Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-26 / 155. szám, szombat

1954. június 29

. i ui s m 535 A guatemalai kormánycsapatok visszaverik a beavatkozókat A kormánycsapatok visszavonulásra kényszerítették az agresszorokat Mint az AFP jelenti, a guatemalai hadsereg vezérkara újabb jelentést adott ki a harci helyzetről. A jelentés megállapítja, hogy Gualanban, miután a tüzérség hevesen ágyúzta a betolakodók hadállásait, a kormánycsapatok támadásra indultak és visszavonulásra kényszerítették az agresszorokat, akik súlyos veszteségeket szenvedtek és sok foglyot hagytak hátra. A hadsereg vezérkarának hivatalos közleménye megjegyzi, hogy e hadműveletek során a kormánycsapatok jelentős mennyiségű fegyvert és lőszert, valamint hadianyaggal megrakott gépkocsikat zsákmányoltak. Hasonló jelentést adott ki az ország belső helyzetéről a guatemalai belügyminisztérium is. A jelentés közli, hogy a betolakodók egyik repülőgépe átrepüit a város felett és bombázni akarta a külvárosban levő benzinraktárakat. A légvédelem azonban megakadályozta feladata végrehajtásában. A belügyminisztérium jelentése közli, hogy eltekintve azoktól az övezetektől, ahol a hadsereg megfutamodásra kényszeríti az ellenséget, az országban nyugalom uralkodik és a lakosság szokásos munkáját folytatja. Amint a Reuter-hírügynökség tudósítója jelenti Brit-Hondurasból, a guatemalai kormány rádiója közölte, hogy az intervenciósok légiereje továbbra is ledobál propagandacélzatú röplapokat és fegyvereket. Ezeket a fegyvereket azonban a lakosság haladéktalanul átadja a hadseregnek. Guatemala az ENSz főtitkárához fordult Castello Arriola, Guatemala ENSz-beli képviselője újabb üzenetet intézett a biztonsági tanács elnökéhez, amelyben a biztonsági tanács összehívását kérte. Üzenetében rámutatott arra, hogy a biztonsági tanács vasárnapi felhívásának eddig nem volt meg a foganatja, a vérontás nem szűnt meg Guatemalában — és ezért Guatemala kéri a tanácsot, tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az adott helyzetben szükségesnek vél. Cabot Lodge amerikai küldött, a biztonsági tanács jelenlegi elnöke nyilatkozatot tett Guatemala kérelmével kapcsolatban, s lényegében elutasította azt, arra hivatkozva, hogy a guatemalai kérdést az Amerikai Államok Szervezete elé terjesztették. Mint az AFP rámutat, ENSz-körökben nagy meglepetést keltelt Cabot Lodge nyilatkozata, E köröket elsősorbán az lepte meg, hogy az amerikai küldött „elfogadottnak" és a tanács „ajánlásának" minősítette azt a javaslatot, amely a guatemalai kérdésnek a pánamerikai szervezet elé utalásáról szólt és amelyet a szovjet vétó következtében a biztonsági/ tanács — mint ismeretes — elvetett. Ezenkívül meglepetést keltettek Cabot Lodge Guatemala elleni vádjai, amely szerint az ország „saját maga ellen szervezett támadást, hogy azután az ENSz-ben kommunista propagandát fejthessen ki". Mint az AFP jelenti, az ENSz sok személyisége nem tudja megmagyarázni, hogy az Egyesült Államok képviselője miért utasította vissza ilyen határozottan a biztonsági tanács összehívását. E személyiségek szerint ez az amerikai álláspont nem tartható fenn sokáig. A guatemalai kormány — mint hivatalosan közölték — Dag Hammarskjöldhöz, az ENSz főtitkárához fordult azzal a kérelemmel, hogy hívják össze a biztonsági tanács ülését a guatemalai helyzet megvitatására. Az „H Paese Sera című lap leleplező cikke Guatemala megtámadásáról Az „II Paese Sera" című olasz lap newyorki tudósítást közöl, amely a többi közt kifejti, hogy azt a határozatot, hogy megtámadják Guatemala demokratikusan megválasztott kormányát, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának június 17-i ülésén hozták. Ezen az ülésen a középamerikai helyzetet vitatták meg. A határozatot annak alapján hozták, hogy a washingtoni kormány a Monteyideóban tervbevett pánamerikai konferencián aligha tudja biztosítani a maga számára a szavazatok kétharmad részét, vagyis annyi szavazatot, amennyi ahhoz szükséges, hogy elfogadtassanak egy határozatot a guatemalai kormány elleni „kollektív megtorlásokra" vonatkozóan. Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának ülésén megállapították, hogy az európai országok elutasító álláspontra helyezkedtek az Egyesült Államoknak azzal a követelésével szepaben, hogy fegyveresen ellenőrizzék y Guatemalába tartó kereskedelmi hajókat. Ezután az ülésen megvitatták a diplomáciai és hírszerző szervek jelentéseit. Ezekből a jelentésekből kiderült, hogy az amerikai külügyminisztérium semmiféle nyomással sem tudja megszerezni a szavazatok kétharmad részét a_ pánamerikai értekezleten. A rio-dejaneirói egyezmény értelmében ugyanis a szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy „kollektív megtorlásokat" léptethessenek életbe az ellen a kormány ellen, amely veszélyezteti „az amerikai kontinens politikai stabili'ását". A fentiek alapján elhatározták, hogy haladéktalanul fegyveres támadást indítanak Guatemala ellen, hogy így befejezett tények elé állítsák a montevideói pánamerikai értekezletet. Megbízták a Pentagont, hogy azonnal fejezze be az előkészítő műveleteket: katonai egységek és tengerészgyalogság küldését Panamába, fegyverek szállítását Hondurasba, Nicaraguába, San Salvadorba, felfegyverzett zsoldoscsapatok összevonását Guatemala határain. Ilymódon mindent előkészítettek arra a pillanatra, amikor az első amerikai repülőgépek, amelyeket nem láttak el semmiféle megkülönböztető jelzéssel, bombázni kezdték Guatemala városait és az első intervenciós bandák átlépték az ország határát. i Nam Ir berlini nyilatkozata a koreai kérdés békés megoldásáról Berlinből jelenti az ADN, hogy Nam Ir külügyminiszter, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság je. lenleg Berlinben tartózkodó kormányküldöttségének vezetője, nyilatkozatot adott a genfi külügyminiszteri értekezletről és a koreai kérdésről. — Az Egyesült Államoknak, valamint követőinek é

s Dél-Koreának képviselői vissza akarták forgatni a történelem kerekét, amikor a népellenes liszinmani-rerdszert ki akarták terjeszteni Észak-Koreára. A Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői azonban leleplezték és visszautasították ezeket a terveket. A genfi értekezleten az is megmutatkozott, hogy az Egyesült Államok politikájának elkerülhetetlenül kudarcot kell vallania, amig ezt a politikát a háborús uszítók tervei irányítják és amíg nem ismerik fel az ázsiai országok nemzeti felszabadító mozgalmának érett, ségét. Nam Ir rámutatott arra, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői mindig a koreai kérdés békés megoldására törekedtek. Az Egyesült Államok. Dél-Korea és egyes követőik képviselői, akik nem akarják a koreai kérdés békés megoldását, elutasították a Korea egyesítésére irányuló összes javaslatokat. A koreai kérdés békés megoldásának első és legfontosabb lépé. seként azt javasoltuk, hogy a fegyverszünetről térjünk rá a békére. Az Egyesült Államok, Dél-Korea és követőik képviselői ezzel a javaslattal is szembehelyezkedtek és a genfi értekezlet meghiúsításának céljából megtették a 16 állam egyoldalú nyilatkozatát. Az Egyesült Államok és követői képviselőinek ezen egyoldalú akciója következtében június 15-én megszakították a genfi értekezlet koreai vitáját. Bár a genfi értekezleten nem sikerült elérni megegyezést, mégis megmutatkozott, hogy lehetséges a koreai kérdés békés megoldása. A jövőben is minden erőnkkel törekedni fogunk a békés egyesítésre. Nam Ir azután visszautasította a Li Szin Man-klikk állandó háborús fenyegetődzéseit és rámutatott arra, hogy a koreai nép nem támogatja a háború felújítására irányuló tervet. Nam Ir a továbbiakban nyilatkozott a koreai nép és a német nép barátságáról. A német nép harca az egységért és függetlenségért új lendületet ad a koreai népnek hazája egységéért és önállóságáért folytatott harcában, mert mindkét nép a közös ellenség, a

z amerikai imperialisták ellen folytatja nemzeti har. cát. Közlemény Csou En-laj és Mendes-France megbeszéléséről A Kínai Népköztársaság genfi küldöttségének sajtóirodája a kővetkező közleményt adta ki: Csu En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere június 23-án a berni fran. cia nagykövetség épületében megbeszélést folytatott Pierre MendesFrance francia miniszterelnökkel és külügyminiszterrel. A megbeszélés tárgya az indokínai béke helyreállításának kérdése volt. Remélhető, hogy Csu En.laj és Mendes Franoe megbeszélésének eredményeképpen a genfi értekezleten további előrehaladást jelentenek. A megbeszélésen francia részről Chauvel, Roux és Guillermot urak, kínai részről Li Kenung, Feng Hszuan és Huan Hszuiang urak is részt vettek. A francia miniszterelnök berni nyilatkozata Mendes-France miniszterelnök és külügyminiszter Bernben a francia nagykövetségen fogadta az újságírókat az után a több mint kétórás megbeszélés után, amelyet Csou En-lajjal, a Kínai népköztársaság miniszterelnökével és külügyminiszterével folytatott. Mendes-France a következő nyilatkozatot olvasta fel: ,,Mi — Csou En-laj úr és én, valamint munkatársaink — nem tárgyalást folytattunk, hanem teljesen kötetlenül beszélgettünk az Indokínával kapc^platos ügyekről. Ez az őszinte és hiindenre kiterjedő megbeszélés azt a reményt kelti bennem, hogy a genfi értekezlet kedvező előrehaladást tehet majd." Mendes-France e nyilatkozat felolvasása után sajtóértekezletet tartott. A többi között kijelentette: — Hosszú, több mint kétórás megbeszélést folytattunk és megállapodtunk, hogy megbeszélésünkről — célunk a délkeletázsiai béke helyreállítása — nem számolunk be teljes egészében. Egyesek úgy vélekedtek, hogy e megbeszélés során az indokínai problémán kívül más problémákat is érintünk majd. Ez nem áll. Az indokínai problémán kívül, amelynek nyilvánvalóan elsőbbsége van, más kérdéseket nem érintettünk sem ennek a megbeszélésnek előkészítésekor, sem e megbeszélés során. Remélem, — mondotta végül Mendes-France — hogy megbeszélésünk az indokínai béke helyreállítására vezet majd. Aknamunka Mendes-France ellen A francia parlamentben máris megindult a Mendes-France-kormány ellen az aknamunka, amely a legkülönbözőbb rágalmak, suttogások és félrevezető híresztelések formájában jut kifejezésre. A parlamentben máris hat képviselő jegyzett be interpellációt Mendes-France kormánya ellen. Az MRP kizárta azt a kit képviselőt, akik tárcát vállaltak Mendes-France kormányában. Teitgen é3 Bidault hamis híreket terjesztenek arról, hogy Mendes-France ,,elszigetelődésbe" akarja hajszolni Franciaországot. A szocialistáknál Guy Mollet, aki a beiktatási szavazás előtt mindent megtett annak érdekében, hogy pártjának képviselői Mendes-France ellen szavazzanak, tovább folytatja a kormány elleni aknamunkáját és Mendes-France-ot „kapituláns" szellemmel vádolja. Befejeződött az ENSz leszerelési bizottsága albizottságának ülésszaka Az ENSZ leszerelési bizottságának albizottsága, amelynek ülésszakát Londonban tartották, a következő közleményt adta ki: „Az ENSZ leszerelési bizottságának albizottsága, a LancasterHouse-ban Malik nagykövet elnökletével tartotta 20-ik és egyben utolsó ülését. Megtárgyalták az albizottságnak a leszerelési bizottság elé terjesztendő jelentését. A jelentést az albizottság valamenriyi tagja jóváhagyta. Elhatározták, hogy ezt a jelentést június 24-én Londonban és New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének központjában egyszerre bocsátják a saj-; tó rendelkezésére. Elhatározták továbbá, hogy az albizottság jegyzőkönyveit amelyek eddig titkosak voltak, nyilvánosságra hozzák." A nemzetközi feszültség enyhítését célzó értekezleten részt vevő indiai küldöttség sajtónyilatkozata A nemzetközi feszültség enyhítését célzó értekezleten politikai, gazdasági és kulturális kérdéseket tárgyaltak. Az értekezleten részvevő indiai küldöttség sajtóértekezletet tartott a svéd- és a külföldi sajtó képviselői részére. Az újságíróknak szétosztották az indiai küldöttség nyilatkozatának szövegét. A nyilatkozat rámutat, hogy India 14-tagú küldöttsége az ország különböző Az európai szakszervezeti értekezlet záróülése és felhívása Az európai szakszervezeti értekezlet záróülésén az értekezlet részve. Vői egyhangúlag Európa valamenynyi dolgozójához intézett felhívást fogadtak el. Európai dolgozók, szakszervezeti aktivisták! — hangzik a felhívás. — Mi, az európai szakszervezeti értekezlet küldöttei, különböző világnézetek, különböző országok, különböző szakszervezeti irányzatainak képviselői, hozzátok fordulunk e rendkívül felelősségteljes pillanatban, Európa és a világ békéjének biztosítása érdekében. Ismét fenyeget a háború veszélye. Az Egyesült Államok kormányzókörei azzal az ürüggyel, hogy Európát védelme érdekében' egyesítik, ránk erőszakolják terveiket, amelyek ténylegesen a nyugatnémet, náciz. mus és bosszúvágyó militarizmus újjáélesztését jelentik. Valamennyi békeszerető nép számár*- egyetlen mód lehetséges — mutat rá a felhívás — az az út, amely a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a békéhez vezet: a kollektív biztonság útja. Bármely európai agresszió elhárításának eszköze az európai országok együttműködésének megszervezése és összeurópai biztonsági szerződés megkötése, amely Európa valamennyi országát különbség nélkül egyesíti, társadalmi rendszertől függetlenül, anélkül, hogy valamelyik ország uralkodjék a többin és minden nemzet függetlenségének tiszteletbentartása mel. lett. A felhívás befejezésül felszólít minden dolgozót, fogjon össze az „európai védelmi közösség" és Nyugat-Németország remilitarizálása elleni harcban az európai kollektív biztonsági rendszer, a kereskedelem kibővítése, a szociális haladás, az élet és a munkaviszonyok megjavíja a dolgozókat, hogy állandóan támogassák a német dolgozókat az egységes, a demokratikus, békeszerető Németország megteremtéséért vívott harcukban. Az értekezleten ezután a világ va. lamennyi dolgozójához intézett felhívást fogadtak el az atom- és hidrogénfegyver kérdésében. A felhívás emlékeztet a civilizációt fenyegető nagy veszélyre azzal kapcsolatban, hogy az agresszív erök új világháborút igyekeznek kirobbantani az atom- és hidrogénfegyver segítségé, vei. Az értekezlet Alain Le Léap, a Szakszervezeti Világszövetség alelnökének és a CGT főtitkárának zá. rőszavával ért véget. Alain Le Léap beszéde végén' éltette valamennyi dolgozó nemzetközi egységét és sikeres munkát kívánt az értekezlet részvevőinek az értekezlet határotása érdekében. A felhívás felszólít- 1 zatainak végrehajtásában. politikai pártjainak, valamint társadalmi és kulturális életének képviselőit tömöríti. A küldöttség tagjai közül hatan parlamenti képviselők. Az értekezlet kezdete óta — hangzik a nyilatkozat — meggyőződtünk arról, hogy ezt az értekezletet olyanok hívták össze, akik ugyanolyan nézetet vallanak, mint mi. Az értekezlet baráti légkörben folyik és minden részvevőjét áthatja annak óhaja, hogy senkit se ítéljenek el, hanem megteremtsék a kölcsönös megértést. Meggyőződésünk, hogy az értekezlet sikerrel jár. Különböző meggyőződésű emberekből áló küldöttségünk — folytatódik a nyilatkozat — egységes több elvi kérdésben. Igy egységes véleményt alkot a következő kérdésekben: 1. Véleményünk szerint a nemzetközi vitás kérdések tárgyalások útján megoldhatók és meg is kell őket oldani. Azt tarthatjuk, hogy a háború az erőszak eszköze és ennélfogva a háborút törvényen kívül kell helyezni. 2. Úgy véljük, hogy a különböző politikai és gazdasági rendszerű államok békésen élhetnek egymás mellett. 3. Az a véleményünk, hogy minden nemzetnek teljes joga van a szabadságra és függetlenségre. Egyetlen országnak sem szabad megengednie, hogy bármilyen ürüggyel beavatkozzék más államok belügyeibe.