Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-13 / 143. szám, vasárnap

1954 június 13 III SZ0 s Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa és kormányunk határozatainak megvalósítá­sában. A választások meggyőzően igazolták, hogy mennyire bízik pártunk a dolgozó tö­megekben. Kerületi szervezetünkben tanulva az elő­ző tapasztalatokból, tudatosítva hiányossá­gainkat, újabb és újabb tanulságokat me­rítve Kponti Bizottságunk határozataiból és a hradeckrálovei kerületi pártszervezet munkamódszereiről szóló határozatból is, gondoskodni fogunk arról, hogy kerüle­tünk népének a pártba vetett bizalma egyre jobban megszilárduljon. Igyekezni fogunk, hogy egyre javuló pártmunkával biztosítsuk a X. kongresszus irányvonalának, annak az irányvonalnak követését, amely egész né­pünk szebb, boldogabb jövőjének építé­sét jelenti. J. Jurán elvtárs felszólalása A páiialapszabályzat feladatunkká teszi, hogy állandóan szilárdítsuk a párt egységét, mint akcióképességének, erejének és le­győzhetetlenségének alapját. A pártalap­szabályzat azt a feladatot rója ránk, hogy állandóan szilárditsuk a tömegekkel való kapcsolatunkat. Az alapszabályzat — a párt­élet alaptörvénye — e határozatainak fon­tossága éppen brnói kerületünkben igazo­lódott be, A pártszervek és szervezetek a brnói ke­rületben a IX. és X. kongresszus közötti időszakban a Központi Bizottság segítsé­gével állandó harcot folytattak pártunk egységéért. A párt egységét megerősítő je­lentős siker volt Sling és társai kém- és kártevő bandájának leleplezése és ártalmat­lanná tétele és pártellenes munkamódsze­reik fokozatos kiküszöbölése is. A párt egységének megszilárdítása volt a fő feltétele annak, hogy a Nemzeti Arc­vonal és a párt győzelme és sikere bizto­sítva legyen a nemzeti bizottságokba való választásoknál. A választási kampány és a választások számbeli eredményei áttekin­tést nyújtanak a pártszervezetek politikai aktivitásáról, rámutatnak azok gyenge pontjaira és értékes tanulságot jelentenek számunkra további munkánkban. Újból be­bizonyult, hogy a pártszervezetek, ha konk­rét feladatok elé állítjuk őket, nőnek és erősödnek. Éppen ebben az időszakban a párt vezető szerepének helyes érvényesítésével és kö­vetkezetes magyarázatával sikerült elérni, hogy a pártonkivüliek ezrei kommunisták vezetésével dolgoztak és a pártonkívüliek szemében nagyot nőtt és megszilárdult a párt iránti bizalom s a párt tekintélye. Ehhez hozzájárult a kritika és önkritika fejlesztése is a pártszervek, szervezetek és egyes funkcionáriusok munkájában. Azok az eredmények, amelyeket a vá­lasztások folyamán kerületünkben elértünk, még meggyőzőbbek lehettek volna, ha az összes funkcionáriusok és párttagok ismer­ték volna a pártmunka alapvető módsze­reit. Ezzel szemben a választási kampány folyamán gyakran kellett magyaráznunk olyan kérdéseket, amelyeket már régebben meg kellett volna világítani, A kerületi pártbizottság számára egyik fontos tanulság, hogy a párt feladatait nemcsak a pártszervezetek értelmezik hely­telenül, hanem azok a kommunisták is, akik a töir.egszervezetekben dolgoztak. A tömegszervezeteknek választások előtti kampányban való részvétele megmutatta a kerületi bizottság irányító tevékenységének gyöngeségét. Ennek okai elsősorban a ká­dermunkában vannak. Milyen mértékben törődnek a kerületi bizottságok a kommunis­ták széthelyezésével, nevelésével és irányí­tásával a tömegszervezetekben? Gyakran hangsúlyoztuk, hogy a tömegszervezetek­ben az egyes funkciókkal a legjobb kom­munistákat kell megbízni, #e ennek elle­nére a gyakorlatban ezt az alapelvet gyak­ran nem tartottuk be. Ezeknek a funkcio­náriusoknak kiválasztása gyakran ötletsze­rűen történt és rendszerint csak akkor, ha feltétlenül szükséges volt valamelyik be nem vált funkcionárius pótlása. A kommunistáknak a tömegszervezetekbe való szétosztása nem volt tervszerű és cél­tudatos. A tömegszervezetekben működő kommunistáknak irányítását a pártszervek és szervezetek még mindig nem tartják a mindennapos párttevékenység részének és ezt a feladatot a belső pártfeladatok tekin­tetében csupán második helyre állítják. Ez­zel a kommunisták irányítása a tömegszer­vezetekben alkalomszerű akciók ügyévé vá­lik. A különféle fontos politikai feladatok biztosításánál maga a kerületi bizottság is határozataiban túlnyomó részben csupán az alacsonyabbfokú pártszervekre irányította figyelmét és gyakran megfeledkezett a tö­megszervezetek kerületi bizottságaiban mű­ködő kommunistákról. A kerületi pártbi­zottság ugyanígy megfeledkezett a tömeg­szervezetek pártonkívüli aktívájának rend­szeres neveléséről és csupán ezen szerveze­tek funkcionáriusait és kommunistáit hasz­nálta fel aktivaként. Ezt a helytelen gya­korlatot átvették a járási pártbizottságok is, A pártalapszabályzat szerint az összes pártonkívüli szervekben meg kell teremteni a pártcsoportokat. A pártalapszabályzatot ebben az értelemben nem mindig tartják be, mégpedig azért, mert még nem létesí­tettek az összes járási tömegszervezetekben pártcsoportokat. Alapszervezeteink úgyszól­ván egyáltalán nem dolgoznak együtt n pártcsoportokkal. Ezeknek a hiányosságoknak kiküszöbö­lésével megszilárdítjuk a tömegekkel való kapcsolatunkat, megerősítjük a párt egysé­gét és megteremtjük az előfeltételeket azoknak az irányelveknek teljesítésére, amelyekről a X. kongresszus határoz. St. Doubrava elvtárs felszólalása Felszólalásomban ,a kollektív vezetés és a pártmunka módszerel egyes hiányosságainak kérdésével fogok foglalkozni. Kerületi szer­vezetünk azért szentel e kérdésnek különle­ges figyelmet, mert a IX. pártkongresszus utáni időszakban a pardubfcei kerületi bi. zottságunkba beférkőzött kártevők befolyá­sa sok kárt okozott egyrészt a IX. kongresz­szus mezőgazdasági politikával kapcsolatos pártvonalának elferdítésével, másrészt a kol­lektív vezetés alapelviek megsértésével. Ezért a kerületi szervezet e kártevők lelep­lezése után a pártmunka hiányosságainak kiküszöböléséért harcolt és ettől kezdve si­került megjavítani a pártszervekben és szervezetekben a kollektív vezetést. Ez fő­képpen a választott szervek tárgyalásaihoz való anyag kollektiv előkészítésében nyilvá­nul meg, melyben mind nagyobb számban vesznek részt mind a pártszervek tagjai, mind a funkcionáriusok aktívái. Egyúttal főleg az utóbbi időben fokozódott a pártszervek gondoskodása a káderek kivá­lasztásáról és elosztásáról, ami jelentősen hozzájárult a kollektív vezetés alapelvének helyes érvényesítéséhez és az egyes funkció, náriusokat személyes felelősségre vezeti. Ma már nein történik meg az, hogy a járási pártbizottságok ülésein a vezetőtítkár csak egyes, közvetlenül az ülés előtt előkészített megjegyzések alapján számol be. Elértük azt, hogy az anyagot túlnyomórészt kollektíván dolgozzuk ki és előzetesen megtárgyaljuk a járási bizottságok irodáiban. Megszüntettük azt a visszásságot is, hogy a járási bizott­ságok vezető titkárainak volt minden kér. désben az utolsó és döntő szavuk, a párt. szerv többi tagjainak véleményére való te­kintet nélkül. Az országos pártkonferencia más hiányos­ságokat is megszüntetett. Például azt, hogy az üléseken több olyan funkcionárius vett részt, akik nem tartoztak az illető pártszorv tagjai közé, és ezzel jelentősen csökkent a választott szervek felelőssége és szerepe. Természetesen még vannak hiányossá, gaink, főként abban, hogy a járási bizott­ság irodája számára készülő egyes jelentése, ket az utolsó percben készítik elő azért, mert a Központi Bizottság és a kerületi bizottság ia rövidlejáratú terminusokat ad a határoza­tok megtárgyalására a járásokban és az alapszervezetekben. Továbbá rá kell mutat, nl arra is, hogy egyes alapvető feladatokat nem oldanak meg komplex módon, Keriile­tünkben ez a mult évi aratás előkészítésénél mutatkozott meg, Először utasítások érkéz, tek a szervezési-technikai biztosításra és osak utólag az agitáció biztosítására, még későbben érkezett a kombájnnal való aratás előkészítéséről szóló külön határozat és vé­gül megérkezett az operatív csoportok össze­állításáról szóló határozat. Az ilyen módszer azt idézi elő azután, hogy a pártszervek és pártszervezetek mun. kája nem rendszeres, nagymennyiségű jelen­tést és határozatot dolgoznak ki, ami zűrza­vart idéz elő mindenekelőtt az alapszerveze­tekben és ez okozza azután a feladatok fe­lületes teljesítését. Van még több hasonló hiányosság. Például az, hogy a kerületi bizottság és a járási bi. zottságok egyes határozatait általánosság­ban adják ki a kerület összes járási bizott­ságainak és alapszervezeteinek, az egyes já­rások vagy városok konkrét helyzetére való tekintet nélkül. Ezzel néha feleslegesen meg. terheljük a pártszervezetek egy részét és egyúttal elvonjuk őket a helyi és fő problé­mák teljesítésétől. E felületes és nem konkrét vezetés okoz­za azután sok ;sfcervezet és párttag aktivi­tásának csökkenését és ezzel együtt a párt­munka kollektív vezetése alapelvének meg­sértését. E hiányosságok kiküszöbölése fel­tételezi, hogy a kerületi bizottság és a já­rási bizottságok ismerjék meg jobban az egyes járások és városok helyzetét és ja­vítsák meg az aktívával való munkát. Az alapszervezetek munkájában alapvető javulás állt be. Ez legjobban a választási kampányban mu­tatkozott meg, melynek folyamán kerületi pártszervezetünknek aránylag rövid időn be­lül sikerült az agitátorok, választási bizottsá­gok, kommunisták és pártonkívüliek ezreit bevonni a választ/ás előkészítésébe és ez­zel elérhettük győzelmünket a választáso­kon. Ezzel bebizonyult az alapszervezetek­ben lévő egyes elvtársak nézeteinek hamis volta, akik azt állították, hogy mindent sa­ját maguknak kell végezniük, mert senki­ben sem bízhatnak meg. A választás előkészítése azonban egyide­jűleg leleplezte az alapszervezetekben folyó pártmunka irányításának egyes hiányossá­gait is, különösképpen a párt vezető sze­repének és a kollektív vezetés alapelvének érvényesítése terén. Ez főképpen a párt­bizottsági és párttagsági ülések előkészíté­sénél mutatkozik meg, mindenekelőtt a fa­lusi szervezetekben. Az elvtársak itt hibá­kat követnek el. Egyrészt nem gondoskod­nak a párttagok politikai fejlődéséről, nem magyarázzák és indokolják meg a pártta­gok által végzendő feladatokat. Az a vé­leményük, hogy az összes párttagok előtt világosak a magasabb pártszervek egyes határozatainak és a kitűzött feladatoknak je­lentősége, és nem kell azokat következete­sen megmagyarázni. Másrészt egyes funk­cionáriusok a tagok passzivitásáról be­szélnek, emellett megfelejtkeznek arról, hogy a párttagok aktivitása nő a napi kon­krét feladatok teljesítésével és azzal is, ha a szervezetek és szervek összes tagjai részt vesznek a pártszervezet kérdéseinek meg­tárgyalásában és megoldásában. így azt a helytelen következtetést vonják le, hogy ezek a tagok nem akarják teljesíteni a fel­adatokat, sőt nézetük szerint nem értenek egyet a pártpolitikával. Sok hibát követnek el a járási pártbi­zottságok instruktorai is. Egyes esetekben kisajátítják maguknak az alapszervezetek elnökeinek funkcióit, valamiféle második elnökként lépnek fel, döntő jogot követel­nek maguknak, ők irányítják a gyűléseket, határozatokat javasolnak, ahelyett, hogy tapasztalatokital és tanácsokkal segítenék az elvtársakat. Ez a gyakorlat nemcsak sérti a pártmunka módszereinek helyes alapelveit, de meggátolja az alapszervezeti funkcionáriusok és párt t tagok fejlődését. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk az alapszervezetek munkatervének kidolgozá­sára. Mindeddig gépiesen, az Időszerű he­lyi problémákra való tekintet nélkül dol­gozzák ki a munkaterveket. A terv elő­készítés az esetek többségében a pártszer­vezeti bizottság egyes tagjainak ügyévé vá­lik. Helyes lenne, ha a pártsajtó is nagyobb mértékben foglalkozna az alapszervezetek munkamódszereinek kérdéseivel. Az alap­szervezetek eddigi állapota olyan, hogy pl. a taggyűlés programroját gépiesen átveszi a Pártélet c, újságból ugyanolyan formá­ban, ahogyan azt a Központi Bizottság szer­vezeti titkársága javasolja és nem veszi te­kintetbe a sürgősen megoldásra váró fon­tos helyi kérdéseket . Ha a következő időszakban meg kell te­remtenünk további merész feladatok elvég­zésének előfeltételeit, akkor rendkívüli fi­gyelmet kell szentelnünk az alapszerveze­teknek, tekintettel arra, hogy a határoza­tokat az alapszervezetekben keltjük életre. Mog kell tanítanunk őket valóban bolsevik munkastílusra, mert tőlük függ az egész pártmunka megjavulásának gyorsabb üteme. Ezen alapvető feladat megoldása egyút­tal az alapszervezetek munkájával össze­függő egész sor más problémönak megol­dását fogja eredményezni. Természetes, hogy hazánk szocialista építésének előre­haladásával egyidejűleg mind nagyobb fel­adataink lesznek és ezeket aszerint fogjuk teljesíthetni, amennyire előkészítjük összes pártszerveinket, főleg pártszervezeteinket. Kerületi szervesetünk megtesz m'ndent e pártmunka megjavítására, hogy ezzel biz­tosítsuk a CsKP X, kongresszusa irányvo­nalának teljesítését. Külföldi küldöttségek a X. kongresszuson Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusán a testvér kommunista és munkáspártoknak a következő küldöttsé­gei vesznek részt: A Szovjetunió Kommunista Pártja részé­ről: N. Sz. Hruscsev, az SzKP KB első tit­kára, I. D. Nazarenko. Ukrajna Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának titkára, E. A. Fuirceva, a moszkvai városi bizott­ság első titkára, V. P, Sztyepanov, az SzKP KB osztályvezetője. A Lengyel Ertyesült Munkáspárt részé­ről: Edward Ochab, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Jan Kovarz, a Központi Bizottság tagja, Witold Jaroszlnszki, a Központi Bizottság tagja, A Magyar Dolgozók Pártja részéről: Ap­ró Antal, a Politikai Bizottság tagja, HÓ­ÉI Arpád, a Központi Vezetőség tagja. Bulgária Kommunista Pártja részéről: Encso Sztaikov, a Politikai Bizottság tag­ja, a Köziponti Bizottság titkára, Mladen Sztojanov, a Központi Bizottság tagja. Ivan Tanév, a Központi Bizottság titkára. A Román Munkáspárt részéről: Gheorge Apostol, a Köziponti Bizottság első titkára, Nikolal Goldberger, a Központi Bizottság osztályvezetője. Az Albán Munkáspárt részéről: Bedrí Spahiu, a Központi Bizottság tagja. Kína Kommunista Pártja részéről: Lu Cson-son, Kína Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága képviseletében. A Mongol Forradalmi Néppárt résjsérfíl: Dugerzsav Arslanzsijn, az Ellenőrző Bizott­ság elnöke, Ad 1 Ibis Dasin, a Központi Bi­zottság tagja, Echamzsav Damdlndorzsijn, a marxizmus-leninizmus klasszikusai művel­nek vezető szerkesztője a Központ; Bizott­ság mellett. Németország Szocialista Egységpártja ré­széről: Paul Wandel, a Központi Bizottság titkára, Peter Prieš, a Központi Bizottság osztályvezetője, Wolfgang Fabian, a Köz­ponti Bizottság tagja. Ausztria Kommunista Pártja részéről: Zueker-Schillimg, a Politikai Bizottság tag­ja, Rudolf Richter, a KB titkára, Peter Zottl Alsó-Ausztria kerületi vezetőségének tagja. Olaszország Kommunista Pártja részéről: Eduardo d'Onofria, a Központi Bizottság titkárságának tagja által vezetett küldött­ség. Franciaország Kommunista Pártja részé­ről: Jaeques Duclos, a Központi Bizottság titkára, And ró Pierrard képviselő, Jean Pronteau, a Központi Bizottság tagja, Nagy-Britannia Kommunista Pártja ré­széről: Harry Pollit főtitkár. Belgium Kommunista Pártja részéről: Er­nest Burnelle. a Politikai Bizottság tagja. Hollandia Kommunista Pártja részéről: Arié A. Verhey, a Központi Bizottság tagja. Dánia Kommunista Pártja részéről: Ib. Nörlund, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Norvégia Kommunista Pártja részéről: Henry Hoff, a Központi Bizottság tagja, Svédország Kommunista Pártja részéről: Hilding Hagberg a párt elnöke. Finnország Kommunista Pártja részéről: Herta Kuusinen, a Központi Bizottság tit­kára. A Svájci Munkapárt részéről: Paul Storz, a Politikai Bizottság tagja. Luxemburg Kommunista Pártja részéről: Dominlque Urbany párttitkár. Indonézia Kommunista Pártja részéről; M. H. Lukman, a Politikai Bizottság tag­ja, a főtitkár helyettese. Izrael Kommunista Pártja részéről; Ja­cob Silber, a KB tagja. A Tuniszi Kommunista Párt részéről: Khemnia Kaabi, a Politikai Bizotiság tag­ja, Abdalah Madjeri, a KB titkára. Argentína Kommunista Pártja részéről: Alcira de la Penya, a Politikai Bizottság titkárságának tagja. Ausztrália Kommunista Pártja részéről; Miles John Bramuel, a KB tagja. Spanyolország Kommunista Pártja részé­ről; Enrique Lister, a Politikai Bizottság tagja, Louis Fernandes, a KB tagja. Görögország Kommunista Pártja részéről; Vaszilisz Bartzodas, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Kanada Haladó Munkáspártja részéről: Timothy Buok, főtitkár. Brazília Kommunista Pártja részéről: Car­los Silva, a KB titkára. Továbbá megjelentek Németország Kom­munista Pártjának és Chile Kommunista Pártjának küldöttségei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom