Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-20 / 122. szám, csütörtök

1954. mdius 20. m%io 5 A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének nyilatkozata A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége a külügyminiszterek genfi értekezletén kedden, május 18-án a külföldi újságírók számára sajtókonferenciát rendezett, amelyen áttekintést nyújtott a sebesültek Dien Bien Phuból való elszállításáról és rámutatott, hogy a valóságban kí felelős a már megkezdett kiürítés megszakításáért, A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének a sebesültek elszállításáról szóló nyilatkozata után a küldöttség képviselője válaszolt az újságírók, főként a francia újságírók számos kérdéseire. • A sajtóértekezleten Hoan Ban Hoan, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének képviselője többek között ezt mondotta: „Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője, a genfi értekezleten május 8-án kijelentette, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kész beleegyezését adni a súlyosan sebesülteknek Dien Bien Phuból való elszállítására, tekintet nélkül a sebesültek fajára és nemzetiségére. G. Bidault, a francia küldöttség vezetője pozitívan fogadta Fam Van Dongnak .ezt a nyilatkozatát és a két küldöttség mindjárt azután tájékoztatta kormányát. A két kormány utasításai 'alapján mindkét fél főparancsnoksága azonnal lépéseket tett azon intézkedések megvalósítására, amelyekben a küldöttségek Genfben megegyeztek. Ennek alapján Dien Bien Phuba repült helikcpteren -dr. Huard, mint Navarre tábornok képviselője és Kao Van Khan-nal, a vietnami néphadsereg főparancsnokságának képviselőjével, az átadás részleteiről tárgyalt. Mindkét fél megegyezésre jutott, amelynek három pontja lényegében a következőket mondotta ki: 1. A sebesülteket három csoportban evakuálják, az első két csoportban levő sebesültek számát előre meghatározták. 2 Naponta 80—1C0 sebesültet evakuálnak. 3. A francia légierő a kiürítés folyamán Dien Bien Phu körül 10 km-es körzetben és a 41. sz. út mentén minden hadiakciót beszüntet. Dr. Huard május 9-én tért vissza ismét Dien Bien Phuba és magával hozta ezen egyezmény szövegét, amelyet Cogny tábornok írt alá Navarre tábornoknak, az indokínai francia expedíciós hadtest főparancsnokának képviseletében. Igy lehetett megvalósítani az öszszes intézkedéseket a két ország küldöttségeinek a genfi értekezleten történt megegyezése alapján és az átadás megkezdődhetett Május 13-án Cogny tábornok a vietnami néphadsereg főparancsnokságához üzenetet intézett, amelyben megköszönte a vietnami néphadsereg humánus állásfoglalását a sebesültek elszállításának kérdésében és a gondoskodást, amelyben eddig a sebesülteket részesítették. Ez a köszönet világosan megcáfolja mindazokat a rágalmakat, amelyeket a francia kormánypropaganda terjesztett a vietnami néphadsereg állítólagos embertelenségéről. Abban az időben a francia sajtó ezenkívül még olyan híreket közölt, hogy a vietnami néphadsereg főparancsnoksága elegendőszámú embert mozgósított a leszállási terület helyrehozására Dien Bien Phunál, hogy minél előbb megkez dcdhessék a sebesültek elszállítása légi úton. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága ugyancsak megtet te a szükséges intézkedéseket, hogy az elszállított sebesültek számát az eredeti megegyezéssel szemben napi 150-re emelhessé, megengedte továbbá a francia expedíciós hadtest parancsnoksága képviselőjének, hogy megvizsgálják a leszállási területet és hogy meglátogassák a sebesülteket és megengedte a francia egészségügyi személyzetnek, hogy saját belátása szerint megfe lelő intézkedéseket tegyen. Míg a vietnami néphadsereg fő parancsnoksága minden erőfeszí tést megtett, hogy a sebesültek sorsát Dien Bien Phuban a lehető leggyorsabban megoldja és hogy helyzetüket a lehető legjobban megkönnyítse, a francia fél lépéseket kezdett tenni arra, hogy megnehezítse az átadást és késleltesse azt. Május 14-én G. Bidault, francia külügyminiszter V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének, mint a genfi értekezlet egyik elnökének levelet adott át, amelyben azt állította, hogy a Dien Bien Phu-ból elszállításra meghatározott 450 sebesült közül az első csoportban egy vietnami sem volt. Bidault ebben a levelében azt is bejelentette, hogy a vietnami néphadsereg főparancsnoksága a háborús akciók beszüntetését , és a 41. számú út bombázásának V megszüntetését óhajtotta. V. M. Molotov május 15-i válaszában helyesen rámutatott arra, hogy az átadás végrehajtásának részleteiről a két fél főparancsnokságainak kell megegyezniök közvetlenül a helyszínen. A. Eden, Nagy-Britannia külügyminisztere, mint az értekezlet egyik elnöke szintén levelet kapott G. Bidaulttól. A levél alapján A. Eden felkérte Fam Van Dongot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetőjét, hogy a következő ülésen ezzel kapcsolatban tegyen nyilatkozatot. Fam Van Dong Eden levelére a következő választ küldte: Rövid idővel ezelőtt a szovjet küldöttség átadta nekem a francia küldöttség vezetőjének május 14-i levelét, amely a dien bien phui sebesültek elszállításáról szóL Ebből az alkalomból a szovjet küldőtttség vezetője elküldte nekünk a francia küldöttség levelére írott válaszlevél másolatát. Ebben az ügyben szükségesnek tartom, hogy emlékeztessem önt a genfi értekezleten május 10-én tett nyilatkozatomra, amelyben kifejtettem a Vietnami Demokratikus Köztársaság álláspontját. Akkor épp úgy, mint ma, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége azon a nézeten volt, hogy a legalkalmasabb volna a helyszínen megoldani azokat a problémákat, amelyek a sebesültek Dien Bien Phuból való elszállításával kapcsolatban merülhetnek fel. Ami engem illet, nincsen kifogásom az ellen, hogy mint az értekezlet elnöke, a levelet felolvassa az értekezlet ülésén." E lépésekkel egyidejűleg az indokínai francia hatóságok megkezdték a sebesültek elszállításának szabotálását. Sem május 15-én, sem pedig 16án a francia fél képviselői nem jelentek meg Dien Bien Phuban, a sebesültek elszállítása céljából. Május 17-re virradó éjjel a francia légierők bombázták a 41. számú utat és e támadás folyamán megölték a francia expedíciós hadtest 15 fogságba esett tagját. Május 17-én az indokínai francia főbiztos elhatározta, hogy egyoldalúan beszünteti a kiürítést és parancsot adott, hogy május 18-tól kezdődó'leg bombázzák a 41. számú utat. Ezzel egyidejűleg az indokínai francia főbiztos önkényesen új feltételeket akart diktálni a kiürítéssel kapcsolatban, jóllehet ebben a kérdésben a két fél már megegyezett. A francia félnek az az állandóan ismételt követelése, hogy az evakuálásnál ne tegyenek semilyen nemzetiségi vagy faji megkülönböztetést, egyáltalán nem indokolt, mert a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége világosan kijelentette, hogy a sebesültek elszállításánál nem tesznek semilyen megkülönböztetést a francia expedíciós hadtest sebesült tagjainak nemzetisége vagy hovatartozása tekintetében. E kérdést mesterségesen felnagyítják már csak azért is, mert Dien Bien Phu-ban kevés vietnami nemzetiségű katona volt, mert a franciák elitcsapataikat küldték oda. Egyébként általánosan ismert tény az is, hogy a vietnami' nemzetiségű katonák, akik a francia elitcsapatokkal együtt harcoltak Dien Bien Phuban, a harcok folyamán nagyrészt átálltak a vietnami néphadsereg oldalára. EzSrt a sebesült foglyok között nagyon kevés a vietnami nemzetiségű katona. A sebesültek Dien Bien Phuból való elszállításáról szóló kölcsönös egyezmény feltételeinek teljesítésével a vietnami néphadsereg főparancsnoksága bizonyítékát adta emberiességének, amelyet a harcok kezdete óta megnyilvánít a sebesültekkel és a hadifoglyokkal szemben. A vietnami néphadsereg ezen humánus állásfoglalásáról tanúskodik nemcsak Cogny tábornoknak előbb említett köszönőlevele, hanem dr. Huardnak nyilatkozata, valamint dr. Grovinnak, a dien bien phui francia egészségügyi szolgálát parancsnokának nyilatkozata is. Ugyancsak az elfogott francia egészségügyi személyzet, közöttük Genevieve Gallard ápolónő is, az egyetlen nő a foglyok között, Ho Si Minh-hez, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökéhez levelet intézett, amelyben megköszöni a sebesültekről való gondoskodást és a_ hadifoglyokkal szemben tanúsított korrekt bánásmódot. A felsorolt tényekre való tekintettel ma már mindenki előtt világos, hogy Dien Bien Phu-ban még mindig a francia expedíciós hadtest sebesültjei vannak, és ezért egyesegyedül a francia fél viseli a felelősséget, amely eddig csupán 11 sebesültet szállított el és sokat hangoztatott kijelentéseivel ellentétben nem mutat igazi érdeklődést és gondosságot sebesült katonáinak gyors elszállítása iránt. A Demokratikus Németország Nemzeti Arcvonala Nemzeti Tanácsa elnökének nyilatkozata a csehszlovák választásokról Dr. Correns, a Demokratikus Németország Nemzeti Arcvonala Nemzeti Tanácsának elnöke a csehszlovák nép egyöntetű fellépését a nemzeti bizottságokba való választásokon a következő nyilatkozattal üdvözölte: „Az összes békeszerető németek nagy örömmel fogadták a hírt, hogy a csehszlovák nép a nemzeti bizottságokba való május 16-i választásokon egyhangúlag a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire szavazott. A dolgozók azokat a jelölteket választották, akikkel a választási gyűléseken az elmúlt hetekben közösen megtárgyalták az összes létfontosságú kérdéseket és azok megoldását. E választási gyűlések előterében a békéért, az ország boldog jövőjéért, az amerikai háborús gyújtogat ók és nyugatberlini segítőtársaik tervei elleni harc állott. A csehszlovák nép az eddiginél még szilárdabban tömöríti sorait kormánya körül. Az amerikai beavatkozási kísérletek, amelyek megnyilvánultak például uszító röplapoknak a Csehszlovák Köztársaság területére való ledobásában is, csupán megerősítették a csehszlovák nép harci erejét. 1954. május 16-a a Csehszlovák Köztársaság lakosságának és a békevilágtábornak újabb nagy győzelmét jelenti, jelentős hozzájárulás a? európai biztonság biztosításához. A választások eredménye egész Németország békeszerető erőit arra buzdítja, hogy fokozzák az egységes, békeszerető és " demokratikus Németország megteremtésére irányuló törekvéseiket, valamint a német militarizmus gyilkos tervei ellen folytatott harcukat. Az a támogatás, amelyben a csehszlovák nép a német hazafiakat részesíti a harcban, megszilárdítja harci készségüket és bátorságukat. A német hazafiak, főleg az NDK lakossága jó kivánatait fejezi ki a csehszlovák népnek a nemzeti bizottságokba való választásokon elért' győzelméhez. Csangkalsekista kalóztámadás v egy lengyel kereskedelmi hajó elk A Lengyel Népköztársaság külügyminisztériuma május 15-én jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok varsói nagykövetségéhez, amely a többi között így hangzik: „Május 13-án, pekingi idő szerint 15.23 ó. amerikai repülőgépek előzetes járőrrepülése után egy csangkaisekista ágyúnaszád a nyílt tengeren az északi szélesség 23. fok 24. percén és a keleti hosszúság 128. fok 27, percén tüzelt a „Gottwald"-nevű lengyel kereskedelmi hajóra és feltartóztatta. A hajót a csangkaisekisták megszállták és elvontatták. A hajónak és legénységének további sorsa mindezideig ismeretlen. A Lengyel Népköztársaság., kor-, mánya emlékeztet arra, hogy a „Gottwald" hajó megtámadása és megszállása már a második erőszakos cselekmény ebben a körzetben a lengyel lobogó ellen. Mintegy félesztendővel ezelőtt hasonló körülmények között tartóztatták fel törvénytelenül a „Prac?" lengyel hajót, amely legényséf "együtt azóta is Taivan szigeti n. A Lengyel Népközta a g kor-, mánya határozottan tiltakozik a lengyel lobogó jogainak durva megsértése ellen és a lengyel hajóval szemben elkövetett önkény miatti A Lengyel Népköztársaság kor-, mánya követeli: az Egyesült Államok kormánya adjon ki megfelelő utasításokat, hogy a feltartóztatott lengyel hajókat, legénységüket és rakományukat haladéktalanul bocsássák szabadon. A Lengyel Népköztársaság kor-: mánya az Egyesült Államok kor-; mányát közvetlenül felelősnek tartja ezekért a cselekményekért és követeli a bűnösök megbüntetését^ A Lengyel Népköztársaság kormá-. nya egyben fenntartja a maga szá-; mára a jogot, hogy megállapítsa, milyen károk történtek és történhetnek az említett tényekkel kap* csolatban.3 Az indokínai francia főparancsnokság hazug ürüggyel felmondta a dien bien phui sebesültek elszállítását szabályozó egyezményt Dulles szándékosan mellőzte Angiiát... Az angol sajtót továbbra is élénken .ogialkoztatja és erősen nyugtalanítja, hogy az Egyesült Államok és Franciaország különtárgyalásokat folytat az Egyesült Államok indokínai beavatkozásának lehetőségéről. A Daily Mirror diplomáciai tudósítója felháborodottan írja: „Dulles a legsúlyosabb megaláztatásban részesítette Edent, amelyet angol külügyminiszter valaha elszenvedett. Eden kénytelen volt Bedell Smithtől találkozót kérni, hogy megállapítsa, mi igaz az amerikai-francia megbeszélésekről szóló sajtóhírekből, amelyek arra céloztak, hogy az Egyesült Államok fontos lépést tehet Anglia tudta nélkül. Úgy látszik, Dulles szándékosan mellőzte Anglia véleményének meghallgatását szándékaival kapcsolatban."A New Chronicle genfi tudósítója a következőképpen ítéli meg az amerikaiak genfi magatartását és a folyamatban levő amerikaifrancia tárgyalásokat: „Eden most megtanulta, hogy a béke teremtőinek útja nagyon nehéz, de még nehezebb, ha a saját barátai ássák számára a gödröket Pénteken Eden és Molotov egyesült erővel egyengette az utat az indokínai kérdésben a komoly tárgyalások előtt. Molotov két engedménye csökkentette a két fél közötti ellentéteket és észszerű kilátás volt legalább a tüzelés megszüntetésére. Ha ezek a kilátások most elhomályosodtak, annak okát nem Genfben kell keresni: a bajt máshol okozták." Hasonló hangnemben ír a Daily Express: „Az angol küldöttség hivatalosan csak fagyoshangú meglepetésnyilvánítására szorítkozik, de nem hivatalosan leírhatatlanul felbőszítette a küldöttség tagjait, hogy Angliát kizárták minden tájékoztatásból a tervezett megbeszéléseket illetően, amelyeknek célja. Lan:el dülledező kormányának támogatáFrancia politikai körökben hatalmas feltűnést keltett az a hír, hogy az indokínai francia főparancsnokság, nyilván a Laniel-kormány utasítására, felmondta azt az egyezményt, amelyet néhány nappal ezelőtt kötöttek a vietnami néphadsereg főparancsnokságával az expedíciós hadtest állományához tartozó súlyosan sebesült dien-bien-phui hadifoglyok elszállítására. A francia főparancsnokság rádióüzenetet intézett a néphadsereg főparancsnokságához, amelyben tudatta az egyezmény felmondását. Ez a küldöttség ultimátumszerűén arra akarta utasítani a néphadsereg főparancsnokságát, hogy állítsa helyre a repülőtér kifutópályáját úgy, hogy azon amerikai „Dakota" mintájú repülőgépek is leszállhassa nak. A francia főparancsnokság azt hozta fel ürügyül, hogy a helikopterek nem alkalmasak sebesültjeinek elszállítására. A francia főparancsnokság egyben azt is követelte, hogy a Dien Bien Phu és a tőle keletre fekvő Son-La közötti 41. számú gyarmati út maradjon a francia főparancsnokság ellenőrzése alatt, amelynek jogában lenne bármely pillanatban repülőgépek bevetésével bombázni a néphadseregnek ezen az úton lebonyolított közlekedését. A megkötött egyezmény értelmében a néphadsereg főparancsnoksága kikötötte, hogy a franciák tartózkodjanak ezen útvonal bombázásától, minthogy ezen akarják lebonyolítani a dien bien phui sebesülteknek elszállítását. Most pedig a franciák bejelentették, fenntartják maguknak a jogot, hogy május 17én. helyi időszámítás szerint éjféltől kezdődően ismét repülötárnadásokat intézhessenek a gyarmati út ellen. A francia főparancsnokság rádióüzenetének vétele után a néphadsereg főparancsnoksága ugyancsak rádió útján közvetített válaszában hangsúlyozta, hogy a sebesültek elszállításában bekövetkezett fennakadásért egyedül az expedíciós hadtest főparancsnokságára hárul a felelősség. Rámutatott arra is, hogy május 15-én az első sebesültszállítmány elindulása után, a többi sebestilt már hiába várta egész napon át elszállítását, mert egyetlen francia repülőgépet sem küldtek Dien Bien Phuba. A néphadsereg üzenete megállapítja azt is, hogy a május 13-án létrejött megegyezés értelmében két csoportban összesen' 75S sebesült francia hadifoglyot kell elszállítani, ezeken kívül pedig a néphadsereg főparancsnoksága még egy harmadik csoport sebesült hadifoglyot is hajlandó kiadni, amelynek létszámát később fogják megállapítani. A válasz emlékeztet arra is, hogy a franciákkal létrejött megegyezés értelmében az elszállítás egész idejére meg kell szüntetni a légitámadásokat az egész szóbanforgó térségben. A francia hatósá. gok azonban már az elszállítás első napján is hazug gyanúsításokkal illették a néphadsereget, azt állítva, hogy szándékosan nehézségeket támaszt és hogy csak a legsúlyosabb sebesülteket akarja elszállításra szabadon engedni. Ilymódon nyilvánvaló, hogy a francia kormányt, _ illetőleg utasítására az expedíciós hadtest főparancsnokságát — terheli az egye. dűli felelősség a sebesültek elszállításának félbeszakításáért és most ürügyet keres arra, hogy ezt a felelősséget áthárítsa a vietnami néphadsereg főparancsnokságára