Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-23 / 125. szám, vasárnap

2 1954. május 23. James h Davis nyilatkozata a Csehszlovák Rádióban • • Ossz ültek az újonnan megválasztott kerületi nemzet? bizottságok Eperjesen és Kassán az újonnan megválasztott kerületi nemzeti bi­zottságok csütörtökön tartották el­ső ülésüket. A kassai kerületi nem­zeti bizottság ülésén a kormány képviseletében jelen volt dr. Ján Púll, a Megbízottak Testületének al­elnöke, akinek kezébe a kerületi nemzeti bizottság tagjai letették az esküt. Elnöknek a kerületi nem­zeti bizottság eddigi elnökét, Michal Chudíkot választották meg. Ezenkí­vül ugyancsak egyhangúlag válasz­tották meg a három alelnököt, a titkárt, és a kerületi nemzeti bi­zottság tanácsának további nyolc tagját. A kassai kerületi nemzeti bizottság tagjai előtt álló nagy és gyönyörű feladatokról Michal Chu­dik, a kerületi nemzeti bizottság elnöke beszélt. Hangsúlyozta, hogy a kerületi nemzeti bizottság újonnan megválasztott tagjaira mezőgazda­sági szakaszon, főként az állatte­nyésztési termelésben várnak nagy feladatok. A kerületi nemzeti bizott­ság nagy figyelmet fordit a takar­mányalap megjavítására elsősorban a kerület legtermelékenyebb járásai­ban, a királyhelmeci, töketerebesi, gálszécsi és szepsi járásban. A ki­rályhelmeci járás számára kidolgoz­zák a mezőgazdasági termelés fej­lődésének tervét és az itt szerzett tapasztalatokat érvényesítik a töb­bi járásban is. Az ülésen határoza­tot fogadtak el, amely irányelvül szolgál majd további munkájukban s biztosítja a kassai kerület akciós programmtervének megvalósítását, amelyet a választási kampány fo­lyamán tűztek ki maguk elé. Az , I újonnan megválasztott kassai kerü­leti nemzeti bizottság a munka megjavítása és az összes feladatok sikeres teljesítése érdekében szocia­lista munkaversenyt indított az eperjesi kerületi nemzeti bizottság­gal együtt működése minden sza­kaszán. Pénteken, május 21-én a bratisla. vai, besztercebányai, žilinai, nyitrai kerületi nemzeti bizottságok, a bra­tislavai központi nemzeti bizottság és a magastátrai városi nemzeti bi­zottság újonnan megválasztott tag­jai tartották meg első ülésüket. Ezeken az üléseken az újonnan megválasztott kerületi nemzeti bi­zottságok plénumai az előző nem­zeti bizottságok munkájáról tárgyal­tak, feltárták azokat a hiányossá­gokat, amelyek az előző nemzeti bi­zottságok munkájában előfordultak. Az összes üléseken megmutatko­zott, hogy a jövőben a nemzeti bi­zottságok az eddiginél nagyobb gondot fordítanak majd a polgárok tömegeivel való kapcsolatra, a nem­zeti bizottságok tagjai és a .lakos­ság közötti állandó érintkezéssel. Bratislava Pénteken, május 21-én ült össze először az újonnan megválasztott bratislavai kerületi nemzeti bizott­ság. Az új kerületi nemzeti bizott­ság tagjai Rudolf Streohaj elvtárs­nak, a Megbízottak Testülete el­nőkének kezébe tették le az esküt, aki a kormány képviseletében részt vett az ülésen. A kerületi nemzeti bizottság elnökévé Rudolf Marta. novičot, nemzetgyűlési képviselőt, Új menetrend a csehszlovák vasutaknál Szombatról, 1954. május 22-éről, vasárnapra, május 23-ára virradóra éjfélkor érvénybe lép a csehszlo­vák vasutak összes vonalain az új menetrend. Az eddigi menetrendtől eltérő összes változások fel vannak tüntetve egyrészt azokban a menet­rendekben, amelyeket az állomáso­kon kifüggesztenek, másrészt a csehszlovák vasutak menetrendjé­ben, melyet könyvformában adtak ki és már árusítanak. a kerületi nemzeti bizottság eddigi elnökét választották meg. Május 21-én az új bratislavai köz­ponti nemzeti bizottság is ülést tartott, amelyen a kormány képvi­seletében Jozef Lietavec belügyi megbízott beszélt. A bratislavai központi nemzeti bizottság elnöké­vé egyhangúlag František Čápot, nemzetgyűlési képviselőt választot­ták meg. Besztercebánya A besztercebányai kerületi nem­zeti bizottság első ülésén a kormány képviseletében Marek Smida elvtárs erdő- és faiparügyi miniszter vett részt, akinek kezébe az újonnan vá­lasztott tagok letették az esküt. A besztercebányai új kerületi nemzeti bizottság elnökévé Ján Ši. poš elvtársat, a losonci járási nem­zeti bizottság volt elnökét válasz­tották meg. Žilina Az új žilinai kerületi nemzeti bi­zottság első ülésén, melyet pénte­ken, május 21-én tartottak meg, a kormány képviseletében Anton Nedved', a Megbízottak Testületének alelnöke vett részt, akinek kezébe a kerületi nemzeti bizottság újon­nan megválasztott tagjai letették az esküt. Az új kerületi nemzeti bizottság élére egyhangúlag az eddigi elnö­köt, Alexander Pavlovičot választot­ták meg. Nyitra Pénteken, május 21_én ült , össze első ülésére a nyitrai kerület új nemzeti bizottsága. A kerületi nem­zeti bizottság újonnan választott tagjai dr. Jozef Kiszely, helyi gaz­dasági miniszter kezébe tették le az esküt, aki a kormány képvisele­tében jelen volt. A nyitrai kerületi nemzeti bizott­ság új elnökévé egyhangúlag Miku- láš Andris elvtársat választották meg. Pénteken, május 21-én James F. Davis, a nyugatnémetországi ame­rikai megszálló hadsereg volt tag­ja a következő nyilatkozatot tette a Csehszlovák Rádióban: „Én, James F. Davis, az Egye­sült Államok nyugatnémetországi megszálló hadseregének volt tagja szólok önökhöz. Azoknak, akik nem ismernek, rö­viden elmondom, ki vagyok. A penn­sylvaniai Philadelphiában születtem, most vagyok 32 éves. 1938-ban el­végeztem a középiskolát és két évig, 1940-ig munka nélkül voltam. 1940-ben végre alkalmazást kaptam a Milk dairy Co-cégnél. 1942-ben behívtak az amerikai hadseregbe. Harcoltam a hitleri Németország ellen Franciaországban, Luxemburg, ban, Belgiumban, Németországban, míg végül Hitler birodalma összeom­lott. 1950-ben Koreába küldtek. Ott 13 hónapig tartó harcok után megse­besültem. Egyike voltam annak a 25 katonának, akik az úgynevezett King Company 160 tagja közül élet­ben maradtak. Koreában ugyanúgy, mint Nyugat-Németországban saját szememmel láttam, hogy az ameri­kai katonákat mennyire gyűlölik azoknak az országoknak lakói, akiknek mi amerikaiak nem hoztunk semmi mást, mint háborút, öldök­lést és pusztítást. Most valamennyi amerikai katonához szeretnék szó­lani, de főleg az erlangeni parancs­noki ütegben szolgálatot teljesítő Walker és Seymoor altisztekhez és a fürthi összes katonákhoz, vala. mint önhöz, Michail Kovácsi, a D. ütegből, de különösen az összes amerikai anyákhoz szeretnék szólni, akiknek fiait az amerikai kormány otthonuktól, többezer mérföldnyi távolságban esztelen háborúba so­dorja. Több tízezer amerikai kato­na esett már el a második világhá­j ború befejezése óta. Amerika újabb | fegyvertípusokat talál ki, amelyek j egyetlen pillanat alatt többezer em­bert tudnak elpusztítani, atom- és | hidrogénbombákat, ágyúkat gyárt. Nemcsak az amerikai katonákhoz és azok anyáihoz, hanem az egész világ embereihez szólok, akik béké­ben akarnak élni. Két háborút lát. tam és éltem át. Az első a második világháború volt, a második pedig a koreai háború. Ezért nemcsak sa­ját nevemben, hanem elesett bajtár. ň lenini hármas jelszó alkalmazása iunk paroszipolitikájában A kulák osztályellenségiink Pártunk Központi Bizottsága mult év szeptemberi és dece.nueri ülé­sein feltárta a parasztpolitikánk­ban elkövetett gyakorlati hibákat és javaslatára a kormány azóta több intézkedést hozott, amelyek e hibák kiküszöbölésére irányulnak. Ugyanakkor a Központi Bizottság rámutatott arra is, hogy helytelen és káros politikát folytatnak azok, akik a kulákok gazdasági korláto­zásáról áttértek a kulákok likvidá­lására, s hangsúlyozta, hogy a kor­látozás nem jelenti és nem is jelent-' heti a kulákgazdaságok felszámo­lását. Miért helytelen a korlátozás politikájának felcserélése a felszá­molás politikájával? Miért tartotta szükségesnek a Központi Bizott­ság, hogy a kulákgazdaságok likvi­dálásának politikáját elítélje? Ta­lán azért, hogy az osztályellenség „védelmére" keljen? Nem, ilyesmi­ről szó sincs és nem lesz sohasem, ellenben arról van szó, hogy a lik­vidálás politikájának káros gazda­sági és politikai következményei voltak, mivel nincsenek még meg sem gazdasági, sem pedig politikai előfeltételei. Nincs meg a gazdasági feltétele azért, mert a kulákgaz­daságok termelését helyettesíteni még nem tudjuk, márpedig a ku­lák gazdaságok még mindig jelen­tős szerepet játszanak a mezőgaz­dasági termelésben. Egyszerűen ar­ról van szó, nem közömbös szá­munkra, hogy a kulákok földjei teremnek­e vagy sem. Arról van szó, hogy mindaz, amit termelnek, illetve amit beszolgáltatnak, vagy a beszolgáltatáson felül a piacon értékesítenek, azt mi, a dolgozó nép esszük meg. A kulákot tehát rá kell szorítanunk a beadások telje­sítésére, mert az a dolgozó nép élelmiszerellátását, az ipar nyers­anyagellátását szolgálja. Világosan látnunk kell, hogy a pártnak és a kormánynak az utóbbi hónapokban hozott, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló intézkedései, mint pl. a begyűjtési árak felemelése, a sza­bad piac lehetőségének bővítése, a beadás csökkentése a kulák gazda­ságokkal sem tesznek kivételt. Ezek az intézkedések rájuk is ér­vényesek, tehát a kulákgazdaságok számára is biztosítottuk a termelés fokozásában az anyagi érdekeltség elvét. De miután ezek az intézkedé­sek a kulákgazdaságra is érvé­nyesek, a korlátozás politikájának alkalmazása és érvényesítése igen alapos helyzetismeretet, elvhűséget, emellett rugalmasságot és határo­zottságot követel meg minden párt­és állami funkcionáriustól. A törvény szigorával keményen rá kell szorítani a kulákokat arra, hogy termelési és beadási kötele­zettségeiknek mindenkor idejében és hiánytalanul eleget tegyenek, meg kell követelni tőlük, hogy tiszteletben tartsák államunk tör­vényeit, de ugyanakkor velük szemben is érvényesítsük a törvé­nyességet Véget kell vetni annak a többhelyen elterjedt helytelen politikának, mintha a kulákok „törvényen kívül" állnának. Népi demokráciánk törvényei nem tar­talmaznak olyan kitételt, hogy ha valaki kulák, az büntetendő cselek­ménynek minősítendő, ellenben vannak törvényeink arra, ha a ku­lákok nem tesznek eleget termelési feladataiknak, ha nem művelik meg, vagy eltagadják földjeiket, ha nem tesznek eleget beadási kötele­zettségeiknek, uszítanak népi de­mokráciánk ellen, vagy felforgató tevékenységet folytatnak, akkor törvényes eszközökkel a legszigo­rúbban fellépünk ellenük. A törvé­nyesség, amely kétoldalú kötele­zettség, megköveteli, hogy a kulá­kokkal szemben is a törvényesség szellemében járjunk el, ugyanakkor megköveteli a kulákoktól, hogy tiszteletben tartsák államunkat, annak minden intézkedését, telje­sítsék az állam iránti kötelezettsé­geiket. Éppen a törvényesség mind­két oldalú betartásával, a gazdasá­gi korlátozás helyes alkalmazásá­val teremtjük meg az alapfeltételét annak, hogy a gazdasági korláto­zásból származó, az adott helyzet­nek megfelelő adminisztratív rend­szabályok helyes alkalmazása mel­lett az osztályharcot annak lénye­gére, a politikai síkra tereljük. A Központi Bizottság javaslatára a kormány megszüntette a kulák­listát és megszüntette a kulákok magasabb beadási kötelezettségét. Mindkét intézkedést szükségessé tette az, hogy mind a kuláklistával, mind a kulákok magasabb beadási kötelezettségének kivetésével visz­szaélések történtek, nem egyszer éppen a dolgozó parasztok, különö­sen a középparasztok rovására, és ezek a visszaélések sértették a dol­gozó parasztok igazságérzetét. A kuláklista eltörlését indokolttá és szükségessé tette az, hogy arra — nem egyszer személyes bosszúból — becsületes, dolgozó parasztokat vettek fel, akiket aztán ennek meg­felelő elbánásban is részesítettek, ugyanakkor azonban sok kulák kü­lönféle csalafintasággal „letornász­ta" magát róla, s aztán a hivatali nyilvántartásban mint dolgozó pa­raszt szerepelt, s mint dolgozó pa­raszttal is bántak vele. Egyszóval a kuláklista a falusi szervezetek és szervek kezében merev adminiszt­ratív eszközzé vált, s mint ilyen, nem tölthetett be megfelelő szere­pet, s nem jelenthetett megfelelő eszközt az osztályharcban. Mi tette szükségessé a kulákok magasabb beadási kötelezettségé­nek megszüntetését? Ez az intéz­kedés összefügg a kuláklista eltör­lésével. Köztudomású, hogy pártunk és kormányunk a volt begyűjtési rendszerben abból az elvből indult ki, hogy a gazdagok adjanak töb­bet, viszont ez nem jelentette azt, hogy a kulákra, vagyis azokra, kik a kuláklistán szerepeltek, teljesít­hetetlen beadási kötelezettségeket rójjanak ki. Márpedig azt az egyébként helyes elvet, hogy a gaz­dagok adjanak többet, a nemzeti bizottságok általában úgy fogták fel és úgy alkalmazták, hogy a ku­lákokra olyan beadási kötelezett­ségeket vetettek ki, amelyek nem fe­leltek meg a reális adottságoknak. Ebből aztán az következett, hogy mert a kulákok nem teljesítették beadásukat, sok lett a likvidálás­nak tekinthető vagyonelkobzás és a kuláklista helytelen alkalmazása saim nevében is akarok szólani hoz­zátok, akik ma boldogan élhetnének, ha az emberek az egész világon megegyeznének, és megakadályoz­nának minden háborút és minden öldöklést. Gyűlölöm a háborút, sa­ját szememmel láttam, hogy az amerikai hadsereg sok nemzet szá­mára béke helyett megsemmisítő háborút hozott. Ezért elhatároztam, hogy nem teljesítem tovább ebben a hadseregben szolgálatomat és vi­lágosan meg akarom mondani, hogy a háború ellen és a világbéke mel­lett vagyok. Mindannyi atokh o A szól­va így akarom megmutatni, "hogy nyíltan és aktivan kel! harcolni a háború ellen. Mindannyiatokhoz szó­lok, hogy dolgozzatok a békéért, amerikai katonáknak idegen orszá­gokba való küldése ellen. Az atomfegyverek és más tö­megpusztító fegyverek betiltását akarom, az összes hatalmak békés tárgyalásait akarom. Főleg titeket, amerikai katonák és amerikai anyák hívlak fel arra, hogy egységesen sorakozzatok föl minden hábprú el­len és közösen biztosítsátok a tar­tós békét. Bejártam számos orszá­got és nagyon sok különböző nem. zetiségü emberrel beszéltem. Meg vagyok győződve arról, hogy az em­beriség többsége az egész világon békében akar élni. Minden amerikai számára szükséges, hogy szembehe­lyezkedjen a háborúval és fegyver­kezéssel. Néhány napja vagyok Csehszlovákiában. Sehol nem láttam az úgynevezett vasfüggönyt, amiről annyit hallottam. Naponta csehszlo­vák embereket látok magam körül, akik a békéért harcolnak és a béké­re törekszenek. Boldog arcukon nyo­ma sincs a félelemnek. Láttam a ke­rékpáros Békeverseny utolsó szaka, szát, amely a prágai sportstadion, ban a Letnán fejeződött be. Az em­berek tízezrei szívélyesen üdvözölték Csehszlovákia, a Szovjetunió, Ang­lia, a Német Demokratikus Köztár­saság, Dánia, Lengyelország, Fran­ciaország és számos más ország sportképvi'selöit. Csodálatba ejtett a csehszlovák nép barátsága. Elége­dett és boldog vagyok itt. Lehető­séget adtak, hogy dolgozhassam és hogy szabadon mozoghassak, beszél­hessek a Csehszlovák Köztársaság polgáraival, akikkel és az egész vi­lág békeszerető embereivel együtt harcolni akarok a békéért. következtében a büntetések nem egy esetben becsületes dolgozó pa­rasztokat is értek. Sértették ugyan­akkor a dolgozó parasztok jogérzé­két, mivel látták, hogy a büntetést olyan beadási kötelezettség nem teljesítése miatt szabták ki, amely valóban teljesíthetetlen volt. Az indokolatlanul magas beadási kö­telezettségek további következmé­nye az volt, hogy a kulákok rend­szerint még azt a mennyiséget sem adták be, ami módjukban lett vol­na. Terményeikkel inkább üzérked­tek, feketéztek. De vájjon mindezek az intézke­dések, amelyek arra irányulnak, hogy helyes mederbe tereljék a ku­lákok gazdasági korlátozását, azt jelentik-e, hogy engedményeket tettünk a kulákoknak, hogy le­mondtunk a kulákok elleni harc­ról? Nem, nem jelenti ezt és ilyes­mit csak az állíthat, aki vagy nem ismeri fel, hogy mi az osztályharc tennivalója és milyen eszközökkel és hogyan harcolunk a kulák ellen, vagy pedig tudatosan terjeszt op­portunista, az osztályellenséggel szembeni békülékeny politikát. A párt és a kormány intézkedései nem az osztályharc megszüntetését jelentik, hanem a kulák elleni harc­ban alkalmazott helytelen, az ügy­nek ártalmas módszerek kiküszöbö­lését. A legélesebben fel kell venni tehát a harcot minden, az osztály­békét hirdető megnyilvánulás ellen, s nem szabad tűrni, hogy ezen op­portunista nézet következménye­ként a kulákok a legkülönbözőbb helyekre befurakodjanak, s ott bomlasztó, romboló munkát végez­zenek. A kulák elleni harc helyességét, az ellene alkalmazott gazdasági rendszabályok helyességét és azt, Hpgy az adminisztratív eszközöket milyen módon alkalmazhatjuk e

Next

/
Oldalképek
Tartalom