Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-18 / 148. szám, péntek

1954

. iúnius 18. U1SZÖ Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei a mezőgazdasági termelés legközelebbi 2-3 éven belül való lényeges növelésére Csehszlovákia első ötéves tervének sikeres teljesítésével jelentős sikereiket értünk el népgazdaságunk fejlesztésében, különösen iparunk építésében és átépítésében. A párt és a kormány nagy gondot fordito.i. a nehéziparnak — hazánk szpcialista gazd iága alapjának kiépítésére, egyszersmind a CsKP IX. kongresszusa irányelveinek megfelelően intézkedéseket tettek a mezőgazdaság további fejlesztésére és a dolgozó parasztok helyzetének, állandó javítására. A mezőgazdaság előnyös hitelnyújtás, fokozott gépesííőeszköz-, műtrágya-, nemesített vetőmag és egyéb szállítmányok formájában pénzbeli és anyagi támogatást kapott az államtól. Különösen az 1953. szeptemberi kormánynyilatkozat után tettünk nagy lépéseket a mezőgazdaság megsegítésére. A kormánynyilatkozat irányelveinek - megfelelően felemeltük egyes mezőgazdasági termények begyűjtési és felvásárlási árát, csökkentettük a kötelező beadások normáit, lényegesen kibővítettük és előmyösebben folyósítottuk a mezőgazdasági hitelt, fc-koztuk a beruházási építkezést éq további gépesítő eszközöket bocsátottunk a mezőgazdaság rendelkezésére. Az állami kiskereskedelmi árak, különösen az iparcikkek árainak három alkalommal történt csökkentése szintén a földműveslakosság javát' szolgálta. A végrehajtott intézkedések, a szövetkezeti dolgozók, egyénileg gazdálkodó paraszok, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások dolgozói áldozatkész munkáját lehetővétette az, hogy az elmúlt években különösen a falu szocialista átépítésében jelentős sikereket értünk el. Ezek a sikerek Bzemmelláthatóan megmutatkoztak a szövetkezeti dolgozók jövedelmének növekedésében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az EFSz-ek bevétele egy hektár megművelt földről 1953-ban 1952-hez viszonyítva negyedrészével volt nagyobb. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelés általános színvonala mindeddig nem kielégítő, elmarad a népgazdaság szükségletei mögött és nem képes teljes mértékben fedezni a lakosság élelmiszerellátásának és az ipar nyersanyagellátásának fokozódó követelményeit. Ez szükségessé teszi nagymennyiségű mezőgazdasági termék behozatalát és fékezi az életszínvonal emelkedését. A mezőgazdasági termelés eddigi lassú fejlődését egyéb hiányosságokon kívül elsősorban mezőgazdaságunk jellege befolyásolja, • amelyben ez ideig túlsúlyban van az alacsony munkatermelékenységű és piacra keveset termelő kisüzemi termelés. Országunk dolgozói jólétének további fokozódása, a kiskereskedelmi árak rendszeres csökkentése politikájának megvalósítása a mezőgazdasági termelés lényeges fejlődésétől függ. A mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztése ezért jelenleg pártunk egyik kulcsfontosságú feladata. Fontos emellett, hogy 1957-ág legalább egy negyedével több húst, abből az eddiginél legalább felével több sertéhúst termeljünk és biztosítsuk a takaa-mánytermelés megfelelő, elengedhetetlenül szükséges növelését. A mezőgazdasági termelés lényeges növelése érdekében fontos: tovább szilárdítani az EFSz-eket, bővíteni tagsági alapjukat és növelni termelésüket; lényegesen és általánosan megjavítani az állami gazdaságok gazdálkodását; ezzel együtt hatékonyan gondoskodni az egyénileg gazdálkodó parasztok termelésének növeléséről; új EFSz-eket építeni mindenütt, ahol erre kedvező feltételek vannak. Ez a hazafias feladat, amelyet tekintettel mezőgazdaságunk nagy tartalékaira teljesíthetünk és amelyet nem csak teljesítenünk kell, hamem jelentősen túl is kell teljesítenünk, kell, hogy a szövetkezeti dolgozóknak, a gép- és traktorállomások, ál'lami gazdaságok dolgozóinak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak fő céljává, pártunk, Nemzeti Arcvonalunk, a nemzeti bizottságok és egész népünk' szívügyévé váljon. A mezőgazdasági termelés két-három éven belül való lényeges fejlesztése nagy feladatainak teljesítése érdekében fontos, hogy elsősorban minden földművelő és velük együtt minden dolgozó harcba szálljon e feladatok teljesítéséért, teljes mértékben kifejtse kezdeményezését, érvényesítse ismereteit és tapasztalatait, széleskörűen alkalmazza a szovjet -tudomány és gyakorlati munka, valamint saját tudományunk és gyakorlati munkánk legjobb tapasztalatait, hogy az állami és gazdasági szervek, fentről lentiig, különösen a földművelés ügyi minisztérium, a kerületi és járási nemzeti bizottságok és osztályaik egyidejűen, gyorsan és lényegesen emeljék irányítómunkájuk színvonalát és eljárási módját, fokozzák a mezőgazdaságnak nyújtott segítségüket. A legközelebbi két-három éven belül különösen " az alábbi irányban kell biztosítanunk a mezőgazdasági termelés fejlődését: 1. A mezőgazdasági termelés növelésére ki kell használni minden mezőgazdasági szántóterületet, különösen a határvidéken. Ezzel kapcsolatban tartsák különösen fontos feladatnak a határmenti járások benépesítésének befejezését. 2. A haladó agrotechnika alkalmazásával, az istállótrágya jobb felhasználásával és fokozott műtrágyaszállítmányokkal lényegesen növelni kell a hektárhozamokat. 3. Lényegesen növelni kell az állattenyésztési termelést, különösen a hústermelést, mindenekelőtt az EFSz-ek és állami gazdaságok állattenyésztési termelésének i bővítésével, a fajállattenyésztés szélesköi rű fejlesztésével, a szovjet tapasztalatok alapján bevezetett haladó zootechnika alkalmazásával, fokozott takarmány termeléssel és a takarmány gazdaságosabb használásával. 4. Meg kell szilárdítani szervezetileg és gazdaságilag az EFSz-eket, biztosítani kell a szövetkezeti dolgozók igazságos munkajutalmazását, hogy jutalmazásuk fokozza érdeküket a termelés túlteljesítésében és a gazdaságosság fokozásában, meg kell teremteni a kulákok egyidejű korlátozása és kiszorítása mellett a kis- és középparasztok EFSz-ekbe való további belépésének előfeltételeit. 5. Lényegesen, fokozni kell, mindenekelőtt az EFSz-ekben és az állami gazdaságokban, a mezőgazdasági, mezei és istállómunkák gépesítését. A gép- és traktorállomásokat a mezőgazdasági termelés anyagi és technikai alapjává kell tenni, hogy a termelés szervezésének és fejlesztésének, az EFSz-ek gazdasági megszilárdításának, a munkások és parasztok szövetsége megszilárdításának eszközévé váljanak. 6. Növelni kell az aktív mezőgazdasági dolgozók, különösen a szakmunkások számát, biztosítani kell az ifjúság tömeges tódulását a mezőgazdaságba. 7. Támogatni kell a kis- és középparasztokat a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló törekvésükben. E támogatást főleg műtrágya-, vetőmag-, ültetvényszállítmányokkal, a gép- és traktorállomások segítségével, a javításokhoz és karbantartáshoz szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásával kell megadni. 8. Bővíteni kell a város és a falu közti árucserét; a fogyasztási szövetkezetek útján biztosítani kell az ipari termékek rendszeres szállítását a falura, valamint a mezőgazdasági termékfölöslegek fokozott eladását az államnak és a földművespiacokon. 9. Meg kell javítani a mezőgazdasági termelés tervezését és irányítását. Ebből az adott helyi gazdasági és természeti viszonyokból induljanak ki és ügyeljenek arra, hogy minden lehetőséget felhasználjanak; érvényesüljön az EFSz-ek, a kis- és középparasztok kezdeményezése. 10. Az állami gazdaságokat mintaszerűen és nagyfokúan gépesített nagyüzemekké kell fejleszteni, amelyekben érvényesülnek a leghaladóbb agrotechnikai és zootechnikai módszerek, amelyek magas színvonalra emelik a munka megszervezését a legszigorúbb gazdaságosság betartásával. A CsKP X. kongresszusa elhatározza, hogy a mezőgazdasági, termelés legközelebbi 2—3 éven belül való lényeges fejlesztésére az alábbi irányelveket adja ki: I. A szántó- és mezőgazdasági fold területének bővítésére és teljes felhasználására 1. A kihasználatlan és parlagon heverő föld, a kevésbbé termékeny réteg és legelő felszántásával, valamint egyéb intézkedésekkel 1957-ig legalább 200.000 hektárral fokozatosan bővíteni kell a szántóföld területét. A mezőgazdasági megművelésre alkalmas és erdősítésre kijelölt területet, amennyiben még nem erdősítették be, vagy amenynyiben az elmúlt években természetes erdőszaporulat következtében még nem fásodott be, vissza kell adni a mezó'gazdasági termelésnek. Felül kell vizsgálni a védő erdősávok eddigi ültetését és biztosítani kell kiültetésüket a kijelölt területekeri és a megszabott terjedelemben való elvégzését. A szántóföldek területe további csökkenésének megakadályozására l meg kell tiltani a mezőgazdasági terület a mezőgazdaság igazgatási szerveinek jóváhagyása nélkül való erdősítését. Felül kell. vizsgálni az ültetvények eddigi nyilvántartását és további ültetvényeket elvből csak gépekkel könnyen megművelhető mezőgazdasági földön kell létesíteni. Meg kell akadályozni a mezőgazdasági terület tönkretételét a szén_ és kőzetfejtésnél képződő hulladékanyagok; helytelen lerakásával. A felszíni fejtés alkalmával eltávolított száritóföldréteget fel kell használni a tönkretett területek termőképesséségének visszaállítása és a fejtés következtében közvetlenül veszélyeztetett földterületen való gazdálkodás éredkében célszerű birtokokat, kell létesíteni a fűtőanyag- és energetikaiparügyi minisztérium keretében. Nagyobbméretű ^pítkezés, főleg vízgazdálkodási építkezés esetén biztosítani kell az építkezés után parlagon heverő földnek, (homokostalaj, hordalékok a vízmedrek szabályozása után, víziművek és egyéb építkezések után) termőképességének a földmunkák befejezése utáni legrövidebb időn belül való helyreállítását. Biztosítani kell> munkatelepék, ipari üzemek, családi házak, játszóterek és egyéb társadalmi intézmények építésére ne használjanak szántóterületet. Szántóföldek építkezési célokra elkerülhetetlen esetekben egyedül a mezőgazdasági igazgatóság beleegyezésével használhatók fel. Az építkezés helyéről át kell helyezni és fel kell használni a termőréteget. Az EFSz-eknek és állami gazdaságoknak ki kell dolgozniok az így nýert új termőtalaj termékennyétételének tervét, megfelelő vetési eljárásait és az új termőföldet mindenekelőtt a takarmányalap bővítésérc kell felhasználni. 2. A határvidéken parlagon heverő föld. megművelését állami gazdaságok, gép_ és traktorállomások építésével és az EFSz-ek megszilárdításával kell biztosítani. E célból továbbá kellő mennyiségű gépesítő eszközzel kell ellátni e vidék gép- és traktorállomásait és állami gazdaságait. 3. Annak érdekében, hogy fokozzák az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok érdekét a termelésnek a szántóföldterület kibővítése és intenzív felhasználása útján való növelésben, meg kell adni az alábbi segítséget: Az EFSz-ekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal szerződéseket kell kötni az eddig parlagon heverő földből nyert szántóterület bővítésére. A használatba vételüket követő két éven át nem kell semilyen beadási kötelességet előírni e földek után. Az ezt követő évben a talajnak csak 50 százaléka után kell előírni beadási kötelességeket. A kevésbbé termékeny rétek és legelők felszántásával nyert szántóföldre három

/ évig egyáltalán ne rójanak ki növénytermelési beadási kötelességeket, ezt a területet öt évre mentesíteni kell a mezőgazdasági adótól; hitelt kell folyósítani az EFSz-eknek, a kis- és középparasztoknak az ilyen földek megművelésére: a hitelnyújtásban azokat kell előnybenrészesíteni, akik már használatba vették az új földet, a vetőmagokat és a műtrágyát; szerződéseket kell kötni az EFSz-ekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal az állandó gazdával nem bíró földek tartós használatba vételéről, meg kell velük egyezni és meg kell határozni a föld átvételének feltételeit. A gép- és tratktorállomások kötelességévé kell tenni: adjanak meg minden segítséget az EFSz-eknek, kis- és középparasztoknak a termelés biztosítására a szóbanforgó földterületen. 4. 1955 március végéig a telekkönyvi adatok alapján a községek, járások és kerületek keretében meg kell állapítani a föld ösezm'ennyiségét a föld megművelésének módja szerint (szántóterületek, rétek, legelők, ültetvények és egyebek). E feladat biztosítására be kell vonni a geodesiai, kartográfiái, és a groprojekt intézeteket, a nemzeti bizottságokat, az EFSz-eket és az egyénileg gazdálkodó parasztokat. Az 1955—1958. években a községekben meg kell állapítani á föld területét az egyes szektorok és üzemek szerint. Ezeknek az eredményeknek alapján meg kell szerkeszteni a föld új pontos nyilvántartását, amelyet a valódi helyzetnek megfelelően kell állandóan vezetni. A nemzeti bizottságoknak 1954. végéig be kell fejezniük a nyilvántartási lapok szerkesztését és össze kell egyeztetniük őket a való helyzettel. II. A növénytermelés növelésére 1. Biztosítani kell a növénytermelés fejlődését, elsősorban a hektárhozamok növelésével: a búzában legalább 12 százalékkal, rozsban 10 százalékkal, burgonyában 15 százalékkal, cukorrépában 18 százalékkal, a repcében 30 százalékkal, a lenben 29 százalékkal, a komlóban pedig 34 százalékkal átlagosan. Az egyes termővidékeken 1957-ben mázsákban számítva a következő hektárhozamokat kell elérni: répatermő kukoricatermő búza •rozs burgonya cukorrépa repce len 24—27 23-26 140—150 290—300 13—16 22—24 23—26 10-22 110-120 267^—277 burgonya termő 20—23 19—22 170—180 262—272 13—16 22—25 hegyvidék 16—19 16-19 130—140 9—12 18—21 Á komlóban körülbelül 15—16 mázsa hektárhozamot kell elérni. 2. A városok és ipari központok zöldség-, ellátásának, különösen korai zöldséggel való ellátásának megjavítása érdekében 1957 végéig 150.000 négyzetméterrel kell kibővíteni a melegágyak területét, 120.000 négyzetméterrel pedig a gőzzelfűtött üvegházak területét; e célra fel kell használni az ipari üzemek felesleges gőzéből és melegvízéből képződő, eddig kihasználatlan hőforrásokat. 1957-ig 80.000 hektárra kell kiegészíteni az öntözőberendezéseket és az öntözött területen 500 mázsa cukorrépahozamot, 150 mázsa korai burgonyahozamotj 16 mázsa dohányhozamot kell elérni hektáronként Biztosítani kell a szárazság sújtotta vidékek halastavainak megújítását és új halastavak építését. ( 3. Mindenképpen támogatni és terjeszteni kell a haladó agrotechnikai módszereket, a burgonya és kukorica négyzetes-fészkes ültetési módszerét, a kereszt- és sűrűsoros vetési módszert és más módszereket. 1957-ig biztosítani kell a kukoricaterület 60 százalékának heterózis vetőmaggal való bevetését. Be kell fejezni a vetőmag termelés és ellenőrzése, a fajtákkal végzett kísérletek, a nemesített vétőmagok és ültetvények begyűjtése és elosztása rendszerének kiépítését, hogy teljesen megfeleljen a mezőgazdasági termelés szükségleteinek. Állandó vetőmagtartalékokat kell létesíteni. Különös figyelmet kell szentelni a jóminőségű, termékeny, bő cukortartalmú cukorrépáfajták vetőmagtermelésének, a takarmányfélék, különösen a lucerna, a lóhere és a fűvesnövények magtermelésének. Minél nagyobb gondot kell fordítani az EFSz-ek vetőmagrészlegeinek vetőmag- és ültetvény termelésére. 4. A mezőgazdasági dolgozók figyelmét az istállótrágyának és a trágyalének, mint a termékenység fokozása legfőbb eszközének teljes felhasználására kell irányítani. Nagy mértékben kell komposztot készíteni és a tőzeg, valamint a városok, ipari és egyéb üzemek összes rothadó hulladékanyagainak felhasználásával bővíteni a humusztrágya termelését. E források felhasználására tökéletesíteni kell a tőzegfejtést, gépesítőberendezéssel kell ellátni a gép- és traktorállomásokat a folyékony és félig folyékony fekáliumok és rothadó hulladékanyagok feldolgozására és szállítására. Berendezéssel keli ellátni továbbá a komposztok elkészítésére. A városokból szervezetten kell szállítani trágyázási célokra a fekáliumokat, az ipari üzemekből pedig az összes rothadó anyagokat, amennyiben nincsenek más módon felhasználva. Teljesen fel kell használni a műtrágyaféléket és a helyi forrásokból nyert meszes anyagot; e célból meg kell szervezni a leállított, vagy használatlan nagy mésztartalmú kőbányák, mészkőbányák és agyaggödrök feltárását a földek mésszel trágyázására. 1953-hoz viszonyítva a következőképpen