Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-01 / 79. szám, csütörtök

1954. április 1. UJSZ0 Megkezdődött Németország Szocialista Egységpartjának IV. kongresszusa Kedden, 1954. március 30-án Berlinben ünnepélyes keretek között megnyílt Németország Szocialista Egyaégpártjának IV. kongresszusa. A kongresszuson, amelyet a berlini Werner Seelenbinder-csarnokban tartanak, mintegy 5000 küldött és vendég vesz részt. A kongreszszuson a 24 testvéri kommunista és munkáspárt küldöttségei vesznek részt, a Szovjetunió . Kommunista Pártjának küldöttségével élükön: A kongresszust rövid beszéddel Wilhelm Pieