Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-27 / 156. szám, vasárnap

/ III szo K E Z L E T 1954. június 27. A GENFI E R T E A külügyminiszterek genfi ér­tekezlete pénteken, június 25-én folytatta az indokínai béke helyre­állítása kérdésének megtárgyalá­sát. Amint a genfi értekezlet körei­ben hallani, a küldöttek nagy fi­gyelmet szenteltek Kuznyecov szovjet küldött beszédének, aki az indokínai fegyverszünet ellenőr­zését végző vegyesbizottság és sem­leges bizottság közötti kapcsolat kérdésével foglalkozott. A szovje' küldöttség már június 14-én java­solta, hogy a két bizottság közötti viszony párhuzamos legyen és hogy koordinálják funkcióikat és tevé­kenységüket. \ Ez a javaslat a konferencia által megegyezett elven alapul. Néme­lyik küldöttségnek az a javas­lata, hogy a vegyes bizottságot rendeljék a nemzetközi bizottság alá, ellentétben áll ezzel az elvvel. Kuznyecov ezután a szakértők bizottságának megalakítására tett francia javaslatról beszélt. Ez a bizottság a fegyverszünet ellenőrzé­sének kérdését tanulmányozná. Kuznyecov kijelentette, hogy a szovjet küldöttség kész megvizs­gálni ezt a javaslatot és hangsú­lyozta. hogy szükséges, hogy e bi­zottság feladatait pontosan meg­állapítsák. Ha az összes probléma megoldását erre a bizottságra vi­szik át, akkor ez olyan benyomás' kelt. hogy a konferencia munkáia elhúzódik, ahelyett, hogy előre ha­ladna. E^ért a szovjet küldöttség a pénte­ki gyűlésen javasolta, hogy a kilenc küldöttség vezetőiből alakuljon esy bizottság, amely a kérdés meg­oldásával foglalkozna. Chauvel, a francia küldöttség vezetője a fegyverszüneti és semle­ges bizottság közötti viszonyról beszélt és azt mondotta, hogy nem szükséges, hogy az egyik bizottság a mősik alá legyen rendelve. A IC''nai Népköztársaság küldött­ségének vezetője beszédében hang­súlyozta, hogy számos pontban megegyezést lehet elérni és rámu­tatott e kérdések megoldására: 1. A vegyes és a semleges bi­zottság összetétele. Ami a vegyes bizottságot illeti, valamennyi kül­dött egyetért abban, hogy e bi­zottságnak mindkét fél képvi­selőiből kell állnia. Az értekezlet összes részvevői egyetértettek az­zal, hogy a semleges bizottság a semleges országok képviselőiből álljon. Javasolták, hogy az öt or­szág, amely részt vett a colombói értekezleten, a nemzetközi semle­ges bizottság Tagja lesyen. „Hiszen — mondotta a kínai küldöttség ve­zetője — nem kétséges, hogy ezek az országok semleges viszonyban állnak az indokínai háborúval. F.zért a szovjet küldöttség javasla­ta is számol azzal, hogy a semle­ges bizottság tagjainak többségét ezek az országok alkossák. A kínai küldöttség ezért úgy vé­li, hogv e kérdésben megegyezést lehet elérni. 2. A bizottság közötti viszony. A francia küldöttség vezetője nyilatkozatában megemlítette, hogy szívesen tárgyalnak e két szerv funkcióinak megoszlásáról. Chau­vel azt mondotta, hogy nem szük­séges, hogy az egyik bizottság a másiknak alá legyen rendelve. Csu En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere június 14-én ki­jelentette, hogy az értekezlet le­győzheti e két szerv közötti kap­csolatokat érintő nehézségeket, ezért a kínai küldöttség javasolja, hogy Chauvelnek, a francia kül­döttség vezetőjének nézetét fogad­ják el és hogy így az értekezlet mindjárt megkezdhesse a két bi­j zottság feladatai megoszlásáról szó­ló tárgyalásokat. Amint látható — mondotta a kínai küldött — ezt a kérdést meg lehet oldani. 3. A határozatok meghozatalá­Jelentések a guatemalai hadihelyzetről A guatemalai kormány javaslatai Honduras kormányának az ellenséges akciók megszüntetésére A guatemalai hadsereg főpa­rancsnoksága újabb közleményt adott ki a guatemalai hadihelyzet­r öl. Közleményében a többi között bejelenti, hogy a „kormánycsapatok által elfogott sok fogoly között sok különféle, nemzetiségű külföldi van s csak igen kis számban vannak guatemalaiak". A hadműveleti területeken újabb sikereket értek el a zsoldoserők ál­tal elárasztott nemzeti terület meg­tisztításában. A zsoldosok súlyos veszteségeket szenvedtek halottak­ban. Puerto Barrios vidékét már tel­jesen megtisztították az ellensé­ges erődtől s a város lakossága visszatért rendes életmódjához. A közlemény azzal a bejelentéssel zárul, hogy a „főparancsnokság végleges csapást készít elő, ame­lyet nehézfegyverekkel akarnak végrehajtani, hogy végetvethessen a betolakodók utolsó ellenállásá­nak is." A guatemalai köztársasági elnök­ség sajtóhivatala is közleményt adott ki, amelyben a nemzeti és nemzetközi közvélemény előtt le­leplezi azokat az embertelen kegyetlenkedése­ket, amelyeket a betolakodók ott követtek el, ahol ideiglenesen si­került megvetniök a lábukat. A nyugati hírszolgálati irodák is elismerik, hogy Armas ezredes­nek, a betolakodók amerikai bé­renc parancsnokának az ország le­rohanására és az Arbenz-kormány megbuktatására irányuló terve nem sikerült. Az AFP beszámol a középameri­kai rádió egyik adásáról, amely megállapította, hogy „Guatemalá­nak kérdése a semleges bizottság­ban. Azt javasolták — mondotta a kí­nai küldött, hogy a semleges bi­zottság szavazattöbbséggel hozzon határozatokat. A szovjet küldött­ség június 14-én javasolta a meg­egyezés egyhangúságának és a szavazattöbbséggel való döntésének elvét. Ezért a kínai küldöttség ja­vasolja, hogy e kérdést a szovjet javaslat alapján oldják meg. 4. A nemzetközi biztosítékok kér­dése: „Az értekezlet megegyezett ab­ban — folytatta a kínai küldött — hogy azok az országok amelyek részt veszne ka genfi értekezleten, vállaljanak kezességet / Indokína békés fejlődéséért. E problémával kapcsolatifan szintén megegyezést lehet elérni a szovjet javaslat alap­ján." A pénteki ülés végén elhatároz­ták, hogy a genfi értekezlet követ­kező ülését június 29-én kedden tartják és hogy eddig az időpontig a küldöttségnek közvetlen kapcso­latba lépnek. A genfi értekezlet megfigyelői azon a nézeten vannak, hogy az in­dokínai fegyverszünet ellenőrzésé­ről szóló tárgyalásoknál sor kerül a részletek megoldására. Meg van­nak az előfeltételek ahhoz, hogy további haladást érjenek el e kér­dés megoldásában. • Az indokínai háborúban részvevő két fél katonai képviselői június 25-én Genfben a Patet Laó-i el­lenségeskedések megszüntetéséről tárgyaltak. • Jól tájékozott forrásokból szár­mazó hírek szerint június 25-én Fam Van Dong külügyminiszter, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság küldöttségének vezetője talál­kozott Chauvellel a francia kül­döttség vezetőjével. ban megtörték a kommunistaelle­nes erők támadását". San Salvadorban rámutatnak, hogy a „guatemalai csata" a jelen pillanatban úgy látszik, a hondu­rasi határ közelében folyó elszige­telt akciókra korlátozódik. Armas ezredes igyekszik kudar­cát leplezgetni s azt állítja, hogy csapatainak előnyomulását a tró­pusi esők, valamint „abbeli vágya akadályozza, hogy elkerüljön min­den felesleges vérontást". A londoni rádió hírmagyarázata azonban világosan rámutat Armas kudarcának okaira, amikor ezeket mondja: „ ... Hondurasi jelentések arról szólnak, hogy a lázadók elő­rehaladása úgy látszik vesztett len­dületéből és terveiket keresztül­húzta az a tény, hogy nem sike­rült a guatemalai parasztokat a lá­zadásban való részvételre bírni." Az ENSz titkársága közzétette Toriello guatemalai külügyminisz­ternek június 23-án az ENSz főtit­kárához intézett táviratának szö­vegét. A távirat tartalmazza Tori­ello üzenetének másolatát, amelyet Honduras külügyminiszteréhez in­tézett válaszul levelére. Toriello azt kéri, hogy az üzenet szövegét juttassák el az ENSz valamennyi tagállamához és elsősorban a biz­tonsági tanács tagjaihoz. Toriellónak a_hondurasi külügy­miniszterhez intézett üzenete töb­bek között így szól: „Tájékoztat­nom kell Önt arról, hogy nem vilá­gos előttem, hogy Hondur&s kor­mánya semlegessége mellett, amely ről nyilatkozatában beszél, hogyan engedheti meg, hogy területét és repülőtereit támaszpontként hasz­nálják fel a zsoldoscsapatok ag­resszív hadműveleteinek céljaira Guatemala ellen, ami által komo­lyan veszélyeztetve van a testvér­országaink közötti béke és egyet­értés. Jelentenem kell Önnek azt is, hogy kormányom nézete szerint a hondurasi kormánynak ez a tole­ranciája nagy segítséget jelent a Guatemala elleni támadóknak és kétségtelenül éppen az a segítség, amelyről a biztonsági tanács felhí­vásában azt mondotta, hogy az ENSz tagállamai a vérontások meg-, akadályozása érdekében tartózkod­janak. Kénytelen vagyok határozot­tan elutasítani azt a tiltakozását, amelyet a hondurasi kormány tett és amely szerint egy Guatemalából érkezett repülőgép behatolt Hondu­ras területe fölé bombázta a San Pedro de Copan-i repülőteret. Biz­tosítom önt, hogy guatemalai re­pülőgépek nem végeztek repülése­ket a hondurasi határok fölé és így teháa a guatemalai kormány, vagy hadsereg ellen emelt bármilyen vád teljesen indokolatlan. Bizonyára megerősíti Ön előttem, hogy országunk kormánya és had­serege nagyon gondosan betartotta az országaink közötti határok sért­hetetlenségének elvét és hogy nem verték vissza azonnal a zsoldos­csapatok betörését, ami jogos lett volna és megengedték e csapatok­nak, hogy több kilométernyi mély­ségben behatoljanak területünkre, A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet 37. értekezletének teljes ülé­sén megvitatták a küldöttek meg- | hatalmazását ellenőrző bizottság beszámoló jelentését, pontosabban szólva a bizottság két jelentését, a többség és a kisebbség beszámoló jelentését. Több küldöttség, ,az Egyesült Államok küldöttségének vezetésé­vel minden alap "nélkül, szembe­helyezkedve a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet alapszabályaival, kétségbebevonta, hogy a szovjet köztársaságok és a népi demokra­tikus országok vállalatvezetőinek és dolgozóinak az értekezleten részt vevő képviselői jogérvényes meg­hatalmazással rendelkeznek. Ez a minden alapot nélkülöző eljárás a bizottsági tagok többségének el­lenállásába ütközött. A bizottság többsége megerősítette az emiitett országok kiküldötteinek meghatal­mazását. A nemzetközi együttműködés el­leni hadjárat szervezői, miután a mandátumvizsgáló bizottságban ve reséget szenvedtek, elhatározták, hogy „harcba lendülnek" az érte­kezlet június 22-i teljes ülésén. A küldöttek többsége azonban ha­tározottan síkraszállt az ellen, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet alárendeljék a „magán­vállalat — tulajdonosok marok­nyi csoport ňnak' és a „dolgozók" úgynevezett képviselőinek, akik a még mielőtt kölcsönös érintkezés­re került volna sor. Ez azért tör­tént így, hogy kikerüljük a inci­denst, amelyet néhány érdekelt elem vár vagy előkészít abból a cél­ból, hogy komplikálja a helyzetet és Guatemalát a Honduras elleni ellenséges akciókkal vádolja." Toriello hivatalosan tiltakozik „a tolerancia, és segítség ellen, ame­lyet a hondurasi kormány nyújtott és továbbra is nyújt néhány gua­temalai emigránsnak, a Guatemala elleni agresszió előkészítésére és ki­provokálására irányuló terveikben. Ezek a guatemalai emigránsok, akik erősen fel vannak fegyverezve és az ismert érdekelt elemek pénzelik őket, hondurasi területen zavartala­nul fegyveres, zsoldos csapatokat szerveztek, alakítottak és mozgósí­tottak. Hondurasi területeken hasz­nálták és használnák fel továbbra is támaszpontként műveleteik szá­mára a Guatemala elleni agresszió­ban részt vevő hajók és repülőgé­pek számára hondurasi kikötőket és repülőtereket. , Mindez azután történt, és törté­nik, miután a biztonsági tanács egyhangúlag határozatot Jjpzott." Toriello hangsúlyozza, hogy a guatemalai kormány kész „minden áron kitérni minden olyan cseleke­det elől, amely jelenlegi helyzetét konfliktussá változtathatná Guate­mala és Honduras között és felkéri a hondurasi kormányt, hogy a biz­tonsági tanács határozata értelmé­ben azonnal a következő intézkedé­seket tegye: 1. akadályozza meg, hogy a zsol­dos csapatok, amelyek támadást in­téznek és betörnek köztársaságunk területére, Honduras területén lévő kikötőket, valamint nagy- és kis repülőtereket használjanak; b) ezen erők elől zárják le a két ország közötti határokat; c) ezen erők valamennyi tagját, akik még Honduras területén tar­tózkodnak, nemzetiségre való tekin­tet nélkül internálják és fegyve­rezzék le; d) tartóztassák le a guatemalai emigránsokat és tegyék lehetetlen­né számukra, hogy bármilyen fel­forgató akciót végezzenek Guate­mala kormánya, népe, vagy területe ellen." valóságban egyes országok mono­polkapitalista köreinek érdekeit I képviselik. India, Svédország, Norvégia, Dá­nia, Finnország, Ceylon, Burma és tcibb más ország képviselői ki­emelték felszólalásukban, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, egyetemes szervezet és mint ilyen különféle politikai rendszerek kép-' viselőit foglalja magában, • köztük nemcsak a magántökés ipar, ha­nem az államosított ipar képvi­selőit is. L. SzolovjoV és N. Kresz­tov, a Szovjetunió képviselői, va­lamint Csehszlovákia és Lengyel­ország küldöttei leleplezték a til­takozás kezdeményezőinek igazi szándékát, azt is, hogy ezek tulaj-, donképpen meg akarják hiúsítani a nemzetközi együttműködést. A küldöttek többsége — mint előrelátható is volt — támogatta a bizottság többségének beszámo­ló jelentését, amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapszabályá­nak megfelelően megerősítette a Szovjetunió, az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság, a Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaság és a népi demokratikus országok vál­lalatvezetői és dolgozói képviselői­nek mandátumát. Ezzel kifejezte azt, hogy több ország kormánya, valamint vállalatvezetői és dolgo­zói érdekeltek a nemzetközi együtt­működés fejlesztésében. A nemzetközi együttműködés el­lenségei kudarcot vallottak. A guatemalai kormány távirata és a szovjet kormány válasza V. M. Molotov. a Szovjetunió külügyminisztere V. Toriello úr­tól, Guatemala külügyminiszterétől a következő táviratot kapta: „Tisztelettel jelentem excellen­ciádnak, hogy azon határozat elle­nére, amelyet a biztonsági tanács június 21-én egyhangúlag elfoga­dott és amely szerint azonnal be kell szüntetni minden akciót, amely vérontásra vezethet és amely java­solja az Egyesült Nemzetek vala­mennyi tagállamának, hogy tartóz­kodjanak a Hondurasból Guatema­lába betódult csapatok akcióinak támogatásától, az agressziót mind­eddig nem szüntették be. Ellenke­zőleg. amint kormányom már je­lentetfe a biztonsági tanácsnak, ezek a fegyveres erők továbbra is felhasználják a hondurasi és nica­raguai repülőtereket, hatásos se­gítségben részesülnek és kihasz­nálják az Egyesült Nemzetek Szer­v z e- " ez ín tagállamai kormányai­nak törvényellenes passzivitását Sürgősen excellenciádhoz fordu­lok, hogy tájékoztassam Önt e ko­moly helyzetről és felkérjem, hogv az Ön tisztelt kormánya, amely mindig erélyesen szembeszállt az agresszióval és védelmezte az Egyesült Nemzetek elveit, mint a biztonsági tanács tagja, használja fel a biztonsági tanács statutuma által élvezett jogát arra, hogy ez a magas szerv következő ülésén érvényesítse tekintélyét és igy el­érjék a biztonsági tanács ez év jú­nius 20-i határozatának hathatós teljesítését és hogy hatásos intéz­kedéseket hozzanak e határozat teljesítésének ellenőrzésére. Excellenciádnak előre is mély hálámat fejezem ki azokért a lé­pésekért, amelyeket az önök tisz­telt kormánya e fontos ügyben te­het. amelynek megoldásától függ az Egyesült Nemzetek Szervezeté- ' nek tekintélye, az Egyesült Nem­etek Szervezetének egyik tagál­lamának biztonsága, szuverenitása és függetlensége. Ebből az alkalomból legmélyebb tiszteletemet fejezem ki Önnek. Guilermo Toriello külügyminiszter." V. M. Molotov június 25-én G. Toriello úrnak a következő választ küldte: „Guilermo Toriello külügymi­niszter úrnak, Guatemala." Van szerencsém elismerni excel­lenciád június 23-i táviratának vé­telét és bejelenteni önnek, hogy a Szovjetunió kormánya, amely mély rokonszenvet érez a hazája szabad­ságát és függetlenségét védelmező guatemalai nép iránt, az ön távira­tában foglalt kérelmével kapcso­latban pozitív álláspontot foglalt el és utasítást adott az ENSz-beli szovjet képviselőnek, hogy minden lépést tegyen meg a biztonsági ta­nács ez év június 20-i határozata teljesítésének biztosítására. Ebből az alkalomból legmélyebb tiszteletemet fejezem ki Önnek V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere. * A nemzetközi együttműködés ellenségeinek kudarca a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom