Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-30 / 131. szám, vasárnap

2 •11 %20 1954 május 30. • • Örömteli és gondtalan gyermekkor A kassai kerület legkissebbjei a | nyien örömteli, gondtalan gyermek­gyermekotthonokban, a, nemzeti, éveiket élik most. Azon gyermekek valamint a középiskolák tanulói részére, akiknek édesanyjuk % alkal­nagy örömmel várják az idei Nem. | mazásban van, a kassai kerületben zetközi Gyermeknapot. Valameny-1 már 53 bölcsődét létesítettek. A Június 1-én ünnepli hazánk és az egész világ a gyermekek ünnepét, a Nemzetközi Gyermeknapot, amely „A szocializmus építésénél és a béke­harccal biztosítjuk gyermekeink boldog életét" jelszó jegyében folyik le. A bratislavai Palacký-utcai V. nyolcéves iskola tanulói és tanítói szorgal­masan készülnek a Nemzetközi Gyermeknapra, melynek keretében vasár­nap, május 30-án, a Nová Scénában műsoros délutánt rendeznek. A képen a VUI/a osztály leánytanulói láthatók szlovák tánc tanulása közben. gyermekotthonok száma is, amelyek­ből jelenleg 294 van a kerületben, még ebben az évben további héttel szaporodik. Óvodát kap a röcei já­rásban levő Červenany új bányász­telep is és három új óvodát létesí­tenek Kassán. Az óvodákban csak­nem 12.000 gyermekről gondoskod­nak, akik közül 2900 gyermek egész napját az iskolában tölti. Az iskola­köteles gyermekek részére 63 ifjú­sági otthont létesítettek. Az óvodák, nemzeti és középiskolák mellett mű­ködő 149 iskolai étteremben több mint Ö000 gyermek étkezik. A ke­rületben 12 gyermekotthon van, még a falusi gyermekek részére eb­ben az évben a mezőgazdasági csúcsmunkák idejére 10 napközi ott­hont nyitnak meg. Az iskolai ifjú­ság a szünidőt gyermeküdülőkben tölti. Tavaly a kassai kerületből 5476 gyermek vett részt üdülteté­sen. A Nemzetiközi Gyermeknap ezidei ünnepségei a kassai kerület székhe­lyén június 5. és 6-án érik el tető­pontjukat, a kerületi iskolai spar­takiádában és a pionirtalálkozóban. Ezekben a napokban rendezik meg a fiatal technikusok és micsurinis­ták találkozóját is. A gyermekek olvasótermében a pionírok és a gyer­mekek beszélgetést rendeznek az írókkal. A česká-tŕebovai vasutasok aktívája Azon a napon, amikor a vasúti gazdálkodás dolgozóinak figyelmét pártunknak és kormányunknak a vasúti közlekedés színvonalának emelésére vonatkozó, a napisajtó­ban közzétett intézkedései kötötték le, Ceská Trebován, köztársaságunk egyik legfontosabb vasúti csomó­pontján tanácskozásra gyűltek össze a ČSD pardiu'bäcei vonalsza­kaszának újítói. Az aktíváin részt vettek a közlekedésügyi miniszté­rium és az újítók klubjának kép­viselői. Az újítómozgalom fejlődéséről és jelenlegi állapotáról a vasutasok körében Rudoií Polívka, a pardu­bicei vonalszakasz főmérnöke be­szélt. Közölte, hogy a pardubiceá vonalszakasz vasutasai tavaly 30%­kal több újítójavaslatot terjesztet­tek be, mint 1952-ben és ugyan- I ilyen arányban emelkedik a javas­latok átlagos értéke is. — Az újítók mozgalma a vas­utaknál nem véletlen és átmeneti. A — hangsúlyozta Rudolf Polívka — hanem szükségszerű és határtala­nul fontos tényező, amely elválaszt­hatatlanul összefügg a vasúti sze­mély- és teherforgalom fejlődésével. A vita folyamán az újítók mun­kájuk eredményeiről és azoknak az akadályoknak kiküszöböléséről beszéltek, amelyek a vasút újító­mozgalmának fejlődését eddig fé­kezték. Nagy segítséget jelent az újítók számára pártunk és kormá­nyunk májps 26­i határozata, amely könyörtelenül kiküszöböli a forrná" Irtás és bürokrácia összes marad­ványait az újító javaslatok elfo­gadásánál és értékelésénél. Az olo­mouci vonalszakasz újítókulbjá- 1 nak képviselője vitahozzászólásában baszélt aiz olomouc-vidéfci újító­mozgalom eredményeiről. Az a har­minchat legjeletősebb javaslat, ame­lyet a rnult évben valósítottak meg. összesen 281.000 korona megtaka­rításit eredményezett. Ez év első negyedévében az olomouci vonal­szakasz vasutasai 59 újítójavaslatot terjesztettek be. A legjelentősebb újítások egyike, amely szintén az Olomouc-vidék újítókollektívájának műve, a sínek lerakására szolgáló kocsi, melyet ma már számos vo­nalszakaszon alkalmaznak. A vasutasok és újítóig aktívája alkalmából a česiká-tŕébovai vasút­állomás kultúirközpontjában meg­nyitották a pardubicei vonalszakasz dolgozói újító javaslatainak kiállítá­sát. A CsKP KB elnökségének javaslata — indítás a mezőgazdasági termelés lényeges emelésére Ezekben a napokban ültek össze a kerületi pártbizottságok plénurnai, amelyek a CsKP KB elnökségének a CsKP X. kongresszusa irányel­veire vonatkozó javaslatáról tár­gyaltak a mezőgazdasági termelés lényeges emelésére vonatkozóan a legközelebbi két-három évben. A kétnapos tárgyalás megmutatta a szántóterület terjedelme kiszélesí­tésének nagy lehetőségeit és azt, hogy ezzel meg lehet teremteni a feltételeket a takarmányalap to­vábbi kiszélesítésére, amely oly szükséges az állattenyésztési ter­melés fejlesztésére. Szlovákia Kommunista Pártja nyitrai kerületi bizottságának plé­numa hangsúlyozta annak szük­ségességét, hogy a kerületben ki kell használni minden földterületet és hogy a mezőgazdaság részére szakképzett dolgozókat kell meg­nyerni. Szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának plé­numa elrendelte a pártszervezetek­nek, hogy junius 6-ig tárgyalják meg Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének a X. kongresszus irányelveire vo­natkozó javaslatát, hogy tegyenek intézkedéseket a szocialista mun­kaverseny fejlesztésére és a CsKP X. kongresszusa alkalmából tett kötelezettségvállalások teljesítésére. Szlovákia Kommunista Pártja kassai kerületi bizottságának plé­numa megállapította, hogy a szö­vetkezeti tagok és az egyénileg gaz­dálkodó földművesek is a növényi termelés feltételezett hozamainak teljesítésével nemzetgazdaságunkat nemcsak segítik, hanem maguk is körülbelül 56 millió koronával több jövedelemre tesznek szert. Hang­súlyozta továbbá annak szükséges­ségét, hogy gyors ütemben meg kell művelni minden talpalatnyi földet A žilinai kerület az ötéves terv teljesítése után Szlovákia legipa­rifab kerületévé válik. Az ipari ter­melés háromszorosára emelkedett, de a mezőgazdaság lemaradt az ipa­ri termelés fejlődése mögött, Hogy a žilinai kerületben elérjük a me­zőgazdasági termelés jelentős emel­kedését szükséges, hogy tovább szi­lárdítsuk az EFSz-eket. kiszéle­sítsük tagalapjaikat, segítsük ter­melésüket, fokozzuk az egyénileg gazdálkodó földművesek termelé­sére fordított gondoskodást is, tö­rődjünk a gép- és traktorállomások munkájának fejlesztésével, építsünk új szövetkezeteket ott, ahol erre meg vannak a föltételek, törjük föl a parlagon heverő földeket, a dűlő­ket és a kevéshozamú legelőket stb. A besztercebányai kerületben kedvezőek a feltételek főleg a ser­tés-, és marhahústermelés, tej- és gyapjútermelés kiszélesítésére. A kerületi bizottság plénuma hang­súlyozta annak szükségességét, hogy már mostantól meg kell teremteni a? összes előkészületeket az állat­tenyésztési termelés emelésére. Ezért az egész kerületben lényege­gesen emelni kell a takarmányter­melést. A kerületben még mindig 800 hektáron felüli megműveíetlen terület van, amelyeket a legköze­lebbi napokban meg kell munkálni. Az eperjesi kerületben a szántó­terület terjedelme legkevesebb 10.000 hektárral bővül. A következő években a keletszlovákiai alföld vízgazdasági rendezésével további többezer hektárnyi területet nyer­nek További többezer hektárnyi terület fokozatos öntözésével a ga bonaneműek hektárhozama az eper­jesi kerületben 30 métermázsára, a kapásnövényeknél pedig 200 mé­termázsára emelkedik. A kerületi bizottság plénuma fel­hívta az eperjesi kerület kom­munistáinak figyelmét számos fon­tos feladatra: merészebben kell ki­harcolniok a helyes földművelés legalapvetőbb elveit. A kerületi bizottságok plénurnai­nak összes ülésein élénk volt a vita, buzdító javaslatokat és kriti­kai hozzászólásokat tettek a mező­gazdaság szakaszán végzendő toiun­ka megjavítására, a takarmányala­pok emelésére és javaslatokat tettek a CsKP KB elnökségének a X. kon­gresszus irányelveire vonatkozó ja­vaslata kiegészítésére is. Szlovákia Kommunista Pártja besztercebányai kerületi bizottsága bővített plénumának tagjai és to­vábbi részvevői a vita folyamán kiemelték a párt kebelében foly­tatott vita jelentőségét, azoknak a legfőbb feladatoknak egyikével kapcsolatban, amely az eljövendő időszakban vár a pártra. Jozef Ondírko elvtárs megjegyezte, hogy az irányelvekbe a traktorok, kom­bájnok és a mezőgazdaság gépesí­tését szolgáló más alapeszközök termelésének emelésén kívül be kell venni az apró mezőgazdasági szerszámok gyártásának emelését is, amiben a falvakon jelenleg nagy­hiány van. A žilinai kerületben az irány­elvekre vonatkozó javaslatokról fő­leg a falusi szervezetekben beszél­nek, különösen ahol szövetkezetek vannak. Eddig már hét szervezet küldte be az irányelvekkel kap­csolatos hozzászólását, amelyekben pártunk X. kongresszusa tiszteleté re tett kötelezettségvállalások telje­sítéséről is szó van. Nagyon sok hc.zzászólás hangzott el Szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizott­sága plénumainak többi gyűlé­sein is. ^SzUander bég Albán-szovjet filmalkotás az albán nép nagy fiának életiről, A szocialista nemzetek baráti együttműködése és kölcsönös tá­mogatása az építés és a kultúra valamennyi szakaszán fényesen megnyilvánult a Szkander bég cí­mű nagy filmalkotásban, amely a moszkvai Lenin-stúdió és a tira­nai „új Albánia" stúdió közös mű­ve. A film Szkander bégnek — Gjon Kasztriota albán fejedelem fiának életét tárgyalja, aki az al­bán nép török iga alól való felsza­badulási mozgalmának legendás­hírű hadvezéré volt, A hegylakó albán nép régmúlt történetéből meríti tárgyát a film­alkotás. Az albán nép nemzeti hő­sének, a törökverő Hunyadi János nagy kortársának alakját eleveníti meg. A XV. század elején és derekán világuralomra törő ozmán biroda­lom nehézség nélkül legázolja a kis Albániát, a szétaprózott albán fejedelemségeket, amelyek ki­sebb-nagyobb ellenállás után meg­hódolnak a padisahnak. Gjon Kasztriota fejedelem bátran ellen­áll a hódítóknak, de a túlerővel szemben tehetetlen. Murád szul­tán török tartománnyá változtatja fejedelemségét, fiait pedig tú­szokul magához rendeli udvarába 200 albán lovassal. Az öreg Kasztriota búcsúzáskor inti fiát a szülőföld szeretetének megőrzésére. Húsz év telik el. Georgij Kasztriota, akit a török birodalomban a legyőzhetetlen Szkander bég néven ismernek, a török hadsereg félelmetes hírű hadvezére. Nevét Nagy Sándorra (Iszkanderre), emlékezésül a tö­rök szultántól kapta. Szkander bégben él hazájának és népének szeretete, A Kasztrioták vére a török udvar pompájában sem fa­jul el. Amikor 1 a szultán a ravasz ve­lenceiektől tudomást szerez Hu­nyadi János háborús készülődései­ről, a török terjeszkedés megaka­dályazasára Szkander béget küldi ki óriási hadsereggel Hunyadi le­verésére. Georgij Kasztriota érzi. hogy eljött az óra, midőn a nagy Hunyadival, Európa megmentőjé­vel együtt szembeszállhat a szul­tánnal és felszabadító harcba ve­zetheti népét. Titokban levelet küld Hunyadinak, melyben felkínálja szövetségét. Éjjel, kíséretével együtt megszökik a táborból, ha­zájába megy, ahol a nép élére áll. Kibékíti egymással az ellenséges albán családokat, küzd a vérbosz­szú — a hegylakó népek évszáza­dos átka ellen, amely felőrli saját nemzeti erőiket. Kéri atyafiait, haragjuk élét irányítsák nemze­tük leigázója — a török biroda­lom ellen. Csakhamar közös ellen­állási ligába tömöríti az albán fe­jedelmeket. Ez persze nem megy simán. Ha a nemzet érdeke meg­kívánja, saját vérségi kapcsolatai­val is pártjára állítja a habozókat. Zászlaja alá tömörülnek az egyes fejedelemségekből megszökött job­bágy pásztorok. Nincs olyan cselszövés, árulás, amely megtörhetné egy elszánt szabadságharcot vívó nép győzni­akarását. Szkander bég nemzeté­nek összes ellenségei ellen felve­szi a harcot. Élete derekán házas­ságot köt egy tekintélyes albán családnak — az Ariantiknak leánysarjadékával, akitől fia, mű­vének folytatója, születik. Fájdalmas csalódást kell azon­ban átélni. A Kasztrioták családjá­nak rajta kívül életben maradt tagja, Hamza, szerelmi bosszúvágy­tól, trónféltéstől fűtve, az alávaló Brankovics György szerb fejede­lemnek és a szerbiai török hely­tartónak unszolására átpártol a törökökhöz, elárulja a felkelők táborához vezető titkos utakat és nagy had élén orvul rátör a mit sem sejtő albánokra. Nagy küzde­lem vár az albán népre, de győ­zedelmeskedik. Mint a hős egri nők, az albánoknak apraja-nagy­ja is égő szurokkal, forró vízzel, kövekkel, minden megragadható és alkalmas eszközzel védi mene­dékhelyét a törökök ellen, akik vagy elpusztulnak, vagy szégyen­teljesen megfutamodnak. A filmben érdekes hasonlatot fedezhetünk fel Georgij Kasztriota és Hunyadi János között. Szkan­der bég környezetét is az elnyo­mottak, az alsó osztályok tagjai alkotják, akik benne, a fejedelmi ivadékban pártfogójukat látják. Az osztálykülönbségek elmosód­nak Szkander bég húgának — Ma­micának és Palnak, egy egyszerű parasztnak, később Szkander bég nagy harcostársának érzelmi vi­szonyában, Mamica éppúgy szánt, vet, arat, mint a többi paraszt, semmivel sem érezteti fejedelmi származását. Szkander bég soha sem támaszkodott a nemesi osztá­lyok tagjaira, — ismerte hitsze­gésüket és tudta, hogy osztályérde­keik vezérlik cselekedetiket, — ha­nem az egyszerű jobbágyokra, akik érezték, hogy a haza felszabadulá­sát osztályfelszabadulásuk köve­ti. Szkander bég törvénybe iktat­ta jogaikat, erősítette bennük egy új, szabad élet reményét. A másik hasonló vonás Szkander bég és Hunyadi között abban van, hogy ő is mélyen átérezte külde­tését, azt a nagy szerepet, amelyet mint az európai civilizáció és a nyugati kultúra megmentőjének kellett betöltenie. Szergej Jutkevics tökéletes mű­vészi munkát végzett a film ren-i dezésével. Sikerült a marxi taní­tásnak megfelelően helyesen ki­domborítani a nép szerepét tör­ténelme alkotásában. Szkander bég nagysága abban van, hogy össze­forr a néppel, a nép vágyait tes­tesíti meg. A nép választja vezé­révé Szkander béget és vezetésével kész tűzbe menni szabadsága ki­vívásáért. Nagy elismerés illeti a film technikai dolgozóit is a szí­nes film pompás kivitelezéséért. Szkander bég szerepét mély át­érzéssel és nagy történelmi isme­retekről tanúskodva Akakij Hora­va, a Szovjetunió népművésze ala­kította. Játéka természetes, élet­hű. A film elején, mint a szultán udvarának fényében fürdő, minden keggyel elhalmozott, dédelgetett „török" hadvezér, olyan meggyőző erővel ölti magára a „hajdani" nemzetének ügye iránti közömbös­ség látszatát, hogy nemcsak a gáncsoskodókat a filmben, hanem bennünket, nézőket is egy ideig megtéveszt. - Mikor pedig azt. a megbízatást kapja Szkander bég, hogy haddal Hunyadi ellen vo­nuljon, a zsarnok elleni harag hir­telen kitörő lángja határozott cse­lekedetekre indítja nemzetének el­nyomói ellen. Horava ezeket az ér­zelmi momentumokat olyan mű­vészi ki'fejezőképességgel tudja ér­zékeltetni a filmben, hogy senki sem kételkedne: magát Szkander béget, a nagy albán hazafit látja a valóságban. Horava az epizódje­lenetekben is úgy alakítja szere­pét, hogy Szkander béget még ak­kor is a haza felszabadításának, a nép vágyai teljesítésének gondola­ta hatja át. A fiatal évek heves­sége, a férfikor meggondoltsága és az élet alkonyának kiegyensúlyo­zottsága — mindez úgy érvényesül Horava játékában és az általa meg­személyesített Szkander bég cse­lekedeteiben, hogy egy harcokban és megpróbáltatásokban gazdag élet regénye pereg le szemünk előtt a filmen. Szkander bég húgának, Mamicá­nak, hősi lelkét a csatatéren ki­lehelő albán amazonnak szerepében Adevide Alibali, hajdani dajkájá­nak, Dafinának szerepében pedig Veriko Andzsaparidze, a Szovjet­unió népművésze tűntek ki. Kiváló művészi teljesítményt nyújtottak Naim Frasheri Palnak, B. Tyenyin, az OSzSzSzK népművésze pedig Dinnek, a jobbágyból lett kiváló harcosnak szerepében. A film, amely ismét igazolta a szocialista nemzetek barátságának hatalmas alkotóerejét, az albán népben elmélyíti szülőföldje irán­ti szeretetét, nagy elődei ragyogó emlékének tiszteletét, forró szere­tetre neveli mai szocialista hazá­ja iránt, amely ma mindazt, amiérC Szkander bég és az albán nép töb­bi nagyjai küzdöttek, megadja a népnek. A film a szocialista vív­mányok és a haza megbecsülésére és védelmére lelkesíti Albánia né­pét és bennünket is. Lőrincz Lászlód

Next

/
Oldalképek
Tartalom