Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-17 / 147. szám, csütörtök

m %m 1954. ÍMus 17. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa Ä javaslóbizottság jelentése, amelyet J. Dolanský elvtárs terjesztett elő Csehszlovákia Kommunista Pártjának a I. kongresszuson megválasztott Központi Bizottsága A CsKP Központi Bizottságának tagjai 1. Bacílek Karol 2. Bakula Michal 3. Barák Rudolf 4. Bírák Vasil 5. Borfivka Josef 6. Čepieka Alexej * 7. Čermák Josef 8. Dávid Pavol 9. Dávid Václav 10. Dolanský Jaromír 11. Drda Ján 12. Ďuriš Július 13. Ďurišová Irena 14. Fábry István 15. Fierlinger Zdenék 16. Hájek Jifí 17. Harus Jan 18. Hendrych Jtfí 19. Hons František 20. Hromck Emerich 21. Hruška Čcnék 22. Innemann K vét osi a v 23. Jankovcová Ľudmila 24. Jeleň Oskar 25. Kafková Františka 26. Karpeta Arnošt 27. Kleiíhová-Besserová Ladislava 28. Klečka Antonín 29. Kolár Václav 30. Kopecký Václav 31. Koucký Vladimír 32. Koutný Antonín 33. Kondrová Štépánka 34. Kozelka Bedfich 35. Kondel Emil 36. Krajčír František 37. Kratochvíl Václav 38. Krosnáŕ Josef 39. Krutina Vratislav 40. Krúza Bohuslav 41. Köhler Bruno 42. Lédl Jaroslav 43. Macháčová-Dostálová Božena 44. Macháček Cyril 45. Marko Ján 46. Nejedlý Zdenék 47. Nepomucký Josef 48. Némec Josef 49. Némeček Václav 50. Novotný Antonín 51. Nolč František 52. Pašek Václav 53. Paučo Pavol 54. Pecha František 55. Pelnáŕ Jan 56. Pišték Jan 57. Poláček Karel 58. Pravenec Vladimír 59. Prokopová Júlie 60. Ŕehánek Pavel 61. Salga Jiŕi 62. Svoboda Adolf 63. Strechaj Rudolf 64. Šebík Ján 65. Široký Viliam 66. Šimftnek Otakar 67. Šmehlíková Ľudmila 68. Štencl Ján 69. Štoll Ladislav 70. Tesla Josef 71. Tomášek Karel 72. Trojanová Márie 73. Tymeš František 74. Uher Jindŕich 75. Uhlíŕ Václav 76. Vetlška Rudolf 77. Vecker Miloslav 78. Vodička Jan 79. Vocetka Antonín 80. Vodsloň František 81. Zápotocký Antonín 82. Zeman Ján 83. Zmrhal Antonín 84. Zupka František A CsKP Központi Bizottságának póttagjai 1. Beran Oldfich 10. Jonáä Josef 19. Poláček Josef 2. Capek Vladislav 11. Kedroutek Vékoslav 20. Reitmajer Josef 3. Doležal Jan 12. Knotková Emílie 21. SimbartI Karel 3. Doležal Jan 22. Stanék Zdenék 4. Dubovský Pavel 13. Kučera Jaroslav 23. Stohr Jaroslav 5. Hašuk Rudolf 14. Lukáč Ján 24. Šejna Jan 6. Ilavelka Jaroslav 15. Majling Pavel 25. Škoda Václav 7. Hodinová-Spurná Anežka 16. Makranský Andrej 26. Valo Jozef 8. Homola Oleg 17. Martanovič Rudolf 27. Vojtas Oldfich 9. Jakubčák Ján 18. Mašek Vladislav 28. Wróbel Oldŕich Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának a X. kongresszuson megválasztott tagjai 1. Grumel Jan 2. Hojč Jozef 3. Horák Bedfich 4. Horn Josef 5. Jurán Josef • 6. Kabeš Jaroslav 7. Kolský Josef 8. Macháček Josef 9. Mlejnek Stanislav 10. Nezbeda Václav 11. Podlipný Josef 12. Rejman Rudolf 13. Riecký Josef 14. Rúžička František 15. Sklenár Jan 16. Smida Marek 17. Šiška Antonín 18. štetka Josef 19. Vítek Josef Jelentés a CsKP Központi Bizottságának üléséről 1954. június 15-én tartották meg Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának a X. párt­kongresszuson megválasztott új Központi Bizottsága első teljes ülését. A CsKP politikai irodájának tagjaivá a következő elvtársakat választották: Karol Bacílek Rudolf Barák Alexej čepička Jaromír Dolanský Zdenék" Fierlinger Václav Kopecký Antonín Novotný Viliam Široký Antonín Zápotocký A politikai iroda póttagjaivá a következő elvtársakat választották: Ľudmila "Jankovcová ' Otakar Simünek A CsKP KB titkáraivá v a következő elvtársakat választották: Antonín Novotný, a CsKP KB első titkára, Ji*i Hendrych Bruno Köhler Vratislav Krutina Václav Pašek A megválasztott titkárok a CsKP KB tit­kárságát alkotják. A választás egyhangú volt. A Központi Revíziós Bizottság alakuló ülésén a bizottság elnökévé Josef Štétka elvtársat választották. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elvtársak, pártunk X. kongresszusa meg­vitatta a szocializmus fontos kérdéseit or­szágunkban. További előrehaladásunk alap­vető feltétele a népgazdaság valamennyi ágazatának tervszerű, arányos fejlesztése, nevezetesen a mezőgazdasági termelés lé­nyeges gyarapítása és fellendítése, a tüze­lőanyag-energetikai és nyersanyagalap ki­bővítése, továbbá a vasúti és közúti köz­lekedés munkája színvonalának emelése, a közszükségleti cikkek termelésének foko­zása és minősége megjavítása, valamint a gazdaságosság rendszerének megvalósítása. E kérdések a párt valamennyi szerve, szervezete, minden párttag és pártonkívüli érdeklődésének középpontjában állnak. Er­ről tanúskodott a népgazdaság fejlesztése 1955. évi tervének kidolgozására a X. kon­gresszuson kitűzendő irányelvekről a pár­ton belül lefolytatott vita, valamint a me­zőgazdasági termelésnek a legközelebbi két­három éviben való lényeges emelésére vo­natkozó irányelvek javaslatának széleskörű megvitatása. A párttagoknak és pártonkívülieknek az irányelvek javaslatával kaipcsolatos óriá­si érdeklődése a X. kongresszuson lefolyt vitában is szembetűnően kifejezésre ju­tott. Az irányelvek javaslatával kapcsolatos széles és konkrét vita arról tanúskodik, hogy a mezőgazdaságban és a gyárakban működő pártszervezetek, valamint a többi dolgozók megértik ez irányelvek jelentősé­gét, amelyek megvalósítása lehetővé tesz; népgazdaságunk további fellendülését és a z életszínvonal emelését. Az irányelvek javaslatához a párt szerve­zetei és szervei, a különböző intézmények és egyes dolgozók összesen 25.260 meg­jegyzést és indítványt adtak be. Közülük 21.371 megjegyzés és indítvány a mezőgaz­dasági termelés lényeges fejlesztését célzó irányelvek javaslatára vonatkozik. Vala­mennyi megjegyzés közös vonása az. hogy elvben egyetértenek az irányelvek javas­latával és igazolják, hogý a CsKP Közpon­ti Bizottsága az irányelvek javaslatában népgazdaságunk legfőbb kérdéseit oldja meg, amelyek biztosítják további sikeres fejlődését. A legtöbb megjegyzés összesen 3280 — a mezőgazdaságnak munkaerőkkel és szak­emberekkel való megerősítése kérdéseivel foglalkozik, 2427 megjegyzés tárgya az ál­lattenyésztés fejlesztése és a takarmány­termelés fokozása, 1742 megjegyzés a me­zőgazdaság gépesítésével és a gépállomá­sok feladataival, 1709 a növénytermesztés fejlesztésével, 1639 a mezőgazdasági terve­zés és irányítás megjavításának kérdései­vel foglalkozik. A megjegyzések további jelentős része a szántó- és termőföld ki­bővítését, teljes kihasználását illeti. Nem kevés megjegyzés foglalkozik az állami gaz­daságok munkájának megjavításával, a tu­domány és a mezőgazdasági kutatómunka eredményeinek kihasználásával, a mezőgaz­dasági termelés színvonalának emelésére. Az irányelvek egyes fejezeteihez kapcso­lódó megjegyzések mellett számos megjegy­zést és javaslatot küldtek más kérdésekkel kapcsolatban is, amelyeket az irányelvek közvetlenül nem oldanak meg. Nevezetesen a mezőgazdasági termékek begyűjtéséről, az erdőgazdaság termeléséről, a vízgazda­ságról, stb. van szó. Ez arról tanúskodik, hogy ezeken a sza­kaszokon is sok a probléma és fogyatékos­ság, amelyeket sürgősen meg kell oldani az irányelvek végrehajtásával kapcsolatban. A népgazdaság fejlesztése 1955. évi álla­mi tervének kidolgozásáról szóló irányelvek javaslatához a pártonbelüli vita során 3889 megjegyzés és indítvány érkezett. A megjegyzések java része rámutatott annak szükségére, hogy megjavítsuk nép­gazdaságunk irányítását és tervezését, a minisztériumoktól és főosztályoktól kezdve a vállalatokig és üzemekig. Bíráló megjegyzésekkel mutattak rá a munkaerők elosztásának tervében tapasz­talható hiányokra, a beruházási építke­zésekben, az üzemek együttműködésében, a normánfelüli készletek felszámolásában, az építkezési tervrajzok kidolgozásában fel­lépő fogyatékosságokra, az ipari termelés hulladékainak felhasználásánál felmerülő nehézségekre, valamint annak szükségére, hogy megjavítsuk viszonyunkat a nemzeti vagyonhoz. Komoly bírálat tárgyai voltak az iparcikkek termelésében és árusításában fellépő fogyatékosságok, az áruk még min­dig előforduló rossz minősége, elégtelen vá­lasztéka és csomagolása, valamint az üzemi étkezdék hiányosságai. Sok megjegyzés foglalkozott a pártszervek munkájának, va­lamint a káderpolitikának megjavításával. A Központi Bizottsághoz érkezett meg­jegyzéseket feldolgoztuk és széleskörű pro­blématikájuk, valamint jelentőségük sze­rint három csoportba osztottuk őket. 4 Az első csoportba tartozó megjegyzések az irányelvek konkretizálásával és kibőví­tésével foglalkoznak. A kiegészített irányel­vekben tekintetbe vettük a kongresszusi vita során tett javaslatokat ls. A második csoportba azok a megjegy­zések tartoznak, amelyek alkalmazása az egyes minisztériumok, főosztályok és vál­lalatok tevékenységében jelentősen hozzá­járulnak a munka megjavításához, a X. párt­kongresszus irányelveinek végrehajtásában. Ezeket a megjegyzéseket eljuttatjuk az illetékes minisztériumokhoz és velük vitat­juk meg. Pártunk Köziponti Bizottsága gon­doskodik arról, hogy a dolgozók értékes javaslatait a gazdasági szervek, a párt szervei és szervezetei megvalósítsák és fel­használják munkájuk megjavítására. A harmadik csoportot azok a megjegy­zések és javaslatok alkotják, amelyek első­sorban helyi problémákkal foglalkoznak. Ezeket a kérdéseket a kerületek és járások keretében kell megoldani. A kerületi és * járási pártbizottságok, valamint az alapszer­vezetek feladata lesz, hogy érvényesítsék a párt valamennyi tagja és minden dolgozó részéről megnyilvánuló széleskörű kezde­ményezéseket. A megjegyzések és javaslatok elenyésző része volt csak helytelen., mint pl. az,, hogy szüntessük meg és bocsássuk az üzemek rendelkezésére az állami anyagtartaléko­kat. Az efféle megjegyzésekkel természete­sen nem érthetünk egyet és nem is ér­vényesíthetjük őket. Elvtársak, a megjegyzések bizonyítják, mily nagy az érdeklődés a pártban, a vá­rosi és falusi dolgozók tömegeiben aziránt, hogy jobban és következetesebben telje­sítsük a párt és a kormány kitűzte fel­adatokat. A Központi Bizottsághoz érkezett vala­mennyi megjegyzés konkrét és azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek ma sürgős megoldásra várnak népgazdaságunk min­den ágazatában, az iparban, az építőipar­ban, a közlekedésben, a kereskedelemben, a szövetkezetekben és a mezőgazdasági ter­melésben. A népgazdaság fejlesztése 1955. évi állami tervének kidolgozásáról szóló irányelvekkel, valamint a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi két-három évben való foko­zatos fejlesztéséről szóló irányelveidkel kap­csolatos vita és megjegyzések ismét meg­mutatták a dolgozók széles tömegeinek nagy alkotó kezdeményezését és ezzel bebi­zonyították, milyen nagy erők rejlenek dol­gozó népünkben. Ez egész pártunkat arra kötelezi, hogy felkarolja a tömegek kez­deményezését és a X. kongresszus kitűzte feladatok teljesítésében, a nehézségek le­küzdésében az eddiginél még inkább tá­maszkodjék erre a kezdeményezésre. A javaslóbizottság megvitatta a beérke­zett, valamint a kongresszusi vitából le­szűrt megjegyzéseket, megvitatta a javas­lóbizottság egyes tagjainak indítványait is és ennek érdekében teszi meg módosító javaslatát a X. pártkongresszusnak. A javaslóbizottság közleménye A javaslóbizottság közli, hogy a párt né­hány kizárt tagja a CsKP X kongresszusá­hoz fordult. A javaslóbizottság megállapít­ja, hogy az alapszabályzat értelmében a ta­gok fellebbezéséről a kizárás ellen végle­ges hatállyal a CsKP Központi Bizottsága dönt *

Next

/
Oldalképek
Tartalom