Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-04 / 162. szám, vasárnap

1954. július 4. iii szo 7 r r NÉPHADSEREGÜNK - A BEKE ORE veneny A fiatal lányok szorgalmasan ké szuődnek a duklai honvédelmi verse nyre. Az eperjesi kerületben, nem messze a csehszlovák-lengyel határtól, lengyel területen fekszik Dukla község. Ebből a községből a duklai hágón át vezet országunkba az az út, amelyen 10 esztendővel ezelőtt a dicső Szovjet Hadsereggel együtt hazánk felszabadítására sietett az első csehszlovák hadtest. A német fasiszta hadvezetőség tisztában volt azzal, hogy számára milyen nagy hátrányt jelentene Csehszlovákia felszabadítása. Ezzel elvágnák a balkánállamokban lévő német hadtestek visszavonulási útját, s elvesztenék azt az utolsó reményüket is, hogy a győzelmes Szovjet Hadsereget feltartóztassák Németország határán. Ezért a duklai szorost sűrű aknamezővel borították el és a magas sziklafalak, valamint hasadékok minden részét erős, erődítménnyé építették ki. Terveik azonban homokvárra épültek. Nem számoltak azzal a határtalan hazaszeretettel és a győzelembe vetett erős hittel, amely a Szovjet Hadsereg és az első csehszlovák hadtest hős katonáit fűtötte, akik mint már annyiszor, a duklai hágónál is győztek. E győzelmes csata emlékére rendezik meg hazánkban évenként a duklai honvédelmi versenyt. • Ebben az évben a Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulóján még nagyobb jelentőséget nyer a duklai honvédelmi verseny, amely mint országos verseny a duklai hágóban fog lezajlani augusztus 28-án és 29-én. Ifjúsági szervezeteink az előkészületeket már május l-e óta végzik a Hadsereggel Együttműködők Szövetségével, valamint a sportszervezetekkel. A verseny helyi fordulóit május 1-től, a járási fordulókat pedig június 15-től augusztus l-ig kell megrendezni. A kerületi fordulókat augusztus 15-ig kell megtartani. s Ezek a versenyék minden egészséges és tetterős csehszlovák állampolgárnak módot nyújtanak arra, hogy harci készségét kipróbálja. A honvédelmi jelentőséggel bíró verseny nagyon sok sportágat foglal magában. Ilyenek: a céllövészet, a kerékpárverseny, az úszás, a vízen r való átgázolás stb. A verseny két ' részből, az egyének és az őrsök versenyéből áll. A duklai honvédelmi verseny egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az ifjúság és a felnőttek körében. A verseny részvevői emlékül diplomát kapnak. Ezzel igazolják részvételüket az 1954. évi versenyben. A duklai honvédelmi versenyek szervezésében a helyi fordulókban eddig a bratislavai kerület vezet. A helyi fordulókban e kerületben eddig harmincháromezren vettek részt a versenyben. Fiúk és lányok, felnőtt férfiak és asszonyok egyaránt részt vesznek a versenyen, hogy megmutassák népi demokráciánk ellenségeinek: igenis, van itt olyan legyőzhetetlen erő, amely kész megvédeni hazánkat és szabadságunkat, amit oly drágán váltottak meg hős katonáink szovjet bajtársaikkal együtt, életüket áldozva a duklai szorosban vívott hősi harcban. Községeink lakóinak, akik ezelőtt csak a nehéz robotot ismerték, ma már minden lehetőségük megvan arra, hogy sportoljanak és sportversenyeken vegyenek részt. A bratislavai kerület járásaiban az eddigi eredmények azt mutatják, hogy dolgozóink élnek ezzel a lehetőséggel. A versenynek Galántán 548, Nagymegyeren 450, Somorján 548, a dunaszerdahelyi járásban 560 részvevője volt eddig. Az iparositott vidékeken nagyobb a részvétel. Trencsénbeh 2200, Nagyszombatban 2100 és Bratislavában 13.950 a részvevők száma. Ifjúságunk a Hadsereggel Együttműködők Szövetségében megtalálja mindazt, amihez idáig nem jutott hozzá. Olyan sportágakban vesznek részt, amelyek azelőtt csak a kiváltságos osztály részére voltak hozzáférhetők, mint a lovaglás, repülés, modellezőkiképzés, vívás, csónakázás, rádió és telefonok szerelése és használata stb. * A Hadsereggel Együttműködők Szövetségének fő célja, hogy a többi tömegszervezetekkel karöltve biztosítsa hazánk védelmének megerősítését, mégpedig oly módon, hogy rlősegiti a különféle sportágak fejlődését, valamint a honvédelmi kiképzést azok részére, akik ebben tökéletesíteni akarják magukat. Lassan köztudomásúvá lesz, hogy sok példás katona éppen a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének köszönheti azt, hogy a hadseregben derekasan megállja a helyét. Azok a katonák, akik nem vesznek részt az előzetes kiképzésen, sokkal nehezebben tudják teljesíteni a katonai szolgálat sokszor elég nehéz feltételeit. Sok olyan kiszolgált katona van ma már, aki örömmel gondol vissza azokra a~ évekre, amelyeket a Hadsereggel Együttműködők Szövetségében töltött el. Sokan vannak olyanok is, akik a katonaságtól visszatérve oktatóként működnek a Hadsereggel Együttműködők Szövetségében. A nagymegyeri járásban a patasi helyi szervezetben szívesen hallgatják a fiúk és lányok Bratalos elvtárs és László Imre elvtárs szavait az oktatáson. Büszkék arra, hogy Bratalos elvtársat, a Hadsereggel Együttműködők Szövetségi tagját a helyi nemzeti bizottság tagjává választották. Szombaton délután és vasárnap délelőtt messzire hangzik a vidám énekszó. A falu fiatalsága menetelt énekszóval, örömtől sugárzó arccal a gyakorlótérre, hogy alaposan felkészüljenek a Duklai Honvédelmi verseny egyes számaira. Különösen nagy az öröm akkor, ha a szervezet volt tagjai közül szabadságot kap valaki, aki arról beszél nekik, hogy ma öröm szolgálni a népi demokratikus hadseregben. MORAVITZ LÁSZLÓ A kommunisták támasza Néhány nappal ezelőtt az egyik pártszervezet taggyűlése a kommunisták kötelességévé tette, hogy az alakulat tagjaival ismertessék meg a X. kongresszus anyagát. Noha a részszervezet tagjainak feladata könnyebb, mert elnökük Karafiát tizedes vezetésével a kongresszus idejében megbeszélték a katonákkal az egyes beszámolók tartalmát, teljes felelősségérzettel kezdték meg a taggyűlés 'határozatainak teljesítését. Karafiát elvtárs gs a pártbizottság többi tagjai elhatározták, hogy mindenekelőtt maguk is újra áttanulmányozzák a kongresszus anyagát, főleg Novotný, Široký és čepička elvtársak beszámolóit és beszélgetéseket rendeznek róluk. A kiképzés közti szünetek alkalmával vagy szabadidejükben beszélgetni fognak az említett beszámolókról a katonákkal. E tevékenységükben a CsISz alakulatszervezete is aktívan segítségükre lesz. Az üteg ifjúsági szervezetének tagjai már a múltban is megállták a helyüket, _ mint a pártszervezet áldozatkész segítőtársai és bizottsági gyűlésükön két főfeladatot tűztek ki a legközelebbi időre. Gondoskodnak arról, hogy az alakulatnak minden egyes tagja tisztában legyén a pártunk X. kongresszusán elfogadott irányelvek riagy jelentőségével .és ezt a tényt felhasználják a nyári éleslövészet eredményeinek biztosítására. A CsISz-tagok teljesítik ezeket a feladatokat. A CsISz alakulatcsoportjának kezdeményezésére nemrégen beszélgetést rendeztek dr. A. čepička hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter kongresszusi beszámolójáról. A beszélgetést Marinič katona, a CsISz alakulatcsopórtjának elnöke irányította. Jól előkészítette bevezető beszámolóját és így szavai nagy érdeklődést keltettek a katonákban és élénk vitára alltak ösztönzést. Marinié elvtárs a beszélgetés alkalmával hallgatóinak figyelmét egy dologra irányította. Idézte a nemzetvédelmi miniszter elvtárs szavait, hogy „a nehézipar nemcsak a mezőgazdaság és az ipar számára gyárt gépeket és berendezéseket, hanem új, pompás fegyverzetet és haditechnikát is termel.'

3 A katonák felfigyeltek e szavakra. Hisz éppen most tanulnak meg bánni ezekkel a fegyverekkel. Nem könyT\yű dolog, de elszánták magukat, hogy minél előbb megbirkóznak feladatukkal. Erről akkor győződnénk meg legjobban, ha felkeresnénk az alakulatot. A kiképző terepen szünet közben és szabadidőben is a katonák gondosan tanulják a' rájuk bízott fegyverek technikai kezelését. Nézzük csak például Rózsival tizedes példás katonát. Milyen lelküsmeretesen készül a foglalkozásra. Nemrégen egy tájékozodó műszerrel kellett végeznie gyakorlatot. Mindenki tudja, hogy ez a feladat nem a legkönnyebb. Kezdeti sikertelenség nem vette el a kitartó katona kedvét. Újra kezdte és további erőfeszítés után jól teljesítette feladatát. Nemcsak Rózsival tizedes mutat ilyen jó példát. Az alakulat többi tagjainak is ilyen nehézségeket kell leküzdeniök, azonban senki sem panaszkodik. Mindnyájan buzgón törekednek a technika legjobb megismerésére; fegyverük mesterévé akarnak válni. A kommunisták és a CsISz-tagok széleskörű agitációs munkája hatékonyan emeli az alakulat tagjainak erkölcsi színvonalát. Már a kongresszus előkészülete idején és utána is jelentős javulást értek el az agitációs munkában, amit főleg annak köszönhetnek, hogy az elvtársak tettrekészen reagáltak arra, amiről a katonák körében szó esett és ami lekötötte érdeklődésüket. A szünetben a katonák pl. arról beszélgettek, hogy mi golyóscsapágyakat is gyártunk. A CsISz-tagok ezt felhasználták arra, hogy a katonákkal elbeszélgessenek arról: nemcsak golyóscsapágyakat gyártunk, hanem népünk sokkal -bonyolultabb gépek gyártását is elsajátította és sokkal bonyolultabb gépeket tud gyártani, mint a kapitalista Csehszlovákia. A CsISz-tagok személyes agitációs munkája más téren is eredményes volt. A katonák kifejezték ama vágyukat, hogy az ifjúsági szervezet tagjaivá szeretnének lenni. Tandler elvtárs és más katonák nemrégen beadták jelentkezési ívüket. Ilymódon az alakulat CsISz-tagjainak száma már meghaladta a 70 százalékot. A CsISz aktivistái agitációs munkájukban gazdaságunk ama fontos ágáról amelyre a X. kongresszus nagy gondot fordított — a mezőgazdaságról sem feledkeznek meg. Az alakulatnak van néhány tagja, akik katonai szolgálatuk megkezdése előtt a mezőgazdaságban dolgoztak. Az alakulat csoportbizottsága elhatározta, hogy különös gondot fordít rájuk, beszélgetni fog velük a mezőgazdasági termelés legközelebbi 2—3 éven belül való lényeges növelésére vonatkozó irányelvekről. Navrátil Csföz-tag, ifjú traktoros is tevékenyen bekapcsolódott a munkába. Tevékenységében Rózsival tizedesnek, a CsISz aktivistájának segítségére fog támaszkodni, aki beszélgetést készít elő mezőgazdasági kérdésekről. Konkrét példákon megmutatja az elvtársaknak, milyen jelentősége lesz a X. kongresszuson kitűzött irányelvek érvényesítésének. A kongresszus anyagával azonban még nem ér véget az agitációs munka. Novotný elvtárs beszámolójának más részeiről is beszélgetéseket tartanak a közeljövőben. Az alakulatban hasonló beszélgetéseket készítenek elő Široký elvtárs beszámolójáról és a többj kongresszusi anyagról. Stanislav Šusta. Szereti a bányászmunkát Amikor Valdemar Káša 1952-ben bevonult a hadseregbe, már öt éve dolgozott a bányában, amely munkára még 1947-ben szánta el magát. Eredeti foglalkozása pincér volt, de még bele sem melegedett a munkába, amikor a bányába ment dolgozni. Mire letelt a bányamunkára felajánlott munkaideje, behívót kapott a néphadseregbe. Olyan egységhez került, amely segíti a bányászok munkáját, s így katona-bányásszá lett. Sokszor gondolt a civiléletre, s arra, hogy mihez kezd majd, ha a szolgálata letelik. Pincér már nem akart lenni. Szerinte ez amolyan női munka. De hová megy majd? Egyelőre még nem határozott. Gondolatban sokszor felidézte a Karvin melletti dolná-suhai Duklabánya dolgozóit. Ő az 1026 D-munkaszakaszon dolgozott. A katonaságra szívesen fog visszaemlékezni, bár hányszor kellett nehéz akadályokkal megküzdeniük, amelyeket a természeti vagy a technikai zavarok okoztak. Valdemar Kiša most a karvini Május 1-bányában dolgozik. Itt is sok akadályt győzött már le, de a harc nem volt hiábavaló. Kišára és társaira mély benyomást tett az itteni élet, s bizony nem egyszer összeszorult a szívük, ha az elválásra gondoltak. Ez a gondolat állandóan nyugtalanította Kišát. Szeretne továbbra is a bányában maradni, meg nem is. Talán mégis talál munkát a felszínen, esetleg az építkezéseknél, vagy pedig valamelyik üzemben a gépek mellett. De a barátoktól, a feketefnlu szénfolyosóktól, a hunyorgó bányászlámpáktól való elválás mégis nehéz. Egy alkalommal az egységnél a bányába való munkaerőtoborzásról volt szó. Olyan munkaerőkről, akik már tartósan ottmaradnak. Végül is elhatározta, hogy nem hagyja el a bányászmunkát és aláírta a szerződést, hogy továbbra is a bányában marad. — A Dukla-bányába szeretnék visszatérni és meg akarok nősülni. Remélem, hogy szép lakást is kapok és boldogok leszünk, — mondja Kiša elvtárs jövő tervével kapcsolatban. Ha megkérdezzük, hogy miért jelentkezett a bányamunkára, ezt válaszolja: — Megértettem, hogy valakinek a bányában is kell dolgoznia, s miért ne legyek az éppen én. A bányászmunkát szeretem, tetszik nekem, s a bányászok ma mindenütt előnyben részesülnek, akár családi házakról, akár üdülésről, vagy gyógykezelésről van szó. Valdemar elvtárs ma már a CsISz Központi Bizottságának jelvényét és a bányász-érdemrendet viseli. Bizony büszke is erre a jelvényre, de van is miért, — hiszen bányász! Páleník Miklós, őrvezető. Hogyan sajátítottam el a szolgálati nyelvet Azok közé a magyar nyelvű csehszlovák állampolgárok közé tartozom, akik a bevonulás előtt nagyon keveset, vagypedig semmit sem értettek szlovákul. Bevonulásom után a legnagyobb nehézségeim abból származtak, hogy nem értettem meg az előadásokat. Ez nagyon kellemetlen volt számomra és ezért egy pártgyülésen kötelezettséget vállaltam, hogy mindennap -egy félórát fordítok a szlovák nyelv tanulására. Az első hónapban nem nagy eredményt értem el, mivel tizennyolcan voltunk egy szakaszban magyar anyanyelvűek és legtöbbször magyarul beszéltünk, mert a többiek sem tudtak szlovákul. Az alapkiképzés után, amikor széthelyeztek bennünket, egyedül maradtam szakaszunkban, mint magyar anyanyelvű. Becsületesen tovább folytattam a szlovák nyelv tanulását, s mivel nem volt szlovák szótáram, úgy segítettem magamon, hogy mindennap leírtam öt ismeretlen szót. Ezeket megmagyaráztattam magamnak szlovák bajtársaimmal. így mindennap öt szóval gya. rapodott szlovák nyelvtudásom, örültem, mikor szlovák bajtársaim fáradságot nem ismerve igyekeztek megértetni velem az ismeretlen szó jelentését. Nagy nehészégben voltak a tanulásban, de mondhatom, hogy igyekezetem nem volt hiábavaló. Meg kell még említenem, hogy a helyes kiejtést úgy is igyekeztem elsajátítani, hogy hangosan olvastam. Ez a módszer bizonyult a legjobbnak. Nyolchónapi tanulásom eredménye, hogy ntmesak jól beszélek, hanem írok és olvasok is szlovákul. Sza. kaszparanesnokom és bajtársaim legnagyobb elismerésére és a magam legnagyobb örömére nemcsak magyar, hanem szlovák nyelven ia megjelennek cikkeim a faliújságon. Majerszky Márton, közkatona