Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-17 / 173. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. július 17, szombat 30 fillér VII. évfolyam, 173. szám A mai számban: A külügyminisztérium jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségéhez (2. old.) A termelési terv egyenletes teljesítéséért (2. old.) A genfi értekezlet tárgyalásai (3. old.) Harcban a X. kongresszus irányelveinek teljesítéséért (4. old.) Versenyzőink készülődnek a XÜ._FVB-ra (6. old.) Érvényesítsük a kollektivitás elvét a pártmunkában A pártvezetés legfőbb elve a kollektivitás a pártmunkában. A CsKP X. kongresszusa nagy figyelmet szentelt ennek a kérdésnek. Lerögzítette a kollektív vezetés elvét a párt alapszabályzatában, amely azt mondja, hogy a kollektív vezetés érvényesülése a legnagyobb biztosíték arra, hogy a hozott határozatok helyesek lesznek, s egyszersmind biztosítja a párttömegek nagy kezdeményezését. A kollektivitásnak nagy szerepe van a párt programmjának és gyakorlati feladatának sikeres megvalósításában. Ez különösen most, a CsKP X. kongresszusa után lép előtérbe, mivel a kongresszus, főleg a mezőgazdaság szakaszán, nagy feladatokat állított az egész párt és minden egyes kommunista elé. Csakis akkor leplezhetők le és küszöbölhetők ki a munkahiányosságok, ha a kérdéseket az egész pártban kollektíván, széleskörű aktivitás, kezdeményezés, bírálat és önbírálat alapján tárgyalják és oldják meg. A falu szocialista építése feladatainak bonyolultsága megköveteli a helyes vezetést, a helyes és felelősségteljes döntést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyén, vagy pedig emberek szűk köre, akár a falusi pártszervezetben, akár az EFSz vagy az állami gazdaság vezetőségében, nem tudhat nagyobb vagy kisebb hibák elkövetése nélkül dönteni az egész községet vagy üzemet érintő ügyekről. A kollektív vezetés a pártellenőrzésnek, funkciójára való tekintet nélkül bármely pártmunkás tevékenysége ellenőrzésének elengedhetetlen feltétele. A helyes ellenőrzés kérdése különösen a választott szervek, főleg az alapszervezetek bizottságai szempontjából időszerű. A párt alapszervezeteinek bizottságaiban e tekintetben igen nagy hiányosságok vannak. Biztosítani kell, hogy a kollektív vezetés elve minden alapszervezetben meghonosodjon, hogy minden egyes párttag és tagjelölt részt vegyen a X. kongresszus határozataiból eredő feladatok teljesítésében, hogy minden egyes dolgozó érdekelve legyen e feladatok teljesítésében. A pártbizottságon belül csakis akkor érvényesülhet a kollektív vezetés elve, ha a pártbizottság a kommunisták és a pártonkívüliek tapasztalataira támaszkodik. Olyan kollektíva legyen tehát, amelynek tagjai nem passzív megfigyelők, hanem aktívan részt vesznek a tárgyalásokban, fáradoznak feladataik megvalósításán és felelősséget éreznek feladataik teljesítéséért. A pártbizottság aktív tagjának állandó kapcsolatban kell állnia a párttagokkal, figyelmesen meg kell hallgatnia javaslataikat, kívánságaikat, rendszeresen meg kell ismerkednie a párt- és a pártonkívüli tömegek tapasztalataival és problémáival. A felsőbb pártszervek tagjai ezért tartsák fenn az állandó kapcsolatot az alsóbb pártszervekkel és szervezetekkel, kapjanak konkrét feladatokat és teljesítsék a párthatározatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlatban nem mindenütt történik ez meg. A kerületi és járási pártbizottságoknak vannak még olyan tagjai, akik nem vesznek tevékenyen részt a pártbizottság tárgyalásán felvetett kérdések megoldásában, vagy pedig csak formális, általános megjegyzéseket fűznek a tárgyalt kérdéshez. Sőt vannak olyan pártbizottsági tagok is, akik különféle okokból 'egyáltalában nem jelennek meg a pártbizottság ülésén. Ezzel megszegik a kollektív vezetés elvét, mert így a pártszervnek nem minden egyes tagja járul hozzá ismereteivel, kezdeményezésével és tapasztalataival a közös ügyhöz. Igy azután a határozatok teljesítésének biztosításában és gyakorlati megvalósításában sem vehetnek tevékenyen részt. A kollektív eljárás a pártmunkában semmiképpen sem csökkenti a pártbizottság tagjainak személyes felelősségét a rájuk bízott feladatok teljesítéséért. Ellenkezőleg, a pártkollektíva minden egyes tagja legyen tudatában annak, hogy nemcsak a pártszervezet bizottsága testületileg, hanem minden egyes tagja külön-külön is felel a bizottság munkájáért. Ezért a pártbizottság minden tagjának számot kell adnia munkájáról. A kollektivitás elvét gyakran azzal is megszegik, hogy a járási pártbizottságok egyes vezető titkárai jogot formálnak arra, hogy a járási pártbizottság irodája névéBén maguk oldják meg a kérdéseket és úgy vélik: nézeteik mindig helyesek és ezért a többieknek is el kell őket fogadniok. Ez persze helytelen. Tekintetbe kell venni, hogy bármelyik vezető pártmunkásnak csak addig van tekintélye, míg a legjobban fel tudja használni és míg a legjobban tekintetbe veszi a pártbizottság tagjainak és a párttömegeknek tapasztalatait, ismereteit és javaslatait. A kollektív vezetés elvének megszegése a pártmunkában leggyakrabban az alapszervezetekben fordul elő. A pártszervezetek bizottságai sok helyen még mindig nem hívják össze rendszeresen a taggyűléseket és nem készítik őket elő kellőképpen. Egyes pártszervezetekben, mint például a matejovcei falusi pártszervezetben, és egyebütt nem hívják össze rendszeresen havonta a taggyűlést. Sok pártszervezetben a párttagok elenyészően csekély részvétele rossz hatással van a kollektív döntés elvének érvényesítésére. Olyan pártszervezetek is akadnak azonban, mint például a nemšovai falusi pártszervezet, a bratislavai Kábelgyár üzemi pártszervezete és mások, melyeknek taggyűlésein a tagoknak még 50 százaléka sem vesz részt. Igy azután nincs biztosítva a párttagok kezdeményezése és részvétele a határozatok megszerkesztésében. Sajnos, a járási pártbizottságok eddig még nem tudták leküzdeni az egyes falvakon gyökeret vert ama* helytelen nézetet, hogy a csúcsmunkák idején, mint például most, aratás idején, lehetetlen öszszehívni a bizottsági és taggyűléseket. Határozottan küzdeni kell az ilyen helytelen nézetek ellen. A pártszervezetnek éppen az aratás előkészítése és lefolyása idején kell a legintenzívebb munkát kifejtenie. A pártbizottság tanácskozza meg a párttagokkal az agitációs munka módszereit, bízza meg őket konkrét feladatokkal és ellenőrizze a feladatok teljesítését. Érthető, hogy a taggyűlés helyes politikai tartalom nélkül nem oldja meg a problémákat, és így a párttagok fölöslegesnek, időveszteségnek fogják tekinteni a taggyűlést. A párt alapszabályzatának következetes érvényesítése a párt szerveinek, szervezeteinek és tagjainak mindennapi gyakorlati munkájában a pártmunka színvonala növelésének elengedhetetlen feltétele. Ez egyszersmind annak egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a pártmunka színvonalát feladataink nagyságához mérten emeljük, hogy a pártszervezetek működésük körében biztosítsák a kongresszusi határozatok teljesítését. Az örsúj falusi állami gazdaság dolgozói állnak az aratási verseny élén A csallóközaranyosi állami birtok dolgozói nagy igyekezettel végzik az aratást, hogy helyrehozzák azt a lemaradást, amit a multheti kedvezőtlen időjárás okozott. A gazdaságok között az őrsúifalusiak járnak az élen, akik már e héten befejezik az aratást. A második helyet a nagykeszi gazdaság foglalja el, ahol már a repce, őszi- és tavasziárpa után a búát aratják. Szorgalmasan dolgoznak azonban a többi gazdaságok dolgozói is, akik magukévá tették pártunk X. kongresszusának határozatát a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről és igyekeznek, hogy ezt tettekkel is alátámasszák. Nagy segítséget nyújtanak az aratásban a kombájnok. A nagykeszi gazdaságban dolgozó Trubb Václav kombájnos gyönyörű eredményeket mutat fel: mindjárt az első napon hat hektárról 213 mázsa árpát aratott le és csépelt ki 10 óra alatt. A második napon pedig 242 métermázsa tavasziárpát aratott le és csépelt ki gépével. Szépen és tisztán dolgozott. Szűcs Mihály szintén a nagykeszi gazdaságban hét óra alatt 4 hektárt aratott le. A kombájnnal való aratás sikere a vetési munkáknál kezdődik. Ha jól megmunkáljuk a földet és gondosan vetnek, könnyebb a kombájnnal dolgozni, könnyebb az aratás. Természtesen ember is kell hozzá, akinek a szíve együtt érez a géppel. Nem feledkezhetünk meg azonban derék traktorosainkról sem, akik dicséretet érdemelnek munkájukért. A legszebb eredményeket a következő traktorosok érték el: Beko Imre. a királynéréti gazdaságban 13 óra alatt 12 hektár búzát aratott le aratógépével, árpából 8 óra alatt 10 hektárt; Vörös Imre CsISz-tag az őrsújfalusi gazdaságban 8 óra alatt 9 hektár árpát aratott le; Kürti Béla egyoldali kaszálással, erősen dőlt gabonából 12 óra alatt 4 hektárt aratott le. Az állami birtok dolgozói mindent elkövetnek, hogy a termés minél előbb a raktárakba kerüljön. Német András, Csallóközaranyos. Elsők akarnak lenni a gabonabeadásban A nádszegi szövetkezet a mult héten nagy felkészültséggel kezdett hozzá az aratáshoz. Az EFSz vezetősége a traktorállomással együtt kidolgozta az aratási tervet, s azt pontosan be is tartják. Csoportokat alakítottak, amelyek aratógépekkel végzik az aratást. Határunkban vannak olyan helyek, ahol nem lehet géppel aratni, ott a kézikaszások csoportja dolgozik. Az aratógép után azonnal keresztbe rakják a kévéket, s a traktorok pedig nyomban elvégzik a tarlóhántást. A szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a tervezettnél rövidebb időn belül befejezik az aratást és cséplést. A nádszegi CsISz tagok is ki-' veszik részüket az aratási és cséplési munkákból, s ott segítenek, ahol a legszükségesebb. A helyi nemzeti bizottság dolgozói is segítenek a szövetkezetnek. A nádszegi dolgozók iparkodnak, hogy a járásban elsőnek végezzenek az aratással, a csépléssel, s elsők legyenek a beadásban is. Huszár Jolán, Nádszeg. Teljes ütemben folyik az aratás a bánkeszi határban A felhők szétoszlottak, az eső elállt és végre kisütött a nap. A bánkeszi EFSz határában az Érsekújvár felé vezető út baloldalán felbúgtak a kombájnok motorjai. A kombájnosok arcáról sugárzik az öröm, mintha csak azt mondanák „na végre csakhogy dolgozhatunk

1'. Bizony már őket is nagyon boszszantotta a rossz időjárás. A kombájnok szép sorban leálltak, a kb. 60—80 hektáros búzatábla szélén. A kombájnosok megvizsgálták gépeiket, majd egymásután elindultak. Elől Szilva András, utána Manduska József, majd Simunek Mihály és egy Csehországból jött kombájons elvtárs. Alig félóra multán, hogy megkezdték a búza aratását, már a tizedik traktoroskocsi is rogyásig megtelt acélos búzával. Az aratógép után a kévéket lányok é

c". asszonyok rakják keresztbe. Olyan ezen a napcm a bánkeszi határ, mint egy megbolygatott méhkas. Kombájnok és aratógépek zúgásától, fiatal lányok kacagásától hangos a határ. A kombájnok már learattak és kicsépeltek 30 hektár érpárt is. Ebből 320 métermázsát beszolgáltatlak és 320 métermázsát szárítanak. Tóth Zsigmond, Surány. Az aratás idején vasárnap is dolgoznak A nagyudvarnoki szövetkezetben zökkenőmentesen folyik az aratás. Idáig már 15 hektár búzát arattak le. A learatott gabonát azonnal keresztekbe rakták, hogy a tarlóhántást is elvégezhessék. A szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy az aratás időtartama alatt vasárnap is dolgoznak, hogy a termés mielőbb a magtárakba kerüljön. ígéretet tettek, hogy amint készen lesznek az aratással, segítségére sietnek az oíyan szövetkezeteknek, ahol az aratással elkéstek. A szövetkezet tagjai az aratás megkezdésével egyidőben a takarmány begyűjtését is elvégezték. Örülnek, hogy az esőzések előtt sikerült a takarmányt elraktározni. Ezen felül még 170 m

s silótakarmányt is készítettek. Patasi István, Dunaszerdahely. Lencsés Mihály visszatekint a múltba A napokban gyalogosan indultam hazafelé a szomszéd községből. Útközben összetalálkoztam Lencsés Mihállyal, a besenyői EFSz dolgozójával. Hosszú ideig szótlanul ballagtunk egymás mellett. Lopva figyeltem a 35 év körüli, napbarnított férfi arcát. Láttam rajta, hogy -gondolkodik. Aztán lassan megeredt a szava. Egyik szemét félig behúnyva, beszélni kezdett. Beszéd közben a nyári napsütésben hullámzó, hatalmas kiterjedésű gabonaföldekre mutatott. — Kisgyerek korom óta dolgozom ezen a földön. Sok könnyet és fájdalmat rejt magában ez a föld. Emlékszem, amikor mint cseléd dolgoztam itt, s gyufaskatulyára mérték qazdáim a szalonnát. Hajnaltól késő estig robotol tam, mégsem vittem semmire. De nehéz élet volt... — sóhajt Lencsés Mihály. Majd így folytatja beszédjét. — Legszebb éveimet, fiatalságomat nyomorúságban töltöttem. Nem tudtam mi az öröm és mi a boldogság. Csak azóta élek boldogan, amióta megalakult községünkben a szövetkezet. Ott voltam az EFSz bölcsőjénél, vele növök és fejlődöm. Azóta is a szövetkezetben dolgozom és meg vagyok elégedve sorsommal. Érdeklődve figyelem szavait. Arcvonásai megváltoznak, amint további életéről beszél. — Tavaly is a legtöbb munkaegységem volt — mondotta Lencsés Mihály — de az idén sem maradok le. Szívvel lélekkel dolgozom, mert tudom, hogy ez nekem és társaimnak javára szolgál. A nagy beszélgetésben észre sem vettük, hogy beérkeztünk a faluba. Kezet szorítottunk. Búcsú' zóul még ennyit mondott. — Elvtárs, aztán jöjjön el az aratási ünnepélyünkre, mert mi nemcsak dolgozni, hanem szórakozni is tudunk. Hazafelé menet elgondolkoztam a hallottak felett. Bizony megváltozott Besenyő község lakosságának az élete is. A szövetkezet megalakulása jelentette a községben az új élet kezdetét. Nem kell már Éliás Ödönnek és a többieknek gyalog járni Prágába munka után. Tihánszky Mihálynak sem kell éhbérért dolgoznia reggeltől estig az urasáqi földeken. Mindnyájan megtalálták boldogságukat és jólétüket a szövetkezetben. Ezért is dolgoznak mindnyájan olyan lelkesen és szeretettel, azért ér el olyan kiváló eredményeket a besenyői szövetkezet. Szilágyi Ferdinánd, Besenyő