Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-15 / 145. szám, kedd

n m %m 1954. június 15". Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa A szocialista országépífés további nagy győzelmei felé (Folytatás az 1. oldalról.) Iparunk szerkezetének megváltoztatásá­ban fontos szerepet játszott a külkereske­delem, amely jelentős mennyiségű nyers­anyag, gép és élelmiszer behozatalával ipari termékeink kivitele ellenében elősegítette a belső piac kibővítését és a lakosság ellá­tásának megjavítását. Kölcsönös előnyös szerződések alapján különösen lényegesen kiszélesítettük kereskedelmi forgalmunkat a Szovjetunióval és a többi demokra­tikus állammal. Hívek maradunk elvünk­höz, hogy kereskedelmi kapcsolatainkat minden országgal igyekeztünk kiépíteni. Dolgozóink gazdasági sikerei az ötéves terv során megteremtették a nép életszín­vonala lényeges emelésének múlhatatlan előfeltételeit. Az elmúlt öt év alatt a nem­zeti jövedelem 59 százalékkal gyarapodott és túlnyomó része a dolgpzók személyes és társadalmi szükségleteinek kielégítését szol­gálja. A tavalyi pénzreform óta már három­szor szállítottuk le a közszükségleti cikkek árait. Mindez azt bizonyítja, hogy már a szocializmus alapjainak építése idején any­nyira fokozhatjuk a nép jólétéről való gon­doskodást, ahogy az* a kapitalizmus uralma alatt sohasem volt és nem is lehetne el­képzelhető. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága azonban a X. pártkon­gresszusnak tett beszámolójában nemcsak jelentős sikerekről szólt, hanem hasonló részletességgel elemezte gazdasági életünk még egyre tartó számos fogyatékosságát, rá­mutatott e hiányok okozta károkra és ja­vaslatot tett a kongresszusnak kiküszöbö­lésükre. A. Novotný elvtárs beszámolóját követő vitában a kongresszusi küldöttek el­mondták a maguk tapasztalatait, beszéltek arról, hogyan küzdenek a fogyatékosságok ellen, milyen eredményeket értek már el és mit tesznek a jövőben. Egyértelműen megerősítik a javasolt intézkedések helyes­ségét és helyeslik őket. Valóban a párt to­vábbi munkájának programmját látják bennük a gazdaság szakaszán. Iparunk sok fogyatékosságának gyökere abban rejlik, hogy nem irányítjuk jól nép­gazdaságunkat — a minisztériumoktól kezd­ve egészen az üzemekig. A kongresszus konkréten megbírált néhány kirívó hibát és rámutatott arra, hogy hasonló fogyatékos­ságok — ha talán nem is ily nagy mérték­ben — másutt is előfordulnak és megmu­tatta, hogyan kell a jövőben javítani az apparátus munkáját. Ncha az ötéves terv teljesítésében nagy sikereket értünk el, mégsem tudtuk meg­akadályozni, hogy az ipar egyes ágazatai között káros aránytalanságok jöjjenek lét­re és nem sikerült elejét vennünk a legna­gyobb aránytalanságnak sem, amely az ipar és a mezőgazdaság között mutatkozik. A kongresszus napirendjén szereplő intézkedé­sek ezen a téren alapvető fordulatot jelen­tenek majd és lehetővé teszik, hogy mező­gazdaságunk általában kiegyenlítse lemara­dását az iparral szemben és utolérje az utóbbit fejlődésében. A párt vezetésével dolgozóink az ötéves terv során kitartó munkával nagy értékeket alkottak. Iparunknak és egész népgazda­ságunknak ma sokkal magasabb a műszaki színvonala. Fejlett munkásosztályunk, te­hetséges és alkalmas műszaki kádereink vannak. De mégsem lehetünk megelégedve azzal, ahogyan üzemeinkben gazdálkodnak. A népgazdaságunk további fejlesztését és a dolgozók életszínvonalának emelését szol ­gáló eszközöket kizárólag saját forrásaink­ból merítjük. Ezért minél nagyobb figyel­met kell fordítanunk a gazdaságosság kér­désére, mindenütt — iparban, mezőgazda­ságban, közlekedésben, kereskedelemben és állami igazgatásban — fel kell tárnunk az önköltségek szüntelen csökkentésének és a termelés gazdaságosabbá tételének eddig kihasználatlan tartalékait. Üzemeinkben a termelés további lényeges nö­velésében alapvető jelentősége van a szocia. lista munkaverseny, a szocialista országépítés kommunista módszere további fellendítésének. Valamennyi párt- és szakszervezet, valamint gazdasági szerv elsőrendű feladata, hogy számoljanak a szocialista munkaversennyel, gondosan figyeljék, felismerjék, felkarolják és a lehető legnagyobb mértékben támogas. sák dolgozóink minden újabb kezdeményezé­sét. A pártkongresszus részletesen megvitat minden e téren szükséges intézkedést. Ta­nácskozásainak alapjául Viliam Široký elv­társ miniszterelnök beszámolója szolgál „A népgazdaság fejlesztésének 1955. évi tervé­ről és mezőgazdasági termelés lényeges fej­lesztésének rövidlejáratú tervéről". A X. pártkongresszus alapvető figyelmet szentel népi demokratikus társadalmi és ál­lami rendünk további megszilárdításának kérdéseire. Az elmúlt öt év alatt nálunk is nagy társadalmi változások és osztályeltoló­dások mentek végbe. Felszámoltuk és osz­tályként megszüntettük a gyárosok és ban­károk osztályát, valamint a földbirtokosokét is. Az utolsó kapitalista osztályt, a kuláksá­got következetesen korlátozzuk és vissza­szorítjuk. Ezzel szemben felnőtt és megerö. södödött társadalmunk vezető osztálya, ä munkásosztály. A népi demokratikus köztár­saságban soha nem látott magas színvona­lat értek el a kis- és középparasztok. Végre kialakul a népi értelmiség, amely osztály­szempontból, és ideológiailag összeforrt a munkásosztállyal. Mindezek a változások hozzájárultak a nép egységének megszilárdításához és első­sorban ezen az egységen nyugszik államunk ereje és szilárdságs.. A dolgozók közös érdekei kifejezésre jut. nak mindennapos harcukban, amelyet a bé. kéére, a szocializmus felépítéséért, az anya­gi és kultúrális színvonal emeléséért folyta­nak. E közös és alapvető létfontosságú ér­dekekért vívott harcban, szocialista gazda­sági rendszerünk megszilárdításáért végzett mindennapi munkákban, a kapitalista ellen­ségek minden maradványa ellen folytatott küzdelemben, a nevelő munkában fokozatosan kialakul és megszilárdul népünk erkölcsi, po­litika' egysége. A városi és falusi nép ez egységének ki­fejezője Nemzeti Arcvonalunk, amelybe a kommunista párt vezetése alatt egész dol. gozó népünk tömörült. A Nemzeti Arcvonal politikai alapja, né­pünk egységének alapja a kapitalizmusból a szocializmusba való sikeres átmenet múlha­tatlan előfeltétele a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szövetsége. Kommunista pártunk munkája a múltban arra összponto­sult, hogy megszervezze és szilárddá ková­csolja e szövetséget. A társadalmi változá­sok, amelyek ihletője és szervezője pártunk volt, tovább erősítették a munkás-paraszt, szövetséget. További megszilárdulásának ilapjául ma is a munkások és a dolgozó pa­rasztok gazdasági érdekei szolgálnak. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségében a vezető szerep a munkásosz­tályt illeti. E szövetség kérdéseinek mélyre­ható elméleti megvilágítása alapvető jelen­tőségű további helyes előrehaladásunkban. Hozzájárul az ipar és a mezőgazdaság kö. zütti aránytalanság leküzdéséhez, megmutat­ja, milyen körültekintően kell eljárni a föld. rnüvesszövetkezetek megalakításánál, hogyan kell a munkásoknak, a kis- és középparasz­toknak együttesen harcolniok a nálunk még létező utolsó kizsákmányoló osztály, a kulák­ság eilen. A szocialista gazdaság fejlesztése, a mun­kások és parasztok szövetségének megszilár­dítása, pártunk helyes nemzetiségi politiká­ja — ezek a feltételei annak, hogy valóban virágozzék hazánk nemzeteinek és nemzetsé­geinek igaz barátsága. Országunk dolgozóit nemzetiségi különbség nélkül ma tettrekész szocialista hazafiság egyesíti. Csak a népi de­mokratikus Csehszlovákiában oldottuk meg a csehek és szlovákok kölcsönös viszonyának kérdéseit a teljes egyenjogúság alapján. E kérdések megoldása nemcsak alkotmányunk­'ban és törvényeinkben jut kifejezésre, ha­nem abban is, hogy az igazi egyenlőség minden múlhatatlan gazdasági előfeltételét is megteremtettük. A szocialista iparosítás a fejlődésben elmaradt agrárjellegű Szlovákiát fejlett ipari országgá változtatja. A kom­munista párt politikája, amely a lenini-sztá. llni nemzetiségi politika megvalósítására irá­nyul, a biztosítéka állami egységünk tartós szilárdulásának. A további nagyszerű fellendülés csodás távlatait nyitják meg dolgozóink előtt Cseh­szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszu­sának tanácskozásai. Munkásaink, paraszt, jaink, értelmiségi dolgozóink, minden derék és becsületes ember e napokban szeretettel fordul Prágái felé, ahol a párt legjobb kép­viselői, a X. kongresszus küldöttei megvi­tatják és kitűzik együttes munkánk további feladatait. Országunk minden lakosa tudja, hogy mindazt, ami hazánkban szép, fényes és örömmel teli, a kommunista pártnak a párt bevált vezetésének köszönhetik. Őrömmel kö. szöntik a kongresszus tanácskozásait, mert tudják, a kongresszus felvértezi a kommu­nista pártot, hogy még jobban dolgozhasson, hogy még egységesebb legyen, hogy maga körül még szilárdabb, törhetetlen egységbe tömörítse egész népünket. A pártot követve haladni előre — ez azt jelenti számunkra, hogy további nagy győzelmek felé hala­dunk a boldogságunkért, , a szocializmusért és a békéért vívott harcban. (Riulé právo) A X. kongresszus résztvevői tisztelettel adóztak Klement Gottwald emlékének A X. kongresszus munkaelnökségének tagjai, a kongresszusi küldöttek, a testvér kommunista és munkáspártok külföldi kül­döttségei vasárnap, június 13-án a délutáni órákban felkeresték a Vítkov-hegyi Klement Gottwald Mauzóleumot. A küldöttek a mauzóleumban elhelyezték Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kon­gresszusának koszorúját és tisztelettel adóz­tak a feledhetetlen Klement Gottwald elv­társ emlékének. Kultúrest a GsKP X. kongresszusa küldötteinek tiszteletére Vasárnap, június 13-án az Iparpalotában kultúrestet rendeztek a CsKP X. kongresz­szusa küldötteinek tiszteletére. A műsor keretében felléptek az élenj'árő prágai mű­vészek, együttesek és kiváló sportolók. A Klement Gottwald autógyárnak a ber­lini III. VIT-dijával kitüntetett Július Fučík­együttese „Ének Július Fučíkról" és a „Szovjet ifjúság indulója" című szerzemé­nyekkel nyitotta meg a műsort. Ezután F. Maxián államdíjas zenetanár Bedfich Sme­tana és Antonín Dvofák zongoraműveiböl adott elő. V. Štokrová és St. Šimek, a Cseh­szlovák Állami Ének és Táncegyüttes tagjai bemutatták az „Orosz polka" nevű sziléziai táncot. A. Hegerlíková, a Csehszlovák Had­seregszinház álamdíjas tagja, részleteket ol­vasott fel Josef Kainar államtlíjas költő „Cseh álom" c. verseskötetéből. A műsor további részében a prágai fúvós ötös (R. Hertl, dr. V. Smetáček, VI. Ŕíha, K. Bidlo, M. Stefek) mutatkozott be Fran­tišek Hilmar és Antonín Dvoŕák műveivel a küldötteknek. Ezután Benő Blachut,' a Nemzeti Színház államdíjas operaénekese elénekelte Smetana „Dalibor" című operá­jának „szabadság áriáját". M. Podvalová, a Nemzeti Színház államdíjas operaénekes­nője, F. Škornak, a „Kiváló munkáért" ér­demrend tulajdonosának kíséretével eléne­kelte „Libuša jóslatát" Bedfich Smetana „Libuša" c. operájából. A műsor első részének befejezéséül a bu­karesti IV. VIT-dijával kitűntetett Cseh­szlovák Állami Ének- és Táncegyüttes be­mutatta a „Május elseje — a dolgozók ün­nepe" című táncot. Az est második része E. Bosáková sport­mesternek, V. Proroknak és a Csehszlovák Köztársaság sportgimnasztikai válogatott­jának (Vančurová, Brdičková, Líšková, Rej­chová, Chadimová, Drozdíková, Rabasová, Šimová és Maryšková) testnevelési bemuta­tójával kezdődött. F. Filipovský, a Nemzeti Színház tagja J. Hašek egyik novelláját olvasta fel. A bu­karesti IV. VIT díjával kitüntetett Cseh­szlovák Állami Ének- és Táncegyüttes női triója (O. Kubínová, D. Ledečková, M. Tichá) cseh népdalokat adott elő. A Cseh­szlovák Állami Ének és Táncegyüttes be­mutatta a Felső-Garammenti szlovák lányok „Mák" című táncát. A. Pokorný, a Csehszlovák' Köztársaság rekordbajnoka műkerékpározási számokat mutatott be. Az est végén a Vít Nejedlýrol elnevezett, Köztársasági Érdemrenddel és államdijjal kitüntetett Hadsereg Művészegyüttes az „Irány Prága", „Hegyek, fekete hegyek" és „Ének a pártról" című énekszámokkal sze­repelt. A műsort F. Salzer, a Nemzeti Színház rendezője állította össze. A bevezetőt F. Vnouöek, a Hadsereg Művészszínház érde­mes művésze és J. Švorcová, a Csehszlovák Hadseregszínház tagja mondták. Az est vidám légkörben folyt le. Élenjáró művészeink, együtteseink és kiváló sporto­lóink egyes számait lelkes-tapssal jutalmaz­ták. A dolgozók manifesztációja a CsKP X. kongresszusának tiszteletére * ! Ma, június 15-én 17 órakor a prágai I rendez Csehszlovákia Kommunista Pártja Óváros-téren a dolgozó nép manifesztációt 1 X. kongresszusának tiszteletére. Rendek elvtárs felszólalása Ismeretes, mily komoly károkat okozott az eperjesi kerületben a párt irányvona­lának balodali kiforgatása a mezőgazdasági politikában. Ez veszélyesen megzavarta a munkásosztály és a dolgozó parasztság szö­vetségét. Azóta eltelt bizonyos idő és ma már nagyra lehet és kell is értékelni pár­tunk és kormányunk határozott és bölcs intézkedéseit, amelyeket tavaly a nyár és a tavasz folyamán foganatosított és ame­lyek az eperjesi kerületi szervezetnek meg­mutatták az adott helyzetből kivezető he­lyes utat. A győztes nemzeti bizottsági választások azt mutatják, hogy a kerületben jelentős mértékben rendeződtek a viszonyok, meg­vannak tehát a feltételei annak, hogy si­kerre] teljesítsük a kongresszus kitűzte fel­adatokat. Az elmúlt év eredményei alapján alapo­sabban szemügyre vettük az eperjesi kerü­let fogyatékosságait, amelyek következté­ben csak lassan győzzük lc a köztársaság többi kerületéhez képest fennálló gazdasá­gi elmaradottságunkat. A Szlovákiai és az Állami Tervhivatal nem használta ki az eperjesi kerület fel­virágoztatásának minden lehetőségét, amint azt némely tények is bizonyítják. Az ötéves terv során az eperjesi kerületben az ipar aránylag lassabban fejlődött, mint szlová­kiai átlagban. Nem fordítottak figyelmet a vasútvonalak építésére, noha ismeretes, hogy az eperjesi kerület a legelmaradot­tabb ezen a téren. Elhanyagolták a földtani kutatást, bár kerületünkben szén, vas, só. 'TÜeosit és más értékes ásványok találha­tók. A politikai titkárság tavaly ősszel hatá­rozatokat hozott az eperjesi kerület kér­déseiről, amelyek egyenesen történelmi je­lentőségűek voltak számunkra. E határoza­tok alapján valóban nagy gondot fordíta­nak kerületünkre. Emellett érthetetlen, hosy sok gazdasági funkcionárius vitatja a Központi Bizottság határozatainak helyes­ségét. arról azonban nem tnnácskoznak, ho­gyan valósíthatnák meg a legjobban e ha­tározatokat. Tekintetbe véve a kerület szükségleteit, amelyek nem állhatnak ellen­tétben az országos követelményekkel, he­lyénvalónak találjuk, hogy nagy figyelmet fordítsanak a vasúti és közúti közlekedés kiépítésére. Ezt megkívánja a tervbevett üzemek építése és a kerület természeti kin­cseinek teljes kihasználása is. Jól tudjuk, hogy a X. kongresszus ki­tűzte feladatok teljesítésének alapvető fel­tétele, hogy felépítsük a párt kerületi szer­vezeteit, amelyek szilárdan tömörülnek a CsKP Központi Bizottsága körül. A kerület helyzetének gondos megítélése alapján fe­lelősségünk teljes tudatában biztosíthatjuk a párt X. kongresszusát arról, hogy kerü­leti szervezetünk szilárd és egységes, hogy az egész kerületben megszilárdítottuk a dolgozó tömegek bizalmát pártunk és kor­mányunk politikája iránt. A dolgozóknak a párt iránti bizalmát je­lentős mértékben tanúsítja az a tény. hogy a legutóbbi öt hónap folyamán pártunkba 760 tagjelöltet vettünk fel, köztük 3Ž9 mun­kást, 41 szövetkezeti tagot és 57 egyéni­leg gazdálkodó parasztot. Ha teljesíteni akarunk minden feladatot és el akarjuk kerülni a komoly hibákat, úgy kerületi szervezetünkben az eddiginél sokkal következetesebben kell érvé yesíte­nünk a pártszabályzat irányelveit Megmu­tatkozott, hogy sok párttag és egyes alap­szervezetek nem ismerik eléggé a pártépí­tés alapelveit. Gondosan meg kell mag'ya­- ráznunk a demokratikus centralizmus, a pártonbelüli demokrácia kérdéseit és a de­mokratikus centralizmus legfőbb elvét, a kollektív vezetés problémáját. Ez megköve­teli, hogy sokkal nagyobb gondot fordít­sunk az aktívával végzendő munkára, az alapszervezetek elnökeinek nevelésére, amit eddig elhanyagoltunk. A párt alapszerveze­teinek hathatós támogatásában, munkájuk jó irányításában látjuk alapvető felada­tunkat abban a harcban, amelyet kerületi szervezetünk cselekvőképességének fokozá­sáért vívunk. Éppen ez a döntő előfeltétele annak, hogy a feladatokat, amelyeket a párt X. kongresszusa állít elénk, az eper­jesi kerületben sikeresen teljesítsük. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom