Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-09 / 139. szám, szerda

1954. tűnlus 9. msi® 5 KARCOLAT Egy traktor panaszkodik AZ ÜJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Dolgozóink felajánlásaik teljesítésével köszöntik pártunk X. kongresszusát A közös összefogás eredménye Országszerte újabbnál újabb kötelezettségvállalások születnek pártunk X. kongresszusának tiszteletére, dolgozóink kezdeményezései nyomán, amiből magyarajkú dolgozóink is teljes mértékben kiveszik részüket. A zsolnai építővállalat dolgozói is szép kötelezettségvállalásokat tettek. Kosík Béla több magyar társával együtt már régóta Mártonban dolgozik az építkezéseknél mint csoportvezető. Többször kitüntették kiváló munkájáért. Az építkezésnél a szlovák dolgozókkal példásan együttműködik és társaival együtt nagyon szép teljesítményeket mutat fel. Kosík Béla tizenegy tagból álló csoportja pártunk X. kongresszusára a következő kötelezettségvállalást tette: A T 13 típusú lakások építkezésénél 54 lakás alagsorainak és emeleteinek mennyezeteit elkészíti. Az épületeken a salak-betonréteg öntését, az összes pincékben a betonalap letételét és annak szigetelési munkálatait, továbbá a vízvezetékek csatlakozó csöveinek leásását a tervbevett határidő előtt elvégzik. Segíteni fognak a kormányunk által tervezett hatezer lakás építésében 36 lakás felépítésénél. A műhely javításánál a tíz méter mély kút rendbehozásának egész munkáját magukra vállalták. B. E. Lelkesen dolgozik a csoport A kapitalista társadalom alsóbbrendű emberként kezelte a cigányszármazású embereket. A legnagyobb nélkülözéseknek tette ki s olyan előítélettel voltak irántuk a régi munkavezetők, hogy a cigány naplopó, nem fűlik foga a munkához, nem végzi becsülettel a rábízott feladatot s ezért a legnehezebb s már emberhez nem is méltó munka elvégzésével bízták csak meg. A rosszultáplált, gyengefizikumú cigányszármazású munkás természetesen nem bírta a nehéz munkát. Az ilyen előítéletekkel átitatott Kondercsik építész bizalmatlanul fogadta ez év márciusában a nála munkára jelentkező cigányszármazású dolgozókat. Azonban munkaerőre szükség volt s felvette őket. A cigányszármazású dolgozókból egész csoportot állított össze s szer* * • ződést íratott velük alá, hogy egy bizonyos munkát meghatározott időn belül elvégeznek. A csoport Samka elvtársat választotta meg vezetőjének. Samka elvtárs megmagyarázta társainak, hogy hogyan kell dolgozniok, hogy azt a helytelen felfogást, ami a múltból megmaradt, eloszlassák. A csoport tagjai lelkesen dolgoztak s jó munkájuknak nemsokára az eredménye is megmutatkozott. A szerződésben vállalt kötélezettségüket a határidő előtt hat nappal teljesítették s így a munkát 113 százalékra túlteljesítették. Girásek Eduárd, Opava. Határidő előtt A perbenyíki állami gazdaságban is kötelezettségvállalással köszöntik pártunk X. kongresszusát. Az állatgondozó csoportok is kötelezettségvállalást tettek a perbenyíki állami gazdaságban, hogy az állatok hasznosságát növelni fogják. Kertész Bertalan és Bláda József tehenészek, akik 31 fejőstehenet gondoznak, szeretnék a tehenek hasznosságát fokozni. Nincsenek megelégedve a napi 7.9 liter tejjel. Szeretnék, ha ezt a tejhozamot napi magasabb átlagra emelhetnék. A lehetőség megvan erre, ha máshol el tudják érni a 8 és félliteres napi átlagot és még ennél is többet. Elhatározták, hogy páHunk X. kongresszusának tiszteletére felajánlást tesznek, hogy a napi 7.9 literes tejhozamot napi 8 és fél literre emelik. x Ugyanígy gondolkoztak Máté György és Pósa Miklós sertésgondozók is, akik a 0.44 kg napi súlygyarapodással nincsenek megelégedve s elhatározták, hogy azt 0.48 kg-ra fogják emelni. Egyéni felajánlás is született az állami birtokon A traktorosok közül .Csető István kötelezettséget vállalt arra, hogy 86 hektáron i a tervezett 14 nap helyett tíz nap alatt elvégzi a munkálatokat. Csető István ezt a kötelezettségvállalást is valóra is váltotta. Felajánlásával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tavaszi munkálatokat idejében elvégezzék az állami birtokon. Zelenák István, Perbenyík. Százkilencvenhét százalékos teljesítmény A pov.-chlemci kőbánya dolgozói közül Baljar Károly csoportja pártunk X. kongresszusának tiszteletére munkafelajánlást tett. Arra kötelezték magukat, hogy egy hónap alatt kibányásznak és a szállítóeszközökre raknak 358.14 m

3 követ, 238.76 m

3 normájuk helyett. Ezt a szép kötelezettségvállalásukat nemcsak teljesítették, hanem 470/o-al túlteljesítették. Ez a nagy teljesítmény a munka jó megszervezéséről tanúskodik. A 197 százalékos teljesítmény nagyon szép eredmény. Bohúň E., Zsolna. A Csehszlovák Vöröskereszt szervezetei is kötelezettséget vállaltak Az érsekújvári járásban levő helyi szervezetek régóta versenyben állnak egymással. A verseny időtartamának eltelte után kiértékelik a szervezet munkáját. Igy történt most is a kiértékelésnél, átadták a dobníki helyi szervezetnek a járási vándorzászlót, amelyet már másodszor nyert el a szervezet jó munkájáért. A tagság látja azt, hogy a szocialista egészségügyet csak a széles néptömegek bekapcsolásával és aktivizálásával lehet előbbrevinni. Ezért a dutoniki helyi szervezet új meg új tagokat szerez soraiba, hogy -egészségügyünk feladatainak eleget tegyen. Pártunk X. kongresszusáról is megemlékeznek s kötelezettséget vállaltak, amely arra irányul, hogy biztosítsák dolgozóink egészségét. Mint falusi szervezetnek kötelezettségvállalásaik a mezőgazdasági munkával kapcsolatosak. A szervezet tagsága átérzi, hogy nekik a népért kell dolgozni s akkor, amikor sürgőssé válik a munka, nemcsak egészségügyi téren, hanem fizikailag is elő kell segíteni a munka mielőbbi elvégzését. Ennek tudatában a dubníki helyi szervezet vállalta, hogy az aratás megkezdésétől a cséplés befejezéséig a munkahelyeken egészségügyi szolgálatot tartanak, 6-tól 20 óráig. Az elsősegélyt nyújtó állomáson állandó szolgálatot szerveznek. A

z aratási és cséplési szolgálat teljesítésére 30 vizsgázott egészségügyi nővért szerveznek meg. A dolgozóknak a munkaszünetben tájékoztatást adnak a balese* tekrő'l, hogy megelőzzék őket s ezzel elejét vegyék a munkából való kimaradásnak. Az EFSz-ben sürgős munkáknál 300 brigádórát dolgoznak le. Sebestyén Ferenc, Érsekújvár. Hosszú időt töltöttem a leleszi állami gazdaságban. Egy alkatrészem hiányzott. Ezért félreállítottak. Nagyon jól éreztem magam eleinte. Pihentem. De azutá

n észrevettem, hogy a rozsda kezdi rágni tagjaimat. De más bajok is értek. Több alkatrészemtől megfosztottak, s ez fájt nekem. Minden oldalbordám látszott. Annyi lyuk volt rajtam, hogy száz macska sem tudott volna bennem egy egeret megfogni. Garázs helyett a szabad ég alatt tanyáztam, az dajraktár előtt. Belepett a por és az eső is verdesett. Egy szép napon eszébe jutottam Csorba „úrnak", a leleszi állami gazdaság gépszerelőjének. El akart távolítani, hogy ne legyek szem előtt. Elhatározta, hogy ócskavas közé dob. Intézkedését gyorsan végre is hajtották. Mivel a lábaimról hiányzott a gumitalpalás, mülábon szállítottak át a fejszési állami gazdaságba, hogy majd ott az ócskavas között tovább pihenjek. Jó érzés fogott el, amikor megérkeztem Fejszésre. Arra gondoltam, hogy már Leleszen is kényelmesen éltem, de itt még jobb dolgom lesz. Dr jöttek a fejszési gépszerelők, járkáltak körülöttem, tárgyalni kezdtek valamit rólam. Azt már nem értettem, hogy mit, mert lámpaláz fogott el, amikor hallottam, hogy újra félre akarnak állítani. Hárem napig álltam itl, negyedik napon érzem, hogý éles drótkefe marcangolja oldalam. Bajusz elvtárs ráparancit Rozsda úrra, hogy hagyja el minden legkisebb porcikámat és ne kínozzon tovább. Ezután nagy intéz- I kedések történtek körülöttem. Rehó elvtárs alkatrészeket szerelt belém. Ivanció elvtárs pedig csavarokat esztergált. Többé már nem a rozsda evett, hanem barna és piros festék ragyogott rajtam. Fejszése

n a régi házak javításánál dolgozom. Kiszolgálom a kőműveseket. Homokot, vizet, meszet, deszkát szállítok és ha a szükség megkívánja, még az állomást is megjárom. , Most már nem úgy van mint régen, hogy száz macska sem fogna meg bennem egy egeret. A csavarokat is olyan jól belém szorították, hogy még a legfinomabb olaj sem i olyik ki belőlem. „És a kis í5-ös Zetor vidáman, szarkaként csörögve szaladgál a gnadasig udvarán," Történetemből megállapítható az üzem vezetőségének nemtörődömsége, gyenge munkája. Hónapokig senki sem figyelt arra, hogy minek áll ott egy olyan traktor, amelyet egy kis javítással üzembe lehet helyezni. Maga n pártszervezet elnöke, aki mindennap elment mellettem, sem foglalkozott az zal a gondolattal, hogy vájjon nem lehetne-e a rozsdát eltávolítani rólam és működésbe hozni engem. Jó lenne, h

a a leleszi állami gazdaságban dolgozó kommunisták kötelességüknek tartanák az ilyen és hasonló hibák leggyorsabb kiküszöbölését és utána néznének, nincs-e a gazdaságban oh <«v gép és alkatrész, amit fel lehet használni. Demeter 3., I a fejszési állami gazdaság dolgozója Jó munkájuk nyomán egyre gazdagabbá válnak (sz. i.) A bélyi szövetkezet a mult évben elég gyenge lábo-n állt. Ennek az volt az oka, hogy a tagok között még nem volt meg a kellő megértés. Egyes szövetkezeti tagok kivonták magukat a munkából. A mult évben saját bőrükön tapasztalták a közös munka elhanyagolásának káros következményeit. A mult év szeptember 15-i kormánynyilatkozat uťán a bélyiek is elhatározták, hogy jó munkájukkal hozzájárulnak a határozat sikeres megvalósításához, dolgozóink jobb ellátásához. Már a mult év őszén rendes időben elvégezték a vetést. A tavaszi munkáknál is rekordteljesítményt értek el. Szépek a k apásnövények. Nem lepte d a gyom a répát, meg a kukoricát. Az állattenyésztés terén is nagy sikereket értek el. Míg a mult évben alig tudtak megbirkózni az állati termékek beadásával, addig az idén mér május elsejéig teljesítették egész évi sertéshúsbeadásukat. A X. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy marhahúsbeadási kötelezettségüket a harmadik negyedév végéig teljesítik. Tejbeadási kötelezettségüket is július l-ig teljesítik. Mindezeknek az eredeményeknek elérése arról tanúskodik, hogy a bélyiek jó úton haladnak. Szövetkezetük fejlődik. Jó munkájuk nyomán egyre gazdagabbá válnak és nem kell szégyenkezniük azért sem, hogy baromfibeadási kötelezettségüket nenj tudják teljesíteni. Egy s&iiwetkeset fejlődésének útja A PEREDI SZÖVETKEZET 1950ben alakult, de ettől az időtől kezdve, egészen addig, amíg Barci Lászlót elnökké nem választották, úgy. szólván papíron szerepelt mint szö. vetkezet. Javulás tehát csak ezután, 1952-ben állt be. A kora ifjúságától földdel dolgozó szolgagyerek törhetetlen akarattal fogott hozzá a szövetkezet megszilárdításához. Értette a földdel való munkát, de értett a szervezéshez is. Elsö dolga a munkacsoportok megszervezése volt. Továbbá arra törekedett, hogy az állatokat mielőbb összpontosítsák és lehetőleg megközelítsék a tervezett ál. latállományt. Üj istállót építettek és a tagságtól átvett állatállományt újabb felvásárolt állatokkal bővítették. Az eredmé^ minden szakaszon megmutatkozott. Míg az előtte való években alig adtak be valamit a kö.zeliátásnak, 1952-ben már csak a hí"ban és tejben maradtak az állam adósai. Barezi elvtárs még 1952 telén elment hathónapos gazdasági iskolára, ahol gazdag tapasztalatokat szerzett és még jobban szervezte a munkát iskolájának elvégzése után. Az eredmények mind jobbak lettek. Az alacsony munka egységek értékét 17 koronára emelték 1953-ban. A tagok életszínvonala állandóan emelkedett és a szövetkezet is gazdagodott. A beadási kötelezettségével mindig elmaradt szövetkezet az elsők közé küzdötte mrgát a vág. sellyei járásban. E

z évben mind húsból, mind gabonanemüekböl magasan túlteljesítették beadási kötelezettségüket. Megszilárdult a munkafegyelem. ENNEK A JÓ MUNKÁNAK megvan az eredménye is. Az 1954-es évben 18 koronára emelték a munkaegység értékét. A peredi szövet, kezet ma már 902 hektár földön gazdálkodik. Erre a terijletre megvan az elegendő munkaerő és a ter. vezett állatállomány is. Az idén a tavasziak elvetésével elsőnek végeztek a járásban. A minőségi munka elvégzéséhez nagyban hozzájárult az, hogy bevezették a terven felüli termelésért a pótjutalmazást. A tagság érdekelve van a termelés fokozásában, s minden igyekezetük az, hogy az 50 százalékos jutalmat megkapják. Munkájukat siker koronázza, mert az egész járásban egyetlen szövetkezetnek sincs olyan gabonája, cukorrépája és egyéb ve. teménye, mint a peredi szövetkezetnek. A szövetkezeti tagok a sikereken felbuzdulva szép kötelezettségvállalást tettek pártunk X. kongresszusának tiszteletére, amelyet lekiismeretesen teljesítenek is. A búzánál kötelezték magukat, hogy 25 mázsa helyett 26.5 mázsát termelnek, árpánál pedig a tervet 23 mázsáról 25 mázsára emelik. A 208 hektár búzaföldet megtrágyázták műtrágyával, hogy adott szavukat betart, hassák. Tavasszal pedig 43 hektárt fejtrágyáztak ott, ahol gyengébb volt a búza. A 140 hektár árpát mind keresz- és sűrűsorosan vetették el, s szintén fej trágyázták. A gabona, vetések a vállalt hozamnál is többet ígérnek — olyan gyönyörűek. Elhatározták, hogy semilyen munkánál nem lépik túl a tervezett munka, egyeséget. Ezt is híven teljesítik, mert nemhogy túllépnék, de párezer munkaegységük van megtakarítva mostanig. Ez további gazdagodása a szövetkezetnek és a tagságnak egyaránt. Kötelezettségvállalásaikat minden téren teljesítik. A CUKORRÉPÁNÁL vállalták, hogy 222 mázsa termést takarítanak be hektáronként. Ennek érdekében megfogadták, hogy a 60 hektár cukorrépa és 15 hektár takarmányrépa egyelését június 5.re befejezik. Ezt a határidőt 7 nappal rövidítették le, és május 29-én végeztek az egyeléssel. Befejezés előtt állanak a második kapálással is. Ez az újabb siker annyira felbuzdította a tagságot, hogy a kollektív kötelezettségvállalások mellett új, egyéni felajánlások születtek. Minden mezőgazdasági csoport tagjai felajánlották, hogy vállalt kötelezettségeiket felemelik. Pl. Zatykó János 14 tagú csoportja megfogadta, hogy a cukorrépatermést 222 mázsáról 252 mázsára emeli. A kukoricát 24 mázsáról 27 mázsára emelik és így a többi terményfajtát is. Az újabb egyéni felajánlások révén csupán Zatykó János csoportjának 153.360 koronával emelkedik a bevétele a terményfeleslegekből. Urbán István csoportja a cukorrépatermés újabb 20 mázsás hektáronkénti emelésére kötelezte magát, vagyis a 222 mázsa helyett 242 mázsát termelnek. Ez a csoport az újabb kötelezettségek vál_ lalásával 136.118 koronát vesz be a termékfeleslegekért. A X. pártkongresszusra tett felajánlásaikat nemcsak a tavaszi növényápolásban teljesítik a peredi szövetkezet tagjai. Sertéshúsból száz százalékon felüli ereményt mutatnak. Csupán tejből van némi lemaradás, de év végéig ezt is pótolják. MOST LEGFŐBB GONDJUK a takarmányalap biztosítása. A meglévő lucernát, marharépát és más takarmányokat még csalamádéval bővítik. A takarmánynak lekaszált rozs- és zabosbükkönytáblákat már fel is szántották, s ebbe vetik a na. pókban a csalamádét. A szemestakarmány mellett elegendő silózni valót is biztosítanak az állatok részére. Meglátszik, hogy az állatok most sem szenvednek takarmányhiányt. Gyönyörű szarvasmarha- és sertésállományuk van. Az állatgondozók dicsekszenek is azzal, hogy könnyen fogják teljesíteni felajánlásukat. Sertéshúsból 200 mázsával adnak többet beadási kötelezettségüknél az ország dolgozóinak. Ezt a mennyiséget az év végéig vállalták, de a jó gondozás lehetővé teszi, hogy ezt októberben, esetleg november elsö felében teljesíteni tudják. A munka minden szakaszon akadálytalanul folyik. Ez annál is Inkább szükséges, mert párosversenyben állanak a negyedi szövetkezettel és elsők akarnak lenni mindvégig. Ez ideig is a peredi szövetkezet vezet a nemrég kiértékelt munkaverseny alapján. A negyediek még a dohányt ültetik és a cukorrépákat egyelik, viszont ök már a kukori. cákat sarabolják és kapálják, s a dohány nagy részét is megkapálták már. Hogy ennyire vannak a munkákkal, az annak az eredménye, hogy a munkacsoportok is párosversenyben állnak egymással, söt az egyének is. A VEZETŐSÉG ÉS A TAGOK közötti egyetértés a szövetkezet ál. landó erősödéséhez vezet. A peredi szövetkezet ebben az évben is újabb kis- és középparasztokkal erősödött. Látva a közös gazdálkodás előnyét, örömmel kérik felvételüket a szövetkezeti tagok sorába. Halász Ambrj's