Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-16 / 146. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetekl SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. június 16, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 146. szám. A mai számban: A CsKP X. kongresszusának határozatai (3. old.) A. Zápotocký elvtárs záróbeszéde a CsKP X. kongresszusán (3. old.) Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tanácskozásai (4.—11. old.) Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszabályzatának módosításai Václav Pašek elvtárs beszámolója Elvtársak! Gsehszlovákia dolgozó népe az elmúlt években nagyszerű győzelmeket ért el. Teljesíti és túlteljesíti a terveket. Napról napra növeli a dolgozók életszínvonalát és jólétét. E nagyszerű sikereket csak azért érhettük el, mert a dolgozó népet Csehszlovákia Kommunista Pártja vezeti, amely teljes mértékben megmutatta, hogy az állam egész életét a dolgozó tömegek javára irányítani tudja. Pártunk a feladatok jelentőségének és fontosságának tudatában rendszeresen arra törekszik, hogy emelje ideológiai, politikai és szervezési munkájának színvonalát. E törekvés jelentős eszköze lett az 1952. évi országos konferencián elfogadott pártalapszabályzat. Az alapszabályzat, a párt belső törvénye, egyre hathatósabb eszközzé válik, amely segítségünkre van abban, hogy a pártmunkában a pártunk előtt álló feladatpknak megfelelő színvonalat érjünk el. Segít abban, hogy a párt tagjait és tagjelöltjeit a pártvonal és a pártkitűzte irányelvek sikeres megvalósításának aktív harcosaivá neveljük. A párt alapszabályzata kifejezésre juttatja a párt belső életének szabályait, a párt gyakorlati tevékenységének szervezeti formáit és módszereit, amelyet a pártszervek, szervezetek és az egyes kommunisták munkájának alapját alkotják. Az egész párt, a párt valamennyi szerve és szervezete érzi az alapszabályzat felbecsülhetetlen jelentőségét a pártmunka fejlesztésében. A nagy követelmények, amelyeket az alapszabályzat támaszt a párt tagjaival szemben, egyre mélyebben hatolnak a kommunisták tudatába és megszabják tevékenységüket a politikai, gazdasági és kulturális életben. Elkerülhetetlenül szükséges azonban, hogy a pártalapszabályzat naponta egyre inkább útmutatásul szolgáljon a párt szerveinek és szervezeteinek, a párt minden tagjának és tagjelöltjének gyakorlati munkájában. A pártszervek és szervezetek feladata, hogy a kommunistákat az alapszabályzat irányelveinek szellemében neveljék. Gottwald elvtárs az új alapszabályzatról az országos konferencián ezeket mondotta: „Mosí arról van sző, hogy az ú] alapszabályzatot életbeléptessük, hogy a párt és a párttagok munkáját fokozatosan arra a színvonalra emeljük, amelyet a párttagoktól az új alapszabályzat megkövetel." A Köjjponti Bizottság ennek az elvnek a szellemében számos intézkedést foganatosított, amelyek elősegítették az alapszabályit érvényesítését a párt gyakorlati munkájában. Az alapszabályzat magyarázatában és népszerűsítésében fontos szerepet játszóit az országos pártkonfereneia anyagának tanulmányozása a pártoktatási év kulönbbző tanulmányi alakulataiban. Az aläpsMbÉlyzat legfontosabb intézkedéseit egybekapcsolták a gyakorlati élettel, s a pártszervezetek gyakorlati munkájából vett példák alapján elemezték. Száanos határozatot hoztak a pártszervek és saervoeetsk felépítésért! és munkaijáról. Megvalósításuk jelantős mértékben hozzájárult az alapszabályzat elveinek érvényesítéséhez a gyakorlati pártmunkában és megjavította ideológiai, politikai és szervezési munkánkat Elsősorban az utcai szervezetek, az állami gazdaságokban működő pártszervezetek újjászervezéséről szóló határozatokról, a Csehszlovák Államvasutak üzemeiben és a csehszlovák állami közúti igazgatóságok üzemeiben működő pártszervezetek felépítéséről, a CsKP tagjai és tagjelöltjei nyilvántartása vezetésének szabályairól szóló irányelvekről, a különböző fokozatú revíziós bizottságok tevékenységéről szóló irányelvekről stb. van szó. A párt alapszabályzata segítette a pártot a sorainak tisztaságáért vívott harcban, a párt- és állami fegyelem megszilárdításában, a helytelen nézetek, az opportunizmus és az idegen ideológia befolyása ellen folytatott küzdelemben. A párt alapszabályzata hozzájárult a pártmunka módszereinek megjavításához is. A kommunisták komolyabban veszik feladataikat és sokkal következetesebben harcolnak a párt határozatainak teljesítéséért. Fokozatosan eltűnnek a pártmunka vezetésének helytelen módszerei. Megjavul az aktívával végzett munka, egyre több tag és funkcionárius kapcsolódik be tevékenyeri a pártéletbe. Hasonlóképpen egyre jobban és helyesebben érvényesítik a párt vezető szerepét. A szemléltető példák és tapasztalatok alapján folytatott meggyőzés és személyes agitáció egyre inkább munkánk módszerévé válik, amellyel a széles néptömegeket megnyerjük a párt és a kormány irányelveinek teljesítésében való tevékeny részvételre és amelynek révén megszilárdítjuk a pártunk politikájába vetett bizalmat. Az országos pártkonferencia óta eltelt időszakban népgazdaságunk egyre növekvő feladataival kapcsolatban fokozódnak a pártmunka hathatóságával és színvonalával szemben támasztott követelmények is. A nagyobb követelmények, amelyeket ez okokból a párt minden tagjával és funkcionáriusával szemben támasztunk, feltárták munkánk némely gyengeségét, amelyek megszüntetésére összpontosítani kell minden törekvésünket. Többek között az ellenőrzés megszigorításáról és a pártvezetés színvonalának emeléséről van szó. Ezért a Központi Bizottság elnöksége megvitatás és jóváhagyás céljából a X. kongresszus elé terjeszti a párt alapszabályzatának néhány módosítását és kiegészítését. A kollektív vezetésről A párt kollektív vezetését már maga a kommunista párt lényege meghatározza. A kollektív vezetés azt jelenti, hogy a párt minden munkáját közvetlenül, vagy a választott vezető szervek útján a párt valamennyi tagja irányítja, akiknek egyenlők a jogaik és kötelességeik. A lenini elv, hogy minden párttag felelős a pártért, kifejezésre jut az országos pártkonferencián jóváhagyott alapszabályzat rendelkezéseiben, a párttagok kötelességeiről és jogairól. Joggal mondhatjuk, hogy a IX. pártkongresszus, különsen pedig az országos pártkonferencia óta eltelt időben a pártszervezetek egyre inkább a párttagok széles tömegeinek növekvő részvétele és aktivitása mellett valósítják meg feladataikat. A Kozponft Bizottság és az alsóbb pártszervek gondoskodása következtében érezhető javulást értünk el a kollektív vezetés és döntés érvényesítésében az egyes pártszervekben. De a sikerek mellett, amelyeket pártunk szerveinek és szervezeteinek munkájában égtünk §1, találkozunk a kollektivitás elve megsértésének különböző megnyilvánulásaival is, mégpedig nemcsak a párt alapszervezeteiben, hanem a felsőbb pártszervekben is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kollektivitás elvének megsértésével karöltve halad a pártra káros személyi kultusz megerősödése, amely önteltségre, felfuvalkodottságra, öndícséretre, sőt később a párton belüli demokrácia durva megsértésére, a bírálat elnyomására, a párt és állami fegyelem megsértésére vezet. Vannak olyan funkcionáriusok is, akik a párt érdemeit, a kollektív munka eredményeit a maguk számlájára írják, pótolhatatlan, csalhatatlan pártmunkások szerepében tetszelegnek a tagság előtt. Az ilyen pártmunkások, akik lebecsülik a kollektíva 'erejét és bölcseségét, rossz pártmunkások 'és ha idejében nem ismerik fel hibáikat előbb vagy utóbb maguk zárják ki magukat a döntésekből és a vezetésből. Másrészt vannak azonban olyan pártmunkások is, akik a maguk hibáit és fogyatékosságait a vezetőség, a pártszervek nyakába varrják és nem érzik magukat felelősnek a kitűzött feladatok teljesítéséért. A vezetés kollektivitása semmiesetre sem jelenti a személyes felelősség korlátozását, csökkentését vagy meggyöngítését. Nem egyszer előfordul az is, hogy a fontos elvi kérdésekben nem a plénum, hanem a pártiroda vagy csak egy személy dönt. Ez természetesen helytelen. Ezért fokozni kell a pártiroda felelősségét a plénum előtt, De kell számolni a plénum által elhatározott és biztosított feladatok teljesítéséről. A plénum helyes kollektív döntésének és vezetésének elsősorban abban kell megnyilvánulnia, hogy a járási, városi, kerületi legfelsőbb pártszerv tagjai nemcsak a döntésben, hanem az irányelvek vagy határozatok gyakorlati biztosításában is kiveszik részüket és tapasztalataikkal, kezdeményezésükkel hozzájárulnak a feladatok teljesítéséhez. Csak a pártkollektíva iránti nagy felelősség tudata nyújt hathatós segítséget minden pártmunkásnak abban, hogy szigorúan kövesse a párt érdekeit, következetesen védelmezze és végrehajtsa a párt politikáját. Külön figyelmet és gondot kíván a kollektivitás elvének érvényesítése a pártmunka legfontosabb pontjain, közvetlenül a munkahelyeken, az üzemekben, a gépállomásokon, az állami gazdaságokban, a falvakon, egyszóval mindenütt, ahol a párt alapszervezetei kézzelfogható feltételek közepette váltják valóra pártunk fő irányvonalát. A szervezetek bizottságainak, annak érdekében, hogy megtartsák és tovább szilárdítsák a párttagok tömegeinek bizalmát, érezniök kell, hogy felelősek a tömegeknek, amelyek megválasztották őket és állandó kapcsolatokat kell fenntartaniok a párttagokkal. Be kell számolniok munkájukról, meg kell becsülni a pártkollektíva véleményét és javaslatait, le kell vonniok a következtetéseket az alulról jövő bírálatból, ki kell küszöbölni a hibákat és fogyatékosságokat, melyekre nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek is rámutatnak. Az alapszabályzat értelmében rendszeresen és idejében össze kell hívni a pártgyűléseket és e gyűléseken meg kell oldani azokat a kérdéseket, amelyek az adott időpontban a legfontosabbak a pártszervezet munkája szempontjából, felül kell vizsgálni a bizottság tevékenységét a szervezet tagjainak részvételével. Ilyen körülmények között a taggyűlések valóban a kollektív vezetés szervei lesznek. Hathatósan hozzájárulnak az alapszabályzat megszabta feladatok teljesítéséhez és megteremtenek minderi előfeltételt ahhoz, hogy minden párttag és tagjelölt tevékenyen' részt vegyen a párt és a kormány határozatainak végrehajtásában. A párt alapszabályzata hangsúlyozza a kollektivitás elvét a pártmunkában és határozottan elítéli a személyi kultuszt. Ezzel a kollektív vezetést a pártszervek és szervezetek irányító munkájának megsérthetetlen alapelvévé teszi és minden egyes kommunistát tevékeny részvételre kötelez az egész pártmunka irányításában, alapszervezetének vagy annak a szervnek keretében, amelybe beválasztották. A felsorolt indokok alapján a Központi Bizottság elnöksége azt javasolja, hogv a párt alapszabályzatába önálló 26. pontként vegyük fel a következő szakaszt: „A párton belüli demokrácia elválaszthatatlan része a kollektív vezetés. A kollektív vezetés valamennyi pártszerv és szervezet munkájának és döntéseinek legfőbb elve, a Központi Bizottságtól kezdve egészen az alapszervezetekig. A kollektivitás elvének érvényesítése a legnagyobb biztosítéka az elfogadott határozatok helyességének és biztosítja a párttagok tömegeinek széleskörű kezdeményezését. A kollektivitás elve azonban semmiképpen sem csökkenti a személyes felelősséget. A személyi kultusz nem egyeztethető össze- a marxista-leninista párt alapelveivel." Az üzemi szervezetek ellenőrzési joga Szocialista országépítésünk nagy feladatait azért teljesítjük sikeresen, mert a terv, egyenletes teljesítéséért folytatott harc egyre inkább pártunk alapszervezeteinek ügyévé válik. A IX. pártkongresszus határozatainak teljesítése során különösen megnövekedett annak jelentősége, hogy érvényesítsük a párt befolyását a gazdaság irányítására. Előtérbe nyomult annak szüksége, hogy tovább javítsuk a gazdasági és állami tevékenység irányításának színvonalát, a pártszervezetektől megköveteljük, hogy fokozott gondot fordítsanak a pártpolitikai munkára, amely az állandó gazdasági sikerekalapvetőfeltétele. Ennek alapján az országos pártkonferencián az alapszabályzatot egy külön szakasszal bővítettük ki, amelynek érvényesítése a szervezetek gyakorlati munkájában jelentősen hozzájárult a párt aktivitásának és befolyásának fokozásához a gazdasági élet vezetésében. Azok a szervezetek, amelyek helyesen értelmezik és kihasználják a párt alapszabályzatának 69. pontjában megszabott kötelességeket és jogokat, jó eredményeket érnek el munkájukban. Az alapszabályzat e pontja többek között kötelességükké teszi, hogy „tartsanak fenn állandó kapcsolatot az üzem vezetőségével, érezzenek felelősséget a feladatok teljesítésééi anélkül, hogy az üzem veeetfiséíének helyére lépnének, figyelmeztesssenek a fogyatékosságokra és segítsenek kiküszöbölésüknél." A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az alapszabályzat e pontját nem mindenütt értelmezték helyesen és nem alkalmazták a gyakorlatban teljes felelősséggel és következetességgel. Gyakori jelensée.