Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-30 / 158. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. június 30, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 158. szám. A mai számban: A belső áramfogyasztás csökkentéséért (2. old.) Jó szakembereket a mezőgazdaság részére (3. old.) Csou En-laj pohárköszöntője egy indiai banketten (4. old.) Ami megérthetetlen f5. old.) Sajtóvélemények a magyar—brazil mérkőzésről (6. old.) Vessünk minél több másodnövényt Az ország húsellátásának bizto­sítása érdekében legfőbb feladat az állatállomány fejlesztése, elegendő takarmányalap biztosítása. Ez most mezőgazdaságunk legfontosabb fel­adata. A X. pártkongresszus irány­elvei szerint a mezőgazdasági ter­melés két-három éven belüli fel­lendítésének céljából minden lehe­tőséget fel kell használnunk, hogy növeljük a takarmányalapot, mert jórészt ettől függ, mennyiben tud­juk fokozni az állattenyésztés ho­zamának hasznosságát, mennyivel tudunk több húst, zsírt, tejet adni a közellátásnak. Természetesen bőséges takarmányt csak akkor biztosíthatunk, ha minden talpalat­nyi földet bevetünk, feltörjük a gondozatlan, elgazosodott réteket és takarmánnyal vetjük be. Nagyon fontos a takarmányalap biztosítá­sában, ha gyorsan és idejében be­takarítjuk a szénát, a lucernát. Most van az ideje annak, hogy nagy gonddal ápoljuk a kapásnö­vényeket, pusztítani^ kell a gyo­mot a kukoricából, a répából. így nagy termésre számíthatunk a ka­pásokból. Nem volna azonban elegendő, ha csupán a földterület bővítésével akarnánk a takarmánymennyisé­get biztosítani. Szükséges, hogy okosan és szakszerűen osszuk be a földeket a takarmánytermelésre. És az most a feladat, hogy a meglévő területen a talaj jó meg­művelésével, műtrágyázással minél nagyobb termést csikarjunk ki a földből. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy elegendő takarmányt biztosítsunk az állatállomány ré­szére, ha alkalmazzuk a mezőgaz­dasági termelés haladó módszereit, melyek közül a legjelentősebbek egyike a másodtermelés. Vessünk be tehát minél több földet másod­növénnyel. Itt az ideje, hogy az aratás megindulásának napjaiban megteremtsük az előfeltételt a má­, " sodtermelésre. Mi most a teendő? Elsősorban is szükséges, hogy a másodnövények vetéséhez kellő mennyiségű vetőmag álljon rendel­kezésünkre. A termés sikere érde­kében igen fontos megválasztani a talajt aszerint, hogy melyik határ­rész, illetve milyen minőségű föld alkalmas másodnövények termesz­tésére. Másodnövényenként vethe­tünk: tarlórépát, csalamádét, nyári krumplit, muhart, kölest. Jó ter­mést hoz a tavaly már sok állami gazdaságban és szövetkezetben be­vált rövid tenyészidejű másodve­tésű kukorica. Tápdús takarmány, s elsilózva a téli takarmányozásnál csaknem nélkülözhetetlen. Vannak akadékoskodok, akik így vélekednek a másodvetésről: „Mi történik akkor, ha száraz nyár lesz, kevés lesz a csapadék? Hiába­való a munka, kárbavész a vető­mag". Ennek a megállapításnak nincs szilárd alapja. Kiváltkép az idén nincs, mert az időjárás nagyon is kedvező a másodnövények ter­mesztésére. Sok csapadék volt a tavaszon és júniusban is sok eső esett. A földnek nagy a nedves­ségtartalma, annyira, hogy ha eset­leg három hétig sem esne, akkor is elegendő nedvességhez jut a nö­vény. Természetesen ezt a talaj­nedvességet meg kell őrizni. Erre pedig a legjobban bevált orvosság az, ha a tarlót nyomban a kasza után középmély szántással megfor­gatjuk s huszonnégy órán belül el­vetjük a másodnövények magvát. Egyesek azt is mondhatnák, hogy a másodnövények termesztésével túlságosan kivesszük a föld „zsír­ját", veszélyeztetjük a jövő évi termést. Ez sem igaz, csupán any­nyi az igazság, hogy a másodvetés annyira éli fel a föld „zsirját", hogy a talaj tápanyagai nagyobb menyiségű pótlást követelnek meg. Azt meg már minden dolgozó pa­raszt tudja, hogy a talaj elhasznált tápanyagait könnyen pótolni tud­juk. Fejlett iparunk egyre több műtrágyát g< írt és juttat a mező­gazdaságnak. Nem kell tehát félni attól, hogy a másodnövény kiéli a földet, mert ha műtrágyázunk, a talaj megkapja a szükséges táp­anyagokat. Aki tehát úgy véleke­dik, hogy a másodtermeléssel „tönkretesszük" a talaj termőké­pességét, nagyot téved, s ha nem hallgat a jó szóra, ezzel csak az ellenség malmára hajtja a vizet. Mindenki a maga jól felfogott érdekében az aratás megkezdésé­vel egyidőben álljon készen a má­sodnövények vetésére. A másod­vetés nem kíván különösebb mun­kát. Helyi nemzeti bizottságaink legfőbb feladata, hogy a párt irá­nyításával, a népnevelőkön ke­resztül, a jó kezdeményezések fel­használásával fejlesszék valóságos tömegmozgalommá a másodnövé­nyek termesztését, hogy ne legyen egyetlen dolgozó paraszt sem, aki aratás után „parlagon" hagyná azt a földet, amely elbír még egy ter­mést. Aratási és cséplési előkészületek a kosúti EFSz-ben Szövetkezetünk alaposan felkészült a cséplési és aratási munká­latokra. A gépek jól megjavítva várják az aratás megkezdésének napját. Aratásra és cséplésre össz?sen 14 napot terveztünk, de ha az idő engedi, úgy 10 nap alatt akarjuk azt elvégezni. Kenyérgaboná­ból az előírt beadási kötelezettségnek eleget teszünk. A tervezett cséplési időt is szeretnénk lerövidíteni négy nappal. A szövetkezet agronómusával és elnökével való beszélgetés közben rájöttünk arra, hogy ez csak úgy lehetséges, hogyha a cséplést Bredjuk-féle mód­szerrel végezzük. Az aratási és cséplési tervet még ezelőtt egy hónappal elkészítettük és vita tárgyává tettük, nehogy e fontos és sürgős , munkálatoknál meglepetés érjen bennünket. Megszerveztük a cséplőcsoportot, amelyben minden egyes tag tudja majd, mi a feladata a cséplési munkálatok ideje alatt. így biztosítjuk majd a cséplés időbeni elvégzését. A takarmánybegyűjtéssel a járásban az elsők között vagyunk. Hetven hektár lucernánkat már másodszor kaszáltuk és gyűjtjük, így biztosítjuk állataink részere a téli takarmány alapot. Cukorrépát, burgonyát, kukoricát és a napraforgót, vagyis a ka­pásnövényeket már másodszor is bekapáltuk. Az eddigi munkánk azt mutatja, hogy az idei zárszámadáskor az év közben fizetett 50 százalékos előlegen kívül, év végén osztalék címén még szép összeg jutalmat kapunk. B. J. Aratják a& őszi árpát Kolárik Pál, az anyalai gazdas.íg vezetője és Deák A mezőgazdasági csoport tagjai nyomban az arató­Lajos csoportvezető a csoport többi tagjával, Kiss gép után keresztekbe rakják a kévéket, hogy az Lajossal, Juhász Jánossal és Kiss Jánossal büszkén éjjeli váltás zavartalanul végezhesse a tarlóhántást, szemlélik a szépen beérett dús őszi árpakalászokat. Határjárás aratás előtt Búzából 22 mázsás termést várnak hektáronként Embermagasságú a rozs, jóval de­rékon felüli a búza és csaknem deré­kig ér az árpa, a kenyheci szövet­kezet határában. Sándor János nö­vénytermelési munkacsoportvezető boldogan nézi az arasznyi nagyságú rozskalászokat. — A véglesi kísérleti gazdaság­ból szereztük a vetőmagot — mond­ja, — tekintetét egy pillanatra sem veszi le a szépülő rozstáblákről. Ott áll a tábla szélén és számolgatja, hány szem van egy kalászban. — Hetvennyolc szemet találtam — kiált fel nagy büszkén. Gondolatai visszaszállnak a tarló­hántás és a jó magágy elkészítésé-' nek idejére, a keresztsorosan vég­zett vetés jut az eszébe, no meg mindaz a sok fáradságos munka, amit koratavasztól kezdve végeztek a bő termés érdekében. Idejében fej­trágyáztak, hengereztek és a pót­beporzást sem hanyagolták el. Egy­szóval úgy gondozta ez a középter­metű, 35 év körüli csoportvezető a tagsággal együtt a gabonavetése­ket, hogy a betakarítás végén pőtju­talmat is kapjanak. Ez már régóta így van a kenyheci szövetkezetben. Ha a tagok túllépik a tervezett ! hektárhozamokat, akkor prémiumot i kapnak. Most is szakértő szemmel j vizsgálja a határt. — Milyen hektárhozamra számí­tanak ? — Nem mondok sokat, de biztos­ra veszem, hogy meglesz a huszon­öt mázsa hektáronként. Ez pedig azt jelenti, hogy mi már ebben az évben nemcsak elérjük, de túl is lépjük a pártkongresszus által szá­munkra kitűzött feladatot. — És kezdi magyarázni, hogy az ö hatá­- ruk a kukoricatermő vidék kategóriá­jába tartozik, tehát a mezőgazdaság fejlesztéséről kiadott irányelvek szerint 22 mázsás hektárhozamot kellene elérniök. A hatalmas rozstáblával szemben a dűlőút másik oldalán kövér búza­kalászok sokasága tárul • szemünk elé. — Itt milyen termést várnak? — Munkatervünk tizennyolc má­zsát irányoz elő, de úgy látom, hogy itt is meglesz a 22 mázsás hektár, hozam. Tovább ballagunk a kenyheci szö­vetkezet dimbes-dombos határában. A gabonaföldeket jól ápolt kukorica, ré­pa és heretáblák váltják fel. Minden arról tanúskodik,hogy a kenyheciek jól dolgoznak. Nem véletlenül kerül­tek a növényápolási munkákban az első helyre a kassai járásban. A ka­pásnövényeket szétosztották a ta. gok között, s úgy ment a munka, mint a karikacsapás. Mindertki igye­kezett a kijelölt földterületeken be­csületesen eleget tenni feladatának. Az arátási munkák megkezdését is készenlétben várja a kenyheci szövetkezet tagsága. Elkészítették az aratási munkatervet. Mindkét munkacsoport a saját földterületén végzi majd az aratást. Segítségükre négy önkötözőt és egy kombájnt ad a gépállomás. A kombájnnal való aratást 50 hektáron tervezik. Az aratási munkákban a férfiakon kí­vül 48 nő is részt vesz. Ügy szá­mítják, hogy 15 nap alatt befejezik a munkát. A traktorok két műszak­ban dolgoznak majd, nappal az ara­tást, éjjel pedig a tarlóhántást vég­zik. Traktorkezelökről előre gon­doskodtak, felkészültek a másodno­vények vetésére is. Másodnövényt tíz hektáron fognak termelni. Mihelyt , befejezik az aratást, megkezdik a learatott gabonakévék asztagba hordását. Ezt a munkát úgy szervezik majd, hogy a kocsi­sok egyrésze a cséplőgépekre hord­ja a gabonakévéket, a másik része pedig asztagokba, hogy így meg­mentsék a földön való kicsírázástól az idei gazdag gabonatermést. E hét elején a gyönyörű, napos időben már az ország több vidékén megkezdték az őszi árpa aratását. Az érsekújvári járásban, a bajcsi állami gazdaság határában a traktorok dohogása, az aratógépek ke­lepelése jelzi: megindult és teljes ütemben folyik a harc az új, a bő termés betakarításáért. Az őszi árpa jó termést ígér. Súlyos a kalász, kövér a szem. A gazdaság dolgozói nem hiába gondoz­ták, ápolták ősztől egészen mostanáig az őszi árpa vetéseket. A jó munka gazdag gyümölcsöt hozott. Hektáronként 29 mázsás termésre számítanak. Most csak az a fontos, hogy a kasza alá érett őszi árpát minél előbb, a legkisebb szemveszteséggel betakarítsák. Ebben a küzdelemben óriási segítséget nyújta­nak a gépek. Már az előző napokban kiváló eredmén yek születtek a traktorosok szorgos munkája révén. Képünk az anyalai gazdaság határában készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom