Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-15 / 117. szám, szombat

1954. miáus 15. 7 A mezőgazdaság a szocializmus útján Ez az ipari fejlődés lehetővé tette, hogy mezőgazdaságunkban is a múlttal szemben alapvető változások játszódjanak 1«. Felszabadulásunk után következetes, szocialista, vagyis kártérítés nélküli földrefoornót hajtottunk végre, amely a nincstelenek százezreit juttatta földhöz. Ez a földreform önmagában azonban nem tudta biztosítani a mezőgazdaság fejlődését, annak átalakulását az egyedül gazdaságos nagyüzemi termelésmódra Ezért parasztságunk, felismerve a szocialista mezőgazdasági termelés előnyeit, nagy számban a'akított szövetkezeteket, amelyek az á'lami gazdaságokkal együtt má' a felszántott területek 42.4 százalékán gazdálkodnak. A beszolgá! látási köte'ezettség teljesítése terén a szocialista szektor lékot, ami világosan mutatja a gépesített nagyüzemi gazdálkodás fölényét s meglévő egyeni gazdaságokkal szemben Állami traktarállomásairik teljesítménye az elmúlt öt esztendő alatt tizenegyszeresre növekedett, bár teljesítőképessége még mindig nincsen teljesen kihasználva E változások eredményeképpen Szlovákia mezőgazdasági termelése 32 százalékka. múlja felül a háború előtti színvonalat. Mindezen eredmények ellenére Szlovákia mezőgazdasága nagy mértékben visszamaradt az ipar fejlődése mögött, ami az ipar további fejlődéséne is károsan hat ki. A mezőgazdaság fejlődésének visszamaradása fékezi a lakosság életszínvonala további emelését Ezért a mezőgazdagetikánk és építőiparunk kiépítése mellett, pártunk és kormányunk gondoskodásának legfőbb táigyét képezi. Abban, hogy Szlovákia az elmúlt néhány esztendő — tehát történelmileg hihetetlenül rövid Idő alatt — felszámolta gazdasági elmaradottságát, döntő része van a cseh munkásosztály segítségének. A cseh nehézipar nélkül, a cseh szakemberek segítsége nélkül lehetet'en lett volna üyen arányú gazdasági fejlődést megvalósítani, ötéves tervünk' alatt a beruházásoknak 27 százaléka valósult meg Szlovákia területén, tehát több. mint amennyi a lakosság számaránya alapján Szlovákiára jutna Más részről a modern szlovák ipar is mindjobban hozzájárul termékeivel az egész. ország gazdaságának fejlesztéséhez és munkaerőt ad máris jóval meghaladta az 50 száza-ság fejlesztése bányászatunk, ener- I a testvéri cseh országrészeknek Két világ Ilyenkor, a választások előtt az ember önkéntelenül is fokozottabb mértékbein elgondolkozik a vüág folyásán. Látja, megfigyeli, mi történik hazánkban, örömmel veszi tudomásul a nagvsze: ű eredményeket és töpreng, hogyan lehetne segíteni a különböző bajokon. Senki sem állítja. hogy nálunk már minden rendben volna, hogy nem lennének problémáink. nehéz kérdéseink, amiket még meg kell oldanunk. De ugyanakkor figye'ő szemmel kísérjük a világ folyását a tőkés áramokban, a gyarmati területeken és önkéntelenül is összehasonlítunk. A Szovjetunió példája Vessünk egy. pillantást először a szocialista világ élenjáró országára, a Szovjetunióra. Egyetlen esztendő alatt, a mult év májusától a mostani májusig két és félszer annyi Iparcikket gyártottak, mint a háború előtt. Egész ipari termelésük immár t«bb mint tizenhatszorosa az 192C év termelésének. A nehézipar kiépítése után egyre fokozódó mértékben növelik a könnyűipar és arz építésze* terme'ését, amelyek már közvetlenül szolgálják a szocializmus fő célját, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek legteljesebb kielégítését. Számos intézkedés történt az utóbbi esztendőben a mezőgazdaság terén is. Különösen nevezetesek az ugar- és szűzfö'dek megművelésére irányuló határozatok, amelyek Csehszlovákia bevetett területének többszörösével emelik a szovjet mezőgazdaság területét. Épülnek és részbein befejezés felé közelednek a kommunizmus építkezése, néven ismert gigantikus vízierőművek, a kujbisevi és sztálingrádi a Volga mellett, a kahovkai a Dnyeper-fo'yón és a messzi középázsiai sivatagban, az Amudarján létesülő művek. A nyáron nyílnak meg a világ legnagyobb mezőgazdasági kiállításának kapui, amelyben háromszáz pavilonban kerülnek közszemlére a szovjet mezőgazdaság termékei, felszeretése, gépi berendezése. A népi demokráciák eredményei Nagyjából bason'ó jellege van a szocializmus építésének három körülöttünk levő népi demokratikus államban, Lengyelországban. Magyarországon és Romániában. Az ipar ezekben az országokban, 1929-hez viszonyítva három-négyszeresen emelkedett. A mezőgazdaságnak jelentős része, közel a fele szocializálva van. Hatalmas mérető ipartelepek és egyéb gazdasági létesítmények születnek: ki ne hallott volna a Nowa Hutáról. Sztalinogródról, a Visztula és Bug hatalmas vízierőműveiről és öntözőberendezése íj ŤJI, az új varsó* autógyárról. Tiszalökről, Kazincbarcikáról, Sztálinvárosről, a Népstadionról és a Metróról, az új román acélművekről, Bukarest újjáépítéséről és ezer más dologról, amelyek ezeket a múltban lényegében elmaradt mezőgazdasági országokat hatalmas szocialista iparral és fejlett szocialista mezőgazdasággal rendelkező ipari-mezőgazdasági országokká tette. Vagy emlékezzünk meg Bulgáriáról és Albániáról, ahol az ipari fejlődés aránya még ezeknél is sokkal magasabb, hiszen a felszabadu' őskor ezekben az államokban ipar jóformán egyáltalán nem volt. A mezőgazdaság szocializálása terén a belterjes földművelésről ismert bolgár nép halad az összes népi demokratikus államok éléin, miután ott a mezőgazdaságnak több, mint a fele, tehát a döntő része szocializálva van. Ha az ipar fejlődését nézzük Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársaságban, a számadatok alapján azt hihetnők, hogy itt az Ipar kiépítésének üteme sokkal lassúbb, miután átlagban kétszeresét eszi kl a háború előtti színvonalnak. Tudatosítanunk kell, hogy ez a két ország már a háború előtt is igen fejlett iparral rendelkezett — Csehszlovákia a világ tíz legiparosabb állama közé tartozott —, itt tehát az ipar terjedelmének megkétszerezése semmivel sem jelent kevesebbet, sőt többet mint mondjuk Romániában, ahol az ipar a fe'szabadulás óta három és félszeresére emelkedett. A népi demokratikus országik gazdaságának fellendüléséről szóló örvendetes adatok is eltörpülnek azok mellett a szédületes arányok mellett, amelyek a gazdaságának kiépítését az 1953 év elején megkezdő kínai népi köztársaságban születnek. Kína, tudjuk, még nemrégen is félgyarmati sorban vergődő félig f e udá

1 is, félig tőkés állam volt. amelynek területét és lakossságát a jelen évszázad első felében szinte állandóan imperialista hódító hadjáratok és po'gárhéborúk tették tönkre. Alig fejeződött be az ország felszabadítása 1950-ben az imperialista járom alól. Koreán keresztül máris veszélyeztették függetlenségét. A világ legnagyobb népe 1953 elején mégis hozzálátott első ötéves tervének megvalósífásához. Nap-nap mellett olvashatjuk a szebbnél-szebb eredményeeszköz a cél. az egész do'gozó nép anyagi és kulturális szükségletei legtökéletesebb kielégítése, az életszínvonal lehető legáltalánosabb és leggyorsabb emelésének elérésére. Ennek látható, számszerűleg meghatározható jele a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban foganatosított árleszállítások. A Szovjetunióban 1947 óta immár hat ízben hajtottak végre általános árleszállítást. ami révén a szovjet dolgozó életszínvonala még akkor is legalább kétszeresére emelkedett, ha közben a bá-e nem is lett nagyobb De a többi népi demokratikus ország is, nehéziparuk alapvető kiépítése & a szocialista mezőgazdaság alapjának megvetése után az árleszállítások útjára lépett. Elég ha megem'itjük hazánkat, ahol egyedül az ez év április t-én életbe lépett árleszállítás átlagosan 16 százalékot tett ki. vagy Lengyelországot és Bulgáriát, ahol ezek az intézkedések több, mint egy harmadda' avagy Kínát, ahol teljes százszázalékkai emelték a dolgozók tényleges keresetének értékét. Pontosan az ellenkezőjét látjuk mindennek a másik, a tőkés és az ZZE3 S nagyolvasztó 3 bánya 12 elektromosmű 9 Martinkem 8 elektromos 2 rézkonvertor 6 hengermű 2 csőhengermű kemence 24 gépgyár 2 müfonalüV^m 4 téglagyár hc A pL % 0 h 0 0 T T + 0 0 0 0 X ] í M 2 tűzállóagyaggyár 1 cellulozegyár cukorgyár 10 nagyfagyasztó 30 tejüzem 7 nagysütöde g nagyfűrész 46 fagyasztó 5 lentiloló Mit adott aa első gottwaldi Ötéves tervünk gazdaságunknak. ket, amit ez a hihetetlenül szorgalmas, öntudatos nép, az iparosítás kezdetének minden nehézsége ellenére, megvalósít. De mindez, amiről megemlékeztünk az ipar kiépítése, a mezőgazdaság szocializálása, végeredményben csak általuk kíméletlenül kizsákmányolt gyarmati világban. Az ipari termelés — amely a maga egészében alig kétszeresét teszi ki az 1929-ben elért színvonalnak, — teljesen a fegyverkezési politika, vagy a megindított intervenciók és gyarmati háborúk HÄP! • i 't " •ÍJW VJ-fV < f A vágúly helyi ä j vízierőimi — Szlovákia iparosításának egyik legszebb bizonyítéka. függvényévé vált. Tudjuk hogy Amerikában és a tőkés Nyugat-Európában 1947—49 években nagy gazdasági válság mutatkozott. Az 1950ben meginduló koreai hadjárat lehetővé tette a monopolisták számára, hogy nehéziparukat — a dolgozó nép nyomorának fokozása árán — nagyobb mértékben foglalkoztassák és fantasztikus fegyverkezési és háborús hasznokat vágjanak zsebre. De elég volt a koreai fegyverszünet létrejötte, hogy azonnal csökkenjen a monopolista államok ipari termelése, elsősorban a koreai háborúban főszerepet játszó Amerikai Egyesült Államoké. Az egész ipari termelés szempontjától kulcsjelentőségű ecéltermelés például háromnegyed esztendő leforgása alatt 33 százalékkal csökkent. Hogy megértsük ennek a száraz adatnak a jelentőségét. tudnunk kell, hogy ez a termeléscsökkenés acélban annyi, mint Csehszlovákia egész 1953. évi acéltermelésének nyolcszorosa. Ennek megfelelően egyedül az amerikai acéliparban sokszázezer a teljes és 1 észben munkanélküliek száma. Az acéltermelés rohamos csökkenése magával vonja az összes többi iparág foglalkoztatottságának visszaesését, aminek következménye, hogy immár négymillió az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma. A Newyork Herald Tribúne kétségbeesetten kérdi: „A harmincas évek sötét napjai témek-e újra vissza és újra megjelennek-e a munkanélküliek végtelen sorai a kenyér- és levesosztók előtt, újra visszatérünk-e 12,800.000 munkanélkülihez?" Nem vehetjük kezünkbe a tőkés világból érkező lapot anélkül, hogy ne olvasnánk benne újabb állandó áremelésekről. Alig néhány napon belül az osztrák sajtó a hús, a cigaretta, a vasúti tarifa, a zöldség, a kávé és a sör árának 15—50 százalékos emeléséről kesereg, de ugyanezt a képet nyerjük a francia, olasz, angol lapok soraiból is. Közben a pénz állandóan értéktelenedik és hogy ez elsősorban a fixfizetésű dolgozókat sújtja, azt mindenki tud'a, aki a kapitalista vi'ágban „élvezte" az infláció áldásait. A kapitalista Világban természetesói nem mindenki számára ilyen kétségbeejtő a helyzet. Vannak, ha aránylag kevesen is, olyanok, akiknek mindenük megvan, akik szükségleteik legteljesebb kielégítésén kívül nagy, sokszor mérhetetlen vagyonokkal rendelkeznek, akiknek csak egy gondjuk van, hogy ezt a vagyont, hogy ezt a horribilis, munka nélkül szerzett jövedelmet hogyan biztosítsák maguknak. Ügy látják hogy erre legjobb út a dolgozók verejtékes adójából pénzelt fegyverkezés, a hadviselő országok lakossága számára rendkívül terhes, hosszantartó háborúk folytatása. Ezért megtesznek mindent az ilyen háborús politika fenntartására, igyekeznek lepénzelni, megvásárolni mindenkit és mindent, ami az Üyen politika továbbfolytatását lehetővé teszi. Ilyen nagyjából és durva vonásokban festve a vi'ág képe vá'asztásaink e'őestéjén. Fel lehetne még soro'ni számtalan más fontos adatot, de attól csak ez az írás lenne hoszszabb, a lényegen nem változtatna. A fontos az, hogy ezeken a tényeken, a környező világ jelenségein mindenki elgondolkozzék és válaszszonl Válasszon szélesebb, mélyebb értelemben a szocializmus építésének, a jólét emelésének, a béke megtartásának politikája és a munkanélkü'iség, az árak emelkedésének a háborús készülődések, az atomőrület | politikája között. (A Szlovák Tudományos Akadémia közgazdasági kabinetjének adatai nyomán.)