Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-08 / 165. szám, csütörtök

Síi­Megállapodás jött létre az Indokínában tartott* katonai értekezleten a tárgykörre és napirendre vonatkozóan A Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti, hogy a vietnami néphad­sereg főparancsnokságának és a Francia Unió indokinai haderői fő­parancsnokságának küldöttei az In­dokínában tartott katonai értekez­let második ülésén megvitatták az értekezlet feladatait, tárgykörét és napirendjét. A két küldöttség az értekezlet feladatainak és tárgykörének kér­désében az alábbi megállapodásra jutott: 1. A katonai értekezlet megvitatja a genfi értekezleten felmerülő min­den katonai kérdéssel kapcsolatos problémát és javaslatokat tesz ezekre vonatkozóan. 2. Az értekezlet megvitatja és el­határozza azokat a rendszabályo­kat, amelyekre szükség van a genfi értekezleten katonai kérdések­ben létrejövő megállapodások vég­rehajtásában. 3. Az értekezlet megvitatja azo­kat a katonai kérdéseket is, ame­lyeket ä konkrét helyzet vet fel a helyszínen. Az értekezlet napirendje tárgyá­ban a két küldöttség megállapodott, hogy megvitatja: 1. a hadifoglyok kérdését, a genfi értekezleten létrejött megállapodás keretében; 2. a tűzszünet megvalósítását; 3. az átcsoportosítási övezetek ki­igazítását; 4. az együttes bizottságot; 5. azokat a Genfben folyó kato­nai értekezlet által felvetett kérdé­seket, amelyeknek megvitatását az Indokínában folyamatban lévő ka­tonai értekezlet szükségesnek tartja. A két főparancsnokság küldött­ségeinek második ülése vasárnap délután 5 órakor ért véget. A har­madik ülést hétfő délutánra tűzték ki azzal, hogy az értekezleten a hadifogolykérdéssel foglalkoznak. Az indokínai francia expedíciós hadtest súlyos veszteségei a Vörös folyó deltavidékén A vietnami demokratikus rádió híradása szerint a francia expe­díciós hadtest súlyos veszteségeket szenvedett a Vörös-folyó deltavi­déke déli részének kiürítésekor. A hadműveletek során a partizán­csztagok állandóan támadták a visszavonuló csapatokat. Ezenkí­vül a Bao Daj-féle hadsereg 2000 embere, akiket annakidején erő­szakkal soroztak be, átállt a felsza­badító hadsereghez. Körülbelül két zászlóaljra becsü­lik azokat a veszteségeket, ame­! lyeket a franciák és a zsoldos­csapatok szenvedtek a kiürítés so­rán Phat-Diem, Thai-Binh és Nim-Binh körzeteiben. Adenauer fenyegetései rossz vért szülnek ... A svájci lapok elsősorban azzal a visszhanggal foglalkoznak, ame­lyet Adenauer nyilatkozata Pá­rizsban keltett. A „Die Tat'í című zürichi lap azt írja, hogy a „kancellár hazárd­játékot folytat kijelentéseivel". A tpvábbiakban megállapítja: „Felté­telezhető, hogy nem ütött volna meg ilyen hangot, ha nem lenne biztos Amerika és Anglia támoga­tásában. Nyilván abban bízik, hogy az angolszász nyomás végül mégis belekényszeríti a franciákat az eu­rópai védelmi közösségbe". A lap a továbbiakban megálla­pítja, hogy Adenauer nyilatkozata és stílusa „a német-francia viszony szempontjából egyenesen végzetes lehet", majd így folytatja: „Vájjon nem veszi észre azokat a határokat, amelyek a nemzetközi politikában merevségével szembehelyezked­nek?"- ... A Mendes-France-ra ha­jított fegyver könnyen bumeráng­nak bizonyulhat." A „Neue Züricher Zeitung" úgy véli, hogy „Adenauer fenyegetései rossz vért szülnek... A nehézsé­gek ma nagyobbak, mint valaha. A kilátások romlottak, mivel a német szövetségi kancellár sok francia nemzeti érzését sértette meg és eleve kizárt dolog, hogy a | franciák belemenjenek a német I nemzeti hadsereg felállításába". KÜLFÖLDI HÍREK 12.000 ember vált hajléktalanná árvíz következtében a keletin­diai Bihar-államban és Kelet-Pa­kisztánban. Hatalmas károkról ér­keznek jelentések, különösen Asz­szamból, ahol a heves esőzés súlyos földcsuszamlásokat okozott, ame­lyek elzárták az utakat és a közle­kedési hálózatot. Goában a portugál hatóságok megtorló intézkedései során három hét alatt több mint kétszáz személyt tartóztattak le. Francia-India ha­tóságai fokozott megtorló intézke­déseket alkalmaznak a mahéi fel­szabadító mozgalom részvevői el­len. A mahéi községi tanács tagjai ugyanis egyöntetűen követelték a francia gyarmat egyesítését az In­diai Unióval. * A nemzetközi helyzet enyhítését célzó stockholmi nemzetközi érte­kezlet munkájában részt vett in­diai küldöttség jelenleg Moszkvá­ban tartózkodik. A Ramasvari Nehru vezetése alatt álló küldött­ség a Szovjet Békevédelmi Bizott­ság és a VOKSZ meghívására ér­kezett a Szovjc unióba. • Leprajárvány tört ki Harg szige­tén, ahová az iráni politikai fog­lyokat száműzték. Nyolc leprásbe­teget Busirba szállítottak. Harg szigetén jelenleg nincs orvos, nincs gyógyszer és így a betegség gyor­sán terjed a sziget lakói között. * A francia kormány elhalasztotta Beaumont államtitkár bonni láto­gatását. A londoni rádió szerint a halasztás oka Adenauer pénteki nyilatkozata. Mendes-France elfogadta Eisen­hower washingtoni meghívását. A nyugatnémetországi amerikai megszálló hatóságok szabadon­bocsátották az indsbergi katonai fegyházból Erhard Milch volt náci­tábornagyot, a hitleri légierők egy­kori főfelügyelőjét. Milchet a nürnbergi katonai törvényszék 1946-ban háborús főbűnösként élet­fogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Megkezdődtek az egyiptomi had­sereg gyakorlatai a hadsereg vala­mennyi fegyvernemének részvéte­lével. A hadgyakorlatok — amelye­ket a sajtó „az egyiptomi történe­lem egyik legnagyobb hadgyakor­latának" nevez — egy hón?:pig tar­tanak, s színhelyük a nyugati és a keleti sivatagi ýérségek. • A görög külügyminisztérium szó­vivője bejelentette, hogy július 30­án a jugoszláv Bledben Törökor­szág, Görögország és Jugoszlávia külügyminiszterei aláírják a bal­káni katonai szövetségről szóló szerződést. A szóvivő hozzátette, hogy a katonai szerződés teljes szövege már elkészült. Rádiójelentések közlik, hogy a Rhone völgyében egy személyszál­lítóvonat összeütközött egy teher­vonattal. A romok között eddig 34 holttestet találtak, de még további áldozatokra kell számítani. A men­tési munkálatok folynak. A sebe­sültek számát eddig mintegy 30-ra becsülik. A Szlovák Nemzeti Fel­kelés országos ünnepségei Hétfőn, július 5-én ült össze Prágában a Nemzeti Arcvonal Köz­ponti Akcióbizottsága mellett mű­ködő országos ünnepségeket és akciókat koordináló bizottság. A gyűlésen Václav Kopecký közmű­velődésügyi miniszter, a miniszter­elnök helyettese elnökölt. A gyű­lésen megtárgyalták a Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulójá­val kapcsolatos ünnepségek elő­készületeit. A központi ünnepsé­gek augusztus 28-án és 29-én lesz­nek Bratislavában. A Magyar Területi Szín­ház vendégjátéka Kassán E hó 8-a és 12-e között a Ma­gyar Területi Színház egész mű­vészegyüttese a kassai Nemzeti Színházban vendégszerepel. A ven­dégjáték