Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-01 / 132. szám, kedd

1954. júniu s ľ. <11 SZO 5 Kongresszusig elkészül EGYENLETESEN DOHOGNAK az indulásra kész traktorok, cseng a ko­vácsüllő a gépállomáson. Lázas munka folyik most nemcsak a földeken, ha­nem bent a műhelyben is. A trakto­rosok kemény csatát vívnak a gyom­mal, a műhely dolgozói pedig bizto­sítják az utánpótlási; javítják a gépe ket, élesítik a kapákat• A traktorok pöfögésébe, a pörölyök tompa zuhogásába élesen belesír a kovácsműhely villanyköszörűje. Bent a műhelyben hárman dolgoznak. A kovácskohóban vakítóan izzik a szén. A villanykalapács súlyos csapásokkal formálja a tüzes vasat. A villanykö­szörű mint egy óriási csillagszóró, szi­porkázó esőt szór. Bent a műhelyben a vas, a tűz, az olaj szaga terjeng. A kohó, a villanypöröly, a köszörű mel­lett olajos ruhában, kormos és vas­poros kézzel, izzadó homlokkal szor­goskodnak az acélos izmú fiatal ko­vácsok. Egy célért izzadnak, egy cé­lért zuhog a pöröly, cseng az üllő és sivít a köszörű: azért, hogy a javítás­ra szorvló kapák, különböző gazdasági gépek minél előbb visszakerüljenek a rendeltetési helyükre, oda, ahol a traktorállomás élharcosai vívják csatá­jukat a gyom ellen, a gazdagabb ter­més biztosításáért. No meg aztán ezen felül is nagy fába vágták a kovácsok a fejszéjüket J A VO R GYULA a kapálógepekhez szükséges kapákat javítja. Ö dolgozik a köszörűn, hogy a kalapácsok nyo­mait simára köszörülje, meg aztán, hogy éles. is legyen a kapa. A kohó mellett Varga Rudolf mun­kálkodik. Izzó fehérre melegíti a va­sat, utána átadja Felzinger Árpádnak, aki a villanykalapács alatt ékalakúra nyújtja. A vas, amikor már elérte a kívánt formát, újból visszakerül Var­ga Rudolfhoz, aki úgynevezett „fél­kéz" kalapácsával elvégzi rajta az Utolsó simításokat. A traktorállomáson ma mindenki i érdeklődéssel figyeli a két fiatal ko­vács munkáját. Varga Rudolf 26 éves, Felzinger Árpád 25-ik életévét tapos­sa• Mind a ketten erősek, izmosak, akár a vas, amit formálnak. Fiatal koruk ellenére már szakképzettségben is felveszik a versenyt az idősebb mesterekkel. Ezt már többízben be­bizonyították. Ők már az aratásra készülnek. Többek között nekik ju­tott ki az a feladat, hogy biztosítsák az aratáshoz szükséges gépek idejé­ben való és jó kijavítását. — Nehézségünk volt az elevátorok­kal, — mondja Felzinger Árpád. — Közben felkel a 'géptől és beletúr a kohó tüzébe. Barna szemében az izzó szén fénye tükröződik. •— Nem tud­tuk megszerezni az elevátorokhoz szükséges' láncokat. No de azért nem kell azt hinni, hogy most feladtuk a hartot. Megpróbálkoztunk a láncsze­mek csinálásával. Sikerült. Csináltunk hozzá mintákat, és ma olyan láncsze­meket készítünk, hogy még a gyár­ban sem gyártanak különbet. Igaz-e Rudi? — löki meg barátját a kezében lévő fogóval. VARGA RUDOLF és Felzinger Ár­vád szülei a csiíizradványi szövetkezet tagjai. A fiúk maguk is szövetkezeti tagok. Ismerik a szövetkezet problé­máit, tudják, hogy a gazdálkodás melyik szakaszán van még sok tenni­való. Tavasz kezdetén egyik alkalommal, amikor elcsendesedett a műhely és mindenki valamilyen ülőhelyet kere­sett, hogy elfogyassza ebédjét, Varga Rudolf migszólította barátját. — HaVrid-e pajtás, mondanék én neked miamit. Ügy gondolom, ketten nyélbe tudnánk ütni a dolgot. Felzinger Árpád kíváncsian vetette fel barátjára barna szemét. - Hadd hallom hát miről van szó. - Azt hiszem, már te is tapasztal­tad, — kezdett beszélni Varga Ru­dolf, — hogy a szövetkezetben kevés a takarmány, meg a kombájnnal ara­tott gabonufélék szalmája is sok eset­ben megrothad a tarlón, mert a szö­vetkezeti tagok nem tudják rendes időben összehordani. Meg aztán a tar­lószántást is_ akadályozzák a szalma­kupacok. Ezen kellene valahogy segí­teni. Az ebédidő alatt aprólékosan meg­vitatták a dolgot és végül megegyez­tek abban, beszélnek a traktorállomás fötechnikusával. Mivel Varga Rudolf volt a kezdeményező, neki kellett megbeszélni az ügyet Gajdos elvtárs­sal. A MEGBESZÉLÉS eredményéről Varga Rudolf értesítette barátját is. Elmondta, hogy Gajdos elvtárs helyes­li indítványukat és megígérte, min­denben segítségükre lesz. Ez után az emlékezetes nap után a két fiatal kovács sokszor órák hosszat tervezgetett. Igaz, a traktorállomás­nak már a mult évben is volt szalma­összeszedő gépe, de valahogyan nem vált be. Először is azt kifogásolták, hogy nagy, és két traktorra van szük­ség a vontatásnál, meg aztán a szal­mát is szétszórja. Ezelőtt pár nappal a sajtótizpercen Varga és Felzinger voltak a legizga­tottabbak. Alig várták, hogy szóhoz • •• jussanak. Amikor aztán beszélhettek aprólékosan elmondták, hogyan kép zelik el a szalmahordót, hogy csak egy traktor kelljen hozzá és százszá­zalékos munkát végezzen. — A terv szép — mondották töb­ben, — de ki fogja megcsinálni. A két fiatal kovács egymásra né­zett, tekintetük találkozott, megértet­ték egymást. Varga Rudolf arca ki­gyúlt és újból beszélni kezdett. — Én úgy gondoltam, hogy mi Ár páddal megcsinálnák. Ezzel az új géppel köszöntenénk pártunk X. kon gresszusát. Mindenki meghatódottan nézett két izmos legényre. Ellenvetése sen­kimk sem volt. Látták a fiatalok ar­cán, hogy nem tréfálkoznak. A megbeszélés befejezése után a fiatalok nyomban hozzáfogtak a nagy munkához. Mind a kettőjüknek sá­padt volt az arca az izgalomtól. Ke­veset beszéltek egymással. Valami járt a fejükben. — Én úgy gondolom — kezdte él a beszélgetést Felzinger Árpád, — hogy megcsinálhatnánk azt előbb is de szavunkat adjuk, hogy a kon­gresszusig elkészül. —- Erre én is gondoltam. Ha előbb elkészítenénk, már a takarmánybe­gyűjtésnél kipróbálhatnánk az elsőt. Segíthetnénk valamelyik szövetkezet­ben, hogy minél kevesebb veszteség gel takaríthassák be a takarmányt. Mondjuk a ti szövetkezetetekben vagy a mienkben kipróbálhatnánk. Nem gondolod, hogy mennyire örül­nénk, ha látnák, mit tudunk. Beállí­tanánk az elevátort a kazal mellé, egy traktor pedig a mi gépünkkel hordaná a takarmányt. Űjabb elhatározásukfól értesítették az ilzemi traktorállomás vezetőségét is. Majd visszatértek a műhelybe. NAPHOSSZAT IZZIK most a szén a kohóban, cseng az üllő, keményen csapkod a villanykalapács, a szikra­esőn túl már látják a százholdas te­rületeket, ahol az ő gépeikkel gyűjtik majd a takarmányt. Látják, amint a kombájn után pillanatok alatt beta­karítják a szalmát a földekről és lát ják a tarló szélén feltűnő hernyótal­pas traktort, melynek ekéje nyomán a szőke tarló barnára válik. Karjuk­ban megfeszülnek az izmok, amint szorítják a fogót és markolják a kala­pács nyélét. Minden percet kihasz­nálnak, mert tudják, minden egyes 1-calanácsütéssel közelebb kerülnek céljukhoz, adott szavuk valóraváltá­sához. Szarka István Valóra váltják adott szavuScat A rimaszombati állami gazdaság­ban példásan teljesítik a párt X. kongresszusára tett felajánlásaikat. A legjobban Gelias elvtárs csoport­ja dolgozik. A csoport 13 lányból áll, akik felajánlották, hogy a kon­gresszusig 10 hektár cukorrépát megkapálnak és kiegyelnek. A terv szerint ezt a munkát 10 nap alatt kellett volna elvégezniök, de ők a határidőt 2 nappal lerövidítették. Az előirányzott 7 áras teljesítményt napi 14—18 árra emelték. Normá­jukat 200 százalékra teljesítik. Az említett csoport tagjai közül legjobban Tisovsky Mária dolgozik. 47 éves és négy gyermek anyja. Normáját 300 százalékra teljesíti. A párt X. kongresszusa tiszteletére 1.60 hektár cukorrépaföldet a ter­vezett 18 nap helyett 7 nap alatt akar megkapálni és kiegyelni. Az 1953-as évhez viszonyítva sok­kal jobban halad a cukorrépa és a takarmányrépa gondozása. Az ál­lami gazdaság dolgozói helyesen értelmezik a pártnak és kormány­nak a mezőgazdasági termelés foko­zására vonatkozó határozatát. Tud­ják, hogy a cukorrépa idején való és jó megkapá'.ásával nagyobb hektár­hozamokat érhetnek el és biztosít­hatják a dolgozók életszínvonalá­nak emelkedését. Az állattenyésztési dolgozók is felajánlást tettek a párt X. kon­gresszusa tiszteletére. A felajánlást legjobban Síp elvtárs teljesíti, aki 14 tehenet gondoz. Az áprilisi ter­vet 2940 liter tej kifejését felaján­lása szerint 3.570 literre emelte, a valóságban pedig 5.415 litert fejt ki és így tervét 180, felajánlását 148 százalékra teljesítette. Barta János 12 tehenet gondoz, az áprilisi terv szerint 1.449 liter tejet kellett volna kifejnie, a fel­ajánlás szerint 2.112 litert. A való­ságban 2.613 litert fejt ki, így ter­vét 180, felajánlását 123 százalékra teljesítette. Donoval János, 40 sertés gondozó­ja áprilisban 69 malacot választott el az anyaállatoktól a tervezett 44, s a felajánlott 47 darab helyett. Igy tervét 156, felajánlását 142 százalékra teljesítette. Krupa N. a rimaszombati állami gazdaság dolgozója. A szniíiai járási nemzeti bizottság biztosítja az akcióterv feladatainak teljesítését — A ránkváró legfontosabb fel­adatok egyike 227 új családi ház építése a szninai járásban — mondja Balázs János, a járási nemzeti bizottság elnöke. — Min­den községben, ahol a háborútól sújtott polgárok kormányunk hathatós támogatása mellett csa­ládi házakat építenek, biztosíta­nunk kell a helyi nemzeti bizott­ságok útján az összes feltételeket ahhoz, hogy az építkezéssel járó munkákat még ebben az évben befejezzék. A szninai járásban lemaradtak az állattenyésztési termékek be­gyűjtése terén Ezen a szakaszon az újonnan megválasztott nemzeti bizottságoknak minden igyekeze­tüket ki kell fejteniök, hogy or­vosolhassák ezt a hiányosságot. Ezért a járási nemzeti bizottság a begyűjtési apparátus dolgozóinak vezetésével iskolázást szervezett meg. — Nem kisebb feladat a már működő EFSz-ek megszilárdítása és a továbbiak megteremtése min­denütt, ahol erre megvannak fel­tételeink — mondja Balázs elv­társ. A járásban példás EFSz-t építünk ki, hogy annak példájából a kis- és középparasztok megis­merjék a szövetkezeti nagyüzemi ter­melés előnyeit és az EFSz-ekben tett látogatásaik alkalmával meg­győződhessenek a szövetkezeti ta­gok és azok családjainak boldog, örömteli életéről. — Arra a kérdésre, hogy a szni­nai járási nemzeti bizottság ho­gyan biztosítja az akcióprogramm tervfeladatainak teljesítését, Ba­lázs János elnök a következőket mondotta: — Tervünket csak a dolgozók legszélesebb tömegeinek segítsé­gével valósíthatjuk meg. Válasz­tóinkkal állandó kapcsolatot kell fenntartanunk nemcsak az agitá­torok közvetítésével, Jianem sze­mélyes kapcsolatok révén is, hogy jól megismerhessük nehézségeiket, hozzászólásaikat és kezdeményező javaslataikat. Én magam havonta kétszer vettem tervbe választóim­mal folytatott beszélgetések ren­dezését. Ugyanígy járnak el a já­rási nemzeti bizottság és a helyi nemzeti bizottságok tagjai is. Harc a jó minőségért (V. G.) Az érsekújvári kender­gyár dolgozói a X. pártkongresz­szus tiszteletére vállalták, hogy egészévi tervük«t november 10-ig. az áztatási tervet pedig 5 nappal határidő előtt teljesítik. Vállalá­sukba foglalták az önköltség csök­kentését is, amely az üzem költ­ségei egész évi átlagának 4 száza­léka. A minőség eléréséért az üzem dolgozói széles mértékben alkalmazzák Csutkih módszerét. Igy elérték azt, hogy a harmadik minőségi osztályba tartozó ken­dert — amely a termelés egyne­gyede lehetne — csak' akkor gyár­tanak, ha a nyersanyag hibás. Mi­nőség terén 129.3 százalékra tel­jesítette negyedévi tervét az ér­sekújvári kendergyár. A kenderszaggató gépnél dolgo­zik az üzem legjobb dolgozója, Kosztolányi Ilona, aki normáját 129.40 százalékra és minőségi ter­vét 108.22 százalékra teljesíti. Munkájánál Csutkih és Korabei­nyikova módszerét használja és nagy megtakarítást ér el. Kora­belnyikova módszerének alkalma­zásával az egész üzem 6263.— ko­ronát takarított meg a kongresz­szusi verseny folyamán. Kosztolá­nyi Ilona gépét példásan gondoz­za és rájött, hogy jó munkát csak úgy végezhet, ha nem tömi gépéi, nanem egyenletesen adagolja a kenderszálakat. A kongresszusi verseny élén Kosztolányi Ilona és Tlčinová Te­rézia állnak. Az áztatok közül Ba­rák Ferenc és Pintér János vannak az élen. Az áztatok vezetője Ju­rik István mester 137.14 százalé­kos teljesítményt ért el a kon­gresszusi versenyben. A haladó szovjet munkamódsze­rek alkalmazásával az üzem dol­gozói elérték, hogy ma már a kenderszaggató részlegben hoz­raszcsot szerint gazdálkodhatnak. A ruttkai mozdonyvezetők a CsKP X. kongresszusa tiszteletére Az idő kedvező, el kell végezni a növényápolást Gazdaságunkban is nagy lendü­lettel halad a növényápolás. A mult évben ís szép eredményeket értünk el, de az idén igyekezünk ezeket túlszárnyalni. Erre megvan­nak a feltételeink. A mezőgazdasági munkáknak ide­jében való elvégzése a hektárhoza­mok növekedését jelenti. Ezt mi is tudjuk, s ezért ha kell, naponta 10—12 órát is dolgozunk, hogy a munkákkal mimnél előbb elkészül­jünk. Safranik János, az alsószeli gazdaság csoport­vezetője. Minden erővel a takar­mány biztosítására A bratislavai kerület minden já­rásában gyors ütemben folyik a szövetkezeti földeken a takarmány betakarítása. A gép- és traktorál­lomások traktorosai és a szövetke­zeti tagok szárnos felajánlást tet­tek a takarmányfélék gyorsabb be­takarítására. Május 28-ig 1.659 hektár lóhere­cs takarmányföldet, 40 hektár ré­tet, legelöt kaszáltak le. Ebből a galántai járásban 519, a dunaszerda­helyiben 373," a csallóközcsütörtöki­ben 268, a szeneiben 167 hektárt. A szövetkezetek szárítókat készí­tettek, amelyeken a takarmany­féléket szárítják. A mezőgazdasági ter­melés növeléséért A besztercebányai kerület szövet­kezeti tagjai a kongresszus előtti napokban minden törekvésüket a kitűzött felajánlások teljesítésére összpontosítják. A szocialista ver­seny segítségével a radványi, slo­venská iupčai, nag.vbalogi, ozsgyá­nyi, nagytaroki szövetkezeti tagok­nak sikerült felajánlásukat teljesít teniök. A felsőszakálasiak a ta­vaszi munkák második szakaszát lerövidítették és a közellátás cél­jaira 602 mázsa marhahúst, 1275 mázsa sertéshúst, 226.280 liter tejet, több mint 172.000 tojást és egyéb állati terméket adtak be. Igy segí­tették a dolgozók ellátását. A ruttkai mozdonypark moz­donyvezetőinek csoportja a CsKP X. kongresszusát 479 kollektív és egyéni szocialista kötelezettségvál­lalás pédás teljesítésével üdvözli. Az utolsó kiértékelés szerint már 2241 tonna szenet, a javítási idő megrövidítésével pedig 33.432.— koronát takarítottak meg. A ruttkai mozdony park körze­tében a nehéztonnásmozgalom út­törői közé tartozik Ruttkay Sán­dor és Vendelín Adamec mozdony­vezetők csoportja, amely már tíz hónapja birtokosa a legjobb cso­port címnek. Áprilisban Jozef Bou­ja került első helyre, mert az el­múlt hónapban több mint 58 ton­na tüzelőanyagot takarított mey, és a mozdonyjavítások idejét 77 órával csökkentette. A ruttkai nehéztonnások mun­kájában N. A. Lunyin, szovjet szta­hanovista tapasztalatait alkalmaz­zák, betartják a megszabott grafi­kont és jól felhasználják a vonal­szakaszfelvételeket. Jozef Petro­vič és Alojz Bet'ák mozdonyveze­tők brigádja május elején a rutt­kai vonalon 2200 tonnás megter­helést szállított, és az út időtar­tamát a legnehezebb vonalszaka­cik és Ján Vojta mozdonycsoport- I szon 18 perccel megrövidítette. A ciklusos munka a karvini Csehszlovák Hadsereg-nagybánya sikereinek forrása A karvini Csehszlovák Hadse­reg-nagybánya bányászai az első negyedévben elért sikereikkel, mint hazánk legjobb bányászai, kiérde­melték a szovjet bányászok zász­laját. Ez a magas kitüntetés to­vábbi sikerekre buzdítja őket. Márciustól további négy szaka­szon szervezték meg a ciklusos munkát, úgyhogy ma már 16 fej­tési szakasz dolgozik ciklusban. Nagy figyelmet fordítanak a bá­nyafával való takarékoskodásra. 100 tonna szén fejtéséhez 2.55 köb­méter fára vaň szükségük. Az egész körzetben ez a legalacso­nyabb fogyasztás. A'z év kezdetétől a nagybánya minden egyes szakaszán terjednek az új munkamódszerek. A fejtők Boriszkin módszere alapján egy­re tökéletesebbé" teszik a folyosók áttörését. A fejtésnél a lehető leg­nagyobb mértékben alkalmazzák a rakodó- és barázdáló gépeket. Há­rom fejtési szakaszon Donbasz­kombájnnal végzik a fejtést. Az egyik szakaszon Vilém Krejčí Jo­zef Pala munkaérdemrendes kom­bájnkezelővel a legújabb komplex módszer szerint fejti a szenet. Minden három munkanap alatt négy ciklust végeznek. A karvini Csehszlovák Hadse­reg-nagybánya bányászai fejtési eredményeikkel csaknem kilenced­részben osztoznak az egész körzet telj esítményében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom