Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-10 / 140. szám, csütörtök

1954. iúniu s 10. UISZ0 3 PÁRTÉLET A komárom 5 f áré sí pártbizottság a szocialista munka verseny megszervezésével bíz fosíl«a a begyűjtést Ä komáromi járási pártbizottság a kongresszus előtti kampányban nagy gondot fordított a szocialista munkaverseny kiszélesítésére. Az instruktorok meglátogatták a párt­alapszervezeteket és felhívták fi­gyelmüket a szocialista munkaver­seny megszervezésére. A pártszer­vezetek foglalkoztak ezzel a kér­déssel és szép eredményeket értek el járási méretben. A komáromi járás dolgozói a X. kongresszus tiszteletére 1.919 egyéni, 362 kol­lektív és 18 összüzemi felajánlást to' \k, összesen 19,340.937 korona értékben. Május 31-ig összesen 1.164 egyé­ni, 102 kollektív és 7 összüzemi fel­ajánlást teljesítettek a dolgozók, ami 4,176.266 koronát tesz ki. A járási pártbizottság rendszere­sen kiértékeli a szocialista felaján­lások teljesítését. A járási aktívá­kon megvitatják a választások utáni agitációval kapcsolatos feladatok teljesítését. Az agitációs munka se­gít az iparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban kitűzött fel­adatok teljesítésében. A hajógyár dolgozói is teljesítik felajánlásukat. A X. kongresszus tiszteletére 1.352 szocialista felaján­lást tettek és június l-ig már 956 vállalást teljesítettek, összesen 391.679 korona értékben. A villanyüzem és a gázgyár párt­szervezete nagy gondot fordít a szocialista verseny megszervezésé­re. Széleskörű agitációs munkával biztosították a vállalások teljesíté­sét. A dolgozók túlteljesítették fel­ajánlásukat. Az építkezésnél dolgozó munká­sok 107 szocialista és 8 összüzemi felajánlást tettek 841.240 korona értékben. Idáig már 103 vállalást és 6 összüzemi felajánlást teljesí­tettek. A szocialista felajánlásokat főként a tervteljesítésre és az anyagmegtakarításra összpontosí­tották. A legjobb eredményeket a járási építészeti hivatal dolgozói érték el, akik március 31-ig behoz­ták a lemaradást. Az állami gazdaságokon működő pártszervezetek a mezőgazdasági termelés növelésére összpontosítot­ták minden erejüket. A gazdaság dolgozói 71 kollektív és 713 egyéni felajánlást tettek 1,238.740 korona értékben. Május 31-ig 453 egyéni és 54 kollektív felajánlást teljesí­tettek 765.694 korona értékben. Ezek a felajánlások nagyrészt az állatok hasznosságának növelésére irányultak. A falusi pártszervezetek szintén szép eredményeket értek el a szo­cialista kötelezettségvállalások meg­szervezésében. A szövetkezeti tagok 16 egyéni és 170 kollektív felaján­lást tettek. Eddig 16 egyéni és 3 kollektív felajánlást teljesítettek. Több szövetkezet hosszúlejáratú kötelezettségvállalást tett, amelye­ket az év végéig fognak teljesíteni. Ilyenek például az állattenyésztés­ben dolgozók felajánlásai, akik el­határozták, hogy terven felül nagy­mennyiségű állati terméket szolgál­tatnak be. Ezen a téren a csallóköz­aranyosi, a gútai, a nagykeszi dol­gozók és az Ifjúsági Falu dolgozói érték el a legjobb eredményeket. A gútai szövetkezeti tagok terven felül 180 mázsa sertéshúst adtak be. A csallóközaranyosiak és a felső­aranyosiak pedig nagymennyiségű tejet szolgáltattak be terven felül. A járási pártbizottság nagy gon­dot fordít a beadás teljesítésének biztosítására. Főleg a szocialista munkaverseny megszervezése tette lehetővé, hogy a komáromi járás túlteljesíti beadási kötelezettségét. A gép- és traktorállomás dolgo­zói is bekapcsolódtak a kötelezett­ségvállalásokba. A kongresszus tiszteletére 174 egyéni, 102 kollek­tív és egy összüzemi felajánlást tettek. A traktorállomás dolgo2ói főleg arra vállaltak kötelezettséget, hogy az aratási és cséplési munkák­ra a legjobban előkészítik a gépe­ket. A járási pártbizottság értékelte a választások előtti agitációs munkát és úgy határozott, hogy az agitá­ciós kollektívákat továbbra is meg­tartják. A járás kilenc falujában egy-egy agitációs központot, Komá­romban kettőt. Az agitációs köz­pontok és a kollektívák munkáját a pártszervezetek irányítják. A já­rási pártbizottság az agitációs köz­pontoknak és az agitációs kollektí­váknak a kongresszusi felajánlá­sok biztosítását tűzte ki célul. A falusi pártszervezetek az agitációs központok és az agitációs kolektí­vák feladatául Csehszlovákia Kom­munista Pártja Köziponti Bizottsá­gának javaslatát, és a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi 2—3 éven belüli lényeges növelésére vonat­kozó irányelvei megvitatását tűzte ki. A falusi pártszervezetek az agi­tációs kollektívák munkáját irá­nyítják. E hó 6-án megismertették a dolgozó parasztokkal a mezőgaz­daságról szóló határozat jelentősé­gét. (B. J.) Az agitációs munka kiszélesítésével fiízzük szorosabbra a párt és a tömegek kapcsolatát A CsKP KB-nak a választások utáni személyes agitáciőról szóló ha. tározata a dolgozó tömegek közti rendszeres munkának szilárd alap­jait rakta le. A határozat fontossá­gát a pártszervezetek főleg most, a X. pártkongresszus előtt tudatosít­ják, amikor dolgozó népünk a kon­gresszus tiszteletére tett vállalások teljesítésén dolgozik, hogy méltó­képpen eleget tegyen feladatainak. Ügy az üzemekben, mint az EFSz­ekben és a többi helyeken megszi­lárdult a politikai agitáció, a nép. nevelök élőszóval és példás munká­val vezetik a dolgozókat a felada­tok teljesítésére "és megmagyarázzák a X. kongresszus összehívásának jelentőségét. A pártszervezetek jelenleg az agi­tációs munka terveinek szétírását biztosítják, kiegészítik a népnevelői kart és intézkednek az agitációs központok munkájának megjavításá­val kapcsolatban. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a népneve­lők kiválasztására, mert attól függ az alapszervezetek agitációs munká­jának állandó javulása. A választás előtti agitáció bizonyítja, hogy az agitátorok csak akkor végzik jól munkájukat, ha elegendő érvvel ren­delkeznek. A nyitrai elvtársak ezért elhatározták, hogy a falusi népne. velőknek a legközelebbi napokban szétosztják a CsKP KB-nak a me. zögazdasági termelés továbbfejlesz­téséről kiadott irányelveit, hogy így megmagyarázhassák a kis- és kö­zépparasztoknak azok jelentőségét. Különösen jól dolgoznak a bratisla­vai Kablo-ilzemben az elvtársak. A CsKP KB.nak a személyes agitáció továbbfejlesztéséről hozott határoza­tát konkréten, a helyi viszonyoknak megfelelően dolgozták ki és tartal­mat adtak az üzemben folytatott politikai agitációnak. Az üzemi pártszervezet intézkedést tett a nép­nevelői értekezlet megtartásának biztosítására, amit az egyes mun­kahelyeken tartanak meg. Az eperjesi városi pártbizottság azonkívül, hogy az üzemekben biz­tosította az agitációt, intézkedést tett a lakosság körében végzett agi­táció megjavítására. A várost kör­zetekre osztották. Valamennyi alap. szervezet kapott egy körzetet, ahová agitátorait küldi. A házi agitációért és annak színvonaláért az alapszer. vezetek felelősek. A városi pártbi­zottság az agitáció menetét rendsze­resen ellenőrzi és a megállapított hiányosságok alapján konkrét intéz­kedéseket tesz azok kiküszöbölésére. A városi pártbizottság úgy határo­zott, hogy a városban három agitá­ciós központ marad meg. A tények azonban azt mutatják, hogy ez ke­vés. A dolgozók követelték, hogy több agitációs központot nyissanak meg. ígérték, hogy azok megszer. vezésénél segítőkezet nyújtanak. A városi pártbizottság, hogy eleget tegyen a dolgozók eme kérésének, elhatározta, hogy újabb két agitá­ciós központot nyit meg. Az agitá­ciós központokat a városban lévő legjobb pártszervezetek felügyelete alá helyezi. A városi pártbizottság — tanulva főleg a választás előtti agitáció hibáiból, ami agitációs munkájának tervezésében nyilvánult meg — nem feledkezik meg a kul­túrműsorokról és előadásokról sem. A múltban az agitációs központok fő hibája az volt, hogy túl sok volt a kultúrműsor. Más tevékenységre, mint pl. előadások, viták, nyilvános gyűlések — nem gondoltak. A mun­katerv kidolgozásánál különösen az agitációs központok vezetőinek van fontos feladatuk. Az agitációs köz­pontok vezetői a pártszervezetekkel karöltve azon dolgoznak, hogy az agitációs központ munkája az agi­tátorok munkájával összhangban legyen és igy kölcsönösen kiegészít­sék a lakosság körében végzett sze­mélyes agitációt. Az agitációs köz­pontok ezzel egyidejűleg szemléltető agitációt is adjanak ki. Az agitációs központ vezetője ezt a feladatot egyedül nem tudná végrehajtani. Ezért szükséges már most, hogy az agitációs központ mellett aktívát szervezzünk a műkedvelők, kultúr­és más dolgozók köréből, akik tud­nak festeni és rajzolni, akik értik a faliújság elkészítését, stb. Az agi­tációs központnak egyúttal segítenie kell az agitátorokat. Biztosítani kell, hogy a népnevelök eljárjanak az agitációs központba, tanulmá­nyozzák az agitációs anyagot és így megjavítsák a lakosság körében vég. zett munkájukat. Nagy figyelmet kell fordítani fő­leg az agitációs munka formáinak és módszerednek irányítására és fel­használására. Ezen a vonalon a párt­szervezetekre nagy feladat hárul. A népnevelőket rendszeresen kell isko­lázni, agitációs anyaggal és érvek­•kel kell ellátni őket, figyelemmel kell kísérni munkájuk eredményeit. Min. denekelőtt haroot kell indítani a formalizmus ellen, ami — habár rit­kábban, de még mindig megnyilvá. nul a népnevelők munkájában. Az agitációs munka jelentőségét helye­sen fogták fel az eperjesi kerületben dolgozó elvtársak. Még a X. kon­gresszus előtt megtartják a népne­velők iskoláz-lsát a politikai agitáció jelentőségéről. Ezeken az iskolázá­sokon beszélni fognak az agitációs munkában mutatkozó hiányosságok­ról és arról, hogyan távolítsuk el azokat. Az iskolázást az agitációs központokban körzetenkint tartják meg, melyet a járási pártbizottság . vagy a pártiroda felelős dolgozói vezetnek. A mezőgazdasági jellegű járások, ban az agitációs munkát jelenleg a CsKP KB-nak a mezőgazdaság to. vábbfej'esztésére vonatkozó irányel­veire kell irányítani és ezt a munkát egybe kell kapcsolni a tavaszi mun­kálatok második részének gyors el­végzésével. A falusi pártalapszerve­zetek a népnevelők munkáját arra irányítják, hogy agitáljanak a gyors kaszálásért, a szénabegyüjtésért, az aratásért, az aratásra és cséplégre való alapos felkészülésért, de főleg a gabonabegyüjtés biztosításáért. Ezen a téren jó példát mutat az eperjesi járási pártbizottság. Már a mult héten összehívták az agitációs kollektívák vezetőit — az alapszer­vezetek elnökeit — és részletesen megvitatták velük főleg a tejfelvá. sárlást, mert ezen a téren a járás lemaradt. A gyűlésen részletesen beszéltek az agitátorok munkájáról és arról, hogy kell beszélni az em­berekkel. Elvitathatatlan, hogy az ilyen gyűlés eredménnyel jár. Hogy az agitátorok munkája si­kerrel járjon, kell, hogy elsősorban az egyes konkrét problémákra irányuljon, amelyek a munka­helyeken, vagy a falun előfordul­nak. A pártalapszervezeteknek nem szabad kicsinyeskedniök, hanem rendszeresen irányitaniok kell az agitációs munkát, ellenörizniök ha­tását a termelésben elért eredmé. nyeken és a népnevelőkkel együtt in. tézkedniök kell abban az irányban, hogy az agitációs munka hatása egyre növekedjék. Jacko Pál, az SzlKP dolgozója Megkezdődött a Szovjetunió szakszervezeteinek XI. kongresszusa Június 7-én Moszkvában, a Kreml nagytermében megkezdődött a Szovjetunió szakszervezeteinek XI. kongresszusa. A kongresszuson 1300 küldött vesz részt, több mint 40 mil­lió, a Szovjetunió népgazdaságának különböző területein foglalkozta­tott munkás és alkalmazott képvi­seletében. A Szovjetunió Szakszer­vezete Központi Tanácsa meg­hívására különböző külföldi orszá­gokból 35 küldöttség érkezett a kongresszusra. Az üléseken sok vendég is jelen van: újítók, szakszervezeti vezető funkcionáriusok, a tudomány, az irodalom és a művészet kiemelkedő személyiségei. A küldöttek és a vendégek forró tapssal köszöntöt­ték a Szovjetunió Kommunista Párt­ja és a szovjet kormány vezetőit. N. M. Svernyiknek, a Szovjet­unió Szakszervezetei Központi Ta­nácsa elnökének rövid bevezető szavai után a küldöttek megválasz­tották a kongresszus elnökségét, titkárságát, szerkesztő- és mandá­tumvizsgáló bizottságát, A kongresszus részvevői a tiszte­letbeli elnökségbe egyhangúlag megválasztották N. A. Bulganyint, K. J. Vorosilovot, L. M. Kaganovi­csot, G. M. Malenkovot, M. G. Per­vuhint, M. Z. Szaburovot, N. Sz. Hruscsovot. Ezután M. A. Szuszlov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köziponti Bizottságának titkára ' emelkedett szólásra. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak üdvözletét tolmácsolta a kon­gresszusnak. A több napig tartó kongresszus napirendjén a következő pontok szerepelnek: a Szovjetunió Szak­szervezetei Központi Tanácsának beszámolója, a számvizsgáló bizott­ság beszámolója, a szakszervezetek szervezeti szabályzatának módosí­tása, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának és a központi számvizsgáló bizottságnak a meg­választása. Az első napirendi ponttal kap­csolatban N. M. Svernyik mondott beszámolót. Palmiro Togliatti beszéde a rómamegyeí szervezet értekezletének záróülésén Palmiro Togliatti, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára ;únius 6-án a párt rómamegyei szervezete ér­tekezletének záróülésén beszédet mondott. Togliatti elsősorban arra muta­tott rá, hogy a fasizmus bukása óta eltelt tíz esztendő alatt az Olasz Kommunista Párt befoiyása jelen­tésen megnövekedett a fővárosban. Hangsúlyozta, hogy az elért ered­ményeknek arra kell buzdítaniuk a párt rómamegyei szervezetének ve­zetőit és tagjait, hogy fokozzák meggyőző és felvilágosító mun­kájukat a nép között, erősítsék harcukat a lakásépítkezés terén mutatkozó spekuláció ellen, vala­mint a nagybirtokosok ellen, akik Róma megye legjelentősebb gaz­dasági erőit képviselik. Togliatti a továbbiakban utalt arra, hogy az amerikai imperializ­mus és az olasz reakció erői a békéért, a demokráciáért és a szo­cializmusért mind szélesebben ki­bontakozó népi mozgalom láttán olyan eszközökkel próbálják meg­tartani uralmukat, mint a csaló választójogi törvény és az „európai védelmi közösség"-ről szóló szer­ződés, mert tisztában vannak az­zal, hogy a fasizmus nyílt feltá­masztására irányuló kísérletek olyan katasztrófához vezethetnének, amelyből természetszerűleg nem kerülnének ki győztesen. Az Olasz Kommunista Párt és a többi demokratikus erők élére álltak annak a harcnak, amely a csaló választójogi törvény részéről fenyegető reakciós veszély elhá­rításáért folyik. Mozgósítaniok kell erőiket azért is, hogy vezessék az egész népnek az „európai védelmi közösség" el­len vívott harcát, hogy Olaszország ne lépjen be az amerikai imperia­lizmusnak alárendelt háborús szer­vezetbe. A kommunisták már évek óta hangoztatják, hogy más úton ketl járni, mint amelyen az uralkodó osztályok haladnak, — folytatta Togliatti. — A kommunisták java­solta úton a társadalom fejlettebb és korszerűbb szervezeti formáira törekvő mozgalom egyre világo­sabbá és erősebbé válik; ez az út lehetővé teszi, hogy azok az erők, amelyek meg akarják védeni az ország nemzeti függetlenségét és gazdasági újjászületést akarnak megvalósítani, létrehozzák a leg­szélesebbkörű megegyezést E meg­egyezés létrehozásához azonban meg kell semmisíteni az olasz gaz­dasági élet legelmaradottabb feu­dális és monopolisztiku-. tényezőit. A kommunisták és a katolikusok között lehetséges létrehozni ilyen­irányú megegyezést — mondotta befejezésül Togliatti. Az Olasz Kommunista Párt különösen Ró­mában, ahol az egyháznak olyan nagy a befolyása, harcolni fog azért, hogy ez a megegyezés valóban lét­rejöjjön és ezáltal megkönnyítse a legégetőbb országos kérdések megoldását. A francia-indiai tárgyalások félbeszakadásának okai A delhi rádió közölte R. K. Ne­hrunak, a Párizsban tárgyaló indiai küldöttség vezetőjének nyilatkoza­tát az indiai francia birtokokról szóló tárgyalások félbeszakadásá­nak okairól. R. K. Nehru kijelentette, hogy India nem fogad el olyan javas­latot, amely szerint területének valamely része továbbra is idegen uralom alatt marad. India tárgyalni akar Franciaor­szággal arról, hogy az békésen mondjon le indiai birtokairól. Az indiai küldöttség tervet dolgozott ki, amelynek értelmében a francia birtokok igazságügyi, rendőri és pénzügyi szerveit haladéktalanul ét kell adni Indiának. Ezután átme­neti időszak következne, amely há­rom-négy hónapig tartana. Ez alatt az idő alatt kellene tárgyalni a bir­tokok igazgatásának teljes átadá­sáról. Franciaország elutasította ezt a tervet. R. K. Nehru kiemelte, hogy az indiai francia birtokokon erősödik az a népi mozgalom, amely az Iri* diához való csatlakozást követeli. Árleszállítások a Német Demokratikus Köztársaságban A Német Demokratikus Köztár­saság kereskedelmi és közellátási minisztériuma június 8-i hatállyal a következő árleszállításokat jelen­tette be: gumitalpú sertésbőrcipők átlag 4C százalékkal; az állami áruházakban árusított süteményáruk — kétszersült, vajas keksz, csokoládéval bevont teasü­temény, mézeskalácsfélék, ostya, stb. — átlag 30 százalékkal; az állami üzletekben árusított zsiradékáru — faggyú, zsír, sza­lonna — átlag húsz százalékkal; cigaretták átlag 10 százalékkal; halkonzervek átlag 10 százalékkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom