Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-12 / 142. szám, szombat

12 ül T954 Ťfinfag 12. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolója hogy dolgozóink kulturálisan fejlődtek és ezért nagyobbak az igényeik, és egyre na­gyobb mértékben kell őket kielégíteni. Eh­hez nem mindig szükséges új, költséges in­tézményeket építeni, hanem fel kell hasz­nálni az összes meglevő kultúrintézményeket és szórakozóhelyeket. Eddig még nem bon­takozott ki a klubok és' közművelődési ott­honok kulturális népnevelő munkája. Kö­telességünk, hogy teljes mértékben fejlesz­szük a kulturális tömegmunkát, hogy a dol­gozók életét egyre szebbé és gazdagabbá tegye. A CsKP IX. kongresszusának a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelé­sére vonatkozó irányelveit egészében telje­sítettük. Az anyagi és kulturális színvonal olyan magas fokot ért el, melyet a kapi­talizmus uralma idején soha sem ért el és soha nem tudott volna elérni. Ez népünk al­kotómunkájának az eredménye és a kom­munista párt helyes politikáját bizonyítja. kod hat állandóan két ellentétes gazdasági alapra — a szocialista nagyüzemi ipari ter. melésre és a kisüzemi mezőgazdasági magán­termelésre. Ezért már a IX. kongresszus ki­emelte: ,,A falunak a szocializmusba való át­térése nélkül nem valósul meg nálunk a szo­cializmus." A mezőgazdaság szocialista átépí­tése nélkül nem tudnánk megvalósítani az egész társadalom szocialista átépítését. Ez az átépítés egyedül a munkás-parasztszövet­ség állandó szilárdításával, a munkásosztály vezetésével történhet. Egyedül a munkásosz. tály vezetésével építhetjük fel a szocializ­must, küszöbölhetjük ki véglegesen az em­bernek ember által való kizsákmányolását és biztosithatjuk a társadalom emelkedő anyagi és kulturális színvonalát. Ebből a vezető sze­repéből a munkásosztályra az a kötelesség hárul, hogy anyagi-műszaki segítségen kívül politikai és szervezési segítséget is nyújtson a parasztságnak. Most, midőn jelentős sikere, ket értünk el a szocialista ipar, főleg a ne­hézipar építésében, a népi demokratikus ál­lam további, még -bővebb segítséget nyújt a mezőgazdaságnak. A két fő baráti osztály — a munkások és parasztok — szövetségének lenini érteimezé. séből ered az abszolút önkéntesség elve a földmüvesszövetkezetek építésében, valamint e két osztály állandó harcának szüksége a legutolsó kizsákmányoló osztály, a kulákság ellen, mert a kulák sohasem adja fel kísérle­teit, hogy ismét visszajöjjenek a régi. szá­mára „aranyidők", midőn a kis- és középpa. rasztok rovására gazdagodott. Az elmúlt időszakban a mukásosztály és a parasztság kölcsönös kapcsolatai tekinte­tében néhány hibát követtünk el. Nem küz­döitünk idejében és erőteljesen az ipar és a mezőgazdaság közötti jelentős arányta­lanság elmélyülése ellen, noha a szóban­forgó aránytalanságról már régóta tudtunk. A mezőgazdasági termelés céljaira előirány­zott beruházási eszközök nem voltak elég­ségesek leküzdeni ezt az aránytalanságot. Sőt, ami fontos, nem küzdöttünk elég erő­teljesen a párt irányvonalának a falvakon való gyakorlati érvényesítésében felmerült hiányosságok, hibák és elhajlások ellen, a kitűzött feladatok következetes végrehaj­tásáért. Mindez elmélyítette az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanságot, fé­kezte gazdaságunk ezen alapvető ágainak fejlődését, nem használt a munkások és parasztok testvéri szövetségének. A munkások és parasztok szövetsége to- I vábbi megszilárdításának jelentősége és sürgőssége jelenleg a párt jövő időszakbeli fő feladataiból erfed, amely a szocializmus alapjainak további építése, a gazdaságunk­ban felmerült alapvető aránytalanság ki­küszöbölése és ezzel a dolgozók életszín­vonala emelkedésének meggyorsítása. Ez a nagy távlat további hőstettekre lelkesíti a munkásokat és parasztokat a szocialista épí­tés arcvonalán. A munkások és parasztok közvetlen anyagi érdekeltsége szövetségük további megszilárdításának hatalmas gaz­dasági tényezőjévé válik és elősegíti az egész népgazdaság arányos fejlődését. Kom­munista pártunk van hivatva arra, hogy a tömegek körében végzett politikai munká­jával megmagyarázza a népnek ezt a nagy és mélyen emberi célkitűzést, hogy min­den dolgozónak, munkásnak, parasztnak és értelmiséginek tevékenységét országos fel­adatunknak — a mezőgazdaság lényeges nö­velésének megvalósítására szervezze és irá­nyítsa. A szocialista gazdaság fejlődésének és a munkásosztály és a parasztság szövetsége megszilárdításának alapján az elmúlt évek­ben országunk nemzeteinek és nemzetisé­geinek barátsága is felvirágzott. A munkás­ósztály és a parasztság szövetsége élő táp­talaj, amelyből kihajt az új szocialista ha­zafiság. Ez a nemes érzés nem a hazáról hangoztatott üres frázisokban, hdnem tet­teket szülő qftunkában nyilvánul meg. A dolgozóknak, országuk önérzetes építőinek mély osztályöntudatából árad. A munkások és parasztok szövetségében nemzetiségi kü­lönbségre való tekintet nélkül megteste­sülnek Csehszlovákia dolgozóinak életérde­kei. Ezért munkásosztályunk erejének nö­vekedésével a muntösok és parasztok szö­vetségének további szilárdulásával egyide­jűleg a csehek és szlovákok testvéri szö­vetsége is felvirágzott. A népi demokratikus rendszer uralomra­jutása Csehszlovákiában lehetővé tette a csehek és szlovákok kölcsönös viszonya kér­désének a teljes egyenjogúság alapján való megoldását. Csehszlovákia Kommunista Pártja a csehek és szlovákok kölcsönös vi­szonyának megoldásakor a nemzeti kérdés­ről szóló lenini-sztálini tanításból indult k: és mindig hangsúlyozta, hogy a jogi egyenlőséget gazdasági egyenlőséggel kell alátámasztani, hogy a cseh munkásosztály segítségével véglegesen ki kell küszöbölni Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális elmaradottságát. A szocialista iparosítás az elmaradott agrárországból fejlett ipari or-; szággá tette Szlovákiát. A szocialista iparo-; sítás Szlovákia osztályösszetételét is meg­változtatta. Szlovákiában számbelileg erős munkásosztály fejlődött ki. A gazdasági fel­lendülés megteremtette a tartalmában szo-; cialista és formájában nemzeti szlovák kul-; túra eddig ismeretlen méretű felvirágzá-; sának feltételeit. A népi demokratikus Csehszlovákiában a magyaroknak, ukrá­noknak, lengyeleknek és németeknek is biztosítottuk polgári jogaikat és kulturális fejlődésük széleskörű lehetőségeit. A kom­munista párt tovább folytatja a lenini nem-; zetiségi golitikát, támogatni fogja a köztár­saság összes vidékeinek gazdasági felvirág­zását, megszilárdítja nemzeteink egyenjo­gúságát és ezzel megerősíti a Csehszlovák állam egységét. Államrendszerünk ereje és legyőzhetet­lensége abban van, hogy mélyen demokra­tikus rendszer. .A dolgozó nép a nemzeti bizottságok útján közvetlenül részt vesz az államigazgatásban és az összes politikai, gazdasági, szociális és kulturális kérdések megoldásában. A nemzeti bizpttságok ezért végezhettek olyan nagy munkát a községek, járások és kerületek építésében, a lakosság egészségéről és élelmezéséről való gondos­kodásban. A nemzeti bízottságok az elmúlt években nagyon fontos "szerepet játszottak államunk építésében, az utóbbi időben azonban nem teljesítették kielégítően gazdasági-szer­vezői és kulturális-nevelői funkcióikat. Ennek fő oka abban van, hogy tevékeny­ségükben nem bontakoztak ki teljesen azok a munkaformák és módszerek, amelyek tá­mogatták volna a nemzeti bizottságoknak és a dolgozók széles tömegeinek legjobb kapcsolatát. A nemzeti bizottságok szer­vezeti felépjítése is elmaradt a fejlődés mögött. A nemzeti bizottságokról szóló új törvé­nyek, amelyeket még a Nemzetgyűlésben való megtárgyalásuk előtt országos vitára bocsájtották, alapjában megoldatták a nem­zeti bizottságok irányításának, szervezeti összetételének és szerepének kérdéseit. Á i vitában', amely a nemzeti bizottságok tény­kedésének eddig legnagyobb méretű felül­vizsgálása volt, többszázezer javaslat és hozzászólás hangzott el a dolgozók részéről a nemzeti bizottságok munkájának megja­vítására. Az -jij törvények megteremtették a nemzeti bizottságok és a dolgozó nép leg­szélesebb tömegei még szorosabb kapcsola­tának jogi és szervezeti feltételeit annak érdekében, hogy a nemzeti bizottságok az államhatalom valóságos helyi szerveivé vál­janak. > A győzelmes választásoknak nagy jelen­tősége van a nemzeti bizottságok további sikeres fejlődése szempontjából. Az orszá­gos választásokon a választók 98.3 százalé­ka vett részt. Ezrével voltak olyan közsé­gek, amelyekben 100 százalékos volt a rész­vétel. A választásra jogosult választók 93.6 százaléka a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire adta le szavazatát. Ilyen magas százalék­•számot nálunk még egyetlen választás al­kalmával sem értek el. A nemzeti' bizott­ságokba 180.508 tagot választottak, akiknek ágyharmadrésze dolgozó paraszt. , A nagy választási győzelem, amelyet a Nemzeti Arcvonal pártunk vezetésével el­A népi demokratikus társadalmi és államrendszer további megszilárdulása Á párt IX. kongresszusa óta eltelt időben tovább szilárdult a népi demokratikus ál­lam, a dolgozók legfontosabb eszköze a szo­cializmus építésében és a haza védelmében a külső,és belső ellenség ellen. Csehszlová­kia Kommunista Pártja, társadalmunk ve­zető és szervező ereje, mindenekelőtt azzal valósította meg az állam állandó szilárdítá­sának irányvonalát, hogy a széles népi tö­megeket tevékeny részvételre ösztönözte az ország igazgatásában és építésében. A min­dennapi harcban a közös és alapvető életér­dekekért — a békéért, a szocializmus építé­séért, anyagi és kulturális színvonalunk emelkedéséért a dolgozóinkat egymástól megkülönböztető különbségekre való tekin­tet nélkül a polgárok túlnyomó többsége szilárd és egyöntetű közösségbe tömörült. A" szocialista gazdasági rendszer terjedésé­vel, a nagybirtokosok és kapitalisták fel­számolásával, a kulákok korlátozásával és a dolgozóknak a szocializmus szellemében való átnevelésével egyidejűleg fokozatosan kialakul és megszilárdul Csehszlovákia egész népének erkölcsi-politikai egysége. A városok és falvak dolgozóinak ez az egysége a Nemzeti Arcvonalban testesül meg. A IX. kongresszus egész pártunk fel­adatává tette annak biztosítását, hogý a Nemzeti Arcvonal akadályozzon meg a ka­pitalizmus visszaállítására irányuló minden Ipísérletet és sorakoztassa fel népünket te­vékeny részvételre a szocializmus építésé­ben és a békeharcban. A Nemzeti Arcvonalba tömörült dolgozó nép a kommunista párt vezetésével egysé­gesen és egyetértve visszaverte a külföldi és az itthoni reakció összes nyílt és burkolt támadásait, amelyek békés alkotómunkánk megzavarására és meghiúsítására irányul­tak. Az ellenség bűnös kedvtelései és kísér­letei népünk sziklaszilárd egységén és elő­vigyázatosságán már többször szégyenteljes kudarcot vallottak és a jövőben is csődöt mondanak. A Nemzeti Arcvonal feladata nemcsak az. hogy védelmezze a béke és a szocializmus építésének politikáját, hanem, hogy ezt gya­korlatilag meg is valósítsa. A párt a Nem­zeti Arcvonalnak ezt a-feladatát szem előtt tartva a nép széles tömegeit építőfeladatai­nak teljesítésére vezette. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Csehszlová­kiai Ifjúsági Szövetség segítségével a dol­gozókat a szocialista munkaverseny töme­ges fejlesztésére, a munka termelékenységé­nek és gazdaságosságának fokozására irá- i nyitotta. Az iparban és a mezőgazdaságban a kommunisták, a pártonkívüliek és más politikai pártok tagjai által a CsKP X. kon­gresszusa tiszteletére 'tett felajánlások egész sora igazolja, hogy a CsKP az egész Nem­zeti Arcvonal általánosan elismert vezére. A Nemzeti Arcvonal jelentős szerepet ját­szott a nemzeti bizottsági választások alkal­mával. Népünk minden egyes társadalmi szervezete a Vnegbonthatatlan egység szel­lemében aktívan kivette részét a Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek győzelméből. •Gyakran tanúi voltunk azonban annak, hogy számos kommunista nem nyerte meg a Nemzeti Arcvonalba tömörülő társadalmi szervezeteket az épitőfeladatok teljesítésére és a közös kérdések megoldására. Ártottak az ügynek azzal, hogy a többiek fölé helyez­kedtek és úgy viselkedtek, mintha képesek lennének egyedül megbirkózni r\m(termel. A párt Központi Bizottsága szükségesnek tart­ja, hogy ezen a kongresszuson hangsúlyoz­za: a hazánk szocialista építésével kapcso­latos feladatokat csak akkor teljesítjük, ha a CsKP vezetésével állandóan szilárdulni fog a Nemzeti Arcvonalba tömörült nép egysége. A Nemzeti Arcvonal továbbra is megteste. siti a munkások, dolgozó parasztok és értel­miségiek tömbjét, a városok és falvak egész népének egységét. A Nemzeti Arcvonal további megszilárdí­tásának hatalmas tényezője az is, hogv né­pünket a legszélesebb tömegek közös célkitű­zéseinek elérésére — a béke megszilárdításá­ra, országunk függetlenségének és szuvere­nitásának biztosítására lelkesítse az ellenség bármilyen agresszív kísérletei ellen, továbbá a nép anyagi és kulturális színvonalának ál­landó emel jsére serkentse. A Nemzeti Arcvonal politikai alapja és a kapitalizmusból a szocializmusba való sike­res átmenet elengedhetetlen felt/tele és bizto­sitéka a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetsége. A munkásosztály és a dolgozó parasztság­szövetségének kérdése a népi demokratikus állam alapvető kérdése. A munkásosztály és a parasztság szövetsége, amelyben a vezető­szerep a munkásosztályé, a proletárdiktatú­rának, amelynek egyik formája a népi demo­krácia. legfőbb alapelvét képviseli. E szövet­ség nélkül nem tarthatjuk fenn és szilárdít­hatjuk meg az államhatalmat, nem építhetjük a szocializmust. A munkások és a dolgozó parasztok szövetségének állandó szilárdítása ezért a párt legfontosabb feladata. Csehszlovákia Kommunista Pártja a lenini tanításhoz igazodva, a munkások és parasz­tok életérdekeiért, a nemzeti szabadságért és függetlenségért vívott harcban megszer­vezte és összekovácsolta a munkások és pa. rasztok szövetségét — ezt a kapitalizmus megdöntésében döntő fontosságú erőt. Midőn országunknak a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása után a nép a munkásosztály vezetésével kezébe vette a hatalmat, teljesült munkásaink és dolgozó parasztjaink ősi vá­gya. A népi demokratikus állam végrehaj­totta a földreformot, a parasztok földet kap­tak a népi demokratikus államtól. A' föld ma azé, aki megműveli. A munkásosztály ezzel szemmel láthatóan bebizonyította, hogy a ka. pitalista elnyomás és kizsákmányolás alól való saját felszabadulásáért küzdve, minden dolgozó felszabadulásáért és jobb jövőjéért is harcol. Az elmúlt években bekövetkezett nagy gaz. dasági és társadalmi változások, az ország szocialista iparosítása, a falunak a szo'cializ. musba való fokozatos átmenete hozzájárul­tak a munkás-paraszt szövetség megszilárdu­lásához. A munkások és a dolgozó parasztok gazdasági érdekei ma is e két osztály szövet­sége megszilárdításának alapját alkotják. A falu élelmiszert ad a városnak, nyersanyagot szállít a könnyű, és élelmiszeriparnak; a munkásosztálytól, a népi demokratikus állam, tói viszont ennek fejében ipari termékeket, anyagi, műszaki és pénzbeli segítséget kap. A munkások és parasztok szövetsége bizto­sítja a mezőgazdaság állandó hasznosságát és termékeinek értékesítését. A parasztság megszabadult a kapitalisták uralma alatti gondjaitól. Örökre a múlté a parasztok félel­me a nagy termés miatt, kizsákmányolása a nagybirtokosok által, eladósodottsága és emberfölötti robotmunkája melletti nyomora. A parasztok ma előnyös feltételek mellett adják el a városnak mezőgazdasági termé­keiket. Népi demokratikus államunk nem támasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom