Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-10 / 167. szám, szombat

> BJJSZ0 1954. július "Í"0. A kormány új érdemes művészeket nevezett ki A csehszlovák kormány az elfeiúlt napokban Vincent Beneš akadémiai festőnek egész életében kifejtett művészi tevékenységéért képzőművészetünk fejlesztése terén elért érdemeiért, Karel Konrád írónak, a Csehszlovák Békedíj birtokosának eddigi művéiszi tevékenységéért és irodalmunk fejlődése terén elért érdemeiért az érdemes miívcsz címét adományozta. A prágai Pálffy-palotában csütörtökön, július 8-án rendezett ünnepség keretében adta át J. Taufer államdíjas, a közművelődésügyi miniszter helyettese, a kitüntetett művészeknek a kinevező okmányokat. A királyhelmeci állami gazdaságok sikeresen teljesítik a X. kongreszszus irányelveit Á királyhelmsci igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok dolgozói igyekeznek y valóraváltani azokat a feladatokat, amelyeket a CsKP X. kongresszusa tűzött az állami gazdaságok dolgozói elé. Sok munkaágazatban bevezették már a jutalomrendszert, amely nagyban növeli a dolgozók munkakedvét és hatásosan elősegíti a munkatermelékenység fokozását. Május hónapban pl. az igazgatósághoz tartozó összes gazdaságban a fejési átlag 8 liter volt. Egy hónap alatt ezt 10 literre emelték a gazdaságok tehenészei, a hízósertések napi súlygyarapodását pedig 42 dkg-ra sikerült emelniök. * Ä fejszési állami gazdaság dolgozói szorgalmasan végzik a takarmánybegyűjtést, hogy az állatok számára elegendő jóminőségű takarmányt biztosítanak. Az őszi árpa aratását ^ebben a gazdaságban már befejezték. Most jól felkészülnek a többi gabonaneműek aratására, melyet 15 napra terveznek. Három kévekötő-aratógéppel és egy kombájnnal végzik majd a gabonaneműek aratását. Á szomotori állami gazdaságban már június 26-án délben megkezdték az ószi árpa aratását, s azt június 28-ig 8 hektáron el is végezték. Jó termésre számítanak ebben a gazdaságban mindenfajta gabonából. Kapásnövényekből is jó termést várnak. A gazdaság dolgozói már a korai burgonya szedését is megkezdték, s június 28-án 25 mázsa új burgonyát adtak a közellátásnak. A perbenyiki állami gazdaságban is megkezdték az elmúlt héten az őszi árpa aratását. A tízhektáros árpaföldön egy kévekötő-aratógép dolgozik. A közeli napokban a takarmányfélék begyűjtését is befejezik. F. K. Jól gazdálkodnak a dernöi bányászok A DERNŐ FELÉ VEZETŐ ÚTON haladva, jobboldalt az éppen épülő Béke-vasútvonalat látjuk. Amikor majd ezen az úton az almási alagút felé megy a vonat, az utazók szeme elgyönyörködik a baloldalt elterülő szép tájon, amelyet — mintha meséből ragadták volna ki — Krasznahorka festői vára díszit. A vár alatt elágazik az út. Mi a dernöi Antal-bánya felé megyünk. Az erdőn átvezető utat egyszercsak drótkötélpálya szeli keresztül — és kiragad minket a meséből. Afasérccel megterhelt csillék gurulnak a magasban az erdő fölött vezető pályájukon. Ahonnan elindútíak, ott van a gömöri vasércbányák dernői üzemének Antalbányája. A bánya egyike az üzem legjobb részlegeinek. Magasan túlteljesítette a júniusi tervet. Most is nagy feladatok előtt állanak a bánya dolgozói: majdnem 100.00C koronával olcsóbban hozzák a föld felszínére a vasérc tonnáit: Itt ugyanis új, mai bányászok dolgoznak, akik nem szórják szét könynyelműen a föld kincsét. Kik ezek az emberek és hogyan dolgoznak? Eleinte, amikor még nem érezték, hogy saját földjükből saját ércüket bányásszák, nem érdekelték a bányászokat az olyan szavak, mint a gazdaságosság, az önköltségcsökkentés. „Nincsen abból a bányásznak semmije" — az ilyen gondolkodás sokáig él az emberekben és nehéz azt belőlük kihozni. Talán nehezebb, mint az ércet a földből. Nézzük csak meg, hogyan érteti meg ezeket a fogalmakat bányája dolgozóival Hercner István üzemvezető. Hercner elvtárs fiatal ember. A dernői bányákban mégis majdnem mindeki ismeri. Hiszen itt született, itt kezdte a munkát a bányában. De az még a régi -világban volt. Ma megfelelő szakképzettség megszerzése után a bánya vezetője. Szívesen elbeszélget a bányászokkal, érti a munkáját, nyugodtan tanácsot kér tőle akárki. Amióta az olcsóbb termelés és gazdaságosság lett az egyik fő feladat, gazdasági tanácsadója is a dolgozóknak. Az a célja hogy ne csak ő, hanem a bánya minden dolgozója jó gazdája legyen munkahelyén ek. MINDEN PÉNTEKEN értekezleten találjuk Hercner Istvánt a bánya funkcionáriusai és dolgozói között. Arról van ezeken a tanácskozásokon szó, hogy mennyire javult, vagy rosszabbodott az anyagmegtakarítás, milyen a bánya gazdasági helyzete, mit kell tenni, hogy javuljon. — Ha gyakrabban is ismételem ezeket a dolgokat, mint amennyire kellemes, mégis ismétlem. A gazdaságosságból sohasem elég. Egy ilyen megbeszélésen Lévai Jenő elővájár is felszólalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy jól fel lehet használni a régi síneket, töm. löket, eldobott csavarokat, bányafát. Megvitatták a dolgot. Az eredmény a segédanyagok nagy megtakarítása lett. Hasonló volt az eset a robbanóanyaggal is. Majdnem 2 kg-ot tudnak belőle megtakarítani egy robbantásnál. Egyszer az a gondolata támadt Hercner elvtársnak, hogy jó volna, ha mindenki tudná, melyik szerszám mibe kerül. És szerzett egy nagy képet, amelyen rá voltak rajzolva az összes szerszámok, s fel voltak tüntetve az árak és ezt kifüggesztette, hogy mindenki láthassa. Kitűnt, hogy a fúrók koronafeje a legdrágább, pedig olyan kicsi az egész, mint a két újjam. Köninyű elveszteni. Amikor a vezető a bányában jár, szeret a lába elé nézni. Amikor koronafejet talál, mindig az ára jut az eszébe. Ma már azt mondja, hogy régen nem talált hányódó koronafejet a bányában. Pedig most még jobban figyeli. — Van javulás a gazdaságosság terén — mondja Hercner üzemvezető. — De ez még mii}^ nem az, amit el lehet érni. Robbanyóanyagból pédául még mindig többet fogyasztanak, mint amennyit a norma előír, pedig már ezt is majdnem két kilóval csökkentettük. A legtöbbet persze úgy adhatják gazdaságunknak a bányászok, ha a tervüket teljesitik. Ezt pedig csak a jól megszervezett munkaverseny biztosíthatja. Erről Hercner elvtárs ezt tartja: — A legfontosabb, hogy minden hónap végén tisztában legyünk az elkövetkező hónap feladataival. Ezeket minden munkahelyre pontosan szét kell írni. hogy mindenki ismerje feladatát. Szavainak helyességét a nagy táblán ellenőrizhetjük. Június hónapban minden ércfajtából 105.8, 101.3 és 102.6 százalékra teljesítették tervükeit. A legjobbak nevei is itt vannak: Manko János, Kuchta István, Bollo Elemér. Ismerték feladataikat és teljesítették azokat. DE GYÚJTSUK MEG a bányászlámpát és nézzünk szét a bányában. Odakinn már süt a nap, de a földrétegen át tovább tart az é'Sőcsepp útja. Úgy zuhog itt a víz, mintha dézsából öntenék. Pedig jóval 100 méterrel a felszín alatt vagyunk. Elsőnek a szállítócsoport lámpái villannak meg előttünk a sötétben. Horváth Ferenc csoportja szállítja i

ft le a bányafát, fel az ércet. Munkával Juhász András bányamester látja el őket. Ő biztosítja a fejtésen dolgozó bányászok folyamatos anyagellátását. Az anyagellátásnak nem szabad megakadnia. (Nem is panaszkodnak odalenn a bányászok a szállítókra!) Fiatal emberek dolgoznak itt, nemrégen kerültek ki az iskolából. Majoros János, Imrich László 18 évesek. Ami az iskolát illeti, azt jól fejezték be. Ami pedig a tapasztalatokat — azt Horváth Ferenc csoportvezető pótolja. Horváth Ferenc azonban nevelő is, nemcsak munkaszervező. Ennek a munkájának van egy szép eredménye: csoportjában nem volt eddig műszakmulasztás. Bollo József, akinek nevét a legjobbak között olvastuk, a fejtésen dolgozik. Fúrás-robbantás — és a kibányászott érc szállítása a munkamenet. A vashegy nem adja ingyen az ércet, de azért megtakarítást ér el rajta Bollo elvtárs. Úgy, hogy ferde vájatot vág, abból pedig csúsztatón megy az érc a csillékig. A szállítócsoport munkáját takarítja meg ezzel. Ismert módszer ez a bányákban. De itt mégis új. Elmaradt bánya volt ez valamikor, sokat kell utóiérni. Egy új fejtési módszer után jön majd a másik. Csak el kell kezdeni. Ketten dolgoznak a munkahelyen, de úgylátszik, nem tudnak egymás nélkül meglenni: négy hónapja egyikük sem mulasztott egyetlen műszakot sem. Létrákon, folyosókon, vízben eljutunk a 21. csoport munkahelyére. Itt Manko János a csoport vezetője. Azon igyekeznek most, hogy támlafákkal minél jobban biztosítsák munkahelyüket. Az átázott' kőzet veszélyes is lehet, ezért minden lépésnyi előrehaladást biztosítani kell. Egy omlás hosszú időre megzavarná az egyenletes tervteljesítést. Hiába takarékoskodnak aztán fúrókon, síneken, ha a vasérc nem mehet fel. — Használunk mi azért öreg bányafát is — mondja Manko elvtárs. — De csak ott, ahol az teljes biztonságot nyújt. Nemcsak bányafán takarítanak meg sokat a 21-esek. A kihajtott folyosókból minden maradékanyagot, ércet, szigorúan kiválogatnak. — Százezer koronát megtakarítani, az nem megy csak úgy, ahhoz a mi munkánk is kell — mondják a műszak dolgozói. Itt, Manko elvtárs csoportjánál találjuk meg Juhász bányamestert is. Most tűnik ki, miért nem panaszkodnak az anyagellátásra a bányászok. Azért, mert az anyagellátás szervezője mindenütt ott van, ahol kell az anyag. Ha szorul a helyzet és gyorsan kell az anyag, akkor nem nézi, hogy bányamesteri lámpa van a kezében, hanem ott fogja meg a munkát, ahol a legnehezebb. Érti a módját, — ezt meg kell vallani. (A vájárok rovására kell írni, hogy ezt a háta mögött mondták róla.) A JÓ MUNKANAK minden téren megvan az eredménye. Darvas Zsigmond, a Manko-csoportból családi házat épít. Petro István ősszel kezdi meg tanulmányait a bányászati főiskolán — bányamérnök lesz, sokan új bútort, berendezést vásárolnak. Vilcsek Géza. MiiiiMiiiiiimiiiiiimiiiimiiimmiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiu Új kultárlehetőségek Prágában Gyönyörűen rendbehozott, szökőkutakkal szegélyezett út vezet a „Kongresszusi Palotá"-hoz, amelyet pártunk Központi Bizottsága ünnepélyes keretek között adott át a nyilvánosságnak. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának székhelye, a Kongresszusi Palota hatalmas termeivel és számos klubhelyiségével a Július Fučíkról elnevezett Kultúra és Pihenés Parkjának szerves része lett. A palota balszárnyában koncerteket, esztrádákat, táncmulatságokat rendeznek, jobbszárnyában divatbemutatókat, előadásokat tartanak. A kisebb klubhelyiségekben is mindenki megtalálhatja szórakozását... Sakkozhat, biliárdozhat, olvashat, stb. A szépen berendezett óvodában képzett gondozónők vigyáznak a csöppségekre, míg szüleik szórakoznak. A kitűnően felszerelt orvosi rendelőben rosszullét esetén azonnali elsősegélyben részesülnek a látogatók. A szlovák sarokban szlovák könyvek, folyóiratok, újságok állnak az érdeklődők rendelkezésére. A Július Fučík Park is sok újdonsággal várja a pihenésre és szórakozásra vágyókat. Az 1900 féröA „Kongresszusi Palota" jobbszárnyán lévő terem részlete. helyes szabadtéri moziban nemcsak este, hanem nappal is vannak előadások. A nappali vetítés problémáját technikusaink különleges tükörberendezéssel oldották meg. Közép-Európában nálunk vezették be először ezt az érdekes újdonságot. Az ejtőernyős toronyban bárki kipróbálhatja bátorságát. Ha aztán sikerült az ugrás, a közelben játszó kitűnő zene dallamára táncra perdülhet. Húsz televíziós készüléken élvezhetjük a televízió műsorát. A kosárlabda- és kézilabdapályákon kívül tíz ping-pong asztal várja a sportkedvelőket. A gyermekek is ezer fajta szórakozás között válogathatnak. Homok, hinták, csúszdák, bábszínház, körhinta áll rendelkezésükre. \ Csak úgy tátják a szájukat a csöppségek a sok látnivalón. Prágának, sőt egész köztársaságunknak ez a nagyszabású kulturális központja pártunk és kormányunk gondoskodásának újabb bizonyítéka. A szivárvány összes színeiben játszó szökőkutak, par| kok, játszóterek, sportpályák, a i Kongresszusi Palota lenyűgöző ! termeiben rendezett tarka proI grammok, előadások, a szórakozás mellett nevelő célt is szolgálnak. Tanuljunk meg örülni a szépnek. Válasszuk ki a gondosan összeállított műsorok közül azt, amelyik a legjobban megfelel érdeklődésünknek. Olvassunk, sportoljunk, sakkozzunk, táncoljunk, egyszóval szabad időnket töltsük kellemes szórakozással. Mi, prágaiák, ezt a lehetőséget bőven ki is használjuk és szlovákiai barátainknak szívesen mutatjuk be Prága legújabb büszkeségét. A szénfejtési terv teljesítése Csütörtökön, július 8-án a szénfejtési tervet a következőképpen teljesítették: Feketeszén: Karvina 100.5, Orlova 100.7, Ostrava-Észak 93.3, Ostrava-Dél 98,3, Kladno 93, Plzeň 93.8, Trutnov 109.4, Rosice 99.2 százalékra teljesítették a fejtési tervet. Barnaszén: Chomútov 85.8, MostDél 104.5, Most-Észak 100.4, Duchcov 75.7, Bílina 111.7, Teplice 99.6, az északcsehországi barnaszénkörzet mélybányái 90.8, külszíni bányái 99..2, Sokolov 94.8, Handlova 99.6, kékkői szénbányák 86.2 százalékra teljesítették a fejtési tervet. Kereskedelmi tárgyalások Kanadával Az elmúlt napokban fejeződtek be Ottawában a Csehszlovákia és Kanada közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalások. A tárgyalások eredményei lehetővé teszik a fokozott árucserét, egyrészt a kanadai élelmiszer-, mezőgazdasági termékek és más nyersanyagok bevásárlása terén, másrészt a csehszlovák ipari termékek fokozott mértékű kivitelét. A tárgyalások folyamán megegyezés jötí létre vájn- és pénzügyi jellegű ü,v skben is. A kékkői szénbányákban új kombájnfalat nyitottak A kékkői szénbánya Bukovec, üzemének bányászai az utóbbi napokban csaknem kétszerannyi szenet termelnek, mint ahogyan azt a terv megszabja. A fejtés fokozását egy új .gépesített fai teszi lehetővé, amelyen egy további szovjet Donbasz-kombájn dolgozik. A falon egy 33 tagból álló csoport dolgozik három műszakban Vagány János élmunkás vezetésével. Az előkészítésen Dulaj András élmunkás műszaka átlagosan 15—17 folyóméter előrehaladást ér el naponta és teljesítményeit napról napra fokozza. Nagy segítségükre van a szovjet rakodógép, amely önműködően tölti meg a láncos szállítóberendezést. Ezáltal megkíméli a bányászokat a fáradságos lapátolástól. Az üzemben a hónap kezdetétől több mint 124»/o-ra emelkedett a tervteljesítés. Kultúrszoba nyílt meg a bratislavai vasútállomáson Az elmúlt napokban kultúrszoba nyílt meg a bratislavai nagyállomáson. Az ízlésesen berendezett termet a mennyezet alatt körülfutó rejtett neonfény világítja meg. Ké-i nyelmes párnázott székek és folyó-i iratokkal teli asztalkák hívogatják a vonatra váró utasokat, vagy akik át-; szállás miatt tovább időznek az ál-i lomáson. A szoba legszembetűnőbb' s egyben legérdekesebb bútora a könyvszekrény. A vadonatúj köny-i vek arra csábítják az utast, hogy, várakozási idejét olvasással töltse. Mindenki megtalálhatja itt az öi érdeklő könyvet. Balsac, Némcová, Jilemnický művei mellett tudományos irodalmat is találunk. Regényt aránylag keveset. Annál több a rö-; videbb lélekzetű irodalmi mű, noveI-< Iák, válogatott írások és kivonatoké A szobát még barátságosabbá teszik a sarokban álló növények és az aj-i tókon, ablakokon a sötét, vastag függönyök, amelyek csak tompán engedik behatolni az állomás örökös nyüzsgésének zaját. —• A kultúrközpont hivatása — mondta megnyitóbeszédében Schneider elvtárs vasúti dolgozó — mindenekelőtt a dolgozók szórakoztatása. További feladata, hogy amennyiben lehetséges, hozzásegítse az utasokat az utazással kapcsolatban felmerülő problémák megértéséhez, illetve megoldásához, végül, hogy a más szakmákban dolgozók beszélgetések, kultúrelőadások során megismerjék a vasúti dolgozók munkáját és életét. — Reméljük, hogy ez a kultúrszoba — köztársaságunkban már a 67-ik — megállja majd a helyét és szép terveinek megvalósításával hozzájárul dolgozóink kultúrszínvo-; nalának emeléséhez. L, & t