Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-04 / 135. szám, péntek

4 in s m jL954. június 4. A genfi értekezletről Jól értesült genfi körökben megállapítják, hogy az indokínai háborús akció megszüntetésének fő elveiben, amelyeket a Kínai Népköztársaság küldöttségének javasta tartalmaz, a genfi értekezlet már bizonyos pozitív eredményeket ért el. Erről tanúskodik az az «gyezmény, amelyben hozzájárulnak a háborús akciók egyidejű beszüntetéséhez Indokína egész területén. Amint ismeretes, megegyezés jött létre, hogy e kérdés megtárgyalása oéljából Genfben összeülnek a két parancsnokság képviselői. Június 1-én a két fél katonai képviselői előzetes ülést tartottak, amelyen megtárgyalták a két parancsnokság üléséhez szükséges intézkedéseket. A hírek alapján ezeken az üléseken francia részről Delteil tábornok és számos más francia tiszt vesz részt. A Vietnami Demokratikus Köztársaságot a katonai képviselők tanácskozásán Ta Huan Byu, a Vietnami Demokratikus Köztársaság genfi értekezleten részvevő küldöttségének tagja képviseli a tanácsadók csoportjával Amint a politikai megfigyelők köreiben megállapítják, a Kínai Népköztársaság küldöttségének javaslatai fontos hozzájárulást jelentettek az indokínai probléma más katonai kérdéseinek megtárgyalásához. E javaslatok alapján többek között megegyezést értek el abban, hogy a két parancsnokság képviselői egyrészt Genfben, másrészt a helyszínen megtárgyalják a csapatok széthelyezése övezeteinek kérdését a háborús akciók befejezése után. Más kérdésekben is közelebb jutottak egymáshoz az egyes nézetek, olyan kérdésekben, amelyekről a Kínai Népköztársaság küldöttségének javaslataiban van szó. Az értekezleten lezajlott vitában senkinek sem volt tényleges kifogása az ellen, hogy a háborús akciók egyidejű beszüntetésével együtt Indokína egész területén meg kell szüntetni további katonai alakulatok, fegyverek és lőszerek külföldről Indokínába való szállítását. A háborús akció beszüntetéséről szóló egyezmény betartásának ellenőrzése, amint ismeretes, fontos helyet foglal el a Kínai. Népköztársaság küldöttségének javaslataiban. Azonban kitűnt, hogy a semleges államok bizottságairól szóló vitában az USA küldöttsége olyan álláspontot foglalt el, amely megnehezíti ä határozat elfogadását ebben a kérdésben. Az amerikai fél például megkísérelte, hogy a bizottság tagjainak megtárgyalásánál ideológiai mérlegelésekből induljon ki, jóllehet, az egyes országok állami berendezése nem szolgálhat mértékűi annak a kérdésnek megoldásánál, hogy részt vegyen-e a semleges államok 'bizottságában. Ennek a bizottságnak tekintetbe kell vennie mind két fél hadviselő érdekeit és képesnek kell lennie, hogy valóban objektíven ellenőrizze a háborús akciók beszüntetése feltételeinek teljesítését Ebből a szempontból nagy érdeklődést keltett a Szovjetuniónak az a javaslata, hogy a bizottság tagjai Lengyelország, Csehszlovákia, India ós Pakisztán legyenek. Számos politikai megfigyelő a Kínai Népköztársaság küldöttsége javaslatának értékelésénél rámutat e javaslatok konstruktív voltára, amit megerősített a kilenc küldöttség ülésein lefolyt vita is. Véget ért az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának V. ülésszaka Június 2-án Moszkvában véget ért az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának V. ülésszaka. A Legfelső Tanács megtárgyalta az OSZSZSZK 1954. évi állami költségvetésének javaslatát és a mult évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót. A költségvetési javaslatot egyhangúlag jóváhagyták az összes képviselők. Az ülésen felszólaló képviselők hangsúlyozták, hogy az OSZSZSZK 1954. évi állami költségvetése biztosítja az OSZSZSZK összes népei jólétének emeléséhez és a gazdaság további fejlesztéséhez szükséges eszközöket, és hogy a költségvetésben visszatükröződik a szovjet állam következetes békepolitikája. A költségvetési javaslattal kapcsolatos vitában 29 képviselő szólalt fel. Beszédeikben rámutattak számos példára, amelyek az OSZSZSZK gazdaságának és kultúrájának fejlesztésében elért sikereket jelentik. Az ülésen jóváhagyták továbbá az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának a 4. és 5. ülésszaka között hozott határozatait. Eugénia Cotton cikke a A moszkvai „Pravda" közölte a Gyermekvédelmi Nappal kapcsolatban Eugénia Cotton „Torlaszoljuk el a háború útjátí" című cikkét. A cikk rámutat arra, hogy a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban megvalósultak az édesanyák hő vágyai és ez fokozott harcra lelkesíti a nőket a gyermekek védelme érdekében. Ugyanakkor más a helyzet a gyermoszkvai »Pravda«-ban mekek szempontjából a kapitalista és gyarmati országokban, ahol küzdelmet kell folytatni a gyermekek életkörülményeinek megjavításáért. Eugénia Cotton felhívta a világ nőit, hogy óvják meg a gyermekeket az új háború veszélyétől. Az egyesült népeknek a gyermekek védelmének érdekében el kell torIaszolniok a háború Útját. Az olasz kormány zátonýra akarja juttatni a Montesi-iigyben indított közigazgatási vizsgálatot Az olasz kormány De Caro liberális minisztert annak idején megbízta, hogy vezessen közigazgatási vizsgálatot Pavone volt országos rendőrfőnök és a Montesi-ügyben szereplő büntetett előéletű Montagna „márki" kapcsolatainak felderítésére. Scelba miniszterelnök és maga De Caro is most olyan kijelentéseket tettek, hogy a kormány felfüggeszti ennek a vizsgálatnak a folytatását. A jelek szerint a kormány meg akarja várni a Montesi-ügyben indított hivatalos törvényszéki vizsgálat eredményeit. A kormánynak ez a szándéka nagy feltűnést keltett, mivel a kormány annakidején kijelentette, hogy a közigazgatási vizsgálatnak a bírói eljárástól függetlenül kell lefolynia. s A parlamentben több interpelláció vár megfelelő választ a Montagnának és a vezető kereszténydemokrata politikusoknak kapcsolataival foglalkozó közigazgatási vizsgálat eredményeit illetően. A kormány — úgy látszik — ezeket a vitákat is el akarja halasztani a törvényszéki vizsgálat befejezéséig. Sajtóvélemények szerint a De Caro-féle vizsgálatot azért akarják elkenni, hogy ne kompromittáljon magasállású keresztény-demokrata politikusokat, különös tekintettel a Keresztény Demokrata Párt június végén sorrakerülő országos kongresszusára. A gyarmati politika mocsarában Eisenhowér beszéde a szovjet-amerikai atomtárgyalásokról Dwight Eísenhower, az Egyesült Államok elnöke a Columbia-egyetem alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezett vacsorán beszédet mondott. Az elnök kenetteljes szavakkal ecsetelte az Egyesült Államok kormányának politikáját, majd foglalkozott a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti atom tárgyalásokkal. Eisenhower szerint ezek a tárgyalások „nem vezettek az általunk óhajtott eredményre" és a felelősséget igyekezett a Szovjetunióra hárítani. Ugyanakkor hangoztatta, hogy az Egyesült Államok tovább folytatja a tárgyalásokat, de kijelentette, hogy az általa, az elmúlt év december 8-án javasolt úgynevezett nemzetközi atommonopol megteremtésére vdnatkozó tanácskozásokat elsősorban „a többi érdekelt szabad nemzettel", tehát a nyugati imperialista országokkal kívánja folytatni. Fegyveres összetűzés Pondiehéryben A Press Trust of India jelentése szerint fegyveres összetűzésre került sor Pondiehéryben indiai és francia rendőrök között. A francia rendőrök három csónakot igyekeztek átvinni az indiai felségvizeken, figyelmen kívül hagyva az indiai rendőrség megállásra felszólító utasítását. Az indiai rendőrség három tagja azt gyanítva, hogy a csónakon lőfegyvert szállítanak, felszólította a francia rendőröket, hogy ne folytassák útjukat. A csónakban ülők azonban tüzet nyitottak és két indiai rendőrt megsebesítettek. A támadást tűzharc követte, amelynek során két személy meghalt. Meghalt Martin Andersen Nexő Kedden, június 1-én meghalt Drezdában Martin Andersen Nexő. Néhány nap múlva betöltötte volna nyolcvanötöd ik évét. Egyike volt a világ legidősebb íróinak. És a harcos, realista irodalom legnagyobb művészeinek és mestereinek is egyike volt, aki nemcsak a dán kultúrát, hanem a vüágkultúrát is gaz. dagltotta. Sok közös vonása volt a szocialista szépirodalom alapítójával, Maxim Gorkijjal. Sok élettapasztalata és a proletár nehéz élete őt is íróvá tette. Harcos művészt teremtett belőle, aki évtizedeken ke. resztül az emberi jogok védelméért harcolt és minden alkotásával és a forradalmi munkásmozgalomban való részvételével fáradhatatlanul harcolt a békéért, a szocializmusért, a nép boldogságáért, a kizsákmányoltaknak a kizsákmányolók bilincseiből való megszabadításáért. Nagyterjedelmü alkotó munkájában, amely meséket, regényeket és emlékezéseket foglal magában, gyakran visszatért szomorú gyermekkorához, amelyet nyomor és nélkülözés közepette élt át és ennek ábrázolásával széles társadalmi képet nyújtott hazájáról, Dániáról azokból az évekből, amikor ott a kapitalizmus fejlődésnek indult, ami megváltoztatta a városok és falvak népének életét és kapcsolatait és amikor ott kezdték megszervezni a munkásosztályt. A nagy társadalmi igazságok megismerése vezette öt arra a gondolatra, amelyhez életének utolsó pillanatáig hú maradt, hogy a világot forradalmi úton kell megváltoztatni. Martin Andersen Nexő 1869-ben született Kopenhága elővárosában, Christianshavenben. Apja kőfaragó volt, anyja pedig hal- és gyiimölcsárusítással teremtette elő a szerény megélhetésükhöz szükséges pénzöszszeget. Később a szülők átköltözködtek Bomholm Nexő nevü városkájába és ezt a nevet később Martin Andersen íród nevéhez csatolta. Teheneket őrzött, cipésznek tanult, mint kőműves dolgozott; a műveltség utáni vágy arra ös?tönözt«, hogy belépjen az elemi iskolába, bizonyos ideig mint tanitó és mint újságíró is működött. Egy fiatal német üvegmunkás megismertette öt a munkásmozgalommal, amelybe aktivan bekapcsolódott. A szocáldemokraták radikális szárnyához tartozott és az Októberi Forradalom után kommunista lett. Gazdag müveiből, amelyekben ismerteti az egyszerű nép, a szegény parasztok, a falusi és városi proletariátus, a halászok és öntudatos munkások életét, a könyvek egész sora jelent meg nálunk. Lefordították „A potyautasok" című elbeszéléseit, első regényét a „Frank családot". a ,, Vaskorszak ban" című regényét és „Emlékezések" című kötetét, amelyek azt mutatják hogy mindig kapcsolatot tartott fenn né. pével, hogy ismerte fájdalmait, vágyait és erejét és hogy bízott harcának győzelmében. Megjelentek nálunk leghíresebb regényei is, amelyek világhírnevet szereztek neki, mint a „Szürke fény", „A hódító Pelle", „Morten, a lázadó". Ezekben a müveiben kife. jezésre juttatta a dolgozók és a kizsákmányoltak iránti minden szeretetét és élesen bírálja a burzsoázia alattomos erkölcseit és nyíltan, bírálja a dán, német és svéd szociál. demokrácia opportunizmusát ls, amely a munkásosztályt letérítette útjáról és a nép ellenségeivel ezö>vetkezett. Martin Andersen Nexő szerette a Szovjetuniót mint az összea dolg»zók hazáját, mint olyan országot, amely az emberiség jövőjének előrevetített képe. Sokszor ellátogatott a szovjet földre és „A virradat elé" című riportkönyvében, amelyben megörökítette a szovjetunióbeli élményeit, a következőket írta: „A régi világ büszkesége vott, hogy analizálni tudta a napot és a csillagokat éa hogy meg tudta állapítani súlyukat csaknem grammnyi pontossággal. De arra nem volt képes, hogy az éhes szájaknak kenyeret adjon. A forradalom azt jelenti, ho^y a proletariátus mindent alapjaiban megváltoztat és a dolgok között helyes összefüggést teremt. Azzal kezdi, hogy kenyeret ad és egyszer eléli a csillagokat is." Martin Andersen Nexő, aki néhányszor Prágában is volt és aki meleg barátságot kötött Peter Jilemnickývel, mint ember is rendkívül becsületes és nagyszerű személyiség volt. Sženvedélyesen harcolt az igazságért és ez a harc töltötte be egész életét. Mindig élesen kipellengérezte azokat, akik becsapták a népet és szerencsétlenné tették. Ezért már a háború előtt felemelte hangját, mint Goikij és Barbusse, az imperialista háborúk szövői ellert, ezért leplezte le mindenütt a munkásosztály ellen elkövetett árulásokat. Ezért volt. ö életének utolsó éveiben is a nemzetközi békemozgalom kimagasló tényezője. „Valamikor szociáldemokrata voltam" — írta egy holland munkáshoz intézett levelében — „abban az időben, amikor ettől a mozgalomtól baloldali irányban nem létezett semmi, amikor a problémák lyébe hatoltunk és a kizsákmányoltak érdekeiért harcoltunk. Most, amikor ez a mozgalom elvetette létezésének ütolsó értelmét, a kisemberek védelmét és eladta magát és a népet az uralkodóosztályoknak, baloldali irányba menteni, ahol most elég hely van, mivel itt csak most fogják építeni a jövőt". Ebben a levélben a Szovjetunióról a követ, kezőket írja: „Ebben a világban az emberek lerázták magukról az áru. lókat, a semmirekellőket és feketézőket és örömmel építik békemüvüket kizsákmányolás nélkül. Ezért a világért dobog szívem, ehhez a világhoz tartozik agyam." Martin Andersen Nexöt az egész világ munkásosztálya szerette. Müveivel, cikkeivel, a politikai életben való részvételével mint kommunista mindig a haladást, a dolgozó népet és a béke ügyét szolgálta. Mesteri irodalmi- művészete mindig példája lesz annak, hogy a munkásosztály hogyan neveli föl kebelében a legnagyobb mestereket, művészeket, akik olyan müveket alkotnak, amelyekre az egész világkultúra büszke és amelyek fáklyaként világítanak mindazoknak, akik kivezető utat keresnek a sötétségből a világosság felé. J. Rybák Részvétnyilvánítások M. Andersen Nexő halála alkalmából -jf / •-t'X'C^ m^j/i/

fSšfe. (Bor. Jefimov raj^. Japán sem vesz részt a tervezett csendes- > óceáni katonai szövetségben Rádiójelentések szerint Josida , . apán miniszterelnök a képviselőházban nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette: „Japán számára nem lenne tanácsos dolog részt venni egy csendesóceáni katonai szövetségben." Az össz-szövetségi Kulturális Kapcsolatok Társaságának Vezetősége Kopenhágában Jörgen Jörgensen tanárhoz, Dániának a Szovjetunióval való együttműködés céljából alakult társaság elnökéhez táviratot intézett, amelyben mély részvétét fejezi kí a dán nép kiváló fiának, a társaság alapítójának, Martin Andersen Nexönek halála felett. Drága barátunk, ragyogó emlékezete mindörökre a szovjet emberek szívében marad — írja a távirat. A Szovjet írószövetség elnöksége Martin Andersen Nexő halála alkalmából a Dánia és a Szovjetunió közötti együttműködés társaságának a következő táviratot küldte: ,.A szovjet írók és az olvasók milliói Martin Andersen Nexő nagy dán író barátai — mély részvétüket fejezik ki a dán nép kiváló fiának és a Társaság tiszteletbeli elnökének halála felett. Martin Andersen Nexő műve és közéleti tevékenysége felbecsülhetetlen jelentőségű a népek közötti kölcsönös megértés, a kulturális kapcsolatok megszilárdítása, a nemzetek közötti kapcsolat és béke szempontjából. Kegyelettel adózunk a nagy író és polgár emlékezetének." ' v A Szovjet írószövetség részvéttáviratot küldött Johanna Andersen Nexőhöz, az elhúnyt özvegyéhez is.