során Kassa magyar dol­gozóinak alkalmuk nyílik majd megismerkedni hivatásos színé­szeink munkájával, utolsó kassai szereplésük óta tapasztalható nagy művészi fejlődésükkel. Hivatásos színészeink fellépése különösen népi színjátszóink és a színjátszó csoportok rendezői számára lesz igen tanulságos, mert helyes útba­igazítást kapnak a realista szín­játszásról. A MATFSz minden egyes előadása jelentős abból a szempontból is, hogy három da­rabja, Moliére Fösvénye, Szigli­geti Ede Csikósa és Csiky Ger­f.ely Mákvirág című színműve ki­merítően tájékoztatja mind a kö­zönséget, mind pedig népi színját­szóinkat, a színműirodalom leg­nemesebb hagyományairól. Mňač­ko szlovák szerző Hídépítők cí­mű d"rabia pedig a máról beszél közönségünknek, maj életünk pro­blémáit taglalja lebilincselően A Izvesztyija tudósítójának a Csehszlovák Köztársaság külkereskedelmi miniszterével, Richard Dvorákkal folytatott beszélgetése Az Izvesztyija című folyóirat kö­zölte július 6-án tudósítójának a Csehszlovák Köztársaság külkeres­kedelemügyi "miniszterével, Richard Dvorákkal folytatott beszélgetését. Csehszlovákia kereskedelmi kap­csolatairól, főleg a Szovjetunióval, a demokratikus tábor országaival és a kapitalista országokkal 1954­ben folytatott kereskedelmi kap­csolatok jellegzetességeiről Richard Dvoŕák, a Csehszlovák Köztársa­ság külkereskedelemügyi miniszte­r.-j a következőket mondotta: A Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatainknak már megvan a hagyományuk. Ezek a kölcsönös kapcsolatok a kölcsönös segítség alaoelvein nyugszanak és a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok új, magasabb típusát képezik. Éppen ezek az alapelvek jellemzik a Szov­jetunióval folytatott árucserét az 1954. évben. A Szovjetunió ugyan­úgy, mint az előző években, az 1954. évben is jelentős mennyisé­gű élelmiszert és a nehézipar ré­szére nyersanyagot szállít Cseh­szlovákiának. Ezenkívül a Szovjet­unió a fontos gépek és berendezé­sek egész sorát szállítja Csehszlo­vákiába, amelyek feltétlenül szük­ségesek gazdaságunk fejlesztésére. Állandóan bővül a demokratikus tábor többi országaival folytatott cserekereskedelem is. Az 1947—48. évhez viszonyítva Csehszlovákia árucseréje az egyes országokkal kétszeresére, többszörösére, sőt vannak olyan országok, amelyeknél tizenegyszeresére emelkedett. A kölcsönös gazdasági kapcsolatok Csehszlovákia és ezen országok között állandóan bővülnek és szi­lárdulnak. A kapitalista országokkal foly­tatott kereskedelmet ez év első hónapjaiban az jellemzi, hogy kis­sé enyhült az a megkülönböztetés, amelyet az Amerikai Egyesült Ál­lamok uralkodó köreinek paran­csára Csehszlovákiával és a demo­kratikus tábor többi országaival sžemben alkalmaztak az egyes ka­pitalista országok. A kereskedelmi kapcsolatok megteremtése kétség­telenül hozzájárul a nemzetközi helyzet feszültségének bizonyos métékű enyhítéséhez. A kapitalista országokkal folyta­tott csehszlovák kereskedelem 1954 első negyedévében a mult év ugyanezen időszakához viszonyítva 220/o-kal emelkedett. Csehszlovákia a kapitalista világ csaknem ösz­szes országaival kereskedik. A kevésbbé fejlett kereskedelmű országokkal folytatott csehszlovák kereskedelem térfogata 1954 első negyedévében 1953. első negyed­évéhez viszonyítva 47.1o/o-kal emel­kedett. Richard Dvoŕák miniszter a to­vábbiakban azokról az akadályok­ról beszélt, amelyek fékezik a szé­lesebb kereskedelmi kapcsolatok megteremtését a nyugati országok­kai, és befejezésül kiemelte: Cseh­szlovákiának a nyugati országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolata fejlődését az a körülmény akadá­lyozza, hogy ezen országok közül .némelyekben még mostanáig is meg­nyilvánul az az igyekezet, hogy a megkülönböztetés és a hajózási korlátozás politikáját alkalmazzák. Ám az utóbbi évek tapasztalata: azt bizonyítják, hogy ennek a po­litikának nem lehet sikere. Ennek bizonyítékai a gazdasági építés je­lentős sikerei, amelyeket a cseh­szlovák nép az ötéves népgazda­sági terv teljesítésével ért el. A közlekedési grafikon teljesítése minden vasutas ügye A közlekedési zavarok és a vo­natoknak egyes állomásokon való késlekedése visszatükröződik a többi szakaszok munkájában és elég gyak­ran az egész vonal munkájában is. Ezért a vonatközlekedés hibátlan megszervezésének különösen fontos jelentősége van a forgalom pontos­sága és összeegyeztetése biztosítása terén. A vasúti hálózat vonalainak és összes szakaszainak harmonikus összeegyeztetését és pontos teljesít­ményének megszervezését a vonat­forgalom grafikonjával fejezik ki. A vonatforgalom grafikonja a vas­úti alkalmazottak számára vastör­vény, mivel a vasutak egész for­galmi tevékenységének tervét alkot­ja. E grafikon nemcsak annak a kb. 11.000 szerelvénynek az útját álla­pítja meg és egyezteti, amely na­ponta járja köztársaságunkat, ha­nem a mozdonyok, a vasúti kocsik, az állomások, a mozdonyparkok, a műhelyek, a vonalfelügyelöség, a jelző- és hírszolgálat teljesítményét vagyis a vonatforgalom grafi­konjából ered mindazon vasúti gaz. dasági alakulatok munkájának ter­ve, amelyek a vonatforgalomban együttműködnek. Gazdaságunkban nagy lehetősé­gek nyílnak az összes forgalmi esz­közök leggazdaságosabb forgalmára és kihasználására. Gazdaságunk elő­nyei lehetővé teszik, hogy a kocsi­parkot és az összes technikai eszkö­zöket tervszerűen s a lehető legtel­jesebb mértékben kihasználjuk, hogy megvalósítsuk a z állomások egyen, letes, ritmikus munkáját, hogy a kocsikat, a mozdonyok teljesítőké­pességét és a vasútvonalak kapaci­tását a lehető legnagyobb mérték­ben kihasználjuk és ezáltal meg­gyorsítsuk a termékek körforgását. A grafikonnak és a menetrendnek betartása az alapja a közlekedés pontos és harmonikus munkájának. Az utóbbi években a vonatok köz­lekedése a grafikon szerint rosszab­bodott. A vonatok késése nagyobb lett, úgyhogy annak ellenére, hogy az utóbbi időben a grafikon valami­vel jobb eredményt mutat, a sze­mélyvonatok 15 százaléka, a teher­vonatok 30 százaléka még mindig késéssel közlekedik. Csupán április­ban tíz nap alatt a tehervonatok késése 18.902 órát tett ki. A sze­mély- és gyorsvonatok késése má­jusban 170.569 percet tett ki. Ha tekintetbe vesszük, hogy vasutaink naponta körülbelül másfélmillió embert szállítanak, ebből az követ­kezik, hogy a pontatlan közlekedés lakosságunk nagy számát fosztja meg a munka utáni pihenéstől, nem beszélve arról, hogy a vonatok ké­sése mennyire növeli a munkából való elmaradást az üzemekben. A rendszertelen közlekedés első­sorban a termelésben okoz nagy ne­hézségeket. Kohóink számára nem folyik rendesen az ércszállítás, ipari vállalataink, valamint közlekedési és villanyüzemeink részére pedig a tüzelöszállítás, és a forgalom merev­sége kilengéseket okoz a szénfejtés­ben is. A hosszadalmas szállítás kö­vetkeztében az üzemek kénytelenek fölösleges készleteket tartani. A ren­dezetlen közlekedés fékezi a kész­termékek és félkészáruk, főleg a fris s zöldség és burgonya értékesí­tését. A forgalmi zavarok és a vonatok késése nagymértékben megdrágítja a vasúti közlekedést. Csupán ápri­lisban 1,337.913 koronával többet kellett kifizetni bérekben a vasúti munkacsoportokban a késések miatt. A vonatok késése más téren is nö. velí a vasúti forgalom önköltségeit. Június 24-én a vonatok késése kö­vetkeztében a mozdonyparkokba 932 mozdony érkezett 1690 óra késéssel. Ha számításba vesszük, hogy egy mozdonynak óránként 70 kg szén kell a gőz megtartására, ez azt je­lenti, hogy egy nap alatt 118.000 kg szénnel többet fogyasztottak. Igy a vonatok késése és a közle­kedési zavarok folytán nagy veszte­ségek érik népgazdaságunkat. A közlekedési önköltség magasabb, a kocsik forgalma lassúbb, stb. A grafikon nemteljesítésének okai különfélék. Néha a késést a disz- 1 pécser vagy a vonatindító felületes teljesítménye, máskor az állomáson a rossz munkaszervezés, baleset, a vonatok késedelmes összeállítása, a mozdonyok késedelmes beállítása, a mozdonyok üzemzavarai és sok más hiba okozza. A késés elemzéséből folyik, hogy a grafikon megzavará­sának okait túlnyomó részben ma­gukban az emberekben, nagyrészt a munkafegyelem be nem tartásá­1 ban kell keresnünk. Ritka esetek azok, amikor a vonatok késését va. lamilyen objektív ok idézi elő, mint amilyen az állomások, vonalszaka­szok építésének be nem fejezése, elemi csapások, stb. De a- közlekedési grafikon be nem tartásának fő oka a vasutasokban van. Helytelen lenne, ha figyelmen kívül hagynánk azt a tényt, hogy utazó közönségünk is gyakran meg­nehezíti a grafikon betartását fe­gyelmezetlenségével. Főleg a hossza, dalmas felszállás és kiszállás, a vo­natfolyosóknak utazótáskákkal va. ló eltorlaszolása, s nem utolsósor­ban az utasok vigyázatlansága az ami különböző baleseteket idéz elő. A szállítási dolgozóknak sem szabad megnehezíteni a vasúti grafikon teljesítését azzal, hogy visszatartják a vasúti kocsikat, nem tartják be a berakodás és kirakodás határide. jét és így a vasúti kocsikat hosszabb időre kikapcsolják a forgalomból. Májusban például a podbrezovai vasmüvek 460 vasútikocsit, a berou. ni cementgyár 119 vasútikocsit tar­tott vissza. Mindennek nem kellett volna megtörténnie, ha az üzemek igyekeztek volna betartani a be- és kirakodás ritmikus menetét, mégpe­dig éjjel, vasár- és ünnepnapon is. A vonatforgalom grafikonja a vasútak egész tevékenységének ter­ve. Azon felelősségteljes feladatok figyelembevételével dolgozzák ki, amelyeket az állami népgazdasági terv ró a vasútakra. A pártnak és kormánynak a vasúti forgalom szín­vonala emelésére vonatkozó intéz, kedéseiről szóló határozata nagy súlyt fektet a grafikon betartására. A vasutasoknak megvannak az elő­feltételeik ahhoz, hogy a vonatok idejében közlekedjenek. A grafikont teljesítik, ha igyekezetüket, kezde­ményezésüket és tapasztalataikat, valamint a szocialista munkaver­senyt is a vonatok idejében való közlekedésére irányítják, ami egyi­ke azoknak a fontos előfeltételek­nek, melyek nemcsak a vasúti köz­lekedés színvonalának emelését és iparunk, mezőgazdaságunk és ke­reskedelmünk rendes menetét céloz­zák, hanem lakosságunk elégedett­ségét is. Fr. Koumar (A Rudé Právóból.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom