Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-10 / 87. szám, szombat

1954. április 10. PJP Jf a^^r^Ö^ A német oép kezében nyugszik Németország sorsa Németország Szocialista Egységpártja IV. kongresszusának programm-nyilatkozata Németország Szocialista Egység­pártjának IV. kongresszusa pro­gram mdokumon tuimot fogadott el, amely nak címe »A német nemzet létkértésedinsk megoldásához veze­tő út«. Elvben a dokumentumban megmagyarázzák a német munkás­osz !;í.!y, a dolgozó parasztság, az értelnviség és minden békeszerető néjrnét ember harcának alapelveit, --amelyet a néniét nemzet létkérdé­seinek megoldásáért folytatnak. A német nép — írja a doku­mentum — jelenleg' történetének leg-fc.nto3aibb döntése el rítt áll. Nem térhet ki e döntés elöl. Választa­nia kell az Amerikai Egyesült Ál­lamok .alá való rendeltsége és a háború, vagypedig Németország függetlensége és a béke között. Németország Szocialista Egység­• pártja, amely a borzalmas nemze­ti katasztrófa idejében azületett, az a párt, amelyncik vezető szerveiben és soraiban a militarizmus, a fa­sizmus és a háború elleni rendít­hetetlen harcosok vannak, és amely az összes békeszerető emberek ol­dalán ihlarcol az új Németorszá­gért,- a következőket .jelenti ki : „A bonni és párizsi szerződés a Németország egységesítésére irányú, ló törekvéseket akadályozza és meg­nyitja az utat a háborúhoz, A néme­tek boldogságának érdekében nem szabad megengedni, hogy hazánknak bármely részét is angol-amerikai ka. tomad koalícióba kényszerítsék. Hogy Németország bélkésen élhes­sen, el kell utasítani az »-európai védelmi közösségről« szóló párizsi szerződést és a bonni „keret­szerződést*, meg kell akadályozni Nyugat-Németország remilitarizálá­sát Hogy Németország végre egy­séges legyen, véget kell vetni az USA beavatkozásának és uralmá­nak Nyugat-Németországban, amely Németország kettészakítá-sának fenntartására Irányul és el kell tö­rölni a megszállási statutumot. A demokratikus Németország Nem­zeti Arcvonala, amelyben a haza­fias és demokratikus erők tömö­rültek, ebben a harciban történel­mi feladatot teljesít. A Szovjetunió megmutatta a né­met kérdés békés megoldásához vezető utat és a Német Demokra­tikus Köztársaságnak szuverenitást nyújtott. A Német Demokratikus Köztársaság szuverenitása utat mu_ tat egész Németországnak és az összes hazafias erőket Nyugat-Né­metországban a bonni és párizsi szerződés elleni harc fokozására lelkesíti. Németország egyesítésére csupán akkor kerülhet sor, ha ezért ma­guk a németek közösen fognak harcolni. Németországot csupán de­mokratikus úton lehet egyesíteni. Ezért a jelen idők legnagyobb kö­vetelése az marad: a németek ül­jenek le egy közös asztalhoz!« Az NSzE IV. kongresszusa nyi­latkozatának további részében, amelynek »a Német Demokratikus Köztiáírsaság — az új Németorszá­gért vívott harc támasza" a címe, emlékeztet azokra a sikereikre, ame­lyeket az ipariban és mezőgazda­ságban értek el és gazdasági fel­adatokat tűz ki. Németország Szocialista Egység­pártjának vezetésiével a munkás­osztály a dolgozó parasztsággal szövetségiben és az értelmiséggel együttműködve jelentős sikereket ért az ötéves terv teljesítésé­ben. Németország Szocialista Egység­pártja a demokratikus Németor­szág megteremtéséért harcol. A Német Demokratikus Köztársaság védelmezi Nyugat-Németország dolgozóinak és az egész német nemzetnek érdekeit és egész Né­metország elé a következő köve­telményeket terjeszti: A megszállási költségek csökken­tését és á kártérítés fizetésének beszüntetését; a munkanélküliség és a nem tel­jes munkahét felszámolását a né­met belkereskedelem és a béke­tábor államaival való külkereske­delem elmélyítésével; a lakosság széles tömegei adó­megterhelésérnek csökkentését és ezzel egyidejűleg a gazdagok jöve­delme megadóztatásának emelését; az áremelések beszüntetését; földjuttatást az áttel-pinteknek és a demokratikus földreform meg­valósítását; a nyugati, megszálló hatóságok által elkobzott 700.000 hektárnyi földet, amelyet katonai célokra fog­laltak le, vissza kéül adni azoknak, akiktől elvették. Kihirdetjük a németek jogát a szabad élethez, amelyet a bonni és párizsi háborús szerződések veszé­lyeztetitek. i Kihirdetjük a németek jogát sa­ját földjükre és annak minden gaz­dagságára. Kihirdetjük a németek munkához való jogát, amelytől az Adenauer­féie aimerikapárti politika követ­keztében a németek millióit megfosz­tották. Kihirdetjük a németek jogát ar­ra, hogy részt vegyenek a gazda­ság irányításában és követeljük, Hogy töröljék el »a vállalati sza­bályzatról* szóló törvényt, amely a szakszervezeti szövetségek ellen 'rányul Kihirdetjük a gyülekezési' és szervezkedési szabadság, a szó- és saitószabadsSg jogának felújítását, amelyet Adeinauer gyakorlatilag el­törölt. Kihirdetjük a német dolgozók har­cát az amerikai ós angol monopo­listák ellen, akik a nyugatnémet vállalatokból milliárdos jövedelme­ket nyernek. Kihirdetjük a Kelet, és Nyugat­Németország közötti korlátlan ke­reskedelemre való jogot, amely je­lenleg Adeniauer politikájának és az amerikaiak politikájának követ­keztében nem létezik. Harcot hirdetünk a »vasfüggönye eltávolításáért, amelyet az impe­rialistáik létesítettek, hogy megza­varják a német kultúra egységét As megakadályozzák Németország két része közötti tudományos és művészeti kapcsolatokat. Német murnkésok, parasztok, ta­nítók, művészeti és tudományos dolgozók, német ifjúság, német asz­szonyok és anyák! Ti képviselitek azt az erőt, amely megnyitja a i'övőbe vezető utat. A Ti kezetek­ben nyugszik Németország sorea. Közös erőfeszítéseteknek semmi sem állhat ellen. Adjátok meg Né­metországnak, amire Németország ­nak szüksége van! Mľindesn erőtöket vessétek latba az egységes, békeszerető, demokra­tikus és független Németország megteremtése érdekében! Dtilles Indokfnára vonatkozó kijelentéseinek cáfolata Dulles amerikaj külügyminiszter a képVise'olház külügyi bizottságában azt áüította, hogy „kínaiak résztvesz­nek az indokínai háborúban." Rágalmazó kijelentéséhez hozzá­fűzte, hogy értesülései „francia for­rásból származnak" Dulles állításait francia hivatalos szóvivők — mint nyugati hírügynökségek jelentik — megcáfolták. Az Associated Press amerikai hír­ügynökség hírt ad egy francia expe­díciós hadtest sajtószolgálatáná 1 mű­ködő francia tiszt nyilatkozatáról amely így hangzik­„Hivatalosan kijelentem, hogy Dién Bien Phu körű 1 i harcokban történt kínai beavatkozásról elterjedt hírei? nem származnak a francia vezérkar H (felderítő szolgálat) osztályától." Az Associated Press a továbbiakban hanoj tudósítójának, Larry Allen-nek következő sürgönyét közli­„Dui'.les amenkai külügyminiszter kongresszusi nyilatkozata után a ha­noi francia vezérkar körében kije­lentették, miszerint serr.inő „anyag: erejű" bizonvíték nem áll rendelke­zésre arra vonatkozólag, mintha egy kánai tábornok irányítaná a vietmin­nek hadműveleteit Dien Bien Phu körűi." A Reuter hírügynökség a követ­kező Hanoiból keltezett sűrgönvt tette közzé: „Az indokínai francia főparancsnok­ság egyik szóvivője kijelentette, hogy nincs tudomásuk arról, mintha a ki- na. kommunisták részérő] beavatko­zás vaev beavatkozási kísérlet történt volna az indokínai háborúba. Hozzá­fűzte: nem tudja igazolni azt sem, hogy kínaiak harcolnának Dien Bien Phu körül." A honkongi angol tájékoztatási szo'gálat idézi tokiói amerikai kato­nai körök véleményét, miszerint „egyáltalán nem tudnak egy Li Csen-vu nevű kínai tábornokról, akiről Dulles amerikai kuügyminisz­ter azt állította, hogy' parancsnok: tisztet tölt be a vietnami csapatok­nál." Az AFP francia hírügynökség je­'entése szerint „indokínai körökben semminemű kommentárt nem kívánnak fűzni Dulles amerikai külügyminisz­ter nyilatkozatának ama részéhez, miszerint kínai kommunisták venné­nek részt a Dien Bien Phu körüli harcokban." Megállapítjuk, hogy az amerikai külügyminiszter nyilatkozatának ezen része nem származik a francia kato­nai felderítő szolgálattól. Fog-adás a finn miniszterelnöknél a szovjet—finn szerződés aláírásának hatodik évfordulója alkalmából Tuomiojia finn miniszterelnök fo­gadást rendezett a Szovjetunió és Finnország közötti barátsági, együtt­működési é s kölcsönős segélynyújtási szerződés aláírásának hatodik évfor., dulója alkalmából. A fogadáson részt vettek: Fager­holm, a parlament elnöke, továbbá a finn kormány tagjai, a páriámén í képviselői, a külügyminisztérium és más minisztériumok felelős muMka. társai. A vendégek között jelen volt V. Z. Lebegyev, a Szovjetunió finnországi követe. Törngren, Finnország külügymi­nisztere a fogadáson mondott besz.é dében a többi között kijelentette „Megelégedéssel állapíthatjuk meg. hogy a Finnország é s a Szovjetunió közötti viszony az elmúlt évek alatt abban a szellemben fejlődött, mint amilyen szellemben annakidején meg. kötötték a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést. Ezt a szerződést mindkét or­szág jogainak kölcsönös tiszteletben _ tartása mellett, két szuverén állam egyenlősége alapján kötötték. Ugyan, csak ezen az alapon fejlődött ezek­ben az években az országaik között­viszony js. Megélénkültek kölcsönös kapcsolataink a kultúra és a tudo­mány területén. Kétségtelenül még fontosabb volt, hogy kereskedelmi és gazdasági kap. csolataink kedvezően fejlődhettek annak a szerződésnek a szellemében amelynek évfordulójáról ma meg­emlékezünk. Az országaink közötti árucsere jelentősen megn/'.n ezekben az években. Ez év elején . Szovjet­unió kezdeményezésére megtartott pénzügyi tárgyalások is ezt a fejlő­dést bizonyítják. A finn nép, amelynek jövendője döntő módon a világ békéjének meg. őrzésétől függ, nagy érdeklődéssel követi azokat a kísérleteket, amelye­ket a tartós béke előfeltételeinek megteremtése érdekében az utóbbi időben tettek. Megelégedéssel állapi, tottuk meg, hogy a nagyhatalmak képviselői hosszú szünet után újra közvetlen tárgyalásokba kezdtek. Reméljük, hogy minden nehézség ellenére a tárgyalások során egész­séges kapcsolatok épülnek ki, amit a Szovjetunió vezetőinek véleménye szerint nem akadályozhat meg a tár. sadainr rendszerek különbözősége. Végül méljük, hogy a vitás kérdé­seket, tárgyalások útján rendezik majd é s így hosszú időre biztosítják az egész földkerekség békéjét. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának teljes ülése * A napokban teljes ülést tartott a­Mongol Népi Forradalmi Párt Köz. ponti Bizottsága. A teljes ülés meg­vitatta J. Cedenbal beszámolóját az állattenyésztés további fejlesztéséről és produktivitása emeléséről. A teljes ülés megvitatta a szer­vezeti kérdéseket. Cedenbalt kérésé­re — mivel teljesen e'foglalja a Mongol Népköztársaság miniszter­elnöki tisztsége — a teljes ülés fel­mentette a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára teendői álól, és D. Dambat válasz­totta meg a Központi Bizottság első titkárává A török falvak szegényedése Az ankarai kormánykörök áruló politikája, fegyverkezési hajszája romlásba döntötték a török falva­kat. A török parasztok helyzete egyenesen tragikus. A török pa­rasztok 80 százaléka nincstelen, ez­zel szemben azonban a megművelt földek 77 százaléka a földbirtoko­sok és kulákok kezében van. Az 1945.ben elhatározott földreformot még a mai napig sem hajtották végre. Ennek legfőbb oka abban van, hogy a föld nagyrésze a bejek fiainak tulajdonát képezi, úgyhogy a nincstelen parasztok kénytelenek földet bérelni és ezért a véres ve­rejtékükkel elért termés 50—80 százalékát átadni a földbirtokosok­nak és kulákoknak. Az adósságokban nyakig úszó kö­zépparasztok helyzete sem rózsá­sabb. Napi munkájuk eredménye alig elég nyomorúságos életszínvo­naluk fenntartásához. „Keserű igaz­ság, hogy a szegény földművelőket kegyetlenül kizsákmányoló földbir­tokosok hatalmukban tartják a pa­rasztokat. Szorult helyzetüket ki­használva kegyetlenül kifosztják őket, kölcsönöket nyújtanak nekik horribilis kamatlábra, amely néha a 100 százalékot is meghaladja. Azokat a parasztokat, akik nem képesek az óriási kamatot megfi­zetni, erőszakkal elűzik az évtize­dek óta megművelt földjeikről. Ha pörösködnek, a rendőrség és az igazságszolgáltatás mindig a föld­birtokosok oldalára áll. A „Son Te­legraph" című lap tavaly foglalko­zott egy pörrel, amely Karaoszma­noglu demokratapárti vezér, továbbá Kükrület és Karahacs falu lakói kö­zött folyt 70.000 dekar földterület kérdésében, amelynek felét Karaosz­manoglu birtokolta. „A belügymi­nisztérium telefonutasítására — írja a lap — a környékbeli csendőrség erőszakosan szétkergette a szóban­forgó szántóföldön dolgozó parasz­tokat." A török kormány által előirány­zott, a földmüvelés javítását célzó szegényes kölcsönöket a ku-lákok között osztják ki. Az „Istambu]" muilt évi szeptember 16-i számában közölte, hogy 50,500.000 török Ura kölcsönt folyósittottak 3.225 kulák­nak. A török kis. és középiparasztok nagyon kezdetleges földművelést űznek. Csak a nagyobb földbirtoko­sok rendelkeznek mezőgazdasági be­rendezéssel. Hivatalos török sta­tisztikai adatokból kitűnik, hogy több mint 3 millió parasztnak nincs ekéje és egyéb szerszáma, kényte­lenek drága áron a földbirtokosok­tól kölcsönözni mezőgazdasági szer. számokat. A parasztok felének nincs igavonóállata és Mahmud Ma­kal török író szerint, saját magu­kat kénytelenek befogni az ékébe, hogy fölszánthassák földjüket. A „La Republík" című lap egyik szá­mában azt írta, hogy a kis- és kö­zépparasztok faekével szántanak, az egyéb mezőgazdasági munkákat pedig két kezükkel végzik. A pa­rasztok cséphadaró híján gyakran tenyerükkel pergetik ki a gabona­magot'. A z állattenyésztés helyzete is sú­lyos. Az „Aksam" című lap beis­merte, hogy Törökország marhate­nyésztése kezdetleges és állapota siralmas. „Marhatenyésztésünk — írta a „Vatan" — reménytelen hely­zetben van. A vágóhídra küldött szarvasmarhák húsának 25 százaléka élvezhetetlen. Ez főleg az állatok rossz etetésével magyarázható." A török parasztság helyzete egy­re rosszabbodik. Az amerikai mono­pólisták tömegével bocsájtják mező­gazdasági termékeiket a nemzetkö­zi piacra és konkurrenciájukkal tönkre teszik a török parasztokat. A kiváló minőségű török dohány­fajták kiszorulnak Nyugat-Német­ország piacáról, ahol régebben nagy volt a keletjük, de az amerikai do­hánytermékek most kiszorítják őket. Az amerikai doliánytőzsdések utasítására magas vámot vetettek a török dohány behozatalára. Az amerikai konkurrencia követ­keztében teljesen megszűnt a török gyümölcskivitel, amely azelőtt a török parasztok jelentős jövedelmi forrását képezte. A „Vatan" jelen­tése szerint, Törökország s, tavaly csak 70 tonna gyümölcsöt szállított külföldre. A selyemgyártás is ha­nyatlott, mivel nem képes konkur­rálni az amerikai nylonnal. Az ankarai uralkodó körök nép. ellenes politikája a romlás szélére taszítja a török gabonatermelöket. Az „Ulusz" című lap „A török pa­rasztok tragikus helyzete" címmel beszámolt egy diákcsoportnak Ana­t.ólia egyik vidékén tett látogatása során szerzett tapasztalatairól. „Sok faluban a parasztok az állatokkal együtt szalmán hálnak — írják a diákok beszámolójukban. Sok helyen láttuk, hogy a parasztok a piszkos folyóvizet isszák. Megfigyeltük, hogy a parasztok a legelemibb gon­doskodás hiánya miatt jelentéktelen betegségekben is meghalnak. Több mint egy hónapig tartózkodtunk ezen a vidéken, és egyetlen orvost, yagy egészségvédelmi dolgozót sem találtunk. Számos faluban nem kapható szappan, üveg és egyéb fontos árú. Az elszegényedett, a földbirtoko­soktól agyonhajszolt török parasztok szülőföldjüket elhagyva keresztül­kasul bolyongnak az országban. „A török parasztok milliói munkát ke­resve bejárják az egész országot" — írja az „Aksam." A munkanél­küliek százai kopogtatnak naponta munkát kérve. A munkanélkülieket •sorsukra hagyják.^ A török • kor­mánykörök munka helyett utasítást adtak ki, hogy tiltsák ki a munka­nélküli parasztokat a városokból. Ezek az ankarai kormánykörök népellenes politikájának következ­ményei a török falvakon. Jordán Kocsev, a Bolgár Tájékoztatóiroda munkatársa A középkeleti ugródeszka mL (Szabad Nép-böl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom