Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-26 / 155. szám, szombat

1954. június 29 . i ui s m 535 A guatemalai kormánycsapatok visszaverik a beavatkozókat A kormánycsapatok visszavonulásra kényszerítették az agresszorokat Mint az AFP jelenti, a guate­malai hadsereg vezérkara újabb je­lentést adott ki a harci helyzetről. A jelentés megállapítja, hogy Gualanban, miután a tüzérség he­vesen ágyúzta a betolakodók had­állásait, a kormánycsapatok táma­dásra indultak és visszavonulásra kényszerítették az agresszorokat, akik súlyos veszteségeket szenved­tek és sok foglyot hagytak hátra. A hadsereg vezérkarának hiva­talos közleménye megjegyzi, hogy e hadműveletek során a kormány­csapatok jelentős mennyiségű fegy­vert és lőszert, valamint hadi­anyaggal megrakott gépkocsikat zsákmányoltak. Hasonló jelentést adott ki az or­szág belső helyzetéről a guatema­lai belügyminisztérium is. A jelen­tés közli, hogy a betolakodók egyik repülőgépe átrepüit a város felett és bombázni akarta a külvárosban levő benzinraktárakat. A légvéde­lem azonban megakadályozta fel­adata végrehajtásában. A belügyminisztérium jelentése közli, hogy eltekintve azoktól az övezetektől, ahol a hadsereg meg­futamodásra kényszeríti az ellen­séget, az országban nyugalom ural­kodik és a lakosság szokásos mun­káját folytatja. Amint a Reuter-hírügynökség tudósítója jelenti Brit-Honduras­ból, a guatemalai kormány rádiója közölte, hogy az intervenciósok lé­giereje továbbra is ledobál propa­gandacélzatú röplapokat és fegy­vereket. Ezeket a fegyvereket azonban a lakosság haladéktalanul átadja a hadseregnek. Guatemala az ENSz főtitkárához fordult Castello Arriola, Guatemala ENSz-beli képviselője újabb üze­netet intézett a biztonsági tanács elnökéhez, amelyben a biztonsági tanács összehívását kérte. Üzenetében rámutatott arra, hogy a biztonsági tanács vasárnapi felhívásának eddig nem volt meg a foganatja, a vérontás nem szűnt meg Guatemalában — és ezért Guatemala kéri a tanácsot, tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az adott helyzetben szükségesnek vél. Cabot Lodge amerikai küldött, a biztonsági tanács jelenlegi elnöke nyilatkozatot tett Guatemala ké­relmével kapcsolatban, s lényegé­ben elutasította azt, arra hivat­kozva, hogy a guatemalai kérdést az Amerikai Államok Szervezete elé terjesztették. Mint az AFP rámutat, ENSz-kö­rökben nagy meglepetést keltelt Cabot Lodge nyilatkozata, E körö­ket elsősorbán az lepte meg, hogy az amerikai küldött „elfogadott­nak" és a tanács „ajánlásának" minősítette azt a javaslatot, amely a guatemalai kérdésnek a páname­rikai szervezet elé utalásáról szólt és amelyet a szovjet vétó követ­keztében a biztonsági/ tanács — mint ismeretes — elvetett. Ezenkí­vül meglepetést keltettek Cabot Lodge Guatemala elleni vádjai, amely szerint az ország „saját ma­ga ellen szervezett támadást, hogy azután az ENSz-ben kommunista propagandát fejthessen ki". Mint az AFP jelenti, az ENSz sok személyisége nem tudja megma­gyarázni, hogy az Egyesült Álla­mok képviselője miért utasította vissza ilyen határozottan a biz­tonsági tanács összehívását. E sze­mélyiségek szerint ez az amerikai álláspont nem tartható fenn so­káig. A guatemalai kormány — mint hivatalosan közölték — Dag Hammarskjöldhöz, az ENSz főtit­kárához fordult azzal a kérelem­mel, hogy hívják össze a biztonsá­gi tanács ülését a guatemalai hely­zet megvitatására. Az „H Paese Sera című lap leleplező cikke Guatemala megtámadásáról Az „II Paese Sera" című olasz lap newyorki tudósítást közöl, amely a többi közt kifejti, hogy azt a határozatot, hogy megtá­madják Guatemala demokratiku­san megválasztott kormányát, az Egyesült Államok nemzetbizton­sági tanácsának június 17-i ülé­sén hozták. Ezen az ülésen a középamerikai helyzetet vitatták meg. A határo­zatot annak alapján hozták, hogy a washingtoni kormány a Monte­yideóban tervbevett pánamerikai konferencián aligha tudja biztosí­tani a maga számára a szavazatok kétharmad részét, vagyis annyi szavazatot, amennyi ahhoz szük­séges, hogy elfogadtassanak egy határozatot a guatemalai kormány elleni „kollektív megtorlásokra" vonatkozóan. Az Egyesült Államok nemzetbiz­tonsági tanácsának ülésén megál­lapították, hogy az európai orszá­gok elutasító álláspontra helyez­kedtek az Egyesült Államoknak azzal a követelésével szepaben, hogy fegyveresen ellenőrizzék y Guatemalába tartó kereskedelmi hajókat. Ezután az ülésen megvitatták a diplomáciai és hírszerző szervek jelentéseit. Ezekből a jelentésekből kiderült, hogy az amerikai külügy­minisztérium semmiféle nyomás­sal sem tudja megszerezni a sza­vazatok kétharmad részét a_ pán­amerikai értekezleten. A rio-de­janeirói egyezmény értelmében ugyanis a szavazatok kétharmadá­ra van szükség ahhoz, hogy „kol­lektív megtorlásokat" léptethesse­nek életbe az ellen a kormány el­len, amely veszélyezteti „az ame­rikai kontinens politikai stabili­'ását". A fentiek alapján elhatározták, hogy haladéktalanul fegyveres támadást indítanak Guatemala ellen, hogy így befejezett tények elé állítsák a montevideói pán­amerikai értekezletet. Megbízták a Pentagont, hogy azonnal fejezze be az előkészítő műveleteket: katonai egységek és tengerészgyalogság küldését Pana­mába, fegyverek szállítását Hondu­rasba, Nicaraguába, San Salvador­ba, felfegyverzett zsoldoscsapatok összevonását Guatemala határain. Ilymódon mindent előkészítettek arra a pillanatra, amikor az első amerikai repülőgépek, amelyeket nem láttak el semmiféle megkü­lönböztető jelzéssel, bombázni kezd­ték Guatemala városait és az első intervenciós bandák átlépték az ország határát. i Nam Ir berlini nyilatkozata a koreai kérdés békés megoldásáról Berlinből jelenti az ADN, hogy Nam Ir külügyminiszter, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság je. lenleg Berlinben tartózkodó kor­mányküldöttségének vezetője, nyi­latkozatot adott a genfi külügymi­niszteri értekezletről és a koreai kérdésről. — Az Egyesült Államoknak, va­lamint követőinek é s Dél-Koreának képviselői vissza akarták forgatni a történelem kerekét, amikor a nép­ellenes liszinmani-rerdszert ki akar­ták terjeszteni Észak-Koreára. A Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői azonban le­leplezték és visszautasították ezeket a terveket. A genfi értekezleten az is megmutatkozott, hogy az Egye­sült Államok politikájának elkerül­hetetlenül kudarcot kell vallania, amig ezt a politikát a háborús uszí­tók tervei irányítják és amíg nem ismerik fel az ázsiai országok nem­zeti felszabadító mozgalmának érett, ségét. Nam Ir rámutatott arra, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői mindig a ko­reai kérdés békés megoldására tö­rekedtek. Az Egyesült Államok. Dél-Korea és egyes követőik képvi­selői, akik nem akarják a koreai kérdés békés megoldását, elutasítot­ták a Korea egyesítésére irányuló összes javaslatokat. A koreai kérdés békés megol­dásának első és legfontosabb lépé. seként azt javasoltuk, hogy a fegy­verszünetről térjünk rá a békére. Az Egyesült Államok, Dél-Korea és követőik képviselői ezzel a javas­lattal is szembehelyezkedtek és a genfi értekezlet meghiúsításának céljából megtették a 16 állam egy­oldalú nyilatkozatát. Az Egyesült Államok és követői képviselőinek ezen egyoldalú akciója következté­ben június 15-én megszakították a genfi értekezlet koreai vitáját. Bár a genfi értekezleten nem sikerült elérni megegyezést, mégis megmu­tatkozott, hogy lehetséges a koreai kérdés békés megoldása. A jövőben is minden erőnkkel törekedni fo­gunk a békés egyesítésre. Nam Ir azután visszautasította a Li Szin Man-klikk állandó háborús fenyegetődzéseit és rámutatott arra, hogy a koreai nép nem támogatja a háború felújítására irányuló tervet. Nam Ir a továbbiakban nyilatko­zott a koreai nép és a német nép barátságáról. A német nép harca az egységért és függetlenségért új len­dületet ad a koreai népnek hazája egységéért és önállóságáért folyta­tott harcában, mert mindkét nép a közös ellenség, a z amerikai imperia­listák ellen folytatja nemzeti har. cát. Közlemény Csou En-laj és Mendes-France megbeszéléséről A Kínai Népköztársaság genfi küldöttségének sajtóirodája a kővet­kező közleményt adta ki: Csu En-laj, a Kínai Népköztársa­ság miniszterelnöke és külügymi­nisztere június 23-án a berni fran. cia nagykövetség épületében meg­beszélést folytatott Pierre Mendes­France francia miniszterelnökkel és külügyminiszterrel. A megbeszélés tárgya az indokí­nai béke helyreállításának kérdése volt. Remélhető, hogy Csu En.laj és Mendes Franoe megbeszélésének eredményeképpen a genfi értekezle­ten további előrehaladást jelentenek. A megbeszélésen francia részről Chauvel, Roux és Guillermot urak, kínai részről Li Kenung, Feng Hszuan és Huan Hszuiang urak is részt vettek. A francia miniszterelnök berni nyilatkozata Mendes-France miniszterelnök és külügyminiszter Bernben a francia nagykövetségen fogadta az újság­írókat az után a több mint kétórás megbeszélés után, amelyet Csou En-lajjal, a Kínai népköztársaság miniszterelnökével és külügymi­niszterével folytatott. Mendes-Fran­ce a következő nyilatkozatot olvas­ta fel: ,,Mi — Csou En-laj úr és én, va­lamint munkatársaink — nem tár­gyalást folytattunk, hanem telje­sen kötetlenül beszélgettünk az In­dokínával kapc^platos ügyekről. Ez az őszinte és hiindenre kiterjedő megbeszélés azt a reményt kelti bennem, hogy a genfi értekezlet kedvező előrehaladást tehet majd." Mendes-France e nyilatkozat fel­olvasása után sajtóértekezletet tar­tott. A többi között kijelentette: — Hosszú, több mint kétórás megbeszélést folytattunk és meg­állapodtunk, hogy megbeszélésünk­ről — célunk a délkeletázsiai bé­ke helyreállítása — nem számo­lunk be teljes egészében. Egyesek úgy vélekedtek, hogy e megbeszé­lés során az indokínai problémán kívül más problémákat is érintünk majd. Ez nem áll. Az indokínai problémán kívül, amelynek nyil­vánvalóan elsőbbsége van, más kérdéseket nem érintettünk sem ennek a megbeszélésnek előkészí­tésekor, sem e megbeszélés során. Remélem, — mondotta végül Men­des-France — hogy megbeszélé­sünk az indokínai béke helyreállí­tására vezet majd. Aknamunka Mendes-France ellen A francia parlamentben máris megindult a Mendes-France-kor­mány ellen az aknamunka, amely a legkülönbözőbb rágalmak, sutto­gások és félrevezető híresztelések formájában jut kifejezésre. A parlamentben máris hat kép­viselő jegyzett be interpellációt Mendes-France kormánya ellen. Az MRP kizárta azt a kit képvi­selőt, akik tárcát vállaltak Men­des-France kormányában. Teitgen é3 Bidault hamis híre­ket terjesztenek arról, hogy Men­des-France ,,elszigetelődésbe" akar­ja hajszolni Franciaországot. A szocialistáknál Guy Mollet, aki a beiktatási szavazás előtt mindent megtett annak érdekében, hogy pártjának képviselői Mendes-Fran­ce ellen szavazzanak, tovább foly­tatja a kormány elleni aknamun­káját és Mendes-France-ot „kapi­tuláns" szellemmel vádolja. Befejeződött az ENSz leszerelési bizottsága albizottságának ülésszaka Az ENSZ leszerelési bizottságá­nak albizottsága, amelynek ülés­szakát Londonban tartották, a kö­vetkező közleményt adta ki: „Az ENSZ leszerelési bizottsá­gának albizottsága, a Lancaster­House-ban Malik nagykövet el­nökletével tartotta 20-ik és egy­ben utolsó ülését. Megtárgyalták az albizottságnak a leszerelési bizottság elé terjesz­tendő jelentését. A jelentést az al­bizottság valamenriyi tagja jóvá­hagyta. Elhatározták, hogy ezt a jelentést június 24-én Londonban és New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének központ­jában egyszerre bocsátják a saj-; tó rendelkezésére. Elhatározták továbbá, hogy az al­bizottság jegyzőkönyveit amelyek eddig titkosak voltak, nyilvános­ságra hozzák." A nemzetközi feszültség enyhítését célzó értekezleten részt vevő indiai küldöttség sajtónyilatkozata A nemzetközi feszültség enyhíté­sét célzó értekezleten politikai, gaz­dasági és kulturális kérdéseket tár­gyaltak. Az értekezleten részvevő indiai küldöttség sajtóértekezletet tartott a svéd- és a külföldi sajtó képvise­lői részére. Az újságíróknak szét­osztották az indiai küldöttség nyi­latkozatának szövegét. A nyilatko­zat rámutat, hogy India 14-tagú küldöttsége az ország különböző Az európai szakszervezeti értekezlet záróülése és felhívása Az európai szakszervezeti értekez­let záróülésén az értekezlet részve. Vői egyhangúlag Európa valameny­nyi dolgozójához intézett felhívást fogadtak el. Európai dolgozók, szakszervezeti aktivisták! — hangzik a felhívás. — Mi, az európai szakszervezeti érte­kezlet küldöttei, különböző világné­zetek, különböző országok, különböző szakszervezeti irányzatainak képvi­selői, hozzátok fordulunk e rend­kívül felelősségteljes pillanatban, Európa és a világ békéjének bizto­sítása érdekében. Ismét fenyeget a háború veszélye. Az Egyesült Államok kormányzókö­rei azzal az ürüggyel, hogy Európát védelme érdekében' egyesítik, ránk erőszakolják terveiket, amelyek ténylegesen a nyugatnémet, náciz. mus és bosszúvágyó militarizmus újjáélesztését jelentik. ­Valamennyi békeszerető nép szá­már*- egyetlen mód lehetséges — mutat rá a felhívás — az az út, amely a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez és a békéhez vezet: a kol­lektív biztonság útja. Bármely euró­pai agresszió elhárításának eszköze az európai országok együttműködé­sének megszervezése és összeurópai biztonsági szerződés megkötése, amely Európa valamennyi országát különbség nélkül egyesíti, társadal­mi rendszertől függetlenül, anélkül, hogy valamelyik ország uralkodjék a többin és minden nemzet függet­lenségének tiszteletbentartása mel. lett. A felhívás befejezésül felszólít minden dolgozót, fogjon össze az „európai védelmi közösség" és Nyu­gat-Németország remilitarizálása el­leni harcban az európai kollektív biztonsági rendszer, a kereskedelem kibővítése, a szociális haladás, az élet és a munkaviszonyok megjaví­ja a dolgozókat, hogy állandóan tá­mogassák a német dolgozókat az egységes, a demokratikus, békesze­rető Németország megteremtéséért vívott harcukban. Az értekezleten ezután a világ va. lamennyi dolgozójához intézett fel­hívást fogadtak el az atom- és hid­rogénfegyver kérdésében. A felhívás emlékeztet a civilizációt fenyegető nagy veszélyre azzal kapcsolatban, hogy az agresszív erök új világhá­borút igyekeznek kirobbantani az atom- és hidrogénfegyver segítségé, vei. Az értekezlet Alain Le Léap, a Szakszervezeti Világszövetség alel­nökének és a CGT főtitkárának zá. rőszavával ért véget. Alain Le Léap beszéde végén' éltette valamennyi dolgozó nemzetközi egységét és si­keres munkát kívánt az értekezlet részvevőinek az értekezlet határo­tása érdekében. A felhívás felszólít- 1 zatainak végrehajtásában. politikai pártjainak, valamint tár­sadalmi és kulturális életének kép­viselőit tömöríti. A küldöttség tag­jai közül hatan parlamenti képvi­selők. Az értekezlet kezdete óta — hangzik a nyilatkozat — meggyő­ződtünk arról, hogy ezt az értekez­letet olyanok hívták össze, akik ugyanolyan nézetet vallanak, mint mi. Az értekezlet baráti légkörben folyik és minden részvevőjét áthat­ja annak óhaja, hogy senkit se ítél­jenek el, hanem megteremtsék a kölcsönös megértést. Meggyőződé­sünk, hogy az értekezlet sikerrel jár. Különböző meggyőződésű embe­rekből áló küldöttségünk — foly­tatódik a nyilatkozat — egységes több elvi kérdésben. Igy egységes véleményt alkot a következő kér­désekben: 1. Véleményünk szerint a nem­zetközi vitás kérdések tárgyalások útján megoldhatók és meg is kell őket oldani. Azt tarthatjuk, hogy a háború az erőszak eszköze és en­nélfogva a háborút törvényen kívül kell helyezni. 2. Úgy véljük, hogy a különböző politikai és gazdasági rendszerű ál­lamok békésen élhetnek egymás mellett. 3. Az a véleményünk, hogy min­den nemzetnek teljes joga van a szabadságra és függetlenségre. Egyetlen országnak sem szabad megengednie, hogy bármilyen ürüggyel beavatkozzék más államok belügyeibe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom