határozták, hogy itt segítsé­get kell kérni és feltétlenül választ adni a dolgozóknak. FILO EIVTÄRS májusban eluta­zott Brnóba, a Vléna-ttzembe ta­pasztalatcserére. Ütjáról már ered. ménnyel tért vissza: elhozta egy személyi számla mintáját is, ame­lyet a Vlénában használtak. Sok volt benne ugyan a mutató, a szám, de mégis valami volt. Az üzemben azonban még mindig az a nézet uralkodott, hogy sok vele a teke­tória. Az alap azonban már megvolt. Erre Filo elvtárs hozzálátott egy számla tervének kidolgozásához. El­ső helyre a hulladékanyagok csök­kentését állította a dolgozók elé. Ma a személyi számlának ..ilyen mu­tatói vannak: a terv, a minőség teljesítése és a hulladék százalék­ban, méterben és koronában. Mel­lette ott van a szövőgépek kihasz­nálásának és a veszteségőráknak százaléka. Ez már elég világos. Az első kollektíva már koronák­ban kezdte kimutatni a megtakarí­tott összegeket. Eredményeivel ma­ga után vonta a részleg összes szö­vőjét. Ma már a részleg hulladék­százaléka 1.5 körül mozog, de még egy bizonyos mértékig csökkenni fog, ahogy az utolsó hónap eredmé­nyeiből látszik. A tervteljesítés pe­dig júniusban 105 százalék volt. Ezt az eredményt csak a fonórészleg szárnyalta túl 4 százalékkal. A minőségi verseny legjobb dol. gozója is Filo István részlegében dolgozik. Fiatal leány, Straková Katónak hívják. A mester akármi­kor találkozik vele, megkérdi: — No Kati, hogy állunk? — Ma 130 korona — feleli Kató és kartonlapjával, a személyi szám­lával int feléje. Júniusban Straková Kató' a rész­leg legjobb dolgozója volt. 131 szá. zalékra teljesítette tervét és akár­milyen hihetetlenül is hangzik, a jú­niusban gyártott ruhaszövetek az utolsó centiméterig az első minősé­gi osztályba tartoztak. Ilyen telje­sítmény ritkán fordult elő a szövő­dében. Persze, ilj'enkor a prémium sem marad el. Kató is 224 koroná­val többet vitt haza a mult hónap­ban. A FONÓDÄBAN többen is elér­ték a százszázalékos minőséget. Itt nyerték el a minőségi brigád címét is. Ezt a címet Sirotný And­rás Május 1-brigádja viseli. Brigád­ja késztermékeinek 93.7 százalé­kát az első minőségi osztályba so­rolták. Itt több olyan dolgozó van, akiknek összes terméke a legjobb minőségű. Öten is százszázalékban termeltek első minőségi osztályba tartozó anyagot. Eredményük an­nál értékesebb, mivel azt a mennyi­ségi terv egyenletes túlteljesítése mellett érték el. Ďuďák András 118, Talián István 117, Németi Ferenc Békevédőink újabb feladatai A Csehszlovák Békevédők Bizott­sága plenáris ülésének, amelyet jú­lius 16-án tartottak a prágai Rep­rezentációs Házban, ünnepélyes jellege volt. Békevédőink e husza­dik ülésükön ezúttal megemlékez­tek a világbékemozgalom ötödik évfordulójáról, örömteli légkörben tárgyalták meg a Világbéketanacs berlini rendkívüli ülésének ered­ményeit, amelyek alapot szolgáltat­nak békemozgalmunk feladatainak kitűzéséhez. Bevezető beszédet Vác­lav Lorenc, a Csehszlovák Békevé­dők Bizottságának központi titkára mondott. A vita folyamán több szó­nok beszélt, akik kifejezésre juttat­ták a világbéketanács berlini ülésé­nek összes határozataival való egyetértésüket. 114, Kováos Agnes 111 százalékos teljesítmény mellett érték el a leg. jobb minőséget. A hozsrascsot további elterjedé­sét az üzemben az újítómozgalom fejlesztése és az új módszerek be­vezetése nagyban elősegíti. Nagy,, előnye a Merina-üzem újítómozgal. mának, hogy sok nő vesz részt ben­ne. A dolgozók zöme nő, tehát így van ez helyén. Az év elejétől Í79 újítójavasla­tot adtak be az üzem dolgozói. Ebből 59-et már valóra is váltottak. Az újítók között 33 nő van. Az üzem neves újítója Nemeöková Má­ria CsISz-tag. Ez idén már 3 újí­tását fogadták el. A szövőrészlegben Matejka Ru­dolf egy értékes újítását váltották valóra. Azelőtt, amikor a szövőgé­pen elszakadt egy fonál, ezt a töb­bi tömkelegében nehéz volt megta­lálni és sok időbe került, amíg meg. köthették és a gép tovább mehetett. Ma már minden fonalat egy egy­szerű berendezés ellenőriz, amely azonnal megmutatja a' szakadás helyét. Igy gyakorlatilag meg is szüntették a fonalszakadás okoz­ta zavarokat, Az újítómozgalmat széles alapok­ra fektették a Merinában. A be- ' adott újítójavaslatok száma is mu. tatja, hogy mennyire szívükön vi­selik az üzem dolgozói munkájuk javítását, a termelékenység és mi­nőség fokozását. Monček elvtárs elmondja, hogy a dolgozóknak ezt a munkájukhoz va. 16 jó viszonyát a haladó szovjet munkamódszerek alkalmazása is elő­segíti. Széles körben alkalmazzák Kovaljev módszerét az új csehszlo­vák gyártmányú gépeken. Csutkih módszere alkalmazásának eredmé­nyeit a minőségi brigád cím elnye­réséért folytatott verseny eredmé. nyei mutatják. Egyike a leglátogatottabb intéz­ményeknek a Sztahanov-iskola. Itt a dolgozók megtanulják gépük pon­tos kezelését és azt, hogyan kerül­jék ki a felesleges mozdulatokat egyes munkameneteknél. ' A Z ÜJ MUNKAMÓDSZEREK alkalmazása, a minőségi verseny állandó fokozása lehetővé tehetik az üzem minden részlegében a hozras­csot bevezetési. Meg kell azonban szabadulni azoktól a nézetektől, amelyek azt keresik, miért nem le­het a hozrascsotot bevezetni és úgy, mint a szövőrészlegben tették, a le­hetőségeket kell keresni. A jólmü. ködö CsISz-szervezet ebben nagy segítségére lehet az üzem vezetősé­gének. Vilcse': Géza ÜT R K PÉNTEKEN ESTE 6 órára be­fejezték az aratást a diószegi cu­korgyárhoz tartozó gazdaságokban. A 924 hektár gabonából 168 hek­tárt kombájnnal, 738 hektárt kéve­kötőgéppel és 18 hektárt kézika­szával arattak le. A gazdaságokban teljes ütemben folyik a cséplés. A BYSTRÓI ÚJ CEMENTÜZEM melleti telepen 17 egyemeletes la­kástömb — 60 lakásegység — épí­tését fejezték be. Ezenkívül elké­szült 10 új családi ház is. Az üzem legjobb munkásai, Ján Tkáč. Ja­roslav Nemec és Ján Sečó család­jaikkal már modern kétszobás la­kásokban lakn&k. A telepnek ke­reskedelmi központja, gyermek­otthona és sportjátszótere van. Eb­ben az évben a telep lakóinak még további 20 lakásegységet adnak át. A TŔINECI V. M. MOLOTOV­VASMÜVEK II. számú acélöntő­jének dolgozói az év elején ígé­retet tettek, hogy a selejtet felé­vel csökkentik. ígéretüket teljesí­tették. Ez évben a selejtátlag két­harmadával alacsonyabb, mint ta­valy volt. AZ UTÓBBI IDŐBEN Bratisla­va dolgozói a Zdroj elárusítóhe­lyein frissen pörkölt kávét vásá­rolhatnak. Ilyen elárusítóhelyek vannak a Békevédők-utcáján, a Molotov-utcán, a Sztálin-téren, a Duna-utcán és másutt. Nemsokára Szlovákia összes kerületi és járá­si városaiban is vásárolhatunk frissen pörkölt kávét. A TRENCSÉNI járási nemzeti bizottság az aratási és cséplési munkák pontos megfigyelését úgy, biztosította, hogy az összes me­zőgazdasági dolgozókkal rádiókap­csolatot teremtett. Rádióösszeköt­tetéssel teszi lehetővé a nyári munkák operatív irányítását, kü­lönösen ami a gépeik elosztását és a hiányosságok azonnali kiküszö­bölését illeti. AZON PIONÍROK részére, akik a szünidő alatt Pardubicében marad­nak, a pardubicei kerületi pionir­otthon gazdag és tarka program­mot készített elő. Az otthon dol­gozószobáiban és műhelyeiben meg­kezdték nyári működésüket az ér­dekkörök. A pionírok a Július Fučíkról elnevezett kultúrteremben tudományos és technikai beszélge­téseken és filmelőadásokon vesznek részt. A szép időt kirándulásokra, és sportolásra használják fel. AZ ADAMOVI GÉPÜZEM DOL­ííOZÓI védnökséget vállaltak a blan­skoi járás három egységes földműves­szövetlkezete és gép- és traktorállo­mása felett. Állandó kapcsolatban vannak velük és segítenek nekik. Június végén a techovi EFSz-be 18 tagú brigádot küldtek, amely két nap alatt két cséplőgépet, három burgonyaszántót, két villanymotort javított A brigádmunkások az egyénileg gazdálkodó parasztok­nak is rendbehozták szerszámaikat. A kolozsnémai dolgozók megmentették az új termést A Duna töltésén állok. Az egyik oldalon hatalmas, sárgára érett bú­zakalásztengert ringat a nyári szellő. A nap melegen süt és ki­szárítja a sok esőtől áztatott föl­det. A másik oldalon a máskor Sfce­liden folyó öreg Duna, megáradt, zavaros szürke vize rohamozza m magas gátat és ragadozó módjára* pusztítással fenyegetve rohan to­vább. A kolozsnémai szövetkezet tag­jai ismerik már az áradással járó veszélyt és ezért most is minden igyekezetük megmenteni a termést. A talajvíz már 'felfakadt, bokáig érő«sárban és vízben aratják a búzát. Szombaton reggel kezdték meg a búza aratását, kézi erővel. Hét csoportot alkotnak az aratók és már learattak hét hektárt. A le­aratott gabonát kézzel hordják a száraz helyre a talajvízből. Lanka­datlan erővel dolgoztak, míg a ve­szélyeztetett területet learatták. Kis idő múlva megérkeztek a ne­mesócsai trak'tórállömás traktorai, két kévekötő aratógéppel és ezek további öt hektárt arattak le. — A gépeket nehéz próbára teszi a dús termés — mondják a traktorosok. Mindenki a határban van. Fér­fiak, asszonyok, gyerekek, a CsISz tagjai, a pionírok, mindenki kive­szi részét a munkából. Az ifjúság kötelet terít a marokszedő asszo­nyoknak és lányoknak. Nehéz a munka, de derűlátóan dolgoznak mindnyájan, mert tudják, hogy dolgozó népünk egész évi kenye­réért folyik a harc. Beke János, Kolozsnéma. i a teendő? Pártunk X. kongresszusa nép­gazdaságunk fejlesztésében és a dolgozó nép életszínvonalának emelésében legfontosabb feladat­ként a mezőgazdasági termelés gyors fellendítését tűzte ki célul. A kongresszusnak a mezőgazdasá­gi termelés 2—3 éven belül való lényeges emeléséről szóló irányel­vei országos méretekben kitűzik ezeket a feladatokat, s egyben megjelölik azok megvalósításának módjait és eszközeit ugyancsak országos méretekben. Most már az a kérdés és az a feladat, hogy ezekből az országos feladatokból a rájuk eső részt a maguk helyén, a maguk lehetőségei szerint hogyan hajtják végre az egyes kerületek, járások és községek, az állami gaz. daságok és traktorállomások, a szövetkezetek és egyénileg gazdál­kodó parasztok. Közismert dolog, hogy minden határozat, minden irányelv annyit ér, amennyit vég­rehajtanak, megvalósítanak belő­le. Viszont az is mindenki álta' tudott dolog, hogy az országos fel­adatok teljesítése egyének, milliók munkájából valósul meg, lesz kéz­zelfogható valósággá. Ezért nél­külözhetetlenül fontos, hogy ami­kor a X. kongresszusrtek a mező­gazdasági termelés lényeges növe­léséről szóló irányelveiről, azok végrehajtásáról beszélünk, akkor a kérdést úgy vessük fel, és úgy vessék fel mindenütt, hogy én, a saját személyemben, a magam he­lyén hogyan hajtom végre az irányelvekből rámeső részt. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának július 2­án tartott teljes ülése megtárgyal­ta a X. kongresszus határozatai­nak teljesítését Szlovákiában. A Központi Bizottság nemcsak azt állapította meg, hogy milyen mér­tékű feladatok hárulnak Szlová­kiára a X. kongresszusnak a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló irányelveiből, hanem pontosan megjelölte , azok megvalósításának módjait és eszközeit is. Bacílek elvtárs beszámolója — melyet a Központi Bizottság határozatul fo: gadott el — követendő iskolapél­dája volt annak,-hogy a X. kon­gresszus irányelveit hogyan kell alkotó tnódon alkalmazni a helyi viszonyokra a helyi adottságoknak megfelelően és hogyan lehet azok teljesítését biztosítani. A Központi Bizottság ülésének legnagyobb je­lentősége éppen ebben van: utat mutatott a kongresszus irányelvei­nek helyes gyakorlati megvalósítá­sához. Melyek azok a legfontosabb út­mutatások, amelyeket a Központi Bizottság ülése adott a X. kon­gresszusnak a mezőgazdasági ter­melés fellendítéséről szóló irány­elvei megvalósításához és amely útmutatásokat mindenütt és min­denkinek állandóan, szem előtt kell tartani az irányelvek megvalósí­tásánál? Legfontosabb az aratás. Az első és legfontosabb útmu­tatás az, hogy a kongresszus irányelveinek megvalósítása nem elvont, nem választható el az ép­pen folyó soronlévő mezőgazdasági munkáktól. Úgy kell ezt érteni, hogy pl. az aratás és a kongresz­szus irányelvei nem két egymástól különálló dolog, még csak nem is egymáshoz tartozó két dolog, ha­nem egy és ugyanaz. Mert vilá­gos: hogyan beszélhetnénk a kon­gresszusnak a mezőgazdasági ter­melés fellendítéséről szóló irány­elveinek megvalósításáról, ha hagynók, hogy túlérjen a gabona, kiperegjen a szem, megkésve fog­nánk az aratáshoz, ha késve szán­tanók a tarlót és nem vetnénk má­sodnövényeket — ez nem a mező­gazdasági termelés fellendítése, hanem annak csökkentése, a ter­més pocsékolása volna. Ellenben a mezőgazdasági termelés azonnali növelését — tehát a kongresszus irányelveinek a megvalósítását — jelenti, ha jól megszervezve ide­jében aratunk, ha minimálisra csökkentjük a szemveszteséget, ha a kasza nyomában az eke, az eke nyomában pedig a vetőgép jár, mert akkor veszteség nélkül be­takarítjuk a termést, idejében és nagy területeken vetünk másod­növényeket, lesz az állatoknak té­lire elég takarmány, idejében és jól előkészítjük a földeket az őszi vetések alá, megalapozzuk a jövő évi jó termést — ime: növeljük a mezőgazdasági termelést, megvaló­sítjuk, végrehajtjuk és teljesítjük a kongresszus irányelveit. Bár mindez roppant világos és magától értetődő, a helyzet mégis az, hogy a gyakorlatban ez nem így megy, hogy sokan máskép vé­lik megvalósítani a kongresszusi irányelveket. Ezt bizonyítják az eddig lezajlott járási pártaktívák is, amelyeken elismétlik a kon­gresszus irányelveit, elmondják, hogy országos méretekben hány százalékkal kell emelni a gabona­félék, a kapások termését, az ál­lattenyésztési termelést, de annál kevesebb szó esik arról, hogy a mi járásunk, a mi falunk, a mi szövetkezetünk mit csinál, mit fog tenni, annál kevesebb szó esett arról, hogy itt az aratás, és ho­gyan fogjuk betakarítani a ter­mést. Ez így nem jól van. Kell, hogy a járási aktívákon, a falu-, és szövetkezeti gyűléseken ismer­tessék a kongresszus irányelveit. Ez szükséges, ez kell, hogy min­denki lássa körvonalaiban az or­szágos feladatokat. Mindez kell. de nem elég! Nem elég csak han­goztatni a kongresszus irányelveit. Az is helytelen, ha egy szövetke­zet vezetősége most, az aratás ide­jén azon fáradozik, hogy kiszá­mítsa, hogy 1957-ben mennyivel , fogja emelni a búza hektárhoza­mát. A kongresszus irányelveinek hangoztatása még nem tett, a szó még nem jelent se több kenyeret, se több húst és mielőtt az elkö­vetkező évek tervezéséhez fog­nánk, azt megelőzőleg végezzük el a soronlévő munkákat: arassunk és csépeljünk, szántsuk a tarlót, vessük el a másodnövényeket és szervezzük meg a gyors beadást. Ez most a legfontosabb feladat és ez jelenti a kongresszus irányel­veinek teljesítését. Mindenütt azt termeljük, ami a legjobban megterem. A Központi Bizottság következő, igen fontos útmutatása a kongresz­szus irányelveinek megvalósításá­ban, a mezőgazdasági termelés fel­lendítésében: a paraszti tömegek kezdeményezése és a helyi viszo­nyok, a természeti adottságok leg­magasabb fokú felhasználása. Bár ez is mindkettő nagyon termé­szetesnek és igen magától értető­dőnek látszik, őszintén meg kell mondanunk, hogy ezek a mezőgaz­dasági termelés fellendítése érde­kében elengedhetetlen előfeltéte­lek sem érvényesültek mindez ideig kellőképpen. Még az idén is elő­fordultak panaszok, — de mennyi panasz, elégedetlenség, ellenvetés hangzott eí a dolgozó parasztok részéről tavaly és tavalyelőtt erről hogy olyasmit kell vetniök, ami a földjükben nem terem meg, ami­re a helyi viszonyok nem megfe­f f

Next

/
Oldalképek
Tartalom