Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-14 / 144. szám, hétfő

8 «II SZ 0 1954. június '17. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa Karel Jiráček elvtárs (prágai kerület) a művészek eszmei nevelésének kérdéseivel foglalkozott vitafelszólalásában. Vladimír Pančír elvtárs (libereci kerület) bírálta a földművelésügyi és begyűjtésügyi minisztériumok munkáját, különösen a ter­melésben felmerülő hiányosságokat és rá­mutatott arra, hogy a járási nemzeti bizott­ságok gyönge szakmai segítséget nyújtanak • szövetkezeteknek. Midőn az elnök bejelentette a további szónoknak, Jacques Duclosnak, a Francia Kommunista Párt küldöttsége vezetőjének nevét, a küldöttek felállnak és viharosan üdvözlik a francia népet és kommunista pártját. -Legyenek biztosak afelől, hogy a francia ^Tép a nemzeteknek a nemzeti füg­getlenségért, a békéért és a szocializmusért vívott nagy harcéban feladatainak magasla­tán fog állni!" — mondotta Jacques Duclos üdvözlőbeszédében, melyet gyakran félbe­szakított a taps és a lelkes éljenzés: „Éljen a francia nép, éljen a Francia Kommunista Párt, éljen a béke!" A Magyar Dolgozók Pártja, a magyar munkásosztály és dolgozó nép nevében Apró Antal elvtárs üdvözölte Csehszlovákia Kom­munista Pártját. A küldöttek hosszantartó tapssal és „Éljen a népi Magyarország!" fel­kiáltással fogadták felszólalását. Rövid szünet után Ján Marko elvtárs (besztercebányai kerület) kapott szót, aki felszólalásában Szlovákia iparosításának sikereiről és további feladatairól beszélt. A további felszólalók Stanislav Drábek elvtárs (olomouci kerület) a píerovi vasúti gócpont pártmunkájával és a vasutasok fel­adataival foglalkozott a vasúti forgalom megjavítását célzó intézkedésekről szóló párt- és kormányhatározat teljesítésében. A kongresszus nagy figyelemmel hallgat­ta meg Alexej čepička elvtárs felszólalá­sát, aki a néphadsereg építésének nagy si­kereiről beszélt. Azok a meggyőző tények, melyeket čepička elvtárs hadseregünk harc­képességéről említett, lelkes éljenzést vál­tottak ki a küldöttek körében, akik éltet­ték hadseregünket és a Szovjet Hadsereget. A további vitában Oldrich Pánek elvtárs (ostravai kerület) a karvini bányászok mun­kájáról beszélt. Birálóan foglalkozott a szén­fejtés növekedését gátló akadályokkal. A további felszólaló Miloslav Vecker elv­társ, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség munkájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a párt politikájának eredményei országunk ifjú nemzedékének életében is szemmellát­hatóan és jótékonyan megnyilvánulnak. Čerešník elvtárs (nyitrai kerület) felszó­lalásában a pártmunka kérdéseivel foglal­kozott. Václav Kopecký elvtárs felszólalásában a kulturális kérdésekről beszélt, örömteljes számadatokat említett, amelyek a kultúra eddig ismeretlen méretű felvirágzását bizo­nyítják a népi demokratikus köztársaság­ban. Ezután figyelmet szentelt a művészi alkotás egyes szakaszain tevékenykedő mű­vészeink ama törekvésének, amely a szo­cialista realizmus módszerének elsajátításá­ra irányul. Felszólalása befejező részében 1 J hangsúlyozta: kultúrmunkásaink kötelessé­ge, hogy értékes és eszmeileg nívós műve­ket adjanak népünknek. A kongresszus ülése második napjának befejező része ismét hatalmasan manifesz­tálta prolettárnemzetköziséget és a nemze­tek barátságét. A testvéri kommunista és munkáspártok további képviselői üdvözlik Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kon­gresszusát A küldöttek a román nép és pártja forró üdvözlésével fogadják Gheorge Apostol elvtársat a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát és tapssal kísé­rik üdvözlőbeszédét. Encso Sztaikov elvfársnak, Bulgária Kom­munista Pártja Politikai Bizottsága tagjának felszólalása manifesztálta Csehszlovákia és Bulgária népének szilárd barátságát. A küldöttek lelkes helyesléssel kísérik Bedri Spahiu elvtársnak, az Albán Munka­párt Központi Bizottsága tagjának beszé­dét. Az elnök ezután felolvassa a Koreai Mun­kapárt és Japán Kommunista Pártja üd­vözlőtáviratait. A küldöttek épúgy, mint a testvér kommunista és munkáspártok képviselőinek előbbi üdvözlőbeszédei alkal­mával, felállással üdvözlik a hős népet és drága pártját. Harcos üdvözletüket küldik a japán népnek a békéért és a demokráciá­ért vívott harcában. Végetér a kongresszus tárgyalásának nagyjelentőségű napja. A Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának a CsKP X. kogresz­szusához és Csehszlovákia népéhez intézett testvéri üdvözlete mindenkire mély hatást gyakarol, nagy lelkesedéssel tölt el minden, kit új sikerek eléréséért az új, szocialista Csehszlovákia építésében. Vasárnap délelőtt 9 órától a prágai Ipar­palotában folytatták Csehszlovákia Kommu­nista Pártja X. kongresszusának tanácsko­zásait. Az egybegyűlt küldöttek viharos tapssal üdvözölték a X. pártkongresszus elnöksé­gét és a külföldi küldöttségeket és lelke­sen éltették Csehszlovákia Kommunista Pártját. A vasárnapi tanácskozásokat Alexej če­pička elvtárs nyitotta meg és bejelentette, hogy folytatják a vitát. Az első felszólaló, Karol Savel elvtárs (žilinai kerület) arról beszélt, hogyan ala­kítja át a szlovák nép a párt és a kormány, vezetésével, a cseh munkásosztály segítsé­gével a žilinai kerület képét, hogyan épül­nek e kerületben az ipari üzemek és vízierő­művek. Hangsúlyozta, hogy tovább kell fej­leszteni a dolgozó nép — az új élet alkotója kezdeményezését. Ignác Rendek elvtárs (eperjesi kerület) felszólalásában hangsúlyozta, mily értékes támogatást nyújt a Központi Bizottság az eperjesi kerületnek az egykori kerületi párt­vezetőség kártevő munkája következmé­nyeinek kiküszöbölésében. A kerületi szer­vezet megszilárdult, megjavult a pártmun­ka és fokozódik a kerületi szervezet cse­lekvőképessége. Rendek elvtárs felszólalá­sában bírálta egyes gazdasági szervek állás­foglalását, amelyek semmibe veszik az eper­jesi kerület szükségleteit és befejezésül konkrét javaslatokat tett a fogyatékossá­gok kiküszöbölésére. A további vita sorári Vladimír Bauer elvtárs (Usti nad Labem) élesen bírálta a kulturális vonalon és a kulturális ügyek y minisztériumának munkájában tapasztalha­tó hiányokat. Nevezetesen rámutatott a szín­házak munkájában előforduló hiányokra és a kulturális dolgozók egyenlőtlen díjazá­sára. Ezen a téren is következetesen kell érvényesíteni a munka minősége szerinti díjazás elvét. A kongresszus ezután áttért a napirend harmadik pontjának, a népgazdaság fejlesz­tése 1955. évi tervének kidolgozására vo­natkozó irányelveknek, valamint a mező­gazdasági termelésnek a legközelebbi két és három év alatt való lényeges fejlesztésé­re vonatkozó rövidlejáratú tervnek a meg­vitatására. A küldöttek lelkes tapsa köze­pette Viliam Široký elvtárs emelkedett szó­lásra. ; P. Hron elvtárs felszólalása A párt Központi Bizottságának beszámo­lója értékelte annak a munkának nagy eredményeit, melyet országunk dolgozó né­pe Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja vezetésével a IX. kongresszus óta eltelt időszakban végzett. Eddig ismeretlen mér­tékben növekedett az ipari termelés, lé­nyegesen emelkedett a dolgozó nép élet­színvonala. A cukorfogyasztás egyedül az olomouci kerületben 50 százalékkal növekedett A húseladás 1953-ban 1952-hez viszonyítva 12.2 százalékkal volt nagyobb. A munkások bére 42.5 százalékkal emelkedett. Kerüle­tünk dolgozóinak az első ötéves terv ide­jén 6.314 korszerűen berendezett lakásegy­séget adtunk át használatra. Kerületünk a túlnyomóan mezőgazdasági jellegű vidékből fejlett iiparú vidékké változott. Üzemek épültek, mint például az uničovi és pŕerovi gépgyárak és a hranicei cementgyár. Az ipar fejlődése és a lakosság fokozódó igényei nagyobb követelményeket támasz­tanak a villanyáramfejlesztéssel szemben. Ezért kerületünkben fokozott erőfeszítést kell kifejtenünk az összes energetikai for­rások teljes kihasználásáért és a villanyáram­mal való takarékoskodásért. Párt- és gaz­dasági szerveink ez irányban nem tudják fejleszteni és támogatni a dolgozók kezde­ményezését, amit az alábbi példa is bizo­nyít: Kedroutek elvtárs, a Sigma-Lutin-üzem munkaérdemrenddel kitüntetett dolgozója, javaslatot tett a gépek automatikus kikap­csolására és javaslatát esztergagépén meg ís valósította. Annak ellenére, hogy javas­latát a gépiparügyi minisztériumhoz fel­terjesztették és az üzem pártszervezete is megtárgyalta a javaslatot, két évig nem törődtek vele. A gépiparügyi minisztérium nem tudta felhasználni a javaslatot annak ellenére, hogy az energetikai dolgozók köz­tudomású kísérletei szerint egyedül a Sig­ma-Lutin üzemben olyan napi energetikai megtakarítást eredményezett, amely 250 fo­gyasztó szükségletét tudta volná fedezni. Határozottan véget kell vetnünk az ilyen eljárásnak, amely a gazdasági és pártszer­vek bürokratikus magatartására vall. A mezőgazdasági politika szakaszán alap­iában érvényesítettük a párt IX. kongresz­szusán kitűzött alapvető irányelveket, hogy az EFSz-ek útján növeljük a mezőgazda­sági termelést. Sok élet- és fejlődésképes EFSz-et alapítottunk. 1953-ban már 281 földművesszövetkezetünk volt, amelyek a munkaegységek fejében 62,595.000.— koronát fizettek ki egy évre. Noha a tovább; sike­rek egész sorát értük el, nem lehetünk önelégültek, mert. a hibák egész sora mu­tatkozik különösen a kerület pártszerve­zeteinek munkájában. Novotný elvtárs a Központi Bizottság je­lentésében beszélt a politikai és gazdasági feladatok helyes összekötésének szükségé­ről. Pártszervezeteink eddig még nem sajá­tították el a helyes munkamódszereket. Leggyakrabban azzal a jelenséggel találko­zunk, hogy a pártszervek helyettesítik a gazdasági szeiveket. Kerületünk járási párt­bizottságai például a tavalyi aratás idején átvették a járási nemzeti bizottságok fel­adatait, de emellett nem fejtettek ki tö­megpolitikai és agitációs munkát, ami el­sősorban az ő feladatuk. A falvakon végzett pártmunka módsze­reiben felmerülő hiányosságok az EFSz-ek alapításánál mutatkoztak meg és ma is megmutatkoznak. Sok EFSz-t politikai és gazdasági előkészület nélkül, különféle fele­lőtlen ígéretek alapján alapítottak. Nem min­dig ügyeltünk pártmunkánk ama jól bevált gyakorlati módszerére, hogyha szolid alapra akarjuk helyezni a szövetkezeteket, meg kell győznünk a parasztokat építésük he­lyességéről. A falvakon folytatott helytelen politika következtében egyes szövetkezetekbe kulá­kok furakodtak be, akik természetesen olyan helyeket biztosítottak maguknak, ahol ne kelljen dolgozniuk, hogy meglophassák és felforgathassák a szövetkezetet. Megalapításuk után nem szenteltünk kel­lő figyelmet a szövetkezeteknek, nem gon­doskodtunk rendszeresen további politikai és gazdasági megszilárdulásukról. Ennek következményei azután abban mutatkoztak meg, hogy számos ilymódon alapított szö­vetkezet rosszul gazdálkodott, fokozódott a szövetkezeti dolgozók elégedetlensége, amit a kulákok és más ellenséges elemek a szövetkezetek felforgatására használtak fel. Fontos feladat, hogy kerületünkben ál­landóan növeljük a hektárhozamokat és fokozzuk az állatok hasznosságát. Egyes jól gazdálkodó és jó eredményeket elért EFSz­ek példái bizonyítják, hogy a szovjet ta­pasztalatok és haladó munkamódszerek al­kalmazásával növelhetjük a hektárhozamo­kat. A troubelicei EFSz dolgozói például a búza tervezett hozamát 10.5 mázsával, árpáét 5.5 mázsával, a zabét 7 mázsával, a cukorrépáét 62 mázsával, a takarmányré­páét 270 mázsával teljesítették túl hektá­ronként. Kilenc koroná\tal növelték a mun­kaegységek értékét és a természetbeni jut­tatásokon kívül elérték a 25 koronát A hektárhozamok növelése és az állat­állomány hasznosságának fokozása azt je­lenti, hogy e kérdések váljanak minden egyes mezőgazdasági szakaszon dolgozó kommunista szívügyévé. Igazi oka, hogy ez nincs mindig így, abban rejlik, hogy kerületünkben nagyon lassan halad előre a hektárhozamok növelése. Ezt bizo­nyítja a burgonya idei fészkes ültetési mód­szerének példája is. Novotný elvtárs példaként felemlítette a dubickoi EFSz-t, amely 25 hektár terüle­ten 320 q terméshozamot ért el a burgo­nyában a fészkes ültetési módszer alkal­mazásával. E tapasztalatok alkalmazása ér­dekében a kerületi nemzeti bizottság gé­pesítési osztályai az idén biztosították a burgonyaültető gépek fészkes ültetési mód­szerre való átalakítását úgy, hogy az ül­tetéssel egyidejűleg elvégezték a szemcsés trágya szétszórását. Annyi ültetőgépet ala­kítottak így át, hogy ez a módszer széles alapon terjed a kerületben. Sikerült meggyőznünk az EFSz-eket e vetési módszer előnyeiről, úgyhogy a szö­vetkezetek 3.000 hektár burgonyaföldre kö­töttek szerződést a gép- és traktorállomá­sokkal. Nem győztük meg azonban a géip­és traktorállomások traktorosait a módszer hevességéről. A gép- és traktorállomások pártszervezetei sem tartották ezt felada­tuknak és így 3.000 hektár helyett csak ' 830 hektár területen végezték a burgonya­ültetést fészkes ültetési módszerrel. Azzal, hogy nem biztosítottuk ezt a feladatot, a terméshozam körülbelül 580 vagón burgo­nyával csökken, ami 5.850 mázsa sertés­hús kitermelését tenné lehetővé. Ez a példa nagy tanulság számunkra, hogy most a kongresszus irányelveinek rész­letezésekor fokozottabban adjunk közvetlen utasításokat a pártszerveknek és szerveze­teknek feladataikra vonatkozóan és hogy javítsuk meg a járási pártbizottságainknak és alapszervezeteinknek nyújtott segítséget. A központi szervek is befolyásolhatják a hektárhozamok növelését. A sok gyom­növény miatt csökkent EFSz-eink és egyé­nileg gazdálkodó földműveseink cukorrépa­termése, mivel nem tudták elvégezni a gyomirtást. Ezért a Kodruko termelőszö­vetkezetben dolgozó elvtársakkal megegyez­tünk, hogy az idén megjavítják a hatsoros traktoros gyomlálógépek gyártását. A föld­művelésügyi minisztérium többszöri sürge­tés után 100 gyomlálógép gyártására meg­felelő összeget bocsájtott rendelkezésünk­Novotný elvtárs beszámolójának azzal a részével kapcsolatban szeretnék beszélni, amely a mezőgazdasági szakaszon végzett munkánkra vonatkozik. Rá akarok mutat­ni, hogy az eperjesi kerület vranovi járá­sának kommunistái hogyan küszöbölik ki azokat a hibákat, amelyeket a párt és a kormány irányvonalának elferdítése okozott a mezőgazdasági szakaszon. Járásunkban az 1952-es évben a járási pártszervezet elég­telen ideológiai színvonala következtében és éberségének hiányában helytelen mód­szereket alkalmaztunk az EFSz-ek alapítá­sánál. A párt irányvonalának elferdítését a mezőgazdasági szakaszon lehetővé tette az, hogy járási pártszervezetünk élén olyan emberek álltak, mint Holomek, volt vezető titkár. Ezek az emberek korlátlan hatalmú uralkodóknak tartották magukat és tekin­télyüket diktátoroskodással, rendeletek és pa­rancsok kiadásával támasztották alá. Ezek re. Gépipari vállalataink normánfelüli kész­teteiből 170 gyomiálógépet állítottunk elő és így az olomouci kerületben 5.000 hektár cukorrépaföld gyomtalanítását végeztük el. Ha nagyobb megértésre találnánk a köz­ponti szerveknél, körülbelül 300 gyomiáló­gépet gyárthatnánk és kétszer olyan nagy területen végezhetnénk el a kultivácdót, ami minden bizonnyal a hektárhozamok növe­kedését eredményezné. Az EFSz-ek társadalmi berendezéseinek építésében is ugyanez a helyzet. Az építő­anyag, főleg a szerelőanyag hiánya fékezi építésüket. A X. kongresszuson kitűzött irányelvek nagy segítségünkre lesznek a hiányosságok kiküszöbölésében. Dolgozóink lelkesedéssel fogadták a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére vonatkozó irányelveknek vitára bo­csátott tervezetét. Kerületünk számos köz­ségének pártszervezetei és szövetkezeti dol­gozói nyomban alkalmazták az irányelve­ket a helyi viszonyokra. Fontos, hogy végetvessünk a helytelen telekgazdálkodásnak, ami nemrégen még nálunk előfordult. Az egyes nemzeti vál­lalatok a minisztérium és a kerületi nem­zeti bizottság tudomásával ott építettek, ahol akartak. Konkréten mutathatunk rá az uničovi gépgyár és a troubelicei mun­katelep építésére. Elsőrendű, egyenként legalább 100 hektárra terjedő területen épültek, noha Hradeótől 7—8 kilométerre, jó vasúti összeköttetéssel bíró, sokkal rosz­szabb minőségű földek vannak. Hasonló a helyzet Olomoucban, Pferovban és máshol. Pártunk X. kongresszusának határozatai további merész feladatokat tűznek ki. Ke­rületi pártszervezetünk épp úgy, mint a kongresszus előtt, a kongresszus után is még nagyobb törekvéssel, még jobb poli­tikai, szervezési és gazdasági politikát fejt ki és ezzel biztosítja a X. kongresszus ösz­szes határozatainak teljesítését. a, „korlátlan" uralkodók, akik sajnos pár­tunk igazolványát hordták zsebükben, dur­ván elnyomtak minden személyüket illető bírálatot. Helytelen ténykedésüket támo­gatta az eperjesi SzlKP kerületi bizottsá­ga néhány vezető funkcionáriusa is. Ezért az SzlKP járási bizottsága tagjainak több­sége hallgatagon és bólogatva beleegyezett mindazon intézkedésekbe, amelyeket java­solt. Az EFSz-ek megalakításánál járásunkban nem vettük figyelembe Lenin hármas jel­szavát: A szegény parasztságra támaszkod­ni, megegyezni a középparaszttal és kö­nyörtelenül harcolni a kulákok ellen. En­nek következtében megtörtént, hogy a ku­lákok befurakodtak az EFSz-ek vezetősé­gébe, különböző fontos pozíciókba és mint elnökök, könyvelők, csoportvezetők raffi­nált módon megkezdték az EFSz-ek belül­ről való megbontását. A kommunisták azt N. Kormanik elvtárs felszólalása \

Next

/
Oldalképek
Tartalom