Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-07 / 164. szám, szerda

1954. július 7. (JJSZ0 Egy kézség múltja, jelene és jövője Jelentéktelen helyiségnek látszik a Bratislavától alig 17 kilométerre fekvő Eberhardt nevű falvacska, amely különös nevén és régi kastélyán kívül bizony alig különbözik az ország többi kis községeitől. Pedig mennyi történelem, mennyi évszázados szenvedés elnyomatás fűződik a kis paraszti falvacska egyhangúnak látszó hétköznapi életéhez. A község eredete, — Dicskó József igazgatótanító adatai szerint, majdnem 800 esztendő messzeségébe nyúlik vissza. A mostani kastélyépület helyén ugyanis már az István király uralkodását követé időkben várerődítmény állott, melynek maradványai — a várat körülvevő vizesárok, a felvonóhíd romjai, valamint a Hideghétre vezető több kilométeres alagút beszakadt bejárata — még ma is feltalálhatók. A vár a későbbi harcok alatt elpusztult ugyan, azonban helyén az 1200-as években egy Eberhardt nevű szerzetes kezdeményezésére bencés kolostor épült. Erről az Eberhardtról nevezték el a kolostor körül kialakult települést. Később azután a beesések helyére egy új szerzetes rend, a vörös barátok költöztek. A szegény települők már az előző időkben is sokat szenvedtek, az igazi kutyavilág azonban tulajdonképpen a vörös barátok beköltözésével kezdődött el. A hagyományok szerint ugyanis ezek között az újfajta vendégek között igen sokan voltak olyanok, akik szívesen elkívánták nemcsák a felebarátjuk jószágait, hanem a feleségét is. Sőt a monda szerint egy János barát nevű imposztor olyan túlzásokra ragadtatta magát, hogy végül maga az „úristen" is megsokalta a dolgot és a lókötő János barátra „rászakajtatta" a kolostor hatalmas ércharangját. Az 1860-as években ismét új gazda költözött az évszázados papi épületbe. Az akkori osztrák kancellár, gróf Apponyi György kezébe került az épület, aki azt a ma is fennálló 75 helységes főúri kastéllyá építette át. Ettől kezdve aztán egészen az úri világ bukásáig, az akkori grófok lettek Eberhardt új urai. Ám most vizsgáljuk meg azt is, vájjon napjainkban hogyan és miképpen élnek ezek a dolgos és szorgalmas emberek, akiknek ősei annyi évszázadon keresztül sokat szenvedtek papi és világi uraiktól. Hát bizony, bár a felszabadulás óta óriásit változott ennek a kb. ezer lelket számláló népnek a sorsa, találhatunk itt bajókat még ma is. Bár a nincstelenek, a sok évszázadon keresztül kisemmizették ivadékai végre elérhették annak az eddig csaíc lelkük legmélyén szunnyadó ősi vágynák teljesülését, hogy a saját földjükön, a saját boldogulásukért dolgozhatnak az eberhardti szövetkezetben, mégsem megy minden egészen úgy, ahogy tulajdonképpen kellene. Igaz, az idén már sokkal jobban dolgoztak, mint az elmúlt években. Ez év június 8-án táviratban jelenthették, hogy rendben elvégezték a tavaszi munkákat, a gabonaféléket is százszázalékban keresztsorosan vetették el, az aratási munkára is alaposan felkészültek, a szövetkezeti földeken pedig még nagyitóval sem lehetne egy tenyérnyi parlagon heverő földet találni, mégis nagyon ráf érne az eberhardtiakra, ha egy kissé áttanulmányoznák a X. kongresszus határozatait. Milyen hibák is vannak az eberhardti szövetkezeti gazdálkodásban? Legelsősorban természetesen az, hogy igen nagy a munkaerőhiány. Amikor megalakult a termelőszövetkezet, sokan beadták földjeiket a közösbe, a beadók egy része azonban csapot-papot ,otthagyva, elment a városba ipari munkásnak. De akik nem is hagyták mindjárt faképnél a földet, azok közül is sokan elriasztották gyermekeiket az ősi földmunkától. így aztán napról-napra gyarapodott a szövetkezet földterülete, azonban ezzel párhuzamosan nőttek a hiányok is, mert két kézzel sohase lehet annyit végezni, amennyi hat kéznek is igen sok lenne. A munkaerőhiányból más egyéb hibák is adódtak. A magasabb szakképzettséggel nem bíró, a nagyüzemi gazdálkodáshoz tökéletesen nem értő vezetők a munka helyes megszervezése helyett bizony néha össze-vissza kapkodtak, s mivel a haladó agrotechnikai módszereket elhanyagolták, a felületesen megművelt földből nem tudták kihozni azt a termést, amely a szövetkezet fejlődésének elengedhetetlen feltétele lett volna. A szövetkezet tehát fokról-fokra szegényedett, a jövedelmek csökkentek és olyan állapotok álltak elő, hogy tavaly pl. mindössze 7 koronát fizettek ki egy munkaegységre, s még a gábonarészesedés egy részét, sem kapták meg a szövetkezet tagjai. Az állattenyésztés szintén sokat fejlődött az elmúlt évek állapotához képest. Azonban ha a szövetkezet teljesíteni akarja a kongreszszusi határozatokat, bizony e téren is sokat kell még tenniök. Mert ha a sertésnevelésben teljesítették^ is az előírt tervet és a beadást a tehenek nevelésében és főként a baromfiállomány feltöltésében, bizony még sók tennivalójuk van a szövetkezetieknek. — Jól van, — mondják az eberhardtiak, — nincs a szövetkezetnek megfelelő mennyiségű és minőségű legelője. Aztán tavaly is olyan magokat kaptak, melynek nagy részéből csupán csak gyom kelt ki. Az is igaz, hogy az idén már 29-re szaporították a cementsiló gödröket és nagy gondot fordítottak a másodnövények fokozottabb termesztésére is. Mindez azonban nem elégséges még ahhoz, hogy teljes sikerrel járjon az állatállomány megfelelő színvonalra való emelése. Meg kell valósítaniok, hogy minden állat kor szerint és egyhelyen lévő közös istállóba legyen elszállásolva és fokýp be kell végre vezetni azokat a korszerű állatgondozási módszereket, amelyek nélkül egyetlen nagyüzem sem tudhatja azokat az eredményeket elérni, amelyet a X. pártkongresszus eléjük tűzött. Mindent összevéve mégegyszer hangsúlyoznunk kell, hogy nagyon sokat fejlődött tavaly óta az eberhardti szövetkezet, jól megállja he lyét Bors István, az ez évben megválasztott új elnök, Szalkovics József agronómus. Kovács Gábor zootechnikus, Németh Károly, Be zák István, az 58 éves Bors néni, Fekete Sándor főkertész, a 70 éves Bezák József és a szövetkezet többi dolgozója, — azonban még töb bet várunk az olyan ősök dolgos ivadékaitól, akik nyolc évszázadon keresztül minden bajjal és vesze delemmel szemben is derekasan megtudták állni helyüket. Ám, ha akadna az eberhardtiák között olyan dolgozó, aki elkedvetlenedne a további harcos munkától, annak csak azt üzenjük, látogasson el kicsi faluja új fényben pompázó kastélyába, tekintse ott meg azt a büszke tekintetű boldog gyermekcsoportot, kik mint a szebb jövő máris beteljesedett ígéretei, azért küzdenek, hogy elsajátítva a korszerű agrotechnikai tudományokat, majd a nyomaiba léphessenek atyáiknak és nagyatyáiknak és végleg magukénak vallhassák a mindnyájuknak oly végtelen drága — termőföldet! Neumann János Zúgnak a kombájnok a nánai határban A jánokiak jól felkészültek az aratásra A szepsi járásban már csak napok kérdése, s megkezdik az aratást. A járás területén az idén mintegy 10.000 hektáron kell elvégezni a gabonaneműek aratását. Mindez önfeláldozó munkát, kemény helytállást követel meg a járás szövetkezetitagjaitól, az állami gazdaságok dolgozóitól, és az egyénileg gazdálkodó parasztoktól. Bár a gépállomás az idén jól felkészült az aratási munkákra, a gyakori esőzések, a nagy viharok, erősen csökkenteni fogják a gépállomás szerepét az aratási munkálatokban, mert a gabona nagyrésze meg van dőlve, úgyhogy nagyon sok kézikaszára lesz szükség. A termés szép. A jó termést pedig nem szabad kárba veszni hagyni. Ezért már most mindent el kell követni, hogy a járás területén biztosítsák a termés idejében való betakarítását. A gyakori esőzések okozta ne • hézségek főként ott mutatkoznak, ahol dús a gabona, mint például a jászói szövetkezetben. Novák elvtárs, a szövetkezet elnöke úgy I>.••••"9 A csehszlovákiai magyar népművészeti együttes (ének, zene. tánc)'

1 szerdán, július 7-én 20 órai kezdettel fellép a kassai szabadtéri színpadon. Kedvezőtlen időjárás esetén a Slovan szálló nagytermében tartják meg a fellépést. Jegyelővétel a Turista nemzeti vállalatnál és a Csemadok kerületi titkárságán, Lenin-utca. mondotta, hogy a jászóiak nem emlékeznek ilyen szép termésre, mint amilyen az idén van. Csupán abból a szempontból van nehézségük, hogy a gabona csaknem mind meg van dőlve, így hát a gépierő segítségét csak nagyon kis mértékben vehetik igénybe. A jászóiak azonban úgy segítenek magukon, hogy minden erőt mozgósítanak a kéziaratásra, hogy a gazdag termést mihamarabb betakaríthassák. Ennél valamivel kedvezőbb a helyzet a jánoki szövetkezetben, amely a járás egyik legjobb szövetkezete. A szövetkezetben különösen a hármas számú munkacsoport dolgozik jól. A csoport vezetője Damik Pál, aki ebben az évben minden munkát idejében és rendesen elvégeztetett csoportja tagjaival. Nem véletlenül került nevük a dicsérettáblára. Elsők voltak a vetésben, elsők a növényápolásban és a takarmánybegyüjtésben. Azonban nem mondhatjuk ezt az egyes számú munkacsoportról, melynek vezetője Molnár László. Ők hátulról tartják már régóta az elsőséget. A jánoki szövetkezet tagjainak sem okoz kisebb gondot az aratási munkára való jó felkészülés, mint a járás bármelyik szövetkezetének. A nagy eső itt is alaposan megdöntötte a gabonát, de talán mégsem annyira, mint a jászói szövetkezetben. Az aratási munkálatokra szorgalmasan készülődnek a jánokiak. A gépek rendes munkájáért és jó kihasználásáért Szemetka Jánost tették felelőssé. A kombájnnal való aratásra a vasút melletti dűlőt jelölték ki. A szükséges embereket is beosztották a kombájn mellé. A dőlt gabonát kézzel aratják. Ezt is megszervezték, mikor látták, hogy ennek szüksége mutatkozik. A gabonaraktárak mielőbbi rendbehozataláért Molnánsky János felelős. Az aratást ünnepélyes keretek között kezdik majd meg a jánokiak. E két község szövetkezeti tagjainak jó példáját követniök kell a járás többi szövetkezeti tagjainak is. Ugyanakkor az egyénileg gazdálkodó parasztok is tegyenek meg mindent az idei gabonatermés gyors és jó betakarítása érdekében. Farkas Kálmán. Ameddig csak a szem ellát, mindenütt érett gabona hullámzik. Az aranysárga gabonatáblákon túl a Garam hullámai csillognak, majd távolabb az esztergomi vár alatt a Duna hömpölyög. A nánai állami gazdaság ezen a síkságon terül el. A Duna partjáról az esztergomi vár látható, > ahol csak nemrégen lett úrrá a dolgozó nép. Azelőtt Mindszenthy, az esztergomi hercegprímás lakhelye volt, aki innen parancsolgatott a tíz- és tízezer hektáron dolgozó munkásoknak. Aratáskor hajnaltól szürkületig robotoltak itt az emberek. A kizsákmányoló eltűnése után kombájnok, mezőgazdasági gépek könynyítik meg a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Gálik László nem győzi eléggé csodálni a kombájnokat, melyek egyszerre aratnak, csépelnek és a szalmát is boglyákba rakják. A kombájnos aratást Karván és Nánán a dohány első termésének betakarítása előzte meg. A homokban jó termést értek el. Már megkezdték a második termés leszedését is. A termésre nagyon büszke Sábel elvtárs, a gazdaság igazgatója, Szabó elvtárs, Kostial, az agronómus és Hedovarsky gazdasági igazgató. Több mint háromezer hektáron vár a gabona az aratásra és a cséplésre. Ezenkívül még a szőlőskerteket, a kukoricával, dohánnyal, cukorrépával és takarmányfélékkel bevetett területeket is gondozni kell. Közben nem feledkezhetnek meg a tehenekről, sertésekről és egyéb gazdasági állatokról sem. Az aratást, cséplést, tarlóhántást és a másodnövények vetését 25 nap alatt akarják elvégezni. Azelőtt több mint 1500 férfi aratott reggeltől estig, több mint egy hónapon át, hogy a termést betakaríthassák. Nincs már gyom a felsőszeli szövetkezet kapásnövényeiben Az idén az első napon már 10 k mbájn kezdte meg az aratást. Ha 40 kombájnunk volna, akkor is lenne mit aratni és csépelni — mondja Tóth József kombájnos. Erre Szukupcsák, a segédkombájnos is bólint. Mindketten versenyben állnak a többi kombájnossal. Megfogadták, hogy hektáronként 2 literrel csökkentik az üzemanyagszükségletet és hogy az aratási tervet túlteljesítik. Az első nyolc óra alatt 132 mázsa őszi árpát arattak le. Ha ezt a gabonamennyiséget Csizmár gépész munkacsoportjának segítségével, Ja_ kus elvtárs vezetésével kitisztítják, legalább 30 mázsás hektárhozamot érnek el. Őröm nézni a kombájnokat, ahogy egymásután nyelik el a gabonaföldek termését, s a kicsépelt szalmát 20—30 kg-os boglyákba rakják. Az így összegyűjtött szalma megszárad. A gabonát az oroszkai cukorgyárból kikölcsönzött cséplőgépekkel tisztítják, majd a gabonaraktárakba viszik. Kevés ember dolgozik a földeken, de mindenki pontosan a terv. és időbeosztás szerint. Jól működnek a kombájnok. Á gazdasági vezetők és gépészek gondjukba vettek minden egyes kombájnt. Diszpécseri szolgálat is van a helyszínen. Azonnal jelzik az esetleges zavarokat, hogy ezeket azonnal megszüntethessék. Az állami gazdaságban naponta jönnek össze tanácskozásra. Itt megvitatják a gabona-, tej. és húsbeadási feladatokat és azok teljesítési módját. Gálik László munkacsoportjával átvizsgálja a szalmakévéket, nem maradt-e bennük mag. Megnyugodva állapítja meg, hogy sehol sem maradt gabonaszem a szalma közt, s megjegyzi: — Jó az ilyen villámaratás. Milkó Jakab, Bratislava, A felsőszeli szövetkezet dolgozói június 26-ig az összes küpásnövények kapálását befejezték. A kapálással egyidejűleg elvégezték a bükköny betakarítását is. Ennek helyé, re rövid tenyészidejű kukoricát ve. tettek takarmánynak. Június 30-ig kiszedtek három vagon korai burgo nyát. Helyébe szintén másodnövényt vetnek. Betakarítottak 40 vagon takarmányherét. Ez a téli tartaléktakarmány az állatállomány részére. Az aratásra alaposan felkészültek a szövetkezet tagjai. ! Kombájnos aratás a kassai kerületben Á mezőgazdaság nagyüzemi szövetkezete formájának legjobb propagátora a kombájnok munkája az aratásnál. A gyakorlat bebizonyította, hogy a kombájn használatával lényegesen csökkennek az aratással járó költségek, s csökken a magvaszteség. Évről tvre nagyobbak azok a területek, melyeken kombájnok aratnak. Három évvel ezelőtt a kassai kerületben csak 114 hektáron négy kombájn aratott. Az idén 40 kombájn arat 7100 hektáron. Ez azt jelenti, hogy a kassai kerületben a szövetkezetek 228.000 munkaórát takarítalak meg, és 7.620 métermázsával kevesebb a magveszteség, mint pl. az önkötözőgépek használatánál. A kombájnosok és a szövetkezeti tagok tudatában vannak a kombájnok jelentőségének az idei aratásban. A kombájnosok aktíváján a kassai kerület gép- és traktorállomásainak kombájnosai versenyre hívták ki egymást. így Sztupák szepsi kombájnos versenyre hívta ki Gengel kombájnost Késmárkról: napi teljesítményüket 3 százalékkal emelik, s csökkentik az üzemanyag-fogyasztást egy százalékkal. A királyhelmeci kombájnosok kollektívája elfogadta a szepsiek versenykihívását, mely szerint napi teljesítményüket hat százalékkal túlteljesítik. A kombájnosok' számos kötelezettségvállalásának, s az alapos technika és szervezési felkészültségnek meg is lesz a kívánt eredménye: kombájnosaink jóval túlteljesítik a tervbe vett feladatokat. Segítsünk az EFSz-ek nek Á tornaijai járási begyűjtési üzem dolgozói megértve kormányunk és pártunk határozatait az EFSz-ek megsegítéséről, ez év június 30-án és július 1-én kihasználva a rendkívül jó napos időt, segítettek Szárnya községben a cukorrépa kapálásában. Üzemünk 30 dolgozója két' napon át iparkodott a répát megszabadítani a sok gyomtól, ami a nedves időjárás következtében nagyon elszaporodott. Ebben a munkában Drótos József elvtárs járt élen. Az akciót az üzem munkássága, a soffőrök szervezték meg. A közeljövőben a hivatalnoki karból szerveznek újabb kétnapos brigádot az EFSz kisegítésére. Hivatalnokaink közül három állandó összeköttetésben áll három szövetkezettel, ahol könyvelési munkálatokban segítenek nekik. A vágásra szánt állatok felvásárlásának helyéről és idejéről minden egyes HNB-ot és EFSz-et kiértesítenek, hogy dolgozóink hússal való ellátását fedezni tudják. A termény begyűjtését is iparkodnak úgy megszervezni, hogy az EFSz-ek minél gyorsabban eleget tudjanak tenni büadási kötelezettségüknek. Tamás László Közös aratás és cséplés Besén Ä nagykaposi járásban lévő Bese kis- és középparasztjai, a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés jelentős növelésére hozott irányelvei jegyében, az idén közösen aratnak és csépelnek. Az előre kidolgozott aratási terv alapján, július 8-tól 20-ig 211 hektárt aratnak le. A learatott földterületet éjjeli műszakokban felszántják. Ezt a munkát a nagykaposi traktorállomás hat traktorosa végzi el. A beseiek hat munkacsoportot alakítottak, amelyeknek pontosan kiosztották a feladatokat, hogy melyik csoport miklor, milyen munkát végez. I így például Szabó Bertalan hatos számú csoportja július 8-tól 13-ig 14 hektárt arat le. A termést úgy rakják kazlakba, hogy két doigozó paraszt egyszerre csépelhessen anélkül, hogy a cséplőgépet vontatni kellene. Ilymódon kihasználják a gépi segítséget. Az előzőleg kidolgozott terv alapján a helybeli agronómusnak az lesz a feladata, hogy az aratás idején törődjön azzal, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség és a másodnövényeket helyesen vessék el. Valamint a tarlóhántást is idejében elvégezzék. A kis- és középparasztok 15 hektár másodnövényt vetnek. A