Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-15 / 145. szám, kedd

8 UISZÖ 1954. június 15. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa Cervenka elvtárs felszólalása A CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés két-három éven belüli alapvető növelésére vonatkozó irányelvi javaslata első helyre állítja azt a követelményt, hogy a mezőgazdasági termelés növelése érdekében hazánkban az elkövetkező három év folyamán legalább 200.000 hektárral kell növelni a vetési területet. / Kerületünkben komolyan foglalkoztunk ezzel a kérdéssel a párt irányvonalának megtárgyalásánál. Azért, mert tudatosítottuk, hogy a vetési terület további növelése •jelentősen hozzájárul dolgozó népűnk élelmiszerellátásának biztosításához. Kerületünk egyes járásaiban lefolytatott felülvizsgálat, után még Gottwaldov vidéken is növelni iBlíet a vetési területet az elkövetkező három év folyamán, legalább 8.000 hektárral, annak dacára, hogy azt hittük, itt már minden lehetőséget kimerítettünk. Kerületünkben 1949, a pontos nyilvántartás ideje óta, mindmáig csökkent a mezőgazdasági vetési, terület nagysága. 1949 óta 6.423 hektárral csökkent kerületünk mezőgazdasági vetési területe, ebből 2.000 hektár szántóföld. Ez az állapot annál roszszabbnak- tekinthető, mivel kerületünk nem határvidéki kerület és más vidékekhez viszonyítva aránylag sokkal nagyobbszámú mezőgazdasági dolgozónk van. Feladatunk lesz ezért e megállapítások alapján olyan intézkedéseket hozni, hogy kerületünkben a lehető legjobban növeljük a mezőgazdasági szántóterületet. Több lehetőségünk van a szántóterület kiterjesztésére. A jelentős mennyiségű rejtett tartalékok kihasználásának lehetőségei közé tartozik a morvánlúli mezőink kihasználása. Itt kb. 9.200 hektár területről van szó, amiből a jelenlegi helyzetben csak kb. 5.000 hektárnyi területet szánthatunk fel, mert a többi rész gyakran víz alatt van, főként Gotlwaldov, Uherské Hradište, Veselí és Hcdonín járásokban. A múltban még sohasem történt meg az, hogy ezeket a mezőket felszántották volna, mert a kapitalistáknak nem állt érdekükbei a mezőgazdasági termelés növelése és annál kevésbbé a vidéki nép életszínvonalának emelése. Ezért csak 1948-ban és főleg az utóbbi két évben szántottuk fel ezeket a mezőket és ennek során megmutatkozott, hogy milyen hatalmas hektárhozamokat érhetünk el. Az Uherské Hradište járás Staré Mesto községben lévő EFSz a mult évben 80 hektárt szántott fel ezekből a kishozamú mezőkből. Takarmánykeveréket, napraforgót, szilázs- és takarmánykukoricát vetettek e területeken. E takarmánVtermés igen jó volt a mult évben és nagy segítséget jelentett az EFSz takar piányalapjának bővítésében. A legutóbbi felülvizsgálat során megállapítottuk, hogy a legközelebbi időben további 1.700 hektárt lehet felszántani ezekből a mezőkből és a további években ezt a számot több, mint 3.300 hektárral növelhetjük. Már az ősszel megkezdik a szántást. Példával szemléltethetjük, hogy milyen hatalmas mennyiségű takarmányt fogunk nyerni ezen 5.000 hektár felszántásából. Ha egy éven át takarmánykeveréket fogunk vetni ezen a területen, akkor 200 mázsa keveréket nyerhetünk egy hektárról* ami azt jelenti, hogy 5.000 hektáron 10.000 vagon zöldtakarmányt termelhetünk. Az eddigi terméshez képest legalább 1.250 vagonnal több száraztakarmányt vagy pedig 6.250 vagonnal több zöldtakarmányt nyerhetünk. Tudatában vagyunk annak, hogy e feladat teljesítésében, mint ahogy az eddigi tapasztalat is mutatta, nehézségeink is lesznek. Főleg abban, hogy sok olyan faluban, melyekben fel kellene szántani e parlagon heverő földeket, mindeddig nem alakították meg az EFSz-t. Itt türelmesen meg kell magyarázni az egyénileg gazdálkodó földműveseknek azokat az előnyöket, melyeket e földek felszántása fog jelenteni, nemcsak a megnövekedett hozamokban, de .a számukra nyújtott beszolgáltatás! könynyítésekben is. Hisszük, hogy a moravántúli földek felszántása sikerül és ezzel felszántjuk a mezsgyéket is, s egyúttal újabb EFSz-eket alakítunk a moravántúli községekben. E kishozamú moravántúli földeken kívül azonban kerületünk minden járásában vannak még kishozamú mezők és legelők, melyeket fel kell szántani és így biztosítani a nagyobb terméshozamukat. A legutolsó felülvizsgálat során megállapítottuk, hogy több mint 1.800 hektár ilyen kishozamú mező és legelő van kerületünkben. Azonban egyes helyeken vízteleníteni kell majd e mezőiket és legelőket, rendbehozni felületüket, hogy felszánthassuk őket. A vetési terület bővítésére további lehetőségek vannak kerületünkben, azokban a községekben, ahol tervbe vettük a mezőgazdasági termelés kiterjesztésére is alkalmas területek erdősítését. Ezen erdősítési tervek ellenőrzése az utóbbi időben megmutatta, hogy az erdősítésre alkalmas terűletek határainak százai kihasználatlanul maradtak. A megállapítás szerint kerületünk községednek 30 százalékában 2.114 hektárnyi területet kell fásítani. Ebből azonban a valóságban csak kb. 1.500 hektárra lesz szükség és a 614 hektárnyi maradványt visszaadhatjuk a mezőgazdaságnak. Bizonyára a felül nem vizsgált községekben is vannak hasonló tartalékok. Itt olyan területről van szó, melynek azelőtt nem volt tulajdonosa és a nemzeti bizottságok a legkisebb ellenállást keresve ezt a területet ajánlották erdősítésre. Már ma a legutóbbi felülvizsgálatok és felbecsülések alapján megállapítható, hogy a gottwaldovi kerületben több mint 7.000 hektárral lehet növelni a vetési terűletet, és a további felülvizsgálatok bizonyára megmutatják, hogy legalább 8.000 hektárral lehet kiterjeszteni a vetési területet. A vetési terület növelésére vonatkozó feladatunk teljesítésére és túlteljesítésére kerületünkben azonnal megkezdjük a vetési terület további növelési lehetőségeinek felülvizsgálását. A községek tervei képszik majd a járási és kerületi terv összeállításának alapját kerületünk vetési területének az elkövetkezendő két-három éven belüli növelésére. M. Vecker elvtárs felszólalása A Központi Bizottság beszámolója meggyőző képet ad a CsKP-nak népünk anyagi és kulturális színvonala szüntelen emeléséért, a szocializmus felépítéséért folytatott eredményes harcáról. A párt politikájának eredményeit szemléltetően mutatja országunkban a fiatal nemzedék élete. Az ifjúság előtt szélesre tárták a művelődés, a tudomány és a kultúra kapuit, minden szempontból gondoskodnak szakmai kiképzéséről. A fiatal embereknek minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy nagyfokú szakképzettségre tegyenek szert és megbecsült dolgozókká váljanak. Nem várja őket, mint a kapitalista ^llamokban, a munkanélküliség. Ifjúságunk előtt megnyílik az alkotómunka örömös távlata és ez a munka merészséget, lelkesedést és tudást követel tőlük. Ezerszámra szolgálják a kulturális intézmények ifjúságunkat. A fiatal embereknek minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy részt vegyenek országunk politikai életében. Csehszlovákia Kommunista Pártja nagy bizalmat helyez ifjúságunkba és az ifjúság egységes szervezetébe, a CsISz-be és rendszeres támogatással gondoskodik a felmerülő fogyatékosságok kiküszöböléséről. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségre fontos feladatot bíztak: legyen a párt első •segítőtársa az ifjú nemzedék szocialista nevelésében, törekedjék arra, hogy az erkölcsi és eszmei nevelés révén, a szocializmus építésében való közvetlen részvétellel új tagjainak százezreit a szocializmus derék építőivé nevelje és felgyújtsa az egész ifjú nemzedékben a hazafias építő lelkesedés lángját. A CsISz csak akkor teljesítheti ezt a feladatot, ha következetesen valóra váltja a párt Központi Bizottságának a CsISz helyzetéről, munkájáról és feladatairól hozott határozatában foglalt irányelveket. A párt Központi Bizottsága e határozatában a mult év őszén hozzájárult azoknak a fogyatékosságoknak a feltárásához, amelyek akadályozták az ifjúsági szövetséget feladatának sikeres teljesítésében. Megállapíthatjuk, hogy a határozat meghozatala óta megélénkült a CsISz tevékenysége, ami egyrészt a szövetség szervezeteihek megszilárdulásában, másrészt pedig az ifjúság többi részére gyakorolt befolyásának megnövekedésében nyilvánul meg. Ezt az a tény is bizonyítja, hogý a mult év októberétől mostanáig szövetségünkbe több, mint 250.000 új tag lépett be és az üzemekben, valamint a falvakon 1000-nél több új ifjúsági csoport alakult. Az ifjúsági mozgalom felélénkülésével párhuzamosan fiatalságunk tevékenyebben bekapcsolódik a termelésbe, a szocialista munkaverseny fellendítésébe, amint azt a X. pártkongresszust köszöntő verseny, valamint a CsISz-tagok és más fiatalok számos kezdeményező vállalása bizonyítja. Az ifjúsági szövetségben egyre inkább kialakulnak a fiatalságot vonzó munkaformák, a kulturális tömegmunka, a sport,kirándulások és turisztika, amelyek az ifjúság további tömegeit tömörítik szövetségünk köré. A szövetség mindezek ellenére még távolról sem érvényesíti befolyását egész ifjúságunkra. Még mindig vannak olyan fiatalok, akik passzív álláspontot foglalnak el a munka és a tanulás kérdéseivel szemben, közömbösen viselkednek a szocialista építés problémiával szemben, behódolnak az idegen nézeteknek és ideológiáknak, s helytelen életmódot követnek. Elégtelen a CsISz munkája a munkásifjúság körében, különösen a nagy üzemekben. Az e téren elért javulás távolról sem felel meg azoknak a feladatoknak, amelyeket a nagy ifjúsági központokban kellene megoldaniok szervezeteinknek. A CsISz tevékenységét különösen a parasztifjúság sorában végzendő munkára kell irányítani. Fokozni kell, célszerűbben kell irányítani az ifjúság eszmei nevelését is politikai oktatását, amely nagyon is megérzi a jó propagandisták hiányát és azt a körülményt, hogy e nevelőmunka jelentőségét sok funkcionárius lebecsüli. A pionírszervezetek jelenleg félmilliónyi pionírt számlálnak, ezek a lelkes fiatal fiúk és lányok az ifjúsági szövetség derekas tartalékát alkotják. Gottwald elvtárs arra ösztönzött bennünket: ..Tartsátok mindig szem előtt, hogy a pionírokban közvetlen utódaitokat nevelitek fel. Amilyen ma a pionírmozgalom, olyan lesz a jövőben az ifjúsági szövetség.'

4 Be kell ismernünk, hogy a CsISz sok funkcionáriusa és szerve szem elől téveszti ezt az irányelvet. A pionírszervezetek tevékenységében komoly fogyatékosságok tapasztalhatók, elsősorban a munka formáiban, amelyek gyakran nem felelnek meg a gyermekek gondolkozásának, arri csökkenti a pionírszervezet vonzóerejét és az iskolának nyújtott segítséget. Nem tűrhetjük tovább, hogy az ifjúsági szövetség szervei vagy más intézmények lebecsüljék a pionírokkal végzett munkát. Minden felelős intézménynek és elsősorban az ifjúsági szövetségnek a legnagyobb gondot kell fordítania a pionírszervezetek munkájára és fejlesztésére. Az említett fogyatékosságok fő oka az, hogy még mindig nem kielégítő szövetségünknek és azoknak a kommunistáknak a munkája, akiket az ifjúság között végzendő feladatokkal bíztak meg. Hozzájárulnak ehhez a központi, kerületi és járási szervek irodai bürokratikus munkamódszerei, amelyek az alsóbbfokú szervekben dolgozó funkcionáriusoknak nyújtandó konkrét segítség rovására burjánoztak el. Pedig az alapszervezetekben működő igen fiatal és tapasztalatlan kádereknek nagy szükségük volna erre a támogatásra. Állandó, jelenleg pedig rendkívül sürgős feladatunknak kell* tekinteni, hogy a szövetségi szervek megjavítsák az ifjúsági aktíva nevelését és gondosan együttműködjenek vele. Csak e feladat teljesítése biztosíthatja a CsISz munkájának megjavítását az ifjúság körében. A fiatalság szocialista nevelése és átnevelése nagy dolog, benne több társadalmi tömegszervezet és intézmény vesz részt, amelyeknek kölcsönösen együttműködniök, egymást támogatniok kell. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy piártunk Központi Bizottságának az ifjúsági munkáról hozott határozata, amely konkrét feladatok kai bízta meg a más tömegszervezetekben és intézményekben működő kommunistákat is, épport" ezeknél nem talált mindig teljes megértésre. Noha megjavult, ^egalább is központi és kerületi méretekben é szervezetek együttműködése és az ifjúsági szövetségnek nyújtott segítsége, ezt nem mindig állíthatjuk a járási és helyi szervekről. így pl. még mindig nem kielégítő az önkéntes sportszervezetek, a Sokol, a Sväzarm és a CsISz együttműködése, amelynek azt a célt kellene követnie, hogy gyarapítsa és elmélyítse az ifjúság érdeklődését a sport, a testnevelés és a honvédelmi nevelés iránt. A testnevelés fejlődését gátló fogyatékosságokat a spartakiádok előkészületeivel kapcsolatban együttesen le kell küzdenünk. Az ifjúság életében, az ifjúság nevelésében fontos szerepet játszik a kultúra és a művészet. Különböző kulturális szervek és intézmények gyakran nem végeznek elegendő munkát e téren az ifjúság nevelésében. Az ifjúsági csoportok mindezideig kevéssé használják ki ezeket az intézményeket és kevés kezdeményezésről tesznek tanúságot annak érdekében, hogy elmélyítsék ezeknek a szerveknek munkáját. Helyenként nem harcolnak az ifjúság elhanyagolt követeléseinek érvényesítéséért. Művész-szövetségeink részéről, amelyek rendkívül elősegíthetik az ifjúság nevelését, több megértésre és támogatásra van szükségünk. Figyelmet érdeme! a könyvkiadás megjavítása is, különösen a hazai gyermekirodalom tekintetében, amely művészi értékét és előállításának minőségét tekintve, még távolról sem elégíthet ki bennünket. Ugyancsak nagyobb segítséget várunk el a filmgyártástól" is, amely az ifjúság számára megfelelő művekre sokkal nagyobb figyelmet fordíthatna, a rádió pedig megjavíthatná az ifjúsági műsorok szinvonalat. Ami az ifjúság nevelését illeti, az iskolákban és az állami munkaerőtartalék intézeteiben a művelődés egyre fokozódó jelentőségére való tekintettel úgy véljük, hogy sokkal erélyesebben kellene megoldani a helyes oktatás kérdését, rendet kellene teremtenünk a tantervekben, az általános iskolákban meg kellene javítani az anyanyelv és a matematika,- a főiskolákon pedig a társadalomtudományok tanításét Meg kell javítani továbbá az új tanítók nevelését és nagyobb gondot kell fordítani a tankönyvek kiadására, mert hiányuk nagy nehézségeket okoz a diákoknak, különösen a távtanulóknak. Az ifjúsági szövetség eredményes munkája elsősorban a szervezetünkben dolgozó kommunisták tevékenységétől és attól függ, hogy munkájukat a pártszervezetek naponként irányítsák. A párt Központi Bizottsága mindennapi gondot fordít sz ifjúság nevelésének kérdéseire. Segítségével sikerül a CsISz-nek számos nehézséget leküzdenie. A párt határozata minden, pártszerv kötelességévé tette, hogy megjavítsa a CsISz irányítását az ifjúsági szövetségben dolgozó kommunisták révén és hogy rendszeresen foglalkozzék az ifjúság nevelésének, a CsISz munkájának kérdéseivel. Noha ezen a téren a kerületi és járási bizottságok munkájában jelentős javulás tapasztalható, a párt alapszervezetei még mindig nem fordítanak elég gondot a CsISz kommunista funkcionáriusainak tevékenységére. A párt alapszervezetei nem vitatják meg rendszeresen a kommunisták munkáját a CsISz keretébec/. Ez a helytelen gyakorlat gyöngíti a CsISz szerepét, valamint a szervezeteiben dolgozó kommunisták felelősségét.'Nem elszigetelt jelenség az, hogy a járási pártbizottság nem érvényesíti kielégítően a párt vezető szerepét a CsISzben, és ahelyett, hogy a CsISz kommunista tagjait az ifjúság körében elvégzendő feladatokkal bízná meg, arra használja fel őket — elsősorban az ifjúsági szövetség vezető dolgozóit, pl. a járási bizottság titkárait, — hogy mindenféle más feladatokat ró Tájuk, amelyek elterelik figyelmüket az ifjúság soraiban végzendő tulajdonképpeni* munkától. Egyes pártszervezetek nem bízzák meg az ifjú kommunistákat a CsISz szervezeteiben végzendő munkával. Szükség volna arra is, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a CsISz bevált tagjainak és funkcionáriusának felvételére a párt tagjelöltjei közé. Ifjúságunk hálás a pártnak azért a nagy gondoskodásért, figyelemért és bizalomért, amellyel nap mint nap megajándékozza. Helyesléssel és lelkesedéssel fogadja a feladatokat, amelyeket a CsKP X. kongresszusa tűz ki és naponta arra törekszik majd, hogy e feladatokat valóra váltsa. A párt mezőgazdasággal kapcsolatos irányelveinek közzététele eleven visszhangra talált az ifjúság körében. Ezerszámra jelentkeznek mezőgazdasági munkára a fiúk és lányok, pionírok és CsISz-tagok. Kifejezik elszánt akaratukat, hogy elsajátítják a mezőgazdaság-tudományt, a mezőgazdaság új technikáját és a bőséges termések mesterei lesznek. Az ifjúsági szövetség minden erejét megfeszíti annak biztosítására, hogy fiatalságunk az élén haladjon annak a harcnak, amelyet egész népünk folytat mezőgazdaságunk színvonalának emeléséért, a mezőgazdasági termelés növeléséért, a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséért és a gépesítés szélesebbkörű alkalmazásáért. Az ifjúsági szövetség megtesz mindent, hogy országunk ifjú rjemzedéke valóra váltsa a X. kongresszuš irányelveit. Megtesz mindent,, hogy megjavítsa az ifjúság körében végzett nevelő munkát, hogy a fiatalságot a haza, a kommunista párt, a Szovjetunió iránti szeretet, az egész világ nemzeteivel való barátság szellemében nevelje, hogy soraiban egészséges ifjúság nőjjön fel, amely elszántan állítja minden erejét a párt és a nép ügyének, hazánk építésének és megvédésének, a béke és a nemzetek közötti barátság megszilárdításának szolgálatába. Nagy példaképünk és eszménk marad Komszomolvezette dicső szovjet ifjúság. Arra törekszünk, hogy a CsISz feladatainak teljesítése során maga köré tömörítse fiatalságunk javarészét, hogy még szorosabban csatlakozzék Csehszlovákia Kommunista Pártjához és munkájában a párt hasznos segítőtársa, tartaléka legyen. /