Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-25 / 126. szám, kedd

y Vilá

g proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. május 25, kedd 30 fillér VII. évfolyam, 126. szám. A mai számban: Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslata a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi 2—3 éven belül való lényeges növelésére vonatkozó irányelveire (1—2—3—4 old.) A genfi értekezlet . (5. old.) Megérdemelt nagy gólarányú győzelmet aratott a magyar válogatott (8. old.) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslata a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi 2-3 éven belül való lényeges növelésére vonatkozó irányelveire Az első ötéves terv sikeres teljesítésével jelentős sikereket értünk el Csehszlovákia népgazdaságának fejlesztésében, főleg az ipar átépítésében. A párt és a kormány a legnagyobb figyelmet szenteli a nehézipar, mint hazánk szocialista közgazdasága alapja építésének és a CsKP IX. kongresszusa irányelveit követve, egyidejűleg intézkedéseket tett a mezőgazdaság szocialista fejlesztésére és a dolgozo parasztok helyzetének tartós javítására. Az állam pénzbeli és anyagi támogatásban, előnyös hitelnyújtásban részesítette a mezőgazdaságot, növelte a mezőgazdaságnak juttatott gépesítő eszközök, műtrágyafélék, nemesített vetőmagok, palánták és egyéb eszközök szállítmányait.v Az 1953 szeptemberi kormánynyilatkozat után nagy lépéseket tettünk a mezőgazdaság megsegítésére. A kormánynyilatkozat irányelvei szerint felemeltük egyes mezőgazdasági termények begyűjtési és felvásárlási árát, csökkentettük a kötelező beadások normáit, lényegesen kibővítettük és előnyösebbé tettük a mezőgazdaságnak folyósított hitelt, fokoztuk a beruházási építést és további gépesítőeszközöket juttattunk a me zögazdaságnak. Az állami kiskereskedelmi árak, főleg az ipari termékek árának harmadszor történt ieszállítása további előnyt jelentett a földművelő lakosságnak. A végrehajtott intézkedéseknek és a szövetkezeti dolgozók, parasztok, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások dolgozói áldozatkész munkájának alapján az elmúlt években jelentős sikereket érhettünk el különösen a falu szocialista átépítésében. Ezek a sikerek kézzelfoghatóan megmutatkoztak a szövetkezeti dolgozók jövedelmének növekedésében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az EFSz-ek bevétele egy hektár megművelt terület után 1953-ban 1952hez viszonyítva egy negyedével fokozódott. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelés átlagos színvonala mindezideig nem kielégítő, elmarad a népgazdaság szükségletei mögött és nem képes teljes mértékben kielégíteni a lakosságnak az élelmiszerellátással, az iparnak pedig a nyersanyagszállítással szemben támasztott egyre növekvő igényeit, ami szükségessé teszi a mezőgazdásági termények nagyarányú behozatalát és gátolja az életszínvonal emelkedését. A mezőgazdasági termelés eddigi lassú növekedését egyéb hiányosságokon kívül elsősorbán mezőgazdaságunk jellege befolyásolja. Mezőgazdaságunkban ez ideig az alacsony munkatermelékenységű és piacra keveset termelő kisüzemi termelés van túlsúlyban. Országunk dolgozói jólétének további fokozása, a kiskereskedelmi árak csökkentése politikájának rendszeres megvalósítása a mezőgazdasági termelés lényeges növeléséhez van kötve. Ezért a mező gazdasági termelés lényeges növelése a párt egyik jelenlegi kulcs fontosságú feladata Emellett fontos, hogy 1957-ig legalább egyharmaddal több húst, ebből legalább a felével több sertéshúst termeljünk, mint eddig, és biztosítsuk a takarmánytermelés ennek megfelelő elengedhetetlenül szükséges növelését. A mezőgazdaságig termelés lényeges növelése érdekében tovább keli szilárdítanunk az EFSz-eket, ki kell bővítenünk tagsági alapjukat, fokoznunk kell termelésüket. Lényegesen és minden irányban meg kel! javítanunk az állami gazdaságok gazdálkodását és egyidejűleg haté konyán gondoskodnunk kell az egyénileg gazdálkodó parasztok termelésének növeléséről. Ott, ahol létrejöttek a kedvező feltételek, új EFSz-eket kell alapítani. Ez a hazafias feladat, amelyet mezőgazdaságunk nagy tartalékaira való tekintettel nemcsak teljesíthetnek, hanem jelentősen túl is teljesíthetnek és túl is kell teljesíteniük, kell, hogy szövetkezeti tagjainknak, a gép- és traktoráliomások, állami gazdaságok dolgozóinak, az egyénileg gazdálkodó parasztoknak legfőbb célkitűzése, pártunk és a Nemzeti Arcvonal, a nemzeti bizottságok és egész népünk ügye legyen. A mezőgazdasági termelés két három éven belül való lényeges növelése nagy feladatainak teljesítése érdekében minden mezőgazdasági dolgozónak és velük együtc minden egyes dolgozónak küzdenie kell e feladatok teljesítéséért, teljes mértékben fokozniuk kell kezdeményezésüket, érvényesíteniük kell ismereteiket és tapasztalataikat, a legnagyobb mértékben alkalmazniuk kell a gyakorlatban a szovjet tudomány és gyakorlat, valamint saját tudományunk és gyakorlati munkánk legértékesebb ismereteit, hogy az állami és gazdasági szervek felülről lefelé, főleg a földművelésügyi minisztérium, a kerületi és járási nemzeti bizottságok és szerveik, gyorsan és lényegesen emeljék a mezőgazdasági irányító munka és a mezőgazdaságnak nyújtott segítség színvonalát és javítsák munkamódszerüket. A legközelebbi két-három éven belül különösen a következő irányban kell biztosítani a mezőgazdasági termelés fejlődését: 1. A mezőgazdasági termelés növelése érdekében különösen a határvidéken teljes mértékben ki kell használni az egész mezőgazdasági és szántóterületet. Ezzel kapcsolatban a határmenti járások benépesítésének befejezését különösen fontos feladatnak kell tartani. 2. A haladó agrotechnika legszélesebb körű alkalmazásával, az istállótrágya és a fokozott műtrágyaszállítmányok jobb felhasználásával el kell érni a hektárhozamok lényeges növekedését. 3. Lényegesen növelni kell a£ állattenyésztési termelést, főleg a hústermelést. ' amit mindenekelőtt az EFSz-ek és állami gazdaságok állattenyésztési termelésének bővítésével. a faiállattenyésztés széleskörű fejlesztésével, a szovjet tanasztalatok alapján bevezetett haladó zootechnika alkalmazásával, fokozott takarmány termeléssel és a takarmányfélék leggazdaságosabb felhasználásával érnek el. 4. Szervezetileg és gazdaságilag meg kell szilárdítani az EFSzeket, biztosítani kell a szövetkezeti dolgozók igazságos munkajutalmazását, hogy jutalmazásuk fokozza érdekeltségüket a termelés tervének túlteljesítésében és a gazdaságosság fokozásában. Meg kell teremteni a kis- és középparasztok EFSz-ekbe való további belépésének előfeltételeit, egyidejűleg korlátozni és kiszorítani kell a kulákokat. 5. Lényegesen fokozni kell a földeken és az istállókban végzett mezőgazdasági munkák gépesítését, elsősorban az EFSz-ekben és az állami gazdaságokban. A gép- és traktorállomásokat tegyék a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki alapjává, hogy az EFSz-ek termelése megszervezésének és fejlesztésének, gazdasági megszilárdítátásának, a munkások és parasztok szövetsége erősítésének hatékony eszközévé váljanak. 6. Növelni kell az aktív mezőgazdasági dolgozók, különösen a szakképzett dolgozók számát és biztosítani kell az ifjúság bekapcsolódását a mezőgazdaságba. 7. Támogatni kell főleg műtrágya-, vetőmag-, palántaszállitmányokkal, a gép- és traktorállomások segítségével, a gépek javításához és karbantartásához szükséges eszközök megadásával a kis- és középparasztokat a mezőgazdasági termelésük növelésére irányuló törekvésükben. 8. Ki kell bővíteni a város és a falu közötti árucserét. Biztosítani kell a fogyasztási szövetkezetek útján az ipari cikkek falura irányuló szállítását és a mezőgazdasági terményfölöslegek nagyobb méretű eladását az államnak és a földművespiacokon. 9. Meg kell javítani a mezőgazdasági termelés tervezését és irányítását. Ebben az adott helyi gazdasági és természeti feltételekből induljanak ki és ügyeljenek az összes lehetőségek kihasználására és EFSz-ek, a kis- és középparasztok kezdeményezésének érvényesülésére. 10. Az állami gazdaságokat építsék nagyfokúan képesített, mintaszerű nagyüzemekké, amelyek alkalmazni -fogják a leghaladóbb agrotechnikai és zootechnikai módszereket, magas színvonalra emelik a munka megszervezését és érvényesítik a legszigorúbb gazdaságosság elvét. A CsKP X. kongresszusa a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi két-három éven belül való lényeges növelésére vonatkozóan az alábbi irányelvek kiadását határozza el: I. A szántó- és mezőgazdasági terület kiterjesztése és teljes kihasználása 1. 1957-ig a kihasználatlan és parlagon heverő föld, kevésbbé termékeny rétek és legelők felszántásával legalább 200.000 hektárral kell fokozatosan kibővíteni a szántóföldek területét. Vissza kell adni mezőgazdasági termelési céV&kra mezőgazdasági megművelésre alkalmas és erdősítésre kijelölt területet, amennyiben még nem ültették ki fákkal, vagy amennyiben a legutóbbi évek folyamán természetes úton vált erdősített területté. A szántóföld területe további csökkenésének megakadályozására meg kell tiltani mezőgazdasági területnek a mezőgazdasági igazgató szervek jóváhagyása nélkül való erdősítését. Felül kell vizsgálni az ültetvények eddigi nyilvántartását, további ültetvényeket kell létesíteni az intenzív gazdálkodás céljára kimondottan nem megfelelő mezőgazdasági területen. Meg kell akadályozni a mezőgazdasági területnek a szén- és kőzetfejtés alkalmával keletkező hulladékanyagok nem megfelelő lerakódás következtében keletkező terméketlenné tételét. A terméketlenné tett területek termékenynyé tételére fel kell használni a felszíni fejtés alkalmával elhordott szántóföldréteget. A talaj termékennyé tételére és a fejtés következtében veszélyeztetett föld megművelésére a fűtőanyag- és energetikaiparügyi minisztérium mellett e célt szolgáló gazdaságokat kell létesíteni. Terjedelmesebb építés, főleg vízgazdasági építés alkalmával a földmunkálatok ^befejezése után a legrövidebb időn belül biztosítani kell az építkezés után parlagon heverő egész földterület (homokos föld, vízszabályozás, vízierőművek építése utáni hordalék és egyebek) termékennyé tételét. Biztosítani kell, hogy szántóföldet ne foglaljanak el ipari üzemek lakótelepeinek, családi házaknak, játéktereknek és egyéb társadalmi intézményeknek építésére. Építési célokra csak elkerülhetetlen esetekben, a mezőgazdasági igazgatóság beleegyezésével használjanak szántóföldterület; a szántóföldréteget szállítsák el az építkezés helyéről és használják fel. Az EFSz-ekben és állami gazdaságokban ki kell dolgozni az újonnan nyert föld termékennyé tételének tervét, a megfelelő vetési eljárásokat, és ezt a földet elsősorban a takarmányalap bővítésére kell felhasználni. 2. A határvidéken parlagon heverő föld megművelését állami gazdaságok, gép. és traktorállomások építésével, az EFSz-ek megerősítésével kell biztositani. E célra a határmenti gép- és traktorállomásokat, állami gazdaságokat megfelelő számú gépesítő eszközzel kell ellátni. 3. Annak érdekében, hogy fokozódjék az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok érdekeltsége a termelésnek a szántóterület kibővítése és intenzív felhasználása útján való növelésében, az alábbi segítséget kell nyújtani: Az EFSz-ekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal kössenek szerződéseket az eddig parlagon heverő földekből nyert szántóterület kibővítésére. Erre a földterületre, átvételét követő két éven át ne rójjanak ki kötelező beadást. Az ezután következő évben a földterületnek csak 50 százalékára írjanak elő beadást. A kevésbbé termékeny rétek és legelők felszántásával nyert szántóterületre három évig ne írjanak elő kötelező növénytermelési beadást. Ezt a területet öt évre mentesítsék a földadótól. Az EFSz-eknek, a kis- és középparasztoknak folyósitsanak hitelt, e föld megművelésére. A kölcsön nyújtásánál helyezzék előnybe azokat, akik átvették az új földet, a vetőmagokat és a műtrágyaféléket. Az EFSz-ekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal kössenek szerződéseket a gazdátlan földnek tartós használatba vételére. Egyezzenek meg velük és határozzák meg e föld átvételének feltételeit. Tegyék a gépés traktorállomások kötelességévé, hogy mindenirányú támogatásban részesítsék az EFSz-eket, a kis- és középparasztokat a szóbanforgó földeken folytatott termelés biztosítására. 4. 1958. végéig helyi vizsgálattal és méréssel hozzák összhangba a telekkönyvi adatokat a való természetes állapottal. Ezeknek az eredményeknek alapján fektessék fel a föld új, pontos nyilvántartását és a való helyzetnek állandóan megfelelően vezessék. A nemzeti bizottságok 1954. végéig fejezzék be a > nyilvántartási lapok felfektetését és hozzák összhangba a való helyzettel. II. A növényi termelés növelése 1. A növényi termelés fejlődését elsősorban a hektárhezamok emelésével kell biztosítani, mégpedig a búzánál átlagosan legkevesebb 12%-kal, a rozsnál 10, a burgonyánál 15, a cukorrépánál 18, a repcénél 30, a lennél 29, a komlónál pedig 34%-kal. Az 1957. évben az egyes körzetekben a legkevesebb következő bektárhozamokat kell elérni: kukoricaburgonya hegyi répatermő termő termő körzet körzet körzet körzet Búza 24-27 23—26 20-23 16—19 rozs 23—26 10-22 19—22 16-19 burgonya 140-150 110—120 170—180 130—140 cukorrépa 290—300 267—277 262—272 — repce 13—16 — 13—16 9-12 len 22—24 — 22—25 18-21 A komlónál átlagosan 15—16 c. c. hozamot kell elérni. 2. Az 1957. év végéig a városok és ipari központok zöldséggel, főleg korai zöldséggel való ellátásának megjavítása céljából az üvegházakat 150.000 négyzetméternyi területtel, a melegágyakat pedig