Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-17 / 173. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. július 17, szombat 30 fillér VII. évfolyam, 173. szám A mai számban: A külügyminisztérium jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségéhez (2. old.) A termelési terv egyenletes teljesítéséért (2. old.) A genfi értekezlet tárgyalásai (3. old.) Harcban a X. kongresszus irányelveinek teljesíté­séért (4. old.) Versenyzőink készülődnek a XÜ._FVB-ra (6. old.) Érvényesítsük a kollektivitás elvét a pártmunkában A pártvezetés legfőbb elve a kol­lektivitás a pártmunkában. A CsKP X. kongresszusa nagy figyelmet szentelt ennek a kérdésnek. Lerög­zítette a kollektív vezetés elvét a párt alapszabályzatában, amely azt mondja, hogy a kollektív vezetés érvényesülése a legnagyobb bizto­síték arra, hogy a hozott határoza­tok helyesek lesznek, s egyszer­smind biztosítja a párttömegek nagy kezdeményezését. A kollektivitásnak nagy szerepe van a párt programmjának és gya­korlati feladatának sikeres meg­valósításában. Ez különösen most, a CsKP X. kongresszusa után lép előtérbe, mivel a kongresszus, fő­leg a mezőgazdaság szakaszán, nagy feladatokat állított az egész párt és minden egyes kommunista elé. Csakis akkor leplezhetők le és küszöbölhetők ki a munkahiányos­ságok, ha a kérdéseket az egész pártban kollektíván, széleskörű aktivitás, kezdeményezés, bírálat és önbírálat alapján tárgyalják és old­ják meg. A falu szocialista építése feladatainak bonyolultsága megkö­veteli a helyes vezetést, a helyes és felelősségteljes döntést. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy egyén, vagy pedig emberek szűk köre, akár a falusi pártszervezetben, akár az EFSz vagy az állami gazdaság vezetőségében, nem tudhat nagyobb vagy kisebb hibák elkövetése nél­kül dönteni az egész községet vagy üzemet érintő ügyekről. A kollektív vezetés a pártellen­őrzésnek, funkciójára való tekintet nélkül bármely pártmunkás tevé­kenysége ellenőrzésének elenged­hetetlen feltétele. A helyes ellenőr­zés kérdése különösen a választott szervek, főleg az alapszervezetek bizottságai szempontjából időszerű. A párt alapszervezeteinek bizottsá­gaiban e tekintetben igen nagy hiá­nyosságok vannak. Biztosítani kell, hogy a kollektív vezetés elve min­den alapszervezetben meghonosod­jon, hogy minden egyes párttag és tagjelölt részt vegyen a X. kon­gresszus határozataiból eredő fel­adatok teljesítésében, hogy minden egyes dolgozó érdekelve legyen e feladatok teljesítésében. A pártbi­zottságon belül csakis akkor érvé­nyesülhet a kollektív vezetés elve, ha a pártbizottság a kommunisták és a pártonkívüliek tapasztalataira támaszkodik. Olyan kollektíva le­gyen tehát, amelynek tagjai nem passzív megfigyelők, hanem aktí­van részt vesznek a tárgyalások­ban, fáradoznak feladataik meg­valósításán és felelősséget éreznek feladataik teljesítéséért. A pártbi­zottság aktív tagjának állandó kapcsolatban kell állnia a pártta­gokkal, figyelmesen meg kell hall­gatnia javaslataikat, kívánságaikat, rendszeresen meg kell ismerkednie a párt- és a pártonkívüli tömegek tapasztalataival és problémáival. A felsőbb pártszervek tagjai ezért tartsák fenn az állandó kapcsolatot az alsóbb pártszervekkel és szer­vezetekkel, kapjanak konkrét fel­adatokat és teljesítsék a párthatá­rozatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlatban nem minde­nütt történik ez meg. A kerületi és járási pártbizottságoknak vannak még olyan tagjai, akik nem vesznek tevékenyen részt a pártbizottság tárgyalásán felvetett kérdések meg­oldásában, vagy pedig csak formá­lis, általános megjegyzéseket fűz­nek a tárgyalt kérdéshez. Sőt van­nak olyan pártbizottsági tagok is, akik különféle okokból 'egyáltalá­ban nem jelennek meg a pártbizott­ság ülésén. Ezzel megszegik a kol­lektív vezetés elvét, mert így a pártszervnek nem minden egyes tagja járul hozzá ismereteivel, kez­deményezésével és tapasztalataival a közös ügyhöz. Igy azután a hatá­rozatok teljesítésének biztosításá­ban és gyakorlati megvalósításában sem vehetnek tevékenyen részt. A kollektív eljárás a pártmunká­ban semmiképpen sem csökkenti a pártbizottság tagjainak személyes felelősségét a rájuk bízott feladatok teljesítéséért. Ellenkezőleg, a párt­kollektíva minden egyes tagja le­gyen tudatában annak, hogy nem­csak a pártszervezet bizottsága tes­tületileg, hanem minden egyes tag­ja külön-külön is felel a bizottság munkájáért. Ezért a pártbizottság minden tagjának számot kell adnia munkájáról. A kollektivitás elvét gyakran azzal is megszegik, hogy a járási pártbizottságok egyes vezető titkárai jogot formálnak arra, hogy a járási pártbizottság irodája névé­Bén maguk oldják meg a kérdése­ket és úgy vélik: nézeteik mindig helyesek és ezért a többieknek is el kell őket fogadniok. Ez persze helytelen. Tekintetbe kell venni, hogy bármelyik vezető pártmunkás­nak csak addig van tekintélye, míg a legjobban fel tudja használ­ni és míg a legjobban tekintetbe veszi a pártbizottság tagjainak és a párttömegeknek tapasztalatait, is­mereteit és javaslatait. A kollektív vezetés elvének meg­szegése a pártmunkában leggyak­rabban az alapszervezetekben for­dul elő. A pártszervezetek bizott­ságai sok helyen még mindig nem hívják össze rendszeresen a tag­gyűléseket és nem készítik őket elő kellőképpen. Egyes pártszerveze­tekben, mint például a matejovcei falusi pártszervezetben, és egye­bütt nem hívják össze rendszere­sen havonta a taggyűlést. Sok párt­szervezetben a párttagok elenyésző­en csekély részvétele rossz hatás­sal van a kollektív döntés elvének érvényesítésére. Olyan pártszerve­zetek is akadnak azonban, mint például a nemšovai falusi pártszer­vezet, a bratislavai Kábelgyár üzemi pártszervezete és mások, me­lyeknek taggyűlésein a tagoknak még 50 százaléka sem vesz részt. Igy azután nincs biztosítva a párt­tagok kezdeményezése és részvé­tele a határozatok megszerkeszté­sében. Sajnos, a járási pártbizottságok eddig még nem tudták leküzdeni az egyes falvakon gyökeret vert ama* helytelen nézetet, hogy a csúcsmunkák idején, mint például most, aratás idején, lehetetlen ösz­szehívni a bizottsági és taggyűlése­ket. Határozottan küzdeni kell az ilyen helytelen nézetek ellen. A pártszervezetnek éppen az aratás előkészítése és lefolyása idején kell a legintenzívebb munkát kifejtenie. A pártbizottság tanácskozza meg a párttagokkal az agitációs munka módszereit, bízza meg őket konkrét feladatokkal és ellenőrizze a fel­adatok teljesítését. Érthető, hogy a taggyűlés helyes politikai tartalom nélkül nem oldja meg a problémá­kat, és így a párttagok fölösleges­nek, időveszteségnek fogják tekin­teni a taggyűlést. A párt alapszabályzatának kö­vetkezetes érvényesítése a párt szerveinek, szervezeteinek és tag­jainak mindennapi gyakorlati mun­kájában a pártmunka színvonala növelésének elengedhetetlen felté­tele. Ez egyszersmind annak egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a pártmunka színvonalát feladataink nagyságához mérten emeljük, hogy a pártszervezetek működésük köré­ben biztosítsák a kongresszusi ha­tározatok teljesítését. Az örsúj falusi állami gazdaság dolgozói állnak az aratási verseny élén A csallóközaranyosi állami bir­tok dolgozói nagy igyekezettel vég­zik az aratást, hogy helyrehozzák azt a lemaradást, amit a multheti kedvezőtlen időjárás okozott. A gazdaságok között az őrsúi­falusiak járnak az élen, akik már e héten befejezik az aratást. A második helyet a nagykeszi gazda­ság foglalja el, ahol már a repce, őszi- és tavasziárpa után a bú­át aratják. Szorgalmasan dolgoz­nak azonban a többi gazdaságok dolgozói is, akik magukévá tették pártunk X. kongresszusának hatá­rozatát a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről és igyekeznek, hogy ezt tettekkel is alátámasszák. Nagy segítséget nyújtanak az aratásban a kombájnok. A nagy­keszi gazdaságban dolgozó Trubb Václav kombájnos gyönyörű ered­ményeket mutat fel: mindjárt az első napon hat hektárról 213 má­zsa árpát aratott le és csépelt ki 10 óra alatt. A második napon pe­dig 242 métermázsa tavasziárpát aratott le és csépelt ki gépével. Szépen és tisztán dolgozott. Szűcs Mihály szintén a nagykeszi gazda­ságban hét óra alatt 4 hektárt ara­tott le. A kombájnnal való aratás sikere a vetési munkáknál kezdődik. Ha jól megmunkáljuk a földet és gon­dosan vetnek, könnyebb a kom­bájnnal dolgozni, könnyebb az ara­tás. Természtesen ember is kell hozzá, akinek a szíve együtt érez a géppel. Nem feledkezhetünk meg azonban derék traktorosainkról sem, akik dicséretet érdemelnek munkájukért. A legszebb eredményeket a kö­vetkező traktorosok érték el: Beko Imre. a királynéréti gazdaságban 13 óra alatt 12 hektár búzát aratott le aratógépével, árpából 8 óra alatt 10 hektárt; Vörös Imre CsISz-tag az őrsújfalusi gazda­ságban 8 óra alatt 9 hektár ár­pát aratott le; Kürti Béla egyol­dali kaszálással, erősen dőlt gabo­nából 12 óra alatt 4 hektárt ara­tott le. Az állami birtok dolgozói mindent elkövetnek, hogy a ter­més minél előbb a raktárakba ke­rüljön. Német András, Csallóközaranyos. Elsők akarnak lenni a gabonabeadásban A nádszegi szövetkezet a mult héten nagy felkészültséggel kez­dett hozzá az aratáshoz. Az EFSz vezetősége a traktorállomással együtt kidolgozta az aratási tervet, s azt pontosan be is tartják. Cso­portokat alakítottak, amelyek ara­tógépekkel végzik az aratást. Ha­tárunkban vannak olyan helyek, ahol nem lehet géppel aratni, ott a kézikaszások csoportja dolgozik. Az aratógép után azonnal kereszt­be rakják a kévéket, s a trakto­rok pedig nyomban elvégzik a tar­lóhántást. A szövetkezet tagjai kö­telezettséget vállaltak, hogy a ter­vezettnél rövidebb időn belül be­fejezik az aratást és cséplést. A nádszegi CsISz tagok is ki-' veszik részüket az aratási és csép­lési munkákból, s ott segítenek, ahol a legszükségesebb. A helyi nemzeti bizottság dolgozói is segítenek a szövetkezetnek. A nádszegi dolgo­zók iparkodnak, hogy a járásban elsőnek végezzenek az aratással, a csépléssel, s elsők legyenek a be­adásban is. Huszár Jolán, Nádszeg. Teljes ütemben folyik az aratás a bánkeszi határban A felhők szétoszlottak, az eső elállt és végre kisütött a nap. A bánkeszi EFSz határában az Érsek­újvár felé vezető út baloldalán fel­búgtak a kombájnok motorjai. A kombájnosok arcáról sugárzik az öröm, mintha csak azt mondanák „na végre csakhogy dolgozhatunk 1'. Bizony már őket is nagyon bosz­szantotta a rossz időjárás. A kom­bájnok szép sorban leálltak, a kb. 60—80 hektáros búzatábla szélén. A kombájnosok megvizsgálták gé­peiket, majd egymásután elindul­tak. Elől Szilva András, utána Manduska József, majd Simunek Mihály és egy Csehországból jött kombájons elvtárs. Alig félóra multán, hogy megkezdték a búza aratását, már a tizedik traktoros­kocsi is rogyásig megtelt acélos búzával. Az aratógép után a kévéket lá­nyok é c". asszonyok rakják kereszt­be. Olyan ezen a napcm a bánkeszi határ, mint egy megbolygatott méh­kas. Kombájnok és aratógépek zú­gásától, fiatal lányok kacagásától hangos a határ. A kombájnok már learattak és kicsépeltek 30 hektár érpárt is. Eb­ből 320 métermázsát beszolgáltatlak és 320 métermázsát szárítanak. Tóth Zsigmond, Surány. Az aratás idején vasárnap is dolgoznak A nagyudvarnoki szövetkezetben zökkenőmentesen folyik az aratás. Idáig már 15 hektár búzát arattak le. A learatott gabonát azonnal ke­resztekbe rakták, hogy a tarlóhán­tást is elvégezhessék. A szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy az aratás időtartama alatt vasár­nap is dolgoznak, hogy a termés mi­előbb a magtárakba kerüljön. ígé­retet tettek, hogy amint készen lesznek az aratással, segítségére sietnek az oíyan szövetkezeteknek, ahol az aratással elkéstek. A szövetkezet tagjai az aratás megkezdésével egyidőben a takar­mány begyűjtését is elvégezték. Örülnek, hogy az esőzések előtt sikerült a takarmányt elraktároz­ni. Ezen felül még 170 m s silóta­karmányt is készítettek. Patasi István, Dunaszerdahely. Lencsés Mihály visszatekint a múltba A napokban gyalogosan indul­tam hazafelé a szomszéd község­ből. Útközben összetalálkoztam Lencsés Mihállyal, a besenyői EFSz dolgozójával. Hosszú ideig szótlanul ballagtunk egymás mel­lett. Lopva figyeltem a 35 év kö­rüli, napbarnított férfi arcát. Lát­tam rajta, hogy -gondolkodik. Az­tán lassan megeredt a szava. Egyik szemét félig behúnyva, be­szélni kezdett. Beszéd közben a nyári napsütésben hullámzó, ha­talmas kiterjedésű gabonaföldek­re mutatott. — Kisgyerek korom óta dolgo­zom ezen a földön. Sok könnyet és fájdalmat rejt magában ez a föld. Emlékszem, amikor mint cse­léd dolgoztam itt, s gyufaskatu­lyára mérték qazdáim a szalon­nát. Hajnaltól késő estig robotol tam, mégsem vittem semmire. De nehéz élet volt... — sóhajt Len­csés Mihály. Majd így folytatja beszédjét. — Legszebb éveimet, fiatalsá­gomat nyomorúságban töltöttem. Nem tudtam mi az öröm és mi a boldogság. Csak azóta élek boldo­gan, amióta megalakult közsé­günkben a szövetkezet. Ott vol­tam az EFSz bölcsőjénél, vele nö­vök és fejlődöm. Azóta is a szö­vetkezetben dolgozom és meg va­gyok elégedve sorsommal. Érdeklődve figyelem szavait. Arcvonásai megváltoznak, amint további életéről beszél. — Tavaly is a legtöbb munka­egységem volt — mondotta Len­csés Mihály — de az idén sem maradok le. Szívvel lélekkel dolgo­zom, mert tudom, hogy ez nekem és társaimnak javára szolgál. A nagy beszélgetésben észre sem vettük, hogy beérkeztünk a faluba. Kezet szorítottunk. Búcsú' zóul még ennyit mondott. — Elvtárs, aztán jöjjön el az aratási ünnepélyünkre, mert mi nemcsak dolgozni, hanem szóra­kozni is tudunk. Hazafelé menet elgondolkoztam a hallottak felett. Bizony megvál­tozott Besenyő község lakosságá­nak az élete is. A szövetkezet megalakulása jelentette a község­ben az új élet kezdetét. Nem kell már Éliás Ödönnek és a többiek­nek gyalog járni Prágába munka után. Tihánszky Mihálynak sem kell éhbérért dolgoznia reggeltől estig az urasáqi földeken. Mind­nyájan megtalálták boldogságukat és jólétüket a szövetkezetben. Ezért is dolgoznak mindnyájan olyan lelkesen és szeretettel, azért ér el olyan kiváló eredményeket a besenyői szövetkezet. Szilágyi Ferdinánd, Besenyő

Next

/
Oldalképek
Tartalom