Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-09 / 139. szám, szerda

1954. június 9. ——— A Csehszlovák Békevédők Bizottságának elnökségi gyűlése 2 Teljesítették A kassai Magnezit-üzem dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére számos kötelezettségvállalást tettek. Ezek közül az üzemi részlegek hat kollektív vállalást tettek, melyeket június elsejére már teljesítettek, il­letőleg túlteljesítettek. Igy 130 szá­zalékra teljesítették 200 tonnás ter­venfelüli gyártási vállalásukat, ami nemzetgazdaságunk részére jelentős értéket jelent. A bányaüzem az egyik testvérüzem részére 1000 ton­na magnezitkő kitermelését vállal­ta terven felül. Ezt a kötelezettsé­gét többszáz tonnával túlteljesítet­te. Az új gyár kemenceüzemi kol­lektívájának vállalását, mellyel a kemencék felvonóihoz a nyerskő át. hordását vállalta, június l-re 100 százalékra sikerült teljesitenie. Nem maradtak el a műhelyek dol­gozóinak kötelezettségvállalásai sem: 27 futómű-szerkezet gyártását vál­lalták a sodronykészítöpálya ré­szére s vállalásukat 100 százalékra teljesítették. Ugyanúgy eleget tet­tek június l-re ama kötelezettség­vállalásuknak is, hogy a kátrány­szivattyúkat gyökeresen átszerelik. Mindnyájunk közös ügye, hogy az életszínvonal további emelése érde­kében hasznosan, minél nagyobb körültekintéssel s okosan gazdál­kodjunk. Az üzem dolgozói az anyagmegtakarításra is gondoltak kötelezettségvállalásaikban. Erre különösen a szállítási csoportban kínálkozott lehetőség s a megtaka­rítás 12 százalék túlteljesítéssel 4.226.— koronát eredményezett az önköltségekben. Hogy az üzem dolgozói valameny­nyi vállalt kötelezettségét a X. pártkongresszus tiszteletére már június l-re teljesíthette, tős túltel­jesíthette, azt az üzem egyes rész­legcsoportjainak és az egyéneknek kötelezettségvállalásai tették lehe­tővé. A kassai Magnezit-üzemben is, mint minden más üzemben, a dolgozók 'ideológiai és szakmabeli nevelésétől függ a termelés jó, vagy gyenge eredménye. Ennek az üzemnek fontos szakaszán 1951­ben csak két szakember volt, a töb. bieknek semminemű tapasztalatuk nem volt. Ma ezek az emberek el­sőrendű szakmunkások, akik tisz­tában vannak munkájuk jelentősé­gével, az üzem termelési menetével, pénzügyi helyzetével; párt- és szak­szervezet gondoskodik arról, hogy ezek a kérdések az üzem dolgozói­nak megbeszélésein ne csupán for­malitások legyenek, hanem az üze­felajánlásukat mi munkát tudatosan irányítsák. A munka menetének jóelőre való megbeszélése, az új munkamódsze­rek ismertetése, a hozrascsot jelen­tősége, az élmunkások és újitók ta­pasztalatainak átadása — mindezek elengedhetetlenül szükségesek a dol­gozók gazdaság-politikai fejlődésé­hez. Jankovics Pál üzemvezető mér­nök, a termelési vezető és Cocher Pál csoportvezető gondoskodnak ar­ról, hogy az üzem dolgozói előtt mindezek a kérdések világosak le­gyenek. Az üzemi pártszervezet munkáját a termelési eredmények tükrözik. A ' pártcsoportok és a tagok irány­mutatása adott helyzetekben szám­talanszor oldott meg nehézségeltet, amint az a sodronykötélpálya üzem­zavarának helyreállításánál legutóbb is bebizonyult. Három versenyzász­ló elnyerése tanúskodik az üzemi munka jó eredményeiről, melyeket a mult évben és az idén érdemelt ki a kassai Magnezit.üzem: a városi pártbizottság május 1-i szocialista munkaverseny zászlaját, Szlovákia üzemeinek takarékossági verseny­zászlaját. s a kerületi békebizottság béke-versenyzászlaját. Az eddigi eredmények nem voltak könnyen elérhetők. Az üzemi terv szabályszerű teljesítése, az önkölt­ség csökkentése, a termelékenység fokozása, a minőségi munka színvo­nalának emelése és még sok minden eredményezte a sikert. Az tizem dolgozói havonta értéke­lik munkateljesítményeiket, negyed­évenként a legjobb teljesítményt el. ért munkásokat jutalomban része­sítik. A munka tervszerűen folyik az üzem minden részlegén, a májusi tervteljesítés is 100.8 százalékos eredménnyel végződött. A kemencéknél végzi Pálfy József és Sliva József élmunkás felelős­ségteljes munltáját. 34 éves az egyik, 32 a másik. Mindkettő családos em­ber, üzemi lakásokban laknak, két­szobás, fürdőszobás, kényelmes, szép otthonuk van. Pálfy József hat éve dolgozik az üzemnél, megelégedett, boldog élete van. Minden becsvágya, törekvése az, hogy munkacsoportja s az egész üzem kollektívája legT alább olyan eredményeket mutasson fel, mint az eddigiek. Az elkövetkező pártkongresszus a nép ügyének szolgálatában most rámutat a további tennivalókra, a jövendő sikerek útjára. A kassai Magnezit-üzem dolgozói felkészülten várják a X. pártkongresszus irány­elveit, hogy azokat tudásuk és ere­jük latbavetésével becsületesen, ki. fogástalanul teljesítsék. Mészáros Gyula "II %w Szvjatoszlav Rihter zongoraestje Középkorú férfi, se magas, se alacsony, haja már erősen meg­gyérült. Szapora léptekkel siet a zongorához, a közönség tapsára kétszer is meghajlik, arcán kisfiús mosoly villan. Szvjatoszlav Rihter, Sztálin-díjas zongoraművész. Nagy­sikerű magyarországi vendégsze­replése utón Csehszlovákiába láto­gatott és Szlovákia fővárosában, a Nemzetközi Zenei Fesztivál kereté­ben, önálló hangversenyen mu­tatja be közönségünknek művésze­tét. A Kultúrház nagytermét zsúfo­lásig megtölti a zenebarátok se­rege. Rihter felléptét nagy vára­kozás, érdeklődés előzte meg. Igaz. a hangverseny műsorát kezébe kapva, a közönség egy része csa­lódást érzzett. A Zenei Fesztivál ha­gyományaihoz híven, a végleges műsor ismét jelentősen eltért az előre beharangozottól, nem szere­pelt benne Beethoven meghirde­tettett „Appassionata" szonátája, Liszt és Weber szerzeményeit is hiába kereste a közönség. A zongoraest műsorának első felében Schumann két művét hal­lottuk: a G-moll szonátát és az ..Erdei képek"-et. Mindkettő is­mert szerzeménye a nagy roman­tikus zeneköltőnek, az utóbbi egy­szerű, hangulatos képek sorozata. Rihter nagy művészete éppen ab­ban mutatkozott meg. hogy ezt a technikailag egyszerű művét is egyéni felfogásban megkapóart adta elő úgyhogy élmény volt azok számára is, akik már jól ismerik. A műsor második felében Chopin E-dur Scherzo-ja, Debussy öt előjátéka és A. N. Szkrjabin orosz zeneszer­ző egytételes szonátája szerepelt. A három mű hangulata, jellege teljesen különböző. Richter töké­letes előadásában megkapóan ér­zékeltette az egyes művek hangu­latát. A közönség méltán jutalmaz­ta elragadtatott, szűnni nem akaró tapssal a nagy művészt, aki mű­soron kívül öt ráadással köszönte meg a hallgatóság ünneplését. Szvjatoszlav Rihter zongoraestje Zenei Fesztiválunk egyik legna­gyobbsikerű hangversenye volt. Csak azt sajnáljuk, hogy Rihter művészetét nem ismerhetjük meg zenekari hangverseny keretében, hisz tudjuk, hogy Prágában és Bu­dapesten különösen Liszt, Schu­mann, Csajkovszkij és Prokofjev zongoraversenyeinek előadásával aratta legnagyobb sikereit. -óti­Hétfőn, június 7-én ült össze Prágában a Csehszlovák Békevé­dők Bizottságának elnöksége. Az ülésen részt vettek a békevédök kerületi bizottságainak képviselői is egész köztársaságunk területé­ről. Az ülés bevezető részében a Csehszlovák Békevédők Bizottságá­nak alelnööonője, Gusta Fučíková megemlékezett dr. J. L. Hromádka tanárnak, a Csehszlovák Bókedíj viselőjének, a Világbóketanács el­nökségi tagjának és a Csehszlovák Békevédök Bizottsága elnökségi tagjának, a prágai Komenský evan­gélikus teológiai szak dékánjának 65. születésnapjáról és a bizottság nevében jókívánatait fejezte ki neki. A programm fő pontja a Világ­béketanács rendkívüli ülése ered­ményeinek megtárgyalása volt, amelyet a május 24-től 28-ig ter­jedő napokban tartottak meg Ber­linben és amely kötelező határoza­tokat fogadott el, kötelezőeket az 1 Az 1953/54. iskolaév 1954. június 26-án, szombaton végződik. A szü­lők és az iskolabarátok szom­baton délután, vagy vasárnap ün­nepséget rendeznek, amelyre meg­hívják a tanulók szüleit, a nemzeti bizottságok, a védnökség! üzemek, a CsISz stb. képviselőit. A nyári szün­idő alatt nyitva lesznek a évodák és az ifjúsági napközi otthonok, ha legalább 15 alkalmazásban levő anya gyermeke fogja azokat láto­gatni rendszeresen. A pionír-otthonok, amelyek május 31-én fejezték be tevékenységüket, a nyári időszakot július 1-én kezdik egész világbékemozgalom számára. A berlini ülésről Anežka Hodinová­Spurná, a Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnöknője, a Nem­zetgyűlés alelnöknője tett jelen­tést A jelentést dr. h. c. Alexan­der Horák megbízott, a Csehszlo­vák Békedíj viselője, a Szlovákiai Békevédők Bizottságának elnöke egészítette ki. A kultúra jelenlegi feladataira a békaharcban Ján Mu­kaŕovský akadémikus, a Világbé­ketanács elnökségének tagja muta­tott rá. A hosszúra nyúlt vita befejezése után, amelynek keretében főleg a kerületek képviselői vettek részt, az elnökség határozatot fogadott el, amelybon jóváhagyja a berlini határozatokat, mint a Békevédők Bizottsága munkájára vonatkozó fő irányelvek egyikét, az elkövetkező időszakban. Az ülés befejező részében a je­lenlevők kegyelettel megemlékeztek Martin Andersen Nexő nagy dán íróról, a Világbéketanács tagjáról. meg és az ifjúsági tanuló otthono­kat fogják támogatni. Az iskolai if­júság üdülését szolgáló berendezések 1954. június 29.töl augusztus 12-ig lesznek üzemben. Az iskolai éttér, mek, ha azokban nem fognak ét­kezni az ifjúsági tanuló otthonok tagjai, vagy a nyári tanítói tanfo» lyamok részvevői, akkor a nyári szünidő tartamára beszüntetik mü. ködésüket. Az 1954/55 iskolaévben az isko­lákban a rendszeres tanítás 1954. szeptember 1-én, szerdán kezdődik meg. Dr. J. L. Hromádka tanárt Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki Antonín Zápotocký köztársasági elnök dr. Josef L. Hromádka ta­nárnak, a Komenský evangélikus teológiai szak dékánjának, a Vi­lágbéketanács elnökségi tagjának, a Csehszlovák Békebizottság el­nökségi tagjának, a Csehszlovák Békedíj viselőjének 65. születés­napja alkalmából a világbéke meg­tartásáért folytatott harcban szer­zett érdemeiért a Köztársasági Ér­demrendet adományozta. Dr. J. L. Hromádka tanár az élenjáró protestáns teológusok egyike, már a békemozgalom kez­detén annak jelentős harcosává vált. Mint a Világbéketanács el­nökségének tagja, számos nemzet­közi konferencián vett részt, me­lyeken mindig tántoríthatatlanul védelmezte az összes békeszerető emberek érdekeit. Az iskolaév befejezése és a nyári szünidő — Az egyik prágai üzemben vol­tam — mesélte Andrášek elvtárs, a Tatrasvit nemzeti vállalat ter­vezője — és megkérdeztem a ka­pust, van-e valaki náluk, aki fele­lős a hozraszcsotért. — Rögtön ke­resek valakit — felelte a kapus, — csak előbb magyarázza meg ne­kem, mi is az a hozraszcsot tulaj­donképpen. Ebben a prágai üzemben azt ál­lították a tatrasviti elvtársak láto­gatása előtt, hogy vállalatukban már bevezették a hozraszcsotot és már jó tapasztalatokra tettek szert. Ezekről a sikerekről azonban csak a könyvelési osztályon tudnak és a munkásoknak, akiknek a legna­gyobb szerepük van a hozraszcsot­ban, nincs tudomásuk róla. A Tatrasvit kollektívája, amely május elsejének előestéjén a Mun­kaérdemrendet és május 9-én a minisztérium és a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom szakmai köz­ponti bizottságának Vörös Zászla­ját nyerte el, bizonyítja, hogyha a hozraszcsot alapján irányítják a termelést, akkor erről minden dol­gozónak tudnia kell és az minden munkás ügyévé válik. Azonban ez nem megy magától. Hogy a válla­lati hozraszcsotban valóban min­r'enki érdekelve legyen, arról az zem vezetőségének, valamint a •árt- és a szakszervezetnek széles ielvilágosító és agitációs kampány­nyal kell gondoskodnia és meg kell teremtenie a sikeres eredmény elő­feltételeit. Neveljünk gazdaságosságra Ez év első negyedévében a Tatra­svitet már hatvanhat különféle üzem bizottságai látogatták meg, hogy megismerkedjenek annak az üzemnek tapasztalataival, ahol a vállalati hozraszcsotnak annyi si­kert köszönhetnek. Minden látoga­tónak azonnal feltűnt, milyen kö­zel áll e módszer az üzem minden dolgozójához. Nemcsak a vezető dol­gozók, könyvelök, "tervezők és mes­terek beszélnek róla nagy érdeklő­déssel és tájékozottsággal, hanem a munkások is. A Tatrasvitben valóban helyes utat választottak, hogyan ismertes­sék meg a dolgozókat a hozrasz­csottal. Nagyon óvatosan kezdtek bele. Lépésről lépésre mentek, elő­ször kiválasztottak egy műhelyt. Jobban mondva nem választották ki, hanem külön erre a célra léte­sítették. A műhelyben dolgozók nagy része az utánpótlási központ újonnan kitanult fiatal munkásai­ból állott. Mesterük, Josef Koreň, azelőtt instruktoruk volt. Több mint félévig tartott azon­ban, míg a fiatalok műhelyében a hozraszcsot tökéletesen horgonyt vetett, míg az alkalmazottaknak az első jutalmakat kifizethették. A félév alatt lehetőségeket kerestek, hogyan lehetne minél többet meg­takarítani, megteremtették a helyes technikai-gazdasági normákat Igaz­ságos mértéket kerestek, mely sze­rint a jutalmakat megállapíthat­ják. Azok az aggodalmak felesle­gesnek bizonyultak, hogy a normák olyan szigorúak lesznek, hogy az alkalmazottaknak semmi előnyük nem lesz belőle. 1952 végén 3.4 százalékkal megszilárdították a technikai-gazdasági normákat, de nyomban új módszert találtak, ho­gyan csökkentsék az önköltséget. Két javaslattal a műhely annyit megtakarított, hogy ismét kifizet­hették a jutalmakat A termékek minősége is lényege­sen jobb lett. A mult év utolsó ne­gyedében a Tatrasvit dolgozói 6725 pár elsőrendű minőségű „Tatranek" jelzésű meleg zoknit gyártottak terven felül. A hozraszcsot tehát hozzásegítette őket, hogy jobb minőségű árucik­keket gyártsanak, egyidejűleg to­vábbi tervenfelüli megtakarítás is mutatkozott A jobb minőségért ugyanis magasabb árat fizetnek, mint a rosszabbért. A többezer ko­ronás különbséget ismét feloszthat­ták azok között, akiknek a legjobb minőség elérésében a legnagyobb részük volt. A fiatalok műhelyéből a hozrasz­csot módsZfer az egész üzemre ki­terjedt. Sok helyen — például a festődében — maguk a dolgozók kérték bevezetését, miután felis­merték előnyeit. Éppen e példá­ból láthatjuk, hogy a vállalati hoz­raszcsot bevezetéséhez nagy fele lösséggel kell hozzáfogni. Mi történt volna, ha a fiatalok műhelyében a hozraszcsot nem vált volna be, ha nem felelt volna meg a munkások és a mesterek várakozásának? Senkinek nem jutott volna az eszébe az új módszer bevezetését kérni, a dolgozók nem bíztak volna az új módszerben. Ma már sok üzem van, ahol a hozraszcsotot legalább egy műhely­ben bevezették. Főleg a könnyűipar üzemeiben vált be, ahol a termelés fajtája nem okoz nehézséget e mód­szer bevezetésében és ahol a Tatra­svit, a zručí Sázavan, a litvinovi Korda és néhány más texil- és cipőüzem kezdeményező munkájá­nak következtében jól felhasznál­hatják tanítóik tapasztalatait. Ez azonban természetesen nem menti fel az ipar többi ágaihoz tartozó vál­lalatokat. Ellenkezőleg, serkentőleg kellene hatnia a gép-, kohó-, vegyi­ipari vállalatokra, a bányákra és a vasútra. A gazdaságosság, amellyel szoro­san összefügg a jó minőség, a se­lejtnélküli termelés kérdése is, egész gazdasági életünk döntő té­nyezőjévé válik. Nem hiába kíván­juk yállalatainktól a fokozottabb gazdaságosságot. A hozraszcsot a legjobb út ahhoz, hogy ez a köve­telmény megvalósulást nyerjen, hogy a terv minden irányban telje­süljön, hogy ne kerüljön sor a ter­melés megdrágítására és az önkölt­ség növelésére. A hozraszcsot be­vezetésével elérjük az önköltség csökkentését és a gyártmányok árá­nak csökkenését. Ezért a legmagasabb kitüntetés, a Vörös Zászlók odaítélésénél az üzemeket főleg gazdasági eredmé­nyeik szempontjából értékelték. Azokban az üzemekben, ahol a ve­zetés és a szakszervezetek helyés irányítása mellett a dolgozók az önköltség csökkentését, a minőség javítását, a terv teljesítését tartot­ták szem előtt, ott a Vörös Zászló­ért folyó versenyben nem maradtak kitüntetés nélkül. Az önköltségcsökkentésnek, a minőség javításának és a terv tel­jesítésének természetes következ­ménye a szocializmus gazdasági alaptörvényének megvalósítása, amely a lakosság állandóan növek­vő kulturális és anyagi színvonalá­ban jut kifejezésre. Ezért olyan fon­tos, hogy a hozraszcsot, a termelés szocialista irányításának módszere», szilárdan horgonyt vessen minden üzemben és minden munkahelyen. Ezáltal a szocializmus gazdasági alaptörvénye gyorsabban jut ér­vényre. Nagy Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom