Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-11 / 168. szám, vasárnap

\ m %w 1954. július 11. A nagykürtösi traktorosok panasza Nehéz, szívós munka vár az idei aratásban a nagykürtösi traktorosokra. A termés jó, kiváltkép a búzák' sokkal dúsabbak, nagyobb ka. lászúak, mint az elmúlt esztendőben. A jó gabonához pedig jól megjavított üzemképes gép is kell. Különösen az utóbbi esős, viharos időjárás okozta nehézségek leküzdésében óriási szerep vár a traktorosokra. Számos helyen a zápor le. fektette a kövér búzát, összekavarta a rozsot. Az Uyen gabona aratása kétszeres gondosságot, kifogástalan szakembert, kiváló traktorost igényel. No, de nem azért traktorosok a nagykürtösi traktorosok, hogy visszariadjanak a nehézségektől. A tavaszi munkák ideje alatt is sokszor megzavarta őket az eső, s bizony a dimbes-dombos fekvésű földeken minden tudást, akaraterőt be kellett dobni, hogy idejében, a leggyorsabban a. földbe tegyék a magot; de minden munkát annak rendje és módja szerint elvégeztek. És még valami hozzájárult ahhoz, hogy ma a nagykürtösi traktoroso. kat, mint ^ legjobb barátot, testvért, segítőtársat emlegetik, dicsérik a kékkői járás szövetkezeteiben. Bussán épp ügy ismerik Nemcsak László brigádvezetőt, mint Nsgyzelön. Kovácsiban is tudják, hogy a lukanyényei brigád milyen kiváló munkával bizonýította be, hogy min. dent elkövet a szövetkezetek fejlődése érdekében a mezőgazdaság fellendítéséért. Ez a szocialista munkaverseny. Ebben a versenyben a tavaszi munkák tervének határidő előtt való teljesítésében megelőzték az ipolysági járásban lévő vetélytársat, a felsőszemerédi traktorállomást. Két traktorállomás nemes versengésében ki lesz majd a győztes a termésbetakaritásban, a kenyércsatában? Ha az ember a traktorosokkal elbeszélget, érdeklődik afelől, hogy milyen lesz majd a nyári munkák versenye, az a benyomása, mintha ezek a traktorosok, akik minden nehézség közepette megállták a sarat, meghátráltak volna s most úgy fest a helyzet, mintha nem bíznänak önmagukban és a gépekben. Mi ennek az oka? Talán nem készültek fél eléggé az aratásra? Ez nem lehetséges, hisz a szövetkezetek túlnyomó része az aratásra pon. tos tervet készített a traktorállomással együtt. Meghatározták, hogy mikor kezdik meg az aratást, hol és mennyit aratnak kombájnnal, menynyit aratógéppel. Az eredeti tervet át is dolgozták, mivel az utóbbi esős napok következtében a gabona megkésve érik. Azon község határában pl. ahol kevesebb volt az eső, gyorsabban érik a búza és a tavaszi árpa. Ezért a járási főagronómussal együtt egy bizottság megnézte a kékkői járás határát és megállapították, melyik szövetkezetben kell előbb megkezdeni az aratást. Igy pl. a bussai szövetkezetnek, ahol az őszi árpa learatása után nyomban hozzáláttak a tavaszi árpa aratásához — (kedden estig 10 hektárt arattak le, de az eső megzavarta őket) — nagy szüksége lesz a gé. . pekre, gyors aratásra, hogy a gabona ne érjen túl, s megakadályozzak a szempergést. Zsélyben az ere. deti, tervvel szemben sokkal nagyobb területen aratnak kombájnnal. Záhorán ugyanez a helyzet, gyorsan érik a gabona, ezért a szövetkezet tagjai kérték a traktorál. lomást, hogy ahol csak lehet, kombájnnal arathassanak. Nem kell tehát a brigádvezetőknek, a traktorosoknak fühöz.fához kapkodniok a nagy munkák idején. Pontos tervük van. Csak a gépek legyenek jók, üzemképesek, akkor majd megy minden a maga rendjén. Mégis mi az, amitől kissé nyomott a hangulat a traktorosok között, ha a versenyről, az aratásról sző esik? Talán mégis a gépekkel lesz baj?! Feltevésünk igaznak bizonyult, mert ahogy felkerestük Vajner Bélát, a traktorállomás fögépészét, ő is így válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen állapotban vannak a gépek: — Hát higyje el, elvtárs — vakarta meg közben a fejebúbját — szégyellem, hogy ezt meg kell mondanom, nem minden gép került ki kifogástalan állapotban a javítóműhelyből. — Későn láttak hozzá a javításhoz? — teszem fel újra a kérdést — vagy kevés a szakember, nincs alkatrész? — A számból vette ki a szót, elvtárs. Az aratógépekhez a legszükségesebb kellékeket sem tudtuk beszerezni. Nem kaptunk pl. idejében a kévekötőgépekhez ponyvát. Ami. kor már soká sürgettük a kerületi raktárban s a sok ide-oda utazgatás többe került a ponyvák áránál, végül nagynehezen kiutaltak néhányat. „Nesze semmi, fogd meg jól". — A ponyvák különböző méretűek voltak, de olyan egy sem akadt_ közöttük, amilyent mi kértünk' és amely jó lett volna a mi gépeinkre. — Csak nem arattak az aratógépek ponyva nélkül? — Akkor nem is tudtuk volna megkezdeni az aratást! Egyideig vártunk, hogy mégis megkapjuk a rendes méretű ponyvákat. De hiába vártunk. A javítás sürgőssé vált. M;t tehettünk mást, mint egy-két sze. rolöt, akiknek ugyan egyéb sürgős munkájuk is akadt volna, beállítottunk a ponyvák átdolgozására. Újra szabták a vadonatúj ponyvákat, átvarrták őket s így sikerült az aratás megkezdéséig jónéhány aratógépet előkészíteni. Most aztán azon fő a fejem, hogy nyakunkon az aratás, jó a gabona, de mit csinálunk majd akkor, ha valamelyik gépen elszakad a ponyva. Egyetlenegy tartalékponyvánk sincs. Ehhez már nem kell különösebb kommentárt fűzni. Minden közönséges halandó megérti a nagykürtösi traktorosok mostani helyzetét, lelkiállapotát. A felsőszemerédiekkel folyó párosversenyben győzni akarnak. Az aratást a legkisebb szem. veszteséggel a leggyorsabban be akarják fejezni. Ez szép és nemes elhatározás. De képzeljük most el azt a traktorost, aki beáll a gépével egy 10 hektáros nádvastagságú, súlyoskalászú, kötésig érő búzába. Még a legjobban megjavított gépnél is előadódhat, hogy eltörik a gereblye, elszakad vagy tönkremegy a ponyva, annyira, hogy ki kell cserélni. Tartalék pedig nincs a brigádon, sem a traktorállomáson, sem a kerületi raktárban, s ezek szerint egészen bizonyos, hogy nincs a központi elosztóban sem. Rettenetes állapot. Hát lehet így aratni? Mit csinálnak a raktárakban a tervezők, az elosztók? Nem érdemel az az ember egy szelet kenyeret sem, aki ilyen bűnös mulasztást el. követ. Hát azért dolgozik a parasztember egész esztendőn keresztül, azért verejtékezik a tikkasztó melegben, hogy egy-két ember hanyagsága miatt most tönkremenjen egész évi munkájuk gyümölcse, a termés, a kenyérnek való? Ez tarthatatlan állapot. A járási pártbizottság nézzen utána a dolgoknak. Kissé a körmére kell ütni annak, aki ilyeneket elkövet. Mert nemcsak ponyvából van hiány a nagykürtösi traktorállomáson, hanem egyéb alkatrészt sem tudnak beszerezni. A ponyvákhoz nincsenek kapcsok, drótozzálc-foltozzák őket. Rossz az aratógépekhez szükséges madzag is. Gyenge minőségű, csomós és megakad a kötözőszerkezetben. Minden harmadik kévét kötetlenül dob ki a gép. Ezért a szövetkezeti tagok panaszkodnak a traktorosok munkájára. De mit tehet a traktoros ? Fűzze a gépbe a ponyva madzagját ? Hónapokkal ezelőtt küldték el a traktorok gumiabroncsait vulkanizálni. Nem kapták meg őket. Üjat sem kapnak. A traktornak menni kell. Kiszedték tehát az aratógépek kerekeit, leszerelték a gumiabroncsokat róluk és azokat rakták a traktorok első kerekeire. De az aratógépekre most nagy szükség van. Vissza az abroncsokat. Leszerelték tehát a szalmaprések abroncsait. De ez is csak ideig-óráig segít a helyzeten. Ha megindulnak a kombájnok, a szalmapréseket is munkába kell állítani újra. Vissza kell rakni az abroncsokat. Mi lesz, ha ezután sem készülnek el a vulkanizálással ? Mit szednek szét, hogy a traktor futhasson? Talán mepróbálják a motorkerekeket, vagy a személykocsik abroncsait? Azok •más méretűek. Így nem marad más hátra, abroncs nélkül kell a traktorral dolgozni. Ez sem jó megoldás, mert legalább 6 lóerős traktorost kell a kormánykerék mögé ültetni, aki olyan erős, hogy irányítani tudja az abronos nélküli első kerekeket. Amint a főgépész mondja, új abroncsot nem kaphatnak. — Hiszen nem is volna arra szükség, ha a javítóműhelyben ügyeskednének a vulkanizálással. Hát érthetetlen ez a tervezés! Miért terveznek egy olyan vidéken lévő traktorállomásra, mint a nagykürtösi is, (ahol sok a hegy, völgy, oldalt ferdén dolgozik a traktor s ezért jobban kopik az első abroncs), ugyanannyi gumiabroncsot, mint Csallóközben, ahol mások a viszonyok, nem kopik anynyira az abroncs. Nem volna sokkal helyesebb, ha olyan alkatrészt, amelyre okvetlenül szükség van, „terven felül" is kapna a traktorállomás? Mert nem lehet az ilyen nagy munkáknak, mint az aratás, amely a sok esőzés következtében most már igen sürgőssé vált, rossz gépekkel, alkatrészek nélkül nekiin. dúlni. Méry Ferenc A nemzeti bizottság tagjának tömegkapcsolatáról A nemzeti bizottság tagjának beszámolója A munkabiztonság és védelem fontossága A munkahelyen való rend betartását, védőszemüveget, védőkeztyűt, gumicsizmát és mindazt, ami a munka biztonságát elősegíti, még sok munkás nem veszi komolyan. Arról, hogy a látszólagos „csekélységek" milyen következményekkel járhatnak, meggyőződtek a prágai ČKD Dukla-gyár dolgozói a munka védelméről és biztonságáról rendezett üzemi kiállításukon. A kiállított fényképeken látható, hogy a dolgozók néha milyen vigyázatlanul járnak el és feleslegesen ártanak egészségüknek. Az egyik munkahelyen dolgozók pl. nem nagyon ügyeltek a rendre. Csövek, kamrák és más nehéz tárgyak o'yan rendetlen össze-visszaságfcr.n h3 ertek, hogy az ötmétermá--:'s l-e—ra bármelyik percben odéb\> c-'sľhateU volna és az arrajárót komolyan n^egsebesíthettc volna. Egy másik munkahelyen, még nem régen hiába figyelmeztették a munkavédelmi- és biztonsági bizottság tagjai a gépnél dolgozó elvtársnőket, hogy kendőt viseljenek. A kiállítás azonban megtette hatását. Minden ellen, ami balesetet okozott a rendetlenség megszüntetésétől kezdve biztonsági berendezések bevezetéséig, — tavaly óta erélyesen harcol a munkavédelmi és biztonsági bizottság. A bizottság és munkatársaik érdeme, hogy az idei év első negyedévében sikerült a balesetek számát a tavalyi év ugyanezen időszakával összehasonlítva 32 százalékkal csökkenteni, vagyis ma a ČKD Dukla-gyárban a balesetek száma 1.3 százalék körül mozog. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy felhívták a dolgozók figyelmét a biztonsági intézkedésekre és megmagyarázták, milyen balesetek adódhatnak a különféle műveleteknél. Minden újonnan belépő alkalmazottnak megmagyarázzák, hogyan dolgozzon, hogyan óvja egészségét. A dolgozók között végzett nevelőmunka meghozta gyümölcsét. Sok olyan alkalmazott, aki azelőtt a védelmi intézkedéseket nem vette komolyan, munkahelyén példás rendet tart és a védőszemüvegek, kendők, hálók, keztyűk természetessé váltak. Tavaly még a kovácsműhelyben minden lépésnél alkatrészekbe, vasakba, pléhekbe botlottak a dolgozók. Ma a kovácsműhelyben olyan rend van, hogy az üzem bármelyik műhelye példát vehet róla. A ČKD Dukla-gyárban rendezett kiállítás ismét haladást jelent a munka védelmében. Igen célszerű és jó lenne, ha más gyárakban is rendeznének hasonló kiállításokat. A NB tagjainak beszámolója újabb nagyjelentőségű lépés nemzeti bizottságaink tcmegkapcsolatainak fejlődésében. A beszámolási kötelezettséget a május 9-i alkotmányunk és a nemzeti bizottságokról szóló törvény írja elő. Ezek a beszámolók nagyon fontosak, mert segítségükkel ellenőrzik a polgárok a nemzeti bizottság és tagjainak működését. Milyen időközönként tartson a NB tagja beszámolót? — A községekben, városokban és városi körzetekben évente legalább négyszer-hatszor tartson beszámolót a NB tagja. A járásokban évente háromszor-négyszer, a ikerületekben elegendő évente egyszer-kétszer ilyen beszámolót tartani. A nemzeti bizottság tagja beszámol egyrészt az egész nemzeti bizottság működéséről, másrészt saját tevékenységéről. Példa: Valamely helyi nemzeti bizottság egyik tagja beszámol arról, hogy az elmúlt negyedévben a NB határozata alapján felépítették a kultúrházat, új iskolaberendezést szereztek be, a tűzoltáshoz új motoros fecskendőt vásároltak, kijavíttatták a hidat, stb. — De ugyanakkor beszámol saját működéséről is, A NB tagja a saját működésére vonatkozó beszámolóját önmaga szerkeszti meg. A NB munkájára vonatkozó beszámoló megszerkesztésében azonban köteles segítséget nyújtani a NB tanácsa, az egyes osztályok, melyek tájékoztatni kötelesek a NB tagját működésükről és a feladatok teljesítéséről. A segítség abban áll, hogy a NB munkájára vonatkozó beszámolót a NB tanácsa köteles megszerkeszteni éspedig úgy, hogy a do'gozók minden egyes munkaszakaszról áttekintést nyerjenek. A tanács a tömegszervezetek, az utca- és házbizottságok segítségével a beszámoló szervezési-technikai oldaláról is gondoskodni tartozik. A városokban és a 400 lakost meghaladó falvakon a választókerület szerint ťletékes nemzeti bizottsági tag tartja meg a beszámolót, a 400 lakoson aluli falvakon nsdig a NB tanácsa által kiielölt tag. A NB tsgját a beszámolónál senki sem he'yelesítheti, mert ez személyes, átruházhatatlan kötelessége. A Lengye! Népköztársaság nagykövete, Adam Cuber koszorút tislyezett el a Klement Gottwald mauzóleumban Péntekeri, július 9-én Adam Cu- 1 a Vítkovon levő Klement Gottwald ber, a Lengyel Népköztársaság új rendkívüli meghatalmazott nagykövete a nagykövetség tagjainak kíséretében koszorút helyezett el a mauzóleumban. A lengyel nagykövetet a külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke, dr. D. Ječný kísérte. A szovjet fümküldöttség megérkezett a VIII. Nemzetközi Filmfesztiválra Pénteken, július 9-én megérkezett Prágába a szovjet filmküldöttség, amely Karlovy Varyban részt vesz a VIII. Nemzetközi Filmfesztiválon. A küldöttség vezetője Nikolaj Konstantinovics Szemjonov, a Vörös Zászló rendjel viselője, a Szovjetunió közművelődésügyi minisztériuma mellett működő kinematográfiai főosztály igazgatója. A küldöttség tagjai: Szergej Sz. Bondarcsuk, a Szovjetunió Sztálin-díjas érdemes művésze, vaszilij' v. Merkurjev, a leningrádi szovjet képviselője, kétszeres Sztálin-díjas, az RSFSR érdemes művésze, Michail A. Kuznyecov, Sztálin-díjas, Ľudmila A. Sagalová Sztálin-díjas, Lilia O. Gricenková, az RSFSR érdemes művésze, színészek, továbbá Alexander V. Ivanov, a rajzfilmek rendezője, Irina Korkorevjá dramaturg, Tamara Lavrová, az oktátó filmek rendezője és Pavel V. Mosžkovszkij, aki a népi demokratikus országok filmművészetének szakaszán foglalkozik tudományos munkával. A ruzini repülőtéren a becses vendégeket a közművelődésügyi minisztérium helyettesei Ji?i Taufer államdíjas és Bedf'ich Horák, valamint Jiŕi Marek államdíjas, a Csehszlovák állami film központi igazgatója, továbbá N. I. Szemjonov, a prágai szovjet nagykövetség első i titkára és a közművelődésügyi minisztérium, valamint a csehszlovák állami film további vezető dolgozói fogadták. Üj kereskedelmi egyezmény Csehszlovákia és Indonézia között 1954. július 8-án fejeződött be | Prágában az indonéz és csehszlo- ' vák küldöttség közötti tárgyalás, 1 amelynek folyamán aláírták az új kereskedelmi egyezményt és a fizetési egyezményt, valamint az árucsere térfogatát, a kereskedelmi egyezmény árujegyzékének keretét meghaladó pótjegyzőkönyvet is. Ezen okmányok alaipján Csehszlovákia kaucsukot, cint, különböző fűszereket, szárított kókuszpálmamagot, gyöngyházat, kőkuszipálmamag-pogácsát és más ismert indonéz árut hoz be, ezzel szemben megmunkálógépeket, textilgépeket, Diesel-motorokat, elektromotorokat, autókat, motorkerékpárokat és a csehszlovák gépipar további termékeit, textilt, gyufát, papírt, szöget és hengerelt anyagot szállít ki. Az új egyezmény a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok további megszilárdítását és lényeges kibővítését jelenti. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetének szlovákiai látogatásáról Jan Jen Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság prágai nagykövete szlovákiai körútja alkalmával kíséretével együtt ellátogatott a podbrezcvai Švérma-vasművekbe is. Nagy érdek

1 ődéssel tekintette meg az üzemet és szívélyesen elbeszélgetett az üzem kitüntetett és legidősebb dolgozóival. Utána rózsacsokrot helyezett el a vasművek elesett dolgozóinak emlékművénél, akik a Szlovák Nemzeti Fölkelésben életüket áldozták. Jan Jen Szun. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete ellátogatott még a Magas-Tátrába. a rybárpolei V. I. Lenin gyapotüzemekbe, ahol végignézte a termelési folyamatot, az Árvái Duzzasztógátra, a pöstyéni fürdőbe és a trnavai állami birtokra. A. nagykövetet mindenütt szívélyesen fogadták. Jan Jen Szun koreai nagykövet pénteken, július 9-én tért vissza Bratislavába. Szlovákia fővárosából való távozása előtt az esti órákban elbúcsúztak tőle a szlovák politikusok és közé'eti tényezők. Jan Jen Szun, a KNDK prágai nagykövete szívélyes beszélgetés keretében nagy elismeréssel és csodálattal nyilatkozott a Szlovákiában folyó épitőmumkáról. Hangsďyozta, hogy látogatása során látta a boldog szlovák népet. n?.."y alkotó kezdeményezését és jelentős építő sikereit.