Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-08 / 85. szám, csütörtök

I 1954. április 8. UJSZ0 PÁRTÉLET Tapasztalataim a háziagitáció körül A napokbt.,, íz agitátorok ezred látogatják meg a lakosságot, be­szélgetnek velük a választási tör­vényről, a bel. és külpolitikai kér­désekről és meghívják őket a vá lasztók nyilvános gyűléseire, ame­lyeken a Nemzeti Arcvonal jelölt­jeit vitatják meg. Az agitátorok segítségére ilyen irányban hasz­nálhatjuk fel Őrlik elvtárs tapasz­talatait. Amikor a pártszervezet elöször bízott meg agitálással, feladato­mul tűztem ki, hogy a pártsajtónak új előfizetőket szerzek. A Moyzes­utcán három házat bíztak gond­jaimra. Tavasz volt akkor és na­gyon jól emlékszem az első házi agitációban szerzett benyomásokra. Elöször látogattam meg mint agi­tátor a Moyzes-utca 6. szám alatt lakő családot. Amikor az első aj­tóhoz értem, azon törtem a fejem, hogyan kezdjem el. A kezem meg­nehezedett, amikor a csengőt meg­nyomtam. A fejemben különböző gondolatok keringtek. Van-e otthon valaki, aki ajtót nyit, miiven em­berek ezek, milyen kérdéseket tesz­nek fel és egyéb hasonló gondola­tok keringtek az agyamban. Becsengettem. Az ajtó mögött papucs csoszogását hallottam, ami­ből tudtam, hogy az ajtó mögött idősebb ember áll és valóban Ami­kor az ajtó kinyílt, egy öreg asz­szonnyal találtam magam szemben, csaknem teljesen ősz hajjal. Nevé­re nem is emlészkem Megkérdezte tőlem: »Mi tetszik?« Ráncos ar. cán meglepetés tükröződött. Talán azt hitte, hogy eltévedtem, hogy valakit keresek. Ezért megmondtam neki, hogy hívnak és miért jöttem. Az öreg asszony azután szabadko­zott, hogy nincs rendben a lakás — szombat délután volt — majd behívott a szobába. Leültünk és a sajtóról kezdtünk beszélgetni. Ké­sőbb behívta a férjét, majd együtt vitatkoztunk a napi sajtó olvasásának fontosságáról és vé­gül is az Üj Szónak bennük egy újabb előfizetőt szereztem. Ez volt az én első agitációm. Sokszor elgondolkoztam ezen a be­szélgetésen és a szerzett benyomá. sokon Később, amikor a Bratisla­va-környéki járási nemzeti bizott­ság megbízott a Heyduk.utcai agi­tációs központ vezetésével, még in­kább rájöttem, hogy milyen fele­lősségteljes szerepe van az agitá­tornak. Május l.e előtt volt, s hogy ta­pasztalataimat kiegészítsem, a kör­zetben lakó emberek véleményét megismerjem, még április közepe táján látogatást tettem a Molotov­utcai egyik háztartásban. Alko­nyatkor látogattam el a családhoz. Itt már bátrabb voltam. Bemutat­koztam és megmondtam, miért jöt­tem. Bementünk a szobába, majd j megkezdtük a beszélgetést május 1-ről. Azt mondták, hogy május 1-én úgyis kivonulnak az üzemmel, a gyermeket pedig az anyósra bízóik Én ezzel nem elégedtem meg. Tudni akartam, hogy miért mennek május 1-ét megünnepelni. A beszédjükből kivettem, hogy má­ju s l.ét azért ünneplik, mert ez egy szép, víg nap, de az ünnep politikai jelentőségét és történetét nem ismerték. Ezért május 1-röl sokáig beszéltem nekik, körülbelül egy óra hoszat. Amikor hazafelé készülődtem, mint jó barátok vál­tunk el. Még ma is üdvözöljük egy mást, ha találkozunk. Több látogatás után megtanul tam az emberekkel bánni, de egy nagy hibám volt. hogy ritkán lá­togattam meg a rám bízott csalá­dokat, s csak bizonyos események alkalmával, mint pl. márc'us 8. és május 1., vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója előtti időben. Tapasztalataim szerint jó. ha az agitátor a reá bízott családokkal — jelenleg a választókkal — meg egyezik, hogy mikor látogathat el hozzájuk, nehogy megtörténjen, hogy akkor jön oda, ha a család nincs otthon, vagy pedig nem meg­felelő időpontban. Az agitátornak nem szabad azzal megelégednie, h<^ry a választóknak bejelenti, hogy miért jött, hogy az agitációs köz­pontba meghívja őket, esetleg az agitációs központ programmját hagyja náluk, két-három mondatot beszélget velük és eltávozik. Az ilyen agitáció célszerűtlen. Ha az agitátor becsületesen teljesíteni akarja feladatát, ismernie kell az embereket, problémáikat, érdekel, ket, de főleg igazat kell nekik mondania. Az embereket csak ak­kor ismerheti meg, ha rendszeresen ellátogat hozzájuk, ha minden kér­désükkel foglalkozik Ezzel meg­szerzi bizalmukat és tekintélyt sze. rez magának a választóknál. Semmi sem rosszabb, mint a kérdésekre zavarosan válaszolni, vagy valótlanságot mondani. Jobb a feleletet máskorra elhalasztani, ha nem tudunk azonnal választ ad­ni a kérdésre. Velem }s megtörtént, hogy nem tudtam a gyógykezelési kérvénnyel kapcsolatos kérdés­re válaszolni. Egy idősebb munkás, sajnos, a nevére már nem emlék­szem pontosan, nem tudta, kihez forduljon. Amikor a hivatalba men­tem, a személyzeti osztályon azon. mai megállapítottam, hogy milyen az eljárás a gyógykezelésre való beutalásnál. Másnap este ismét el­látogattam a családhoz és elmond­tam. hogy milyen az eljárás. A család ezért nagyon hálás volt n e­kem. Most, mint az agitációs központ vezetője, tapasztalataimból a. szov­jet agitátorok tapasztalatai alapján tanácsot tud OK adni ' az agitációs központ agitátorainak, hogyan kell az emberekkei bánni és beszélget, ni. Ebben nagy segítséget nyújta­nak nekem a szovjet brosúrák, mint pld. »A lakosság közötti politikai agitáció során szerzett tapasztala­tok* Sitarevtől, »Hogyan készítsük elő és vezessük le a beszélgetést* Glezermantól, stb. Igyekszem az agitátorokat úgy irányítani, hogy a rájuk bízott körzetekben a lehető legjobb eredményeket érjék el, hogy egy választó előtt se maradjon me^világitatlanul az a kérdés, hogy miért szavazunk a Nemzeti Arc­vonal egységes jelölő listáiára hogy mindenki ismerje a választások je­lentőségét. részt vegyen az elöké. SBttH'-teWben. hogy megjeleni jen a választók gyü'ésein. amelyeken ezekben a napokban jóváhagyják a Nemzeti Arcvonal jelöltjeit. Őrlik György, Bratislava A francia kormány nem ismeri el jogérvényesnek a háborús szerződések nyugatnémet ratifikálását Az új pártbizottság érti feladatát A nagyborsai falusi pártszervezet évzáró gyűlésén megválasztott új bi­zottság jól végzi feladatát. Megér­tette, hogy a pártnak és a kormány­nak a mezőgazdasági termelés fej­lesztésére és fokozására vonatkozó intézkedései dolgozó népünk élet­színvonala emelésének biztosításához kell. hogy vezessenek. A pártbizottság ezért mindjárt az évzáró gyűlés után foglalkozott a tavaszi munkálatok agrotechnikai ha­táridőn belül való elvégzésének kér­désével. Javasolták az EFS Z veze­tőségének, hogy minél .előbb kezdjék meg a terme, ési terv helyes össze­állítását. Az EFSz vezetősége a ja­vaslatot elfogadta. A terv összeállí­tásánál — a párttagok aktív részvéte­lével — ügyeitek arra, hogy a ter­melés összhangban legyen a beadá­sokkal s főleg, hogy a növényterme­lés és az állattenyésztés között meg­legyen az arányosság. A növényter­melés és az ál'attenyésztés terén is érvényesítik a ha adó termelési for­mákat. Az eddigi tapasztalatok alap­ján tudták, hogy a terv helyes össze­állítása és a tagsággal való alapos megismertetése, valamint a dolgozók­nak a terv te'jesitésére irányuló meg­nyerése nélkül sikerre nem számít­hatnak. A pártszervezet javasolta, hogy a tervet vitassák meg a szö­vetkezeti tagokkai is. A szövetkezeti tagok és az egyes munkabrigádok a tervet alaposan áttanulmányozták és néhány megjegyzéssel jóvahagyták A szövetkezet az eddigi tavaszi munkálatokat három nappal a ter­vezett idő előtt végezte el. A kommunisták kezdeményezésével szellős,' világos, automatikus itatókkal és a technika egyéb vívmányaival felszerelt istállót építettek a szövet­kezet tagjai. A teheneket és borjakat példás ellátásban részesítik. Nagy Gyula elvtárs, id Nagv János ás Tornai József úgy beszélnek a gond jaikra bízott állatokról, mint leg­drágább kincsükről'. Olyan szépeik ezek a szövetkezeti tehenek és bor­jak, hogy bármikor mintakiáliitásia lehet vinni őket. Tornai József olyan szép négy bikát neveit, hogv apaállatoknak adták el őket. Fel­nevelésükért a szövetkezettől 1.150.— a megbízotti hivataltól pedig 800.— korona külön juta'mat kapott. A pártszervezet javaslatára a többi etetőt is megjutalmazta a szövet­kezet. Tornai József aze'őtt bérelt földön gazdálkodott. Azt mondja, hogy olyan dolga és bevétele, mint most, sohasem volt. Ha szükség lenne rá, élete árán is megvédené a? EFSz-et. Id. Nagy János Maünyina fejési módszerével az átlagos napi tejhoza­mot egy literrel növelte. A többi tehéngondozó előbb azt gondolta, hogy vizet önt a tejhez. Mikor az ellenőrzés után is többet fejt ki, mint ők. úgy vélték, hogy lopja a takarmányt. Végül mindnyájan meg­győződtek róla, hogy mind az egyik, mind a másik gyanú alaptalan. Azóta Malinyina módszerével fejnek a töb­biek is. Az eredmény nem maradt el. Az első negyedévi beadási kötelezett­ségüket 4.732 literrel túlteljesítették. A# sertésgondozók az elmúlt évben ugyancsak saép sikereket értek el­A húsbeszolgáltatással egy hónappal előre vannak. Megvan a tervezett számú anyadisznójuk, tehát sertés­állományuk is biztosítva van A szö­vetkezeti tagság is az EFSz-ben szerzi be saját szükségletére a mala­cokat. Tavaly minden család vágott 140—150 kilós hízót. A nagyobb csa'ádok. tehát a tagság többsége, két hízót is vágott. A kertészetben élénk munka fo­lyik Az asszonyok gvom'álnak és palántálnak. — A mi asszonyaink sze retnek dolgozni — mondja Ivancsik János, a kertészet vezetője. Naponta Bonni kormánykörökben kínos meglepetést keltett, hogy a francia kormány közölte Hausenstein ta­nár, nyugatnémet ügyvivővel: a francia kormány nem ismeri el Nyugat-Németország részéről jog­érvényesen ratifikáltnak a bonni és párizsi paktumot. Maurice Schu­man francia külügyi államtitkár azzal indokolta meg a francia kor­mány elhatározását, hogy a bonni parlament nem hagyta jóvá, Heuss elnök pedig nem irta alá a szer­ződésekhez tartozó pótjegyzőköny­veket. Az Adenauer kormányhoz közel­álló Kölnische Rundschau című lap vezércikkében heves támadást in­tézett a Laniel-kormány ellen, amely a kölni lap szerint »nem hajlandó abbahagyni kétarcú hin­tapolitikáját és csűrés-csavarással igyekszik megakadályozni Európa felzárkózását«. Országos értekezlet Angliában Nyugat-Németország remilitarizálása ellen egy és egynegyed, sőt másfél munka­egységet is szereznek. Mindennap húsz-huszonöt asszony sürgeti az újabb munkák megkezdését. Tavaly még hívni kellett őket. De amióta a párt­szervezet meggyőzte asszonyainkat munkájuk fontosságáról és többet is fizetünk a munkaegységekért, maguk ajánlkoznak munkára. A párt X. kongresszusa tiszteletére a szövetkezet tagsága kötelezte ma­gát, hogy az 1954-es év végére terven felül 20 métermázsa sertéshúst és huszonötezer liter tejet szolgáltat be. A hektárhozamokat 15 száza ékkal emelik. Egy anyakocától tíz malac helyett évenként tizenegyet fognak felnevelni. Az ellenőrzött tenyésztés­bői a gazdasági vásárokon 15 anya­disznót. 2o növendékkant és 5 bikát adnak el. Pedig csak 325 hektáron gazdálkodnak. Természetesen az új pártbizottság sem dolgozik hibátlanul. A párttagok mindent elkövetnek, hogy jól menjen a munka, de politikailag néha tanács­talanok. Annak ellenére, hogy min­den esetben, amikor nehézségek adód­nak elő, összeül a pártszervezet, hogy megoldást keressen, előfordult az a hiba, hogy amikor Nagy és Sznoha elvtársak magasabb funkciókba men­tek, Petőt, a volt földbirtokost fel­vették a szövetkezetbe könyvelőnek. No. egy hét múlva szerencsére meg­o'dották a dolgot és kizárták őt. A télre elvermelt burgonya egy része megfagyott. Az újságokat a szövetkezet irodájában halmozták fel. Ezeket a vezetőségen kívül senki sem olvassa, mert nem osztják szét. Hogy az EFSz-ben az Ilyen és ehhez hason'ó hibák ne forduljanak elő, nyújtson a járási pártbizottság gyakrabban konkrét segítséget a párt­szervezetnek, hogy képes legyen irá­nyítani a szövetkezet tagjainak har­cát a jó termelési eredményekért. Száraz József A Nyugat-Németország újrafel­fegyverzése ellen tartott rendkívü­li országos értekezleten 136 külön­féle szervezet képviseletében több mint 250 küldött vett részt: kom. munisták, konzervatívok, munkás­pártiak, különféle szakszervezetek és társadalmi szervezetek képvise­lői. A részvevők határozatot fogadtak el, amely szerint felszólítják a nagyhatalmakat, hogy kössenek megállapodást az atomfegyver el­tiltásáról. Egy másik határozat fel­hívja az angol népet, tömörüljön a következő jelszóval: ^.Szüntessék be Németország felfegyverzését és biztosítsák Európa békéjét!* Adenauer tanácskozásai a nyugati főbiztosokkal az NDK szuverenilását elismerő szovjet nyilaíknzalról Adenauer fogadta a nyugati ha­talmak főbiztosait. A bonni kan­cellár a hivatalos közlemény sze­rint a Német Demokratikus Köz. társaság szuverenitását elismerő szovjet nyilatkozatról tanácskozott a nyugati megszálló hatalmak kép­viselőivel. A hivatalos jelentés azt Is köz­li, hogy Adenauer a bonni parla­ment ülésén kormánynyilatkozatot tesz a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság kapcsola­tainak újjárendezésóről. Indonézia miniszterelnöke támogatja Nehru fel­hívását a hidrogénbcmba-kíséríeíek beszüntetésére Alj SfcasztroamidzBozso, Indonézia miniszterelnöke nyilatkozatot tett közzé, amelyben támogatja Nehru indiai miniszterelnöknek az érde­kelt hatalmakhoz intézett azon fel­hívását, hogy szüntessék be az atom- és hidrogénbomba kisérléte­ket. Indonézia támogatni fogja Neh­runak azt a javaslatát, hogy öt ázsiaj miniszterelnök április hónap. ban Colombóban megtartandó érte­kezletének napirendjére vegyék fel az atombombakísérletek kérdését f mivel ez érinti Ázsiát. Az indonéz miniszterelnök ki­emelte, hogy neim csupán a Csen­desóceán térségéiben fekvő Lndo. nézia nevében, hanem az emberiség és a világbéke érdekében is csatla­kozik Nehru felhívásához. Thorez elvtárs cikke a »L'Humanité« fennállásának 50. évfordulójáról Április 18-án lesz ötven éve, hogy megjelent a »L'Humanité«­nek, a Francia Kommunista Párt központi lapjának első száma. A lap vasárnapi száma a »L'Hu­manité_Dimanche« ezzel a dicsősé. ge s évfordulóval foglalkozik. A lap első oldalán közli Maurice Thorez­nek, a Francia Kommunista Párt főtitkárának cikkét és a moszkvai s>Pravda« üdvözletét, »Ötven éven keresztül, — írja a többi között Maurice Thorez — újságunk fáradhatatlanul védelme­zett minden igazságos ügyet. A j> Ľ Humanitás harcolt a dolgozók kenyeréért, a békéért, a szabad­ságért és a nemzeti függetlenség­ért. A kisemmizettek, a szeren­csétlenek, a proletárok oldalára állt, azok oldalára, akik a nemzet életerejét, gazdagságának kimeríthe­tetlen forrását és nagyságát, or­szágunk tulajdonképpeni lényegét jelentik. Azok mellé állt, akik el­ítélik azt az igazságtalan rendszert, hogy mindent adjanak és semmit se kapjanak, a munkanélküliség miatt állandó rettegésben éljenek, bizonytalannak érezzék jövőjüket, a fárasztó munka ellenére örökös gondokkal küzdjenek, nélkülözésben és nincstelenségben tengődjenek. Ötven év mult el és milyen évek! Ez a csodálatos, egyetlen más év­század által sem ismert megráz­kódtatásoktól kísért félévszázad fordulópontot jelent a történelem­ben. Az emberiség kiragadta ma. gát életének régi medréből és meg­döntve az osztályokra tagozodó ré­gi társadalmat, felszabadul é a a szocializmus útjára lép.« Maurice Thorez a továbbiakban rámutat, hogy a lapot Jaurés, az első orosz forradalom előestéjén alapította. 1920-tól a »L'Humanité« a Francia Kommunista Párt lapja lett. Mindig fáradhatatlan harcot vivott a második világháború elő­készítése ellen, leleplezte Hitlernek és külföldi pártfogóinak mesterke­déseit, védelmezte a Szovjetuniót, az első szocialista államot. A »ĽHunjanité« nagy szerepet töltött be a francia nemzeti ellen­állási mozgalom éveiben, amikor il­legálisan jelent meg. Franciaország felszabadulása után a nemzet egye­sítéséért, Franciaország gyors új­jáépítéséért, politikai és gazdasági függetlenségéért, minden francia jólétéért és boldogságáért harcolt. Maurice Thorez felsorolja a fran. cia munkásmozgalomnak azokat a kiemelkedő személyiségeit, akik munkatársként dolgoztak a íL'Hu­manité« szerkesztőségében: Jaurés, Marcel Cachin, a lap igazgató-fő­szerkesztője, Vaittant-Courturier, Gabriel Béri, Lucien Sampaix és mások. A »L'Humanité« 50. évfordulóján, — írja befejezésül Thorez — ami. kor országunkat komoly veszély fenyegeti, még inkább növekszik a kommunista párt eszméit hirdető lap jelentősége. Legyen a lap Le­nin tanítása szerint nemcsak kol­lektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is. Tegyük lehetővé, hogy Francia­országnak ez a lapja minden fran­cia lapja legyen, akkor könnyebben érjük el kitűzött célunkat. Éljen a íL'Humanité«! I

Next

/
Oldalképek
Tartalom