Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-17 / 173. szám, szombat

1954 július 17 UJSZ0 5 ^Szlovák népmesék Ä Csehszlovákiai Magyar Könyv, kiadó, hogy a növekedő kulturális szükségleteket kielégítse, újabb, és újabb könyveket ad a magyar dolgozók kezébe. Örvendetes, hogy a piacra kerülő könyvek nagy része ifjúsági tárgyú, az ifjúsági irodalom remekei. Bizonyítja ez azt, hogy a népi demokratikus országokban — mint a Szovjetunióban — megértették az ifjúsági irodalom fontosságát. Legdrágább kincsünk a gyermek. Gondtalan ifjúságának biztositása, szellemi szükségleteinek kielégítése, szocialista emberré nevelése egyik legfontosabb feladatunk. S hogy ezek nemcsak szólamok, arról bárki meggyőződhet, aki meglátogatja országunk bármely részén napközi otthonainkat, iskoláinkat, ahol a meséskönyvek, _ ifjúsági újságok és könyvek tömege áll a tanulók rendelkezésére. Az ifjúsági irodalomnak óriási jelentősége van — ahogy Lenin mondotta — az újtípusú ember kiformálásában. Magas eszmei tartalom és művészi színvonal, ez az a mérce, ami szerint mérjük a könyvek értékét, s ezt el kell érnie minden olyan műnek, amelyet az ifjúság kezébe adunk. Hogy milyen nagy figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek nálunk is, mutatja az, hogy főiskoláinkon külön előadássorozat keretében foglalkoznak az ifjúsági irodalommal. Az fjúsági irodalom jelentős részét a népmesék alkotják. Ez a műfaj az, amellyel a gyermek, mikor nyílik az esze, a leghamarabb megismerkedik. Mesélnek neki a családi körben, az iskolában, mese keretében ismerkedik meg a betűkkel, majd amikor már olvasni tud, legszívesebben mesét olvas. A megnyilatkozó gyermeki értelem az első irodalmi hatást, az első benyomásokat a mesékből kapja. Ezért rendkívül fontos, hogy a mesék mind eszmei tartalom, mind esztétikai és nyelvi szempontból kifogástalanok legyenek. A polgári esztétika mindent elkövet, hogy a népi kultúra "megnyilvánulásait alacsonyrendűnek, kevésbbé értékesnek tüntesse fel, mert kételkedik a nép alkotóerejében, és népellenes beállítottságú. Ma legjobb Íróink is szívesen vállalkoznak arra, hogy összegyűjtsék a nép kimeríthetetlen kincsesházának termékeit és közkinccsé tegyék. A Budapesten megjelent „Hetvenhét magyar népmese" a Kossuth-díjas Illyés Gyula válogatása, feldolgozása és több élvonalbeli iró gyűjtése. A csehszlovákiai magyar írók közül Rácz Olivér foglalkozik legtöbbet az ifjúsági irodalommal. Maga is ír ifjúsági műveket. Az utóbbi időben népmesék fordításával is foglalkozik. 1953-ban jelent meg tőle a legjobb szlovák népmesék magyar fordítása. örömmel fogadtuk ezt a könyvet azért, mert ifjúságunkat még jobban megismerteti a szlovák irodalommal, a szlovák néppel. Megállapíthatjuk e mesék alapján is, hogy a történelem folyamán elnyomott szlovák nép sorsa, gondolkodásmódja, yágyai ugyanolyanok, mint a magyar emberé, hogy a szlovák népnek is a mesékhez kellett fordulnia, ha fel akarta tárni a nép sérelmeit. A mesékben leplezte le a királyok, a gazdagok gonoszságát és csak így távolíthatta el a nép képviselői — a rátermett, ügyes, de sokszor kisemmizett legkisebb fiú, vagy a jószívű árvalány — érvényesülésének útjából az akadályokat. A könyv tehát eszmei tartalom szempontjából alkalmas arra, hogy az olvasó kezébe adjuk, sőt a szlovák népmesék egy külön könyvben való kiadása régi hézagot tölt be. A könyvben közölt mesék válogatása is jól sikerült, de ha művészi színvonal szempontjából nézzük a könyvet, már találunk olyan hibákat, melyeket a fordítónak a művek átültetésénél a jövőben feltétlenül ki kell küszöbölnie. Nyilvánvaló, hogy minden irodalmi műfajnak, akár lírai, akár prózai, megvannak a maga sajátos jellegzetességei, követelményei, amelyeket feltétlenül be kell tartani. Az óda nem lenne óda, ha nem jellemezné az emelkedett hangnem, a dráma nem lenne dráma, ha nem lenne benne megfelelő drámai feszültség, ha nem vinné előbbre minden mondat, minden szó az eseményeket. A népmese jellegzetessége az egyszerűség, a keresetlenség. A népmesék a nép képzeletében gyökereznek és hangnemben, kifejezésmódban mindmáig megtartották eredetiségüket. Éppen ezért hiba, hogyha a mesében az író vagy a fordító olyan szavakat használ, melyek a nép szókincsében nemigen fordulnak elő, vagy bizonyos fogalmakra modern kifejezéseket használ, amit, ha ismer is a nép, de szókincsében nem vett át. Egy kicsit bírósági ízű a „hagyaték" szó a következő mondatban: ^ „A két idősebbnek sehogy sem tetszett a hagyaték". Ezt a szót a nép csak a bíróság előtti hagyatéki tárgyalás esetében használja, egyébként örökségről beszél. Furcsa, ha a bűbájos varázslónő kívánságának teljesítésére induló Subás a harmadik hozzácsatlakozó! „bajtárs"-nak nevezi. Guba, a falusi pásztor, „odaplántálta" magát a király meg a királylány elibe. Az „odaplántálta magát" a szlovák priplantať sa helytelen, szolgai fordítása. „Azt akarták, hogy öccsük elégedjen meg a kalács héjával." Ezt sem használjuk így. Helyesebben: „Elégedjen meg a kenyér héjával". Vagy „Elégedjen meg a kalács morzsáival". A „legény" megjelölés jó abban az esetben, ha a mese hőse idősebb, yagy női környezetben van, de nem elég akkor, amikor a három testvér közül a legkisebbeket akarjuk bemutatni. „Kinek kell megkapnia az egész vagyont?" Ha az örökös ismeretlen, nem írhatjuk igy, hogy megkapnia, csak abban az esetben, ha világos, hogy neki kell megkapnia. Ha nem ügyelünk a szabatos mondatszerkesztésre — mint a következő példa mutatja, ^ sokszor előfordul, hogy a mondat más értelmet kap. Pl. „A legény megint csak eljárkált napfelkelte előtt az erdőbe, nyesegette a vesszőket s csépelte a szegény cicát. Igy ment ez megint minden áldott nap." Ez a mondat nem azt fejezi ki, amit kellene, hogy az újból szolgálatba fogadott legény naponta eljárt az erdőbe, ahol egy vesszőt vágott, mellyel a cicát kellett csépelnie. Az eljárkált szó az elbolyonggal rokonjelentésű. Ami nem azt a naponta ismétlődő célirányos cselekvést fejezi ki, mint az eljárt vagy eljárogatott. A „nyesegette a vesszőket" pedig teljes értelemzavart okoz, mert nem azt jelenti, hogy naponta egy-egy vesszőt vágott, hanem hogy a vesszőket (a többes szám használata is helytelen) megtisztította felesleges oldalhajtásaitól. Egy-egy találó szóval nagyon jól lehet érzékeltetni azt a hangulatot, légkört, amelyben a cselekvés történik, viszont hangulatromboló lehet, ha nem megfelelő helyen s a hangulattal pontosan ellentétes szót használunk. Például egy fiúról, aki elindult világgá, hogy megkeresse azt a lányt, akit feleségül akart venni, ezt olvashatjuk: „Hegyeken-völgyeken kelt át, sivatagokon ballagott keresztül." Ballag a juhász a nyáj után, vagy a munkából hazatérő öreg ember, de nem az az ifjú, aki kedvese felkeresésére indul és erős elhatározása, hogyha kell, érte a világ végére is elmegy. A jó fordító a szavak jelentésárnyalati különbségeit is figyelembe veszi. Különbség van pl. a kever és a kavar szó között. (Hangulati különbség.) Vagy: „Az aranyszőrű táltos úgy hazaröpítette a gazdáját, mint a szélvész." Helyette inkább lehetett volna mondani így: „Úgy repítette haza gazdáját, mint a szél." Több helyen használ olyan kifejezéseket, szavakat, amelyek esetleg csak egy tájnyelvben találhatók, a köznyelv nem ismeri. Ilyen: „Pipet kapok a szomjúságtól." „Azon bocskorosan halinásan, darócosan tüszősen odaállt a király meg a királylány elé." A népmesékben a „férj, fivér, földműves" helyett „uram, öcsém, vagy bátyám és parasztember" a megszokott kifejezésmód. Több esetben erőlteti az ikesigéket. Olyan esetben is, ahol a nép feltétlenül iktelent használ. A könyv bevezetőjében ezt olvashatjuk: „Súlyt helyezünk arra, hogy a mesékben a szlovák népi jelleg a szlovák folklor színes különlegessége érvényesüljön." Ez helyes és éppen ennek szemelőtt tartásával nyugodtan lehetett volna az egyik hősét, Jankót, a magyarban is Jankónak hagyni. Azt, hogy az egyik helyen Jankónak, a másik helyen Jancsinak nevezi a szereplőt, ugyanazon mese keretében, teljesen helytelen. Az illusztrációk a borítólap kivételével, szegényesek. Nem eléggé kifejezőek. Jó lett volna a mesékhez színes illusztrációt készíteni. A fordítás nem könnyű dolog, nagy szakértelmet, lelkiismeretes és pontos munkát kíván. Úgy kell fordítani, hogy a mese a fordításban is megőrizze nemzeti sajátosságát, ízét, zamatját, emellett azonban teljesen megfeleljen a magyar nyelv követelményeinek, hogy ne érezzük idegennek. Hogy lehet idegen műveket a magyarban is visszaadni, erre bizonyíték Božena Némcová: „Tizenkét hónap" című meséjének fordítása, amely Palotai Boris remek munkája. Ez a mű f ordítása tökéletességével, szép betűtípusaival, gyönyörő illusztrációival követendő példaként állítható mesefordítóink elé. Rácz Olivérnek vannak a fordítás terén is erényei, - de ha ebbe a könyvébe becsúszott hibákhoz hasonlókat a következő alkalommal gondosabb munkával igyekszik kiküszöbölni, az ő meglévő tudásával fordítása a mostaninál sokkal tökéletesebb lesz. S ezt tőle el is várjuk. __ Csizmadia Dezső. € gymas kebeli ev\ A Füstbe ment terv című verset Olgám már könyv nélkül szavalja, el-elhagy néhány ékezetet S kissé zavart a rózsás arca. Egy marék szót tud csak magyarul bölcsője a Vág partján ringott, az öreg hegyek árnyékában öntözgette a rozmaringot. Szemében ragyog a havasok kristályos, kéklő tisztasága, a beszéde mint hegyi patak ezüsten habzó csobbanása. Átölelem s egy szlovák népdalt dúdolok neki s megcsókolom. — Gömör buckái s a Kis Fátra egymás kebelén! — ezt gondolom. Veres János 1 I E í 1 I— E M í Tisztán kompetencia kérdése Ha az ember éhes, helyesen teszi, ha jóllakik. Ebben az esetben jó szolgálatot tesz az étterem, ahol minden kapható, ami szem-száj ingere és amennyit az erszény engedélyez. Ha tehát, leül az ember, s figyelmesen áttanulmányozza az étlapon a ki nem húzott ételeket, keresni kezdi az illetékes személyt, aki hivatva van arra, hogy éhségét csillapítsa. V égre! Pincérre emlékeztető férfi tűnik fel. — Főúr kérem, vacsorázni szeretnék. — — Mindjárt jön a kollégám, — feleli menetközben a férfi és ha rendkívül udvarias, még hozzáteszi, — én csak sört szolgálok fel. Óhajt sört kérem? — Sört egyelőre nem óhajt a vendég, mert már kezdi sejteni, hogy mire megkapná vacsoráját, a ^ sör lényegesen veszítene minőségéből. Ezért tehát a sörös nyomban megszűnik a vendég iránt érdeklődni. Feszült várakozás után egy másik férfi tűnik fel. — Főúr kérem — mondja a vendég most már erélyesebb hanhangsúllyál, vacsorázni szeretnék. — Azonnal itt lesz a kollegám, én fizető vagyok. — Miután a vendégneli még fizetni valója nincsen, megint kihasználatlanul marad egy lehetőség. Az asztalok között egy pincérnő közeledik. Jó jel. mert a nők inkább megkönyörülnek az éhezőn. Á BRATISLAVAI „MŰVELŐDÉS HÁZA" a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség Suché Mýto 17. szám alatti helyiségében magyar népművészeti kiállítást rendez. A kiállítás naponta reggel 9 órától este 21 óráig megtekinthető. Az ünnepélyes megnyitás hétfőn, július 19-én délután 16 órakor lesz. A CSEMADOK KÖZPONTI TITKÁRSÁGA új helyiségekbe költözött. Címe: Bratislava, Októbrové nám. č. 12., II. emelet. A telefonközpont 220-59. Bratislavai kerületi titkárság 261-04. A TŔEBICI GUSTÁV KLIMENTŰZEM öt dolgozója elhatározta, hogy a mezőgazdaságban fog dolgozni. Még az aratás előtt elköltöztek új munkahelyükre, a határvidékre. Jan Hynek, Alois Svoboda, Stanislav Mandát és Vojtech Svoboda családjukkal együtt a t?eboni járásban telepednek le. A SZTÁLIN-ÜZEMEK 'újítói 1947-től ez év májusáig újitási javaslataikkal sokmillió koronát takarítottak meg. Az újítási javaslatok száma állandóan nő. 1952-ben a havi átlag 16, és az idén — az első öt hónapot számítva .— már 63 volt. A Sztálin-üzemek egyik sikeres újítója Ján Vích mérnök, aki a nagyolvasztó javításának új módszerét ajánlotta. Javaslatát széles keretekben használják. Alkalmazásával közéi 2 millió Kčs-t takarítottak meg. A CSEHSZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI AKADÉMIA növénytermelési kutatóintézete ez év márciusában ötfajta teacserje 84 palántáját kapta a Kínai Népköztársaságtól. Az intézet tudományos dolgozói a növényeket speciális talajjal ellátott vegetációs edényekbe ültették. A teapalánták termesztésének eddigi eredményei várakozáson felüliek. Egészséges levelű, szép cserjékké fejlődtek. Egy, vagy két év múlva az intézet dolgozói már leszedhetik az illatos leveleket. Ez lesz az első nálunk termelt teatermés. A NAPOKBAN MEGKEZDTÉK a kunčicei Klement Gottwald Új Kohó 3. számú kokszbatéria kemencekamrájának szárítását. Az építészek és szerelők még ebben az évben üzembe akarják helyezni a i új kokszbatériát. — Kérem szépen, nagyon éhe* vagyok, rendelhetnék magánál vacsorát? A kellemes megjelenésű pincén nő elkomorodik. — Sajnos nem, csak süteményem van. Parancsol süteményt? Nehéz szívvel bár, de kénytelen nemet mondani a vendég. Állítólag nem egészséges a gyomrot vacsora előtt édességgel megtölteni. Már karikák ugrálnak a szegény éhező szeme előtt, ezért megragad egy mellette elsuhanó férfit: — Főúr, vacsorázni akarok! 1 — Bocsánat, de éppen befeje* ződött a szolgálatom. Azonnal jön a kollégám... — A vendég még hálás is lehet, hogy a pincér legalább megmondta, hogy már nincs szolgálatban. Mert olyanok is vannak, akik felveszik a rendelést, aztán hazamennek. Hogy mi lesz a vendég sorsa, az egyáltalán nem érdekli őket. A specializáció szerfölött fon< tos dolog. Érthetetlen azonban, hogy a pincér, aki sört vagy süteményt szolgál fel, ne rendelhetne és ne hozhatna vacsorát. Ha viszont az a „specializáció" tényleq feltétlenül szükséges és nem lehet ezt a tisztán icompetenciós kérdést másképp megoldani, volna egy újítási javaslatunk: viseljen minden pincér egy táblácskát. amely feltünteti, mire illetékes..: Z. N. * V AZ ORLICKI ELEKTROTECHNIKAI ÜZEMBEN ellenőrizték a CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásokat. Júniusban túlteljesítették a termelési tervet és 120.000 Kčs értékben termeltek terven felül. Minden kötelezettségüket meghatározott határidőben teljesítik. A selejt százalékát csökkentették és ezzel az év eleje óta 44.000 Kčs-t takarítottak meg. Az önköltséget pedig 40.000 koronával csökkentették. JÜLIUS 15-ÉN repülőgépen elutazott Prágából a Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttsége az elektron mikroszkópiáról rendezendő nemzetközi konferenciára, melyet július 16-tól 24-ig tartanak Londonban. A küldöttség tagjai Jón Wolf akadémikus államdíjas, a Munkaérdemrend viselője, dr. Fer. dinánd Hercík államdíjas tanár és Ármin Delong mérnök, Munkaérdemrendes tudományos dolgozó. A KASSAI TECHNIKAI FÖIS. KOLA rektori hivatala közli a 11 éves középiskolák és szakiskolák azon végzett növendékeivel, akik érdeklödnek a bányászati, kohászati és gépészmérnöki tanulmányok iránt, hogy a bányászati, kohászati és nehéz gépipari szakokon a felvételi vizsgákat utólagosan ez év szeptember elején tartják meg. Ebben az időszakban tartják meg a javító felvételi vizsgákat is azoknál a jelentkezőknél, akik nem feleltek meg a júniusi felvételi vizsgákon. A vizsgák pontos határidejét az érdeklődök kérésére az említett szakok dékáni hivatalai közlik. (A Kassai Technikai Főiskola rektori hivatala, Zbrojnícka 7. szám.) BRATISLAVA KÜLÖNBÖZÖ RÉSZEIN egymásután épülnek a hatalmas lakástömbök, számos gyönyörű modern lakással. A legközelebbi napokban újabb családok köl. töznek be ezekbe az új lakásokba. A Párička-utcán levő négy négyemeletes háztömb építkezési munkálatai már annyira előrehaladtak, hogy az egész ,,B" tömböt, amely, ben 38 lakás van, előkészítették a beköltözésre. Egy- és kétszobás lakások és garzonlakások vannak itt. A magasépítészeti dolgozók az egész építkezést, amelyben 154 la. kásegység, üzlethelyiségek és bölcsődék vannak, az év végéig befejezik.