Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-13 / 143. szám, vasárnap

1954 június 13 III

SZ0 s Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa és kormányunk határozatainak megvalósításában. A választások meggyőzően igazolták, hogy mennyire bízik pártunk a dolgozó tömegekben. Kerületi szervezetünkben tanulva az előző tapasztalatokból, tudatosítva hiányosságainkat, újabb és újabb tanulságokat merítve Kponti Bizottságunk határozataiból és a hradeckrálovei kerületi pártszervezet munkamódszereiről szóló határozatból is, gondoskodni fogunk arról, hogy kerületünk népének a pártba vetett bizalma egyre jobban megszilárduljon. Igyekezni fogunk, hogy egyre javuló pártmunkával biztosítsuk a X. kongresszus irányvonalának, annak az irányvonalnak követését, amely egész népünk szebb, boldogabb jövőjének építését jelenti. J. Jurán elvtárs felszólalása A páiialapszabályzat feladatunkká teszi, hogy állandóan szilárdítsuk a párt egységét, mint akcióképességének, erejének és legyőzhetetlenségének alapját. A pártalapszabályzat azt a feladatot rója ránk, hogy állandóan szilárditsuk a tömegekkel való kapcsolatunkat. Az alapszabályzat — a pártélet alaptörvénye — e határozatainak fontossága éppen brnói kerületünkben igazolódott be, A pártszervek és szervezetek a brnói kerületben a IX. és X. kongresszus közötti időszakban a Központi Bizottság segítségével állandó harcot folytattak pártunk egységéért. A párt egységét megerősítő jelentős siker volt Sling és társai kém- és kártevő bandájának leleplezése és ártalmatlanná tétele és pártellenes munkamódszereik fokozatos kiküszöbölése is. A párt egységének megszilárdítása volt a fő feltétele annak, hogy a Nemzeti Arcvonal és a párt győzelme és sikere biztosítva legyen a nemzeti bizottságokba való választásoknál. A választási kampány és a választások számbeli eredményei áttekintést nyújtanak a pártszervezetek politikai aktivitásáról, rámutatnak azok gyenge pontjaira és értékes tanulságot jelentenek számunkra további munkánkban. Újból bebizonyult, hogy a pártszervezetek, ha konkrét feladatok elé állítjuk őket, nőnek és erősödnek. Éppen ebben az időszakban a párt vezető szerepének helyes érvényesítésével és következetes magyarázatával sikerült elérni, hogy a pártonkivüliek ezrei kommunisták vezetésével dolgoztak és a pártonkívüliek szemében nagyot nőtt és megszilárdult a párt iránti bizalom s a párt tekintélye. Ehhez hozzájárult a kritika és önkritika fejlesztése is a pártszervek, szervezetek és egyes funkcionáriusok munkájában. Azok az eredmények, amelyeket a választások folyamán kerületünkben elértünk, még meggyőzőbbek lehettek volna, ha az összes funkcionáriusok és párttagok ismerték volna a pártmunka alapvető módszereit. Ezzel szemben a választási kampány folyamán gyakran kellett magyaráznunk olyan kérdéseket, amelyeket már régebben meg kellett volna világítani, A kerületi pártbizottság számára egyik fontos tanulság, hogy a párt feladatait nemcsak a pártszervezetek értelmezik helytelenül, hanem azok a kommunisták is, akik a töir.egszervezetekben dolgoztak. A tömegszervezeteknek választások előtti kampányban való részvétele megmutatta a kerületi bizottság irányító tevékenységének gyöngeségét. Ennek okai elsősorban a kádermunkában vannak. Milyen mértékben törődnek a kerületi bizottságok a kommunisták széthelyezésével, nevelésével és irányításával a tömegszervezetekben? Gyakran hangsúlyoztuk, hogy a tömegszervezetekben az egyes funkciókkal a legjobb kommunistákat kell megbízni, #e ennek ellenére a gyakorlatban ezt az alapelvet gyakran nem tartottuk be. Ezeknek a funkcionáriusoknak kiválasztása gyakran ötletszerűen történt és rendszerint csak akkor, ha feltétlenül szükséges volt valamelyik be nem vált funkcionárius pótlása. A kommunistáknak a tömegszervezetekbe való szétosztása nem volt tervszerű és céltudatos. A tömegszervezetekben működő kommunistáknak irányítását a pártszervek és szervezetek még mindig nem tartják a mindennapos párttevékenység részének és ezt a feladatot a belső pártfeladatok tekintetében csupán második helyre állítják. Ezzel a kommunisták irányítása a tömegszervezetekben alkalomszerű akciók ügyévé válik. A különféle fontos politikai feladatok biztosításánál maga a kerületi bizottság is határozataiban túlnyomó részben csupán az alacsonyabbfokú pártszervekre irányította figyelmét és gyakran megfeledkezett a tömegszervezetek kerületi bizottságaiban működő kommunistákról. A kerületi pártbizottság ugyanígy megfeledkezett a tömegszervezetek pártonkívüli aktívájának rendszeres neveléséről és csupán ezen szervezetek funkcionáriusait és kommunistáit használta fel aktivaként. Ezt a helytelen gyakorlatot átvették a járási pártbizottságok is, A pártalapszabályzat szerint az összes pártonkívüli szervekben meg kell teremteni a pártcsoportokat. A pártalapszabályzatot ebben az értelemben nem mindig tartják be, mégpedig azért, mert még nem létesítettek az összes járási tömegszervezetekben pártcsoportokat. Alapszervezeteink úgyszólván egyáltalán nem dolgoznak együtt n pártcsoportokkal. Ezeknek a hiányosságoknak kiküszöbölésével megszilárdítjuk a tömegekkel való kapcsolatunkat, megerősítjük a párt egységét és megteremtjük az előfeltételeket azoknak az irányelveknek teljesítésére, amelyekről a X. kongresszus határoz. St. Doubrava elvtárs felszólalása Felszólalásomban ,a kollektív vezetés és a pártmunka módszerel egyes hiányosságainak kérdésével fogok foglalkozni. Kerületi szervezetünk azért szentel e kérdésnek különleges figyelmet, mert a IX. pártkongresszus utáni időszakban a pardubfcei kerületi bi. zottságunkba beférkőzött kártevők befolyása sok kárt okozott egyrészt a IX. kongreszszus mezőgazdasági politikával kapcsolatos pártvonalának elferdítésével, másrészt a kollektív vezetés alapelviek megsértésével. Ezért a kerületi szervezet e kártevők leleplezése után a pártmunka hiányosságainak kiküszöböléséért harcolt és ettől kezdve sikerült megjavítani a pártszervekben és szervezetekben a kollektív vezetést. Ez főképpen a választott szervek tárgyalásaihoz való anyag kollektiv előkészítésében nyilvánul meg, melyben mind nagyobb számban vesznek részt mind a pártszervek tagjai, mind a funkcionáriusok aktívái. Egyúttal főleg az utóbbi időben fokozódott a pártszervek gondoskodása a káderek kiválasztásáról és elosztásáról, ami jelentősen hozzájárult a kollektív vezetés alapelvének helyes érvényesítéséhez és az egyes funkció, náriusokat személyes felelősségre vezeti. Ma már nein történik meg az, hogy a járási pártbizottságok ülésein a vezetőtítkár csak egyes, közvetlenül az ülés előtt előkészített megjegyzések alapján számol be. Elértük azt, hogy az anyagot túlnyomórészt kollektíván dolgozzuk ki és előzetesen megtárgyaljuk a járási bizottságok irodáiban. Megszüntettük azt a visszásságot is, hogy a járási bizottságok vezető titkárainak volt minden kér. désben az utolsó és döntő szavuk, a párt. szerv többi tagjainak véleményére való tekintet nélkül. Az országos pártkonferencia más hiányosságokat is megszüntetett. Például azt, hogy az üléseken több olyan funkcionárius vett részt, akik nem tartoztak az illető pártszorv tagjai közé, és ezzel jelentősen csökkent a választott szervek felelőssége és szerepe. Természetesen még vannak hiányossá, gaink, főként abban, hogy a járási bizottság irodája számára készülő egyes jelentése, ket az utolsó percben készítik elő azért, mert a Központi Bizottság és a kerületi bizottság ia rövidlejáratú terminusokat ad a határozatok megtárgyalására a járásokban és az alapszervezetekben. Továbbá rá kell mutat, nl arra is, hogy egyes alapvető feladatokat nem oldanak meg komplex módon, Keriiletünkben ez a mult évi aratás előkészítésénél mutatkozott meg, Először utasítások érkéz, tek a szervezési-technikai biztosításra és osak utólag az agitáció biztosítására, még későbben érkezett a kombájnnal való aratás előkészítéséről szóló külön határozat és végül megérkezett az operatív csoportok összeállításáról szóló határozat. Az ilyen módszer azt idézi elő azután, hogy a pártszervek és pártszervezetek mun. kája nem rendszeres, nagymennyiségű jelentést és határozatot dolgoznak ki, ami zűrzavart idéz elő mindenekelőtt az alapszervezetekben és ez okozza azután a feladatok felületes teljesítését. Van még több hasonló hiányosság. Például az, hogy a kerületi bizottság és a járási bi. zottságok egyes határozatait általánosságban adják ki a kerület összes járási bizottságainak és alapszervezeteinek, az egyes járások vagy városok konkrét helyzetére való tekintet nélkül. Ezzel néha feleslegesen meg. terheljük a pártszervezetek egy részét és egyúttal elvonjuk őket a helyi és fő problémák teljesítésétől. E felületes és nem konkrét vezetés okozza azután sok ;sfcervezet és párttag aktivitásának csökkenését és ezzel együtt a pártmunka kollektív vezetése alapelvének megsértését. E hiányosságok kiküszöbölése feltételezi, hogy a kerületi bizottság és a járási bizottságok ismerjék meg jobban az egyes járások és városok helyzetét és javítsák meg az aktívával való munkát. Az alapszervezetek munkájában alapvető javulás állt be. Ez legjobban a választási kampányban mutatkozott meg, melynek folyamán kerületi pártszervezetünknek aránylag rövid időn belül sikerült az agitátorok, választási bizottságok, kommunisták és pártonkívüliek ezreit bevonni a választ/ás előkészítésébe és ezzel elérhettük győzelmünket a választásokon. Ezzel bebizonyult az alapszervezetekben lévő egyes elvtársak nézeteinek hamis volta, akik azt állították, hogy mindent saját maguknak kell végezniük, mert senkiben sem bízhatnak meg. A választás előkészítése azonban egyidejűleg leleplezte az alapszervezetekben folyó pártmunka irányításának egyes hiányosságait is, különösképpen a párt vezető szerepének és a kollektív vezetés alapelvének érvényesítése terén. Ez főképpen a pártbizottsági és párttagsági ülések előkészítésénél mutatkozik meg, mindenekelőtt a falusi szervezetekben. Az elvtársak itt hibákat követnek el. Egyrészt nem gondoskodnak a párttagok politikai fejlődéséről, nem magyarázzák és indokolják meg a párttagok által végzendő feladatokat. Az a véleményük, hogy az összes párttagok előtt világosak a magasabb pártszervek egyes határozatainak és a kitűzött feladatoknak jelentősége, és nem kell azokat következetesen megmagyarázni. Másrészt egyes funkcionáriusok a tagok passzivitásáról beszélnek, emellett megfelejtkeznek arról, hogy a párttagok aktivitása nő a napi konkrét feladatok teljesítésével és azzal is, ha a szervezetek és szervek összes tagjai részt vesznek a pártszervezet kérdéseinek megtárgyalásában és megoldásában. így azt a helytelen következtetést vonják le, hogy ezek a tagok nem akarják teljesíteni a feladatokat, sőt nézetük szerint nem értenek egyet a pártpolitikával. Sok hibát követnek el a járási pártbizottságok instruktorai is. Egyes esetekben kisajátítják maguknak az alapszervezetek elnökeinek funkcióit, valamiféle második elnökként lépnek fel, döntő jogot követelnek maguknak, ők irányítják a gyűléseket, határozatokat javasolnak, ahelyett, hogy tapasztalatokital és tanácsokkal segítenék az elvtársakat. Ez a gyakorlat nemcsak sérti a pártmunka módszereinek helyes alapelveit, de meggátolja az alapszervezeti funkcionáriusok és párt t tagok fejlődését. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk az alapszervezetek munkatervének kidolgozására. Mindeddig gépiesen, az Időszerű helyi problémákra való tekintet nélkül dolgozzák ki a munkaterveket. A terv előkészítés az esetek többségében a pártszervezeti bizottság egyes tagjainak ügyévé válik. Helyes lenne, ha a pártsajtó is nagyobb mértékben foglalkozna az alapszervezetek munkamódszereinek kérdéseivel. Az alapszervezetek eddigi állapota olyan, hogy pl. a taggyűlés programroját gépiesen átveszi a Pártélet c, újságból ugyanolyan formában, ahogyan azt a Központi Bizottság szervezeti titkársága javasolja és nem veszi tekintetbe a sürgősen megoldásra váró fontos helyi kérdéseket . Ha a következő időszakban meg kell teremtenünk további merész feladatok elvégzésének előfeltételeit, akkor rendkívüli figyelmet kell szentelnünk az alapszervezeteknek, tekintettel arra, hogy a határozatokat az alapszervezetekben keltjük életre. Mog kell tanítanunk őket valóban bolsevik munkastílusra, mert tőlük függ az egész pártmunka megjavulásának gyorsabb üteme. Ezen alapvető feladat megoldása egyúttal az alapszervezetek munkájával összefüggő egész sor más problémönak megoldását fogja eredményezni. Természetes, hogy hazánk szocialista építésének előrehaladásával egyidejűleg mind nagyobb feladataink lesznek és ezeket aszerint fogjuk teljesíthetni, amennyire előkészítjük összes pártszerveinket, főleg pártszervezeteinket. Kerületi szervesetünk megtesz m'ndent e pártmunka megjavítására, hogy ezzel biztosítsuk a CsKP X, kongresszusa irányvonalának teljesítését. Külföldi küldöttségek a X. kongresszuson Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusán a testvér kommunista és munkáspártoknak a következő küldöttségei vesznek részt: A Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: N. Sz. Hruscsev, az SzKP KB első titkára, I. D. Nazarenko. Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, E. A. Fuirceva, a moszkvai városi bizottság első titkára, V. P, Sztyepanov, az SzKP KB osztályvezetője. A Lengyel Ertyesült Munkáspárt részéről: Edward Ochab, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Jan Kovarz, a Központi Bizottság tagja, Witold Jaroszlnszki, a Központi Bizottság tagja, A Magyar Dolgozók Pártja részéről: Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, HÓÉI Arpád, a Központi Vezetőség tagja. Bulgária Kommunista Pártja részéről: Encso Sztaikov, a Politikai Bizottság tagja, a Köziponti Bizottság titkára, Mladen Sztojanov, a Központi Bizottság tagja. Ivan Tanév, a Központi Bizottság titkára. A Román Munkáspárt részéről: Gheorge Apostol, a Köziponti Bizottság első titkára, Nikolal Goldberger, a Központi Bizottság osztályvezetője. Az Albán Munkáspárt részéről: Bedrí Spahiu, a Központi Bizottság tagja. Kína Kommunista Pártja részéről: Lu Cson-son, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága képviseletében. A Mongol Forradalmi Néppárt résjsérfíl: Dugerzsav Arslanzsijn, az Ellenőrző Bizottság elnöke, Ad 1 Ibis Dasin, a Központi Bizottság tagja, Echamzsav Damdlndorzsijn, a marxizmus-leninizmus klasszikusai művelnek vezető szerkesztője a Központ; Bizottság mellett. Németország Szocialista Egységpártja részéről: Paul Wandel, a Központi Bizottság titkára, Peter Prieš, a Központi Bizottság osztályvezetője, Wolfgang Fabian, a Központi Bizottság tagja. Ausztria Kommunista Pártja részéről: Zueker-Schillimg, a Politikai Bizottság tagja, Rudolf Richter, a KB titkára, Peter Zottl Alsó-Ausztria kerületi vezetőségének tagja. Olaszország Kommunista Pártja részéről: Eduardo d'Onofria, a Központi Bizottság titkárságának tagja által vezetett küldöttség. Franciaország Kommunista Pártja részéről: Jaeques Duclos, a Központi Bizottság titkára, And ró Pierrard képviselő, Jean Pronteau, a Központi Bizottság tagja, Nagy-Britannia Kommunista Pártja részéről: Harry Pollit főtitkár. Belgium Kommunista Pártja részéről: Ernest Burnelle. a Politikai Bizottság tagja. Hollandia Kommunista Pártja részéről: Arié A. Verhey, a Központi Bizottság tagja. Dánia Kommunista Pártja részéről: Ib. Nörlund, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Norvégia Kommunista Pártja részéről: Henry Hoff, a Központi Bizottság tagja, Svédország Kommunista Pártja részéről: Hilding Hagberg a párt elnöke. Finnország Kommunista Pártja részéről: Herta Kuusinen, a Központi Bizottság titkára. A Svájci Munkapárt részéről: Paul Storz, a Politikai Bizottság tagja. Luxemburg Kommunista Pártja részéről: Dominlque Urbany párttitkár. Indonézia Kommunista Pártja részéről; M. H. Lukman, a Politikai Bizottság tagja, a főtitkár helyettese. Izrael Kommunista Pártja részéről; Jacob Silber, a KB tagja. A Tuniszi Kommunista Párt részéről: Khemnia Kaabi, a Politikai Bizotiság tagja, Abdalah Madjeri, a KB titkára. Argentína Kommunista Pártja részéről: Alcira de la Penya, a Politikai Bizottság titkárságának tagja. Ausztrália Kommunista Pártja részéről; Miles John Bramuel, a KB tagja. Spanyolország Kommunista Pártja részéről; Enrique Lister, a Politikai Bizottság tagja, Louis Fernandes, a KB tagja. Görögország Kommunista Pártja részéről; Vaszilisz Bartzodas, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Kanada Haladó Munkáspártja részéről: Timothy Buok, főtitkár. Brazília Kommunista Pártja részéről: Carlos Silva, a KB titkára. Továbbá megjelentek Németország Kommunista Pártjának és Chile Kommunista Pártjának küldöttségei.