Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-11 / 141. szám, péntek

1954. június 11. ül 3 A X. PÁRTKONGRESSZUS KÜLDÖTTEI -k-k * Csabai® Andrásné, A KEHNYECI SZÖVETKEZET TAGJA Az egyszerű, földes konyhában nyugodt mosollyal az ajkán, beszél életéről Csabala elvtársnö, aki a párt megtisztelő hizalmából küldöttként részt veshet a X. kongresezu. aon. Az egyszarü szavalt nyomán kibontakozik munkában eltelt egész élete. A nehéz, kérges kezek bizonyítják, hogy a múltban a parasztasszony élete valóban nem volt könnyű. Amellett, hogy gyermekeket kellett nevelnie, kemény mun. kával kereste meg kenyerét a földeken. — Anyám igen nehezen nevelt fel bennünket, — kezdte. — Tizen voltunk testvérek és apám az első világháborúban elesett. A mi életünkről egész regényt lehetne írni, ahogyan anyánk harcolt a mindennapi kenyérért. Teleki, kassai táblabíró földjén kommenciós cselédként dol- gozott és egész hétre magunkra hagyott bennünket. Csabala elvtársnö már egészen fiatalon, alig tizenhatéves korában bekerült a mozgalomba. A többi szí. nai elvtárssal és elvtársnökkel, mint Tarjáni Bélával, Piroskával, Korpá. nével és másokkal gyalogosan is elment Kassára, hogy a gyűléseken, tüntetéseken részt vehessen. A férje, Csabala András, már az első köztársaság idején tagja volt a pártnak. — Bizony, keservesen neveltük fel hét gyermekünket. Pallavicini őrgróf birtokán dolgoztunk itt Kehnyecen. Tisztán láttuk, milyen nehe. zen éltek körülöttünk a kommenciós cselédek. De teljesen megváltozott az élet a felszabadulás után. A nagy. birtokosokat elkergettük és a dolgozó úr lett saját földjén. Megalakult a szövetkezet, férjem is tagja, én pedig mint a pártbizottság tagja mindenben segítségére vagyok abban, hogy a szövetkezet munkája minél sikeresebb legyen. A X. kongresszus tiszteletére is szép felajánlásokat tettünk. így elhatároztuk, hogy a terven felül 1.500 kg sertéshúst adunk be. Ezt a felajánlásunkat már túl is teljesítettük és ugyancsak túlléptük a tejbeszolgáltatást, mert ez ideig 43.000 liter tejet adtunk be terven felül. Arra is köteleztük magunkat, hogy 4 kg gyapjúátlagot érünk el egy juh után, Csabala elvtársnöre igen nagy hatást tett, hogy 1950-ben kint járt a Szovjetunióban. Erről az útjáról nagy lelkesedéssel beszél. — Azok a szövetkezetek, amelyeket a Szovjetunióban láttunk — mondotta — sokkal fejlettebbek, rendezettebbek voltak, mint a mieink. A marhaállományuk is sokkal Arvai A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS KÉPVISELŐJE Alacsony termete kissé megtört, látszik rajta, hogy végigjárta az élet kemény iskoláját. Barna arca elkomorodik, mikor élményeiről beszél, és szemeiben tűz ég, mikor egy-egy heves jelenetet mond el. Már 1919-ben tagja volt a szociáldemokrata pártnak. A Fehérvári-féle földbirtok és a nagykeszi uradalom cselédei már akkor is bíztak benne és a 19 éves Árvái Jóskát 86 cseléd bizalmijának választották. Dolgozott éjt nappallá téve és harcolt a munkások jogaiért. 1930-ban megválasztják a nagymegyeri pártszervezet elnökévé. 1932 februárjában Nagymegyeren Árvái elvtárs vezetésével a párt megszervezi a földmunkás sztrájkot, a környékbeli falvak munkanélküli dolgozói éhségmenetben vonulnak fel, tüntetnek, munkát, kenyeret követelnek. Arvai elvtárs arca elkomorul, szeme mintha villámokat szórna. Viszszaemlekezik ezekre a napokra. Éppen itt az állami gazdaság épülete előtt varta egy csendőr szakasz az Ekecs felől érkező tömeget. Eleiük mentem, hogy bevezetem őket a piactérre. A csendőrök azonban ket felöl vártak minket. Puskatussal és gumibottal verték szét a tüntetest. Vagy tizenöt csendőr rohant ránk és engem is addig ütöttek. míg csak vértócsában nem feküdtem. Egy-egy ilyen akció után nem kerülte el a börtönbüntetést Árvái elvtárs. 1931-ben, mikor a politikai foglyok szabadonbocsátásáért rendezett tüntetést a párt, szintén börtönbe zárták. 23 évvel ezelőtt 1931. május 5-én Árvái elvtárs vezetésévei a párt sztrájkot szervezett. Több mint 1600 mezőgazdasági dolgozó vett részt ebben a sztrájkban. 35%-os béremelést értek el. 1935-ben a járási választások alkalmával Arvai elvtárs bekerült a komárom: járási képviseőltestületbe. Itt is harcot szervez szüntelenül. Tagja a komáromi járási és az érsekújvári kerületi pártvezetőségnek. Elnöke a vörös szakszervezet érsekújvári kerületi elnökségének. 1937-ben a vörös szakszervezet helyettes titkára volt és megszervezi a tavaszi bérharcot. 1938-ban a párt felhívására visszamegy Nagymegyerre, hogy a munkát irányítsa. A községi választások után törvénybíró lesz. azonban ezt a funkcióját hivatalosan nem ismerik el. — Sok nehéz harcot átéltem, — mondja Árvái elvtárs — de nagy öröm az számomra, hogy megértem a felszabadulást, hogy a mi harcunk gyümölcsöket hozott. Voltam én már többször konferencián, 1932-ben egy kerületi konferencián Bratislavában, a 30-as években Prágában, ahol az egységfront megszervezéséről volt szó. Besztercebányán is részt vettem egy konferencián. Most a párt, a régi harcos elvtársak és' a fiatalok engem küldtek a X. kongresszusra. Balla József erőteljesebb és szebb volt. Az istállók sem olyan kezdetlegesek, mint a mieink. Ügy építik őket, hogy 200—300 évig is szilárdan álljanak. A kolhozokban a dolgozók jó lakásokban laknak és nem egy olyan kolhozossal találkoztam, akinek saját autója van. Mindenütt igen nagy szeretettel fogadtak bennünket. — Visszatérésem után, ahol csak módomban volt, elmondottam, mit láttam a Szovjetunióban. Buzin ka, Gilnyö, Szadca, Rozgony falvakban is elmondottam élményeimet, sőt Kassán is. Mindenütt nagy figyelemmel hallgattak és alig győztem a hálás hallgatóság kérdéseire válaszolni. — Amikor 1953-ban a kehnyeci helyi pártszervezet elnökévé választottak. minden erőmmel arra törekedtem, hogy a párt és a párttagok helyesen irányítsák a falu életét és a szövetkezet munkáját. Meg is mutatkozott az eredmény, mert egy talpalatnyi földet sem hagytunk megmüveletlenül és a 600 hektár szövetkezeti földön az összes munkákat idejében és százszázalékosan elvégeztük. A beszélgetés a X. kongresszusra terelődik és arra, hogy Csabala elvtársnö a párt kitüntető bizalmából a kongresszuson küldöttként jelenik meg. — Büszke vagyok arra, hogy engem, a. szegény parasztasszonyt a X. kongresszus küldöttjének jelöltek. Ilyen megtiszteltetésre valamikor a magamfajta nem is gondolhatott volna. Büszke vagyok azért is. mert tudom, hogy azok a határozatok, amelyeket ott hoznak, a nép javát szolgálják majd. Vidor István Poílák £ er/os*, A FELS0PATONYI EFSZ ELNÖKE Tejeskocsis volt Pol- lesz, ez biztos. Erre Iák Lajos valamikor, megvan minden elöfelAzt mondták akkor: i tétel, szerencsés ember vagy, — Gépek? kérdezem. , Lajos, van munkád. De __ Blgüwrl)alJ M ^ n.em tartott stütólg <*}

herei

k. A

s ídÄn történt a szerencse. Utána mé{?-j

elöszö

l. hogy a szöve

t_ is az utcára került. 1 ...... Nyomasztó emiekek r0 yontak) ha va]ami ezek, az ember igyek- losszul melxt Kel

l.

e e

n_ szik elfelejteni okét, ha nél bíztatób

b pé

lda? lelkében felbukkannak. g fiatalos arcán derüs De egyre megtanítanak: llosoly suhan ati majd srösnek lenni, bizva folytatja: dolgozni a jövőért. Ezt mondotta Pollák ~ Mondjuk m

e6' Lajos is, aki ma a felj ahogy volt,-nyomaték-1 sőpatonyi egységes föld- ka

l hangsúlyozza. müvesszövetkezet elnö. E^

e

s szövetkezeti taj

;

e gok nemreg csak a fiEseményeiben gazdag,intésekre gondoltak. Ha szerteágazott, változa.

1 m

u»

k

a vontatottan tos a munkája. Rés

zi

e. I'^nt is, egyre azt mondkezeti tagok felelősségtekre nem akart kitérni. Csak a legszükségesebb ták: hozunk pénzt a bankból. Arra azonban bet mutatta meg, az ne

m gondoltak, hogy a események mélyéből, a'P

énzt m

e£ is kel1 kere

s" munka lázában felszín- n

i> a hús

t" búzát v

a&v re kerülő és egyre csi-í

má

s egyebet ki is kell szolódó emberi jótulaj- termelni, mert csak ebdonságot, a dolgozó em- bö1 s nem a levegőből ber jó oldalát, azt, hoJ

esz a P

én

zgyan vélekedik a szö- Terveznek, szerveznek vetkezetről és hogyan a szövetkezetben, mert törődik a közös vagyon- a munkát szervezni kell. nal. 1 Fontos ez a nagyüzemi — Már három éve, hogy : gazdaságban. A felsöa szövetkezet elnöke patonyi szövetkezetnek vagyok — mondja Pol- több mint 1500 hektár Iák elvtárs. Három évi szántóföldje va.n. Binem nagy idő, de szá- zony jól kézben kell munkra tanulságos, tar- tartani a vezetést. Kell talmas, tapasztalatok-: itt a segítség. kai teli. Fejlődnek, for-í A pártszervezet, a málódnak dolgozóink.;kommunisták a szövetNevelődnek a munká- kezetben látják és tudban. így vagyunk ezzel ják, hogy növelni kell mindannyian. Valótlan- az állatállományt, telje, ságot mondanék, ha azt síteni kell a pénzügyi állítanám, hogy nálunk tervet. Ezért dolgoznak, minden rendben van. Mert a legragyogóbb álMég nincs. De rendben mok és legszebb tervek is mit érnének következetes munka, a sok apró, látszólag jelentéktelen feladat elvégzése nélkül. A pártbizottság a&sein. a asrfSvetkczet gyűlésein megbeszélik a tegkiaeBb részleteket is. Pár héttel ezelőtt magam hallottam, hogy a szövetkezet gyűlésén vitatták: adjanak-e pót jutalmat az egyik állattenyésztőnek, aki a csikókat neveli. Egy emberről volt csak szó, de a közösség egyénekből áll, és ez a I gondoskodás szülőanyja az elért sikereiknek, an. nak a 7 mázsa gyapjúnak is, amit már terven felül beadtak, meg a két vagon sertéshúsnak is, amit terven felül majd beadnak. Embereket látunk a számok mögött, eleven hús-vér embereket, fiatalokat és öregeket. Köz tűk Pollák elvtársat is. | az örökké mozgékony, felelősséget érző embert nyughatatlan tekintetéivel. Mindig ott látod, ahol szükség van rá. Nem kapltodik, a szövetkezeti tagok, a kö. zösség érdeke, mindnyájuk jobbléte fűti. Sok a dolga, de derekasan végzi. Nyilt, becsületes és nem köntörfalaz. Ezért szeretik, ezért elnöke már harmadik éve a szövetkezetnek. Büszkék is rá a kommunisták és pártonkívüliek, a szövetkezeti tagok, hogy részt vesz a X. pártkongresszuson. Gérecz Árpád Sárkány Ján os, A FÜLEKI JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKE Sárkány János huszonnyolcéves magas fiatalember. Szülei Cinóbá. nyáról kerültek Fülekre. Apja vas. öntő volt a cinóbányai gyárban, később ezt a mesterséget Füleken is folytatta. Sárkány Jánosék négyen voltak testvérek, ö volt a legidősebb a gyerekek között. Röviddel a költözködés után súlyos csapás érte Sárkányékat. Bekopogott a halál és elragadta a család kenyérkeresöjét. Jancsi volt akkor a legidősebb, ö is csak a tizedik életévét taposta. Még borúsabb napok köszöntöttek a családra, mint amilyeneket idáig átéltek ... A kis János még be sem töltötte 14. életévét, máris munka után kellett néznie. Próbálkozott Hulita gyárában is. A műhelyvezető azonban nem merte felvenni fiatal kora miatt. Jólelkűleg azt ajánlotta, hogy próbáljon szerencsét az igazga. tó úrnál. — Fiam! Nem vehettek fel mun. kába, mivel még nem töltötted be tizennegyedik életévedet — mondta mesterkélt jóindulattal a mindenható úr, de lerítt az arcáról: minek vegyem fel ezt a satnya gyereket, nem sok vizet hajtana a malmomra. A nyomor, az éhség azonban nagy úr. Sárkány János nem nyugodott bele a kudarcba. Szerencsét próbált ezúttal Csaba úrnál, aki több segéddel dolgozott gépekkel felszerelt műhelyében. Mondjuk úgy, hogy a szerencse csillaga itt rámosolygott. Csaba úr felvette kifutófiúnak, napi húsz fillér fizetéssel. 1941-ben újabb katasztrófa érte a családot. Sárkánynét az erején felüli munka, a sok nélkülözés ágyba döntötte. Nem is kelt fel többé. A katasztrófa után János bejutott a gyárba. Három kistestvére és ö is rokonukhoz, Trenyiá kékhoz került. Trenyiák elvtárs eszközölte ki részére, hogy esztergályos inasnak szegődhetett hat pengős fizetéssel. A gyárban majdnem mindenki ismerte az árva fiút. Különösen az idősebbek, mint Molnár elvtárs, aki akkoriban a munkásotthon gondnoka,! volt, aki jól emlékezik arra, hogy a kis Sárkányt hányszor küldték, hogy az illegálisan működő pártszervezet gyűlésére hívja össze az elvtársakat. Jancsi plakátok, falragaszok ragasztására is vállalkozott, ha kellett. A felszabadulás után új korszak nyílt meg Sárkány János életében. Keze alatt szinte égett a munka, ragaszkodott áz esztergapadhoz. Szorgalmas munkáját, öntudatosságát értékelte az üzemi pártszervezet és 1948-ban soraiba fogadta. Most már nemcsak az esztergapad mellett, hanem a pártban is szép munkát fejtett ki. A pártszervezet hamarosan konkrét feladatokkal bízta meg. Az üzemi ifjúsági szervezetben politikai munkát kellett kifejtenie. A fiatalok is megszerették Sárkány elvtársat. Rövidesen elnökké választották. Eddigi munkáját értékelve, a párt szorgalmas munkájáért abban a nagy megtiszteltetésben részesítette, hogy mint küldött részt vehet Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán. — Boldog vagyok — mondja Sárkány elvtárs. — Életem legszebb emléke lesz az, amikor pártunk és kormányunk vezetői előtt elmondhatom, hogyan élnek az én városom, az én járásom dolgozói. Valamikor ezen a vidéken százával kerültek dobra a kisemberek földjei. A végrehajtó még a párnát is elvitte a földművesek feje alól. Ma új élet sarjad a füleki járásban is, bármerre járunk. Százával épülnek az új lakóházak, az egészségügyi szolgálat is nagyot változott. — Az én apámnak fiatalon kellett sírba kerülni — folytatja Sárkány János, — mert ki törődött akkor a munkás egészségügyi állapotával. Tudom jól, hogy amikor apám el. ment az orvoshoz, azt a választ kapta, olyan erős, hogy még a bikával is megbirkózhat. Három héttel a „lelkiismeretes" orvosi megállapítás után, már az asztalos készítette apám részére a koporsót. A kongresszuson tolmácsolni fogom járásunk dolgozóinak jó kívánságát. Beszámolok arról, hogy pártunk iránti szeretetünk kifejezése jeléül a kongresszus napjáig a járás területén 800 hektár eddig parla. gon heverő földet vetünk be. Beszélek a hiányosságokról is, amelyek még észlelhetők, mert tudom, hogy kérésünket orvosolni fogják és pártunk a jövöben még hathatósabb segítséget nyújt földműveseinknek. Szarka István