Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-15 / 145. szám, kedd

1954, június 15. UJSZ0 11 Csou En-laj beszéde a genfi értekezleten Csou En.laj, a Kinal Népköztár­saság kiiii-gyminisstere — a koreai kérdésnsl foglalkozó pénteki genfi plenáris Ülésen rámutatott arra, hogy Molotov öt pontból álló javas­latot terjesztett elő június 5-én a koreai kérdés alapelveiben való elő­zetes megegyezés elősegítésére. A Kínai Népköztársaság küldöttsége teljes mértékben támogatja Molotov javaslatait. Az értekezletnek az a célja, hogy tárgyalások útján mó­dot találjon a koreai kérdés békés rendezésére. Minthogy nem kevés kérdt3ben sikerült egyetértésre jut­ru, vagy J;özel kerülni az egyetér­téshez, ez "rí előbb le kell szegezni azokat a kérdéseket, amelyekben egyetértés jött, vagy jöhet létre, majd fo'-.-catni kell a nézeteltérések megvitat:'sát. Csou En-laj megállapította, hogy Bedeü.Smith, az Egyesült Államok küldötte, szembeszállt Molotov ja­vaslataival. Bedell Smith ellenezte, hogy összkoreai szerv létesüljön a szabad vf.'asztások előkészítésére é3 megfeU'lö nemzetközi bizottság alakuljon az összkoreai szabad vá­lasztások ellenőrzésére. Az Egyesült Államok küldötte által felhozott ér­vek azonban tarthatatlanok. Az Egyesült Államok küldötte azért ellenzi az összkoreai szerv lé­tesítését, mert nem akarja, hogy a két fél — a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság és a Koreai Köz. társaság — megegyezzen tanácsko­zások útján. Az a célja, hogy fenn­tartsa Észak- és Dél-Korea szembe­állását és lehetelenné tegye a meg­egyezést a koreai kérdés békés ren­dezésében. Ami az összkoreai szabad válasz, tások nemzetközi ellenőrzését illeti, először is le kell szegezni ezt az el­vet. Az Egyesült Államok küldötte mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ felügyelete alatt tartsák meg az összkoreai szabad választásokat és ellenzi, hogy megfelelő nemzet, közi bizottság alakuljon e felügye­let gyakorlására. Az ENSZ a Ko­reában hadat viselt felek egyike. Elképzelhetetlen, hogy a Koreában hadat viselt felek egyike ellenőrizze az összkoreai szabad választásokat. Az Egyesült Államok küldötte — hogy szembeszállhasson azzal, hogy semleges nemzetekből álló nemzet­közi bízottság ellenőrizze az össz­koreai szabad választásokat —• nem habozik elferdíteni a tényeket és szüntelenül támadja a Koreában mti_ ködő semleges felügyelőbizottságot. A semleges felügyelőbizottsSg ne­hézségekbe ütközött munkájának elvégzése során. Nem lehet azonban tagadni a koreai semleges felügyelő bizottság érdemeit. A nehézségek nem annak következtében állottak elö, hogy a bizottságnak csehszlovák éa lengyel tagjai vannak, hanem a nehézségeket az okozza, hogy az amerikai fél megszegte a fegyver­szüneti egyezményt és több alka­lommal megszegte a semleges fel­ügyelóbizotság egyhangúlag ho­zott határozatait. Közismert tény, hogy az amerikai fél a fegyverszü­neti egyezmény megkötése óta — az egyezmény megszegésével — erő­szakosan visszatartott több mint 21.000 hadifoglyot. A semleges fel­ügyelő bizottság és az annak alá­rendelt csoportok lengyel, csehszlo­vák, svéd és svájci tagjai egyhan­gúlag megállapítják, hogy az ame­rikai fél megszegte a fegyverszüne­ti egyezménynek a katonai szemé. lyek leváltására és a hadianyag­szállításra vonatkozó rendelkezéseit is. • Mivel a fegyverszünet a két had­viselő félnek azon a kölcsönös óha­ján alapszik, hogy megszüntetik a harcot, ezért a fegyverszünet ellen­őrzésének nem szabad komoly pro­blémát jelentenie. Valóban, a fegy­verszünet nemzetközi ellenőrzése nem okozott komoly problémát a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon. A nemzetközi ellenőrzés kérdése azonban komoly problémává lett az indokinai béke helyreállításával kap. csolajtban. Az Egyesült Államok kül­dötte hátsó gondolattól vezérelve támadja a Koreában működő sem­leges felügyelő bizottságot. Ezzel nemcsak a koreai kérdés békés ren­dezését akarja akadályozni, hanem az indokínai béke helyreállítását is. A koreai kérdés békés rendezésé­ről eddig folytatott tanácskozásain­kon — mondotta Csou En-laj — már számos kérdésben megegyez­tünk vagy a megegyezés útján állunk. Semmi ok sincs ar­ra, hogy most megtorpanjunk. Az Egyesült Államok küldötte a június 5-i ülésen azt mondotta, hogy ami küldöttségét illeti, kész a világ köz véleményének ítélete elé bocsátani azokat a kérdéseket, amelyekben nézeteltérés áll fenn a tanácskozá. sokon. Nem tudjuk, hogy mit ért ez alatt. Ha azt érti alatta, hogy a genfi értekezletről való kivonulás­ról szónokló Li Szin Man-klikknek kedvében járva cselekszik és úgy érzi, hogy nincs szükség ennek az értekezletnek a folytatására, akkor ezzel nem érthetünk egyet. Meg­győződésünk, hogy a világ közvéle­ménye sem ért egyet ezzel. A francia kormányválság A nyugati hírügynökségek je­lentése alapján Laniel francia mi­niszterelnök szombaton megláto­gatta Coty elnököt és felajánlotta kormánya lemondását. Laniel, amikor elhagyta az Ely­sée- palotát, kijelentette, hogy az elnök gondolkodási időt kért, hogy beleegyezik-e a kormány lemon­dásába. , A parlamenti szavazás eredmé­nyei ugyanis nem jelentik azt, hegy Laniel kormányának elkerül­hetetlenül le kell mondania. A bi­zalmi szavazásnál ugyan a képvi­selők többsége (306) a kormány ellen szavazott, ez azonban nem je­lenti az úgynevezett alkotmány­szerű többséget, vagyis az összes képviselők felét (314) meghaladó többséget. Ezért Laniel korrrJánya lemon­dásának eldöntése most az elnök kezében van. Szombaton a késő délutáni órákban Coty elnök meg­beszéléseket kezdett esetleges úi | kormány alakításáról. Először Le Troquer, a nemzetgyűlés elnökét fogadta és később tárgyalt az egyes pártok parlamenti csoportjainak elnökeivel. A nyugati hírügynökségek jelen­téseikben azt állítják, hogy az el­nök Laniel kormányának lemondá­sa mellett dönt, ha megbeszélései folyamán azt - a benyomást nyeri, hogy az új kormány gyorsan meg­alakulhat. A moszkvai „Pravda" tudósítója a francia kormány lemondásáról A moszkvai „Pravda" június 13-i számában közli párizsi tudósítójá­nak, G. Raszadinnak a francia kor­mány lemondásával kapcsolatos kommentárját. A tudósító cikkében rámutat: Amint már jelentettük Laniel kormánya a francia parlamenti vita folyamán, amely a külpolitikai kér­désekről folyt, felvetette a bizalmi kérdést. , A francia lapok hírei szerint az utóbbi években Fraciaország egy kormánya sem ragaszkodott oly görcsösen a hatalomhoz, mint La­niel kormánya. A kormány hívei minden áron igyekeztek megvédeni Laniel kormányát az elkerülhetet­len bukástól. A jobboldali pártok és csoportok néhány vezetőjének a kulisszák mögött lefolyt tárgyalásain és mes­terkedésein kívül újságírói „kacsá­kat" is forgalomba hoztak. Június 11-én egyes párizsi lapok hasáb­jain szenzációs hírek jelentek meg. amelyek szerint Franciaország és a Vietnami Demokratikus Köztár­saság katonai képviselői között Genfben folyó titkos tárgyalások folyamán „a francia fél nagy si­kereket ért el". Amint a francia lapok június 12-én írták, ezt a hírt Prederie Dupont, a társállamok minisztere sugallta. Ezzel egyidejűleg számos lap arról kezdett írni, hogy az in­dokínai francia expedíciós hadtes­tet.,. közvetlen veszély fenyeget). E szenzációs hírek azt a célt szolgálták, hogy rávegyék a képvi­selőket arra, hogy ne okozzanok kormányválságot. Nem segítettek azonban sem a Genfben lévő fran­cia küldöttség koholt „sikereiről" szóló hírek, sem pedig más mes­tei-kedések sem. A francia parla­ment képviselőinek többsége előtt világos volt, hogy a jelenlegi kor­mány politikája nem járult hozzá az indokínai béke gyors helyre­állításához. , A francia küldöttségnek a genfi értekezleten folytatott politikáját é.5 állásfoglalását a parlamenti vi­ták folyamán élesen bírálták. A képviselők rámutattak arra, hogy a genfi francia küldöttség a tár­gyalásokon nem mutatott sem jó­akaratot, sem őszinteséget és hogy amerikai befolyás alatt áll. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta 0. Grotewahlt G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke június 11-én fogadta Ottó Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét hazájába való visz­szatérése előtt. O. Grotewohl a Szovjetunióban egészségügyi sza­badságát töltötte. A beszélgetésen, amely szíviélyes baráti légkörben folyt le, részt vet­tek A. Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese, V. A Zorin, a Szovjetunió külügy­miniszterhelyettese. Az NDK és a Szovjetunió kor­mányát érdeklő sz'ámos kérdésről beszélgettek. O. Grotewohl minisz­terelnök főleg a Nyugat-Németor­szágban folyó hazafias mozgalom­ról beszélt, amely az „európai vé­delmi közösséggel" összefüggő szer­ződések eltörlésére irányul. E szer­ződések eltörlése Németország egyesítésének előfeltételét képezi. Emlékeztetett arra is, hogy a nem­zeti érdekeket védelmező befolyá­sos nyugatnémet körök Nyugat­Németország egyoldalú gazdasági kapcsolataiban látják az akadályát annak, hogy felvegyék a Nyugat­Németország számára előnyös kap­csolatokat a Szovjetunióval. Ottó Grotewohl miniszterelnök egyben annak az óhajának adott kifejezést, hogy a Szovjetunió kor­mánya szenteljen figyelmet Nyugat­Németország érdekelt köreinek a Nyugat-Németország és a Szovjet­unió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok felvételére irányuló esetleges lépésekre. Malenkov kijelentette, hogy a Szovjetunió kormánya kedvezően fogadja az ilyen kezdeményezése­ket, mert a Szovjetunió és Nyugat­Németország közötti gazdasági és i kulturális kapcsolatok felvétele megfelel mindkét fél közös érde­keinek és hozzájárul a német orob­léma Megoldásához és az európai béke megszilárdításához. Dulles beszéde az Egyesült Államok indokínai politikájáról A nemzetgyűlés ebben a feszült helyzetben kezdte meg ismét mun­káját június 12-én. Az ülés kez­detén Laniel miniszterelnök mon­dot beszédet. Állást foglalt azon hároim határozati javaslat ellen, amelyek elítélték a kormány po­litikáját és az ellenzéki képviselő­ket azzal vádolta, hogy állítólag Franciaország más országokkal való ,,szövetségének" megszüntetésére törekednek. , A szavazással kapcsolatos állás- | pontjuk megindokolásánál a képvi­selők újból bírálták a kormány po­litikáját. Mitterand képviselő rá­mutatott arra, hogy a kormány „törött szárnyakon vonszolja ma­gát" és hogy „bátorságot kellene vennie a lemondáshoz." A kormány ellen lépett feli Lu­sy, a szocialisták parlamenti cso­portjának elnöke és Raymond Huyot kommunista képviselő. Huy­ot hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány külpolitikája nemzetelle­nes politika. Rámutatott, hogy a kormánynak már régen le kellett volna mondania, mert nem élvezi az ország bizalmát. A nyugati hírügynökségek beszá­molnak arról, hogy Dulles ameri­kai külügyminiszter pénteken be­szédet mondott Los Angelesben. Dulles bevezetőjében kénytelen volt beismerni, hogy az ,,indokínai hely­zet nem mutat nyílt katonai ag­ressziót a kínai kommunista kor­mány részéről". Ezzel a külügymi­niszter, az utóbbi hónapokban leg­gyakrabban hangoztatott amerikai propagandaszólamot cáfolta meg. £ megállapításához hozzáfűzte: „A pacifikálás tehát nem végezhető el sikeresen csupán egyoldalú fegy­veres beavatkozás révén." Dulles ezzel arra célzott, hogy nem lehet ürügyet találni az amerikai inter­venció megindokolására. Az amerikai külügyminiszter ez­után ismertette azokat a feltételeket, amelyek szerint „igazolhatnák a be­avatkozást". E feltételek a követ­kezőkben foglalhatók össze: A baodajista Vietnam, Laosz és Kambodzsa hatóságai kérjék a be­avatkozást; a baodajista Vietnam, Laosz és Kambodzsa „teljes függet­lenségének formális biztosítása"; az ENSz nyilatkoztassa ki aggo­dalmát az indokínai események miatt; vegyenek részt a beavatko­zásban a délkeletázsiai térség más országai is, végül pedig Franciaor­szág adjon biztosítékot arra, hogy „nem vonul vissza a harctól a győ­zelemig". Dulles ugyanakkor kijelentette, hogy „ha valaha olyan támadás történnék", amelyet az Egyesült Államok „úgy ismerne fel, mint saját biztonsága veszélyeztetését, akkor a jogos önvédelem azt köve­telné, hogy nyíltan szembenézzünk a kérdéssel minden más ország ál­láspontjának megfontolása nélkül". Dulles nem titkolhatta beszédé­ben, hogy a baodajisták és a fran­cia intervenciósok helyzete egyre súlyosabb az indokínai fronton. „A francia és a nemzeti haderők nö­vekedő ellenséges erő nyomását ér­zik arcvonalukon, a hátországra pedig a politikai bizonytalanság súlya nehezedik". Az amerikai külügyminiszter vé­gül a genfi értekezlet indokínai vi­tájával foglalkozott s újból síkra­szállt a fegyverszünet ellen. Úgy állította be a dolgot, hogy a fegy­verszünet „kapitulációt" jelent, s ezért — mint mondotta — „az ame­rikai kormánynak nem áll szán­dékában, hogy ezen az áron vásá­rolja meg a békét". A Duna-bizottság X. ülésszakának teljes ülése A Duna-bizottság X. ülésszaka teljes ülésen folytatta a munkáját. A teljes ülésen megvitatták a bi­zottság igazgatójának jelentését, valamint az 1953. évi költségvetés és az 1954. évi költségvetésnek a januártól júniusig terjedő idősza­kában történt teljesítéséről elhang­zott beszámolót és a munkabizott­ságok jelentéseit. A teljes egyetértésben lefolyt tárgyalások után a Duna-bizottság több határozatott -hozott. Az első napirendi ponttal kapcsolatban a bizottság elhatározta: "felkéri a du­namenti államokat, hogy a hajózás megjavítása érdekében a következő öt-hét évben végrehajtandó szabá­lyozási munkálatok tervét a lehető ség szerint mielőbb bocsássák a bi­zottság rendelkezésére, hogy az el­készíthesse a szabályozási munkák általános' tervét. A bizottság elha­tározta, hogy meggyorsítja a hajó­zási térképek, kalauzkönyvek, a hydrológiai és hajózási kéziköny. vek kiadását és további erőfeszíté­seket tesz a részvevő államok hyd­rometeorológiai szolgálatai együtt­működésének még szélesebb kiter­jesztésére és elmélyítésére. A második napirendi ponttal kapcsolatban a teljes ülés a költ­ségvetés végrehajtásáról elhangzott beszámolót és a munkabizottságok jelentését egyhangúlag elfogadta. Ezután a bizottságban részvevő államok meghatalmazottai ismertet­ték a dunai hajóút kitűzésének egységes alapokra fektetése érde­kében elvégzett és a közeljövőben elvégzendő munkálatokat. Megfosztották szavazati képviselőit a Nemzetközi A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet 37. értekezletének pénzügyi bizottságában felvetették azt a kér­dést, hogy a kuomintangistákat meg kell fosztani szavazati joguk­tól, mert már több mint két éve nem fizetik a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet- tagdíját. Ausztrália küldöttsége, az Egye­sült Államok és Brazília küldött­ségének támogatásával javasolta, nogy hagyják meg a kuomintan­gisták szavazati jogát. joguktól a Kuomintang Munkaügyi Szervezetben Az ausztráliai javaslat azonban az amerikai és néhány más küldött minden erőfeszítése ellenére sem kapta meg a bizottságban a szük­séges kétharmad szavazattöbbsé­get. Ausztrália javaslata ellen sza­vazott a Szovjetunió, Ukrajna, Be­loruszia, Lengyelország, Csehszlo­vákia, India, Indonézia , Anglia, Dánia, Svédország, Norvégia és Hollandia. Ily módon a kuomin­tangistákat megfosztották szava­zati joguktól az értekezleten. Kínai-amerikai megbeszélések Genfben Alexis Johnson, az Egyesült Ál­lamok prágai nagykövete, a genfi értekezleten részvevő amerikai küldöttség tagja, a napokban két­ízben hivatalosan érintkezésbe lé­pett a Kínai Népköztársaság kép­viselőjével és megbeszélést folyta­tott vele a Kínában különböző bűncselekmények miatt elítélt ame­rikai állampolgárok további sor­sáról. A megbeszélésen Trevelyan, Nagy-Britannia pekingi diplomáciai képviselője is részt vett. Jemen londoni követségének közleménye Az AFP hírügynökség közlése szerint Jemen arab állam londoni követsége hivatalos közleményt adott ki arról, hogy az adeni brit pro­tektorátushoz tartozó csapatok leg­utóbb két agressziós cselekményt követtek el Jemen területén. Az adeni csapatok fegyveres támadást intéztek Szaovmaa falu és Beidah város ellen. , A jemeni nyilatkozat hangsú­lyozza: „Bár Jemen kormánya bé­kés és baráti kapcsolatokat óhajt fenntartani a brit kormánnyal és a. brit néppel, felhívja Anglia fi­gyelmét arra, hogy a brit hatósá­goknak Jemen területe és békés polgárai ellen elkövetett agresszív, provokatív cselekményei olyan bo­nyadalmak veszélyével fenyegetnek, amelyek megbonthatják a békét a világnak ezen a részén.'S Áremelkedések Jugoszláviában A „Borba" című lap jelentése szerint Jugoszláviában emelkedik a mezőgazdasági termékek piaci ára. Áprilisban a húsárak 2.3 szá­zalékkal, májusban újabb 4.1 szá­óta a marhahús 19.8 százalékkal, a disznóhús 149 százalékkal drágult A kukorica ára 6.8 százalékkal emelkedett. Jelentősen megdrágult zalékkal emelkedtek. Az év eleje a búza is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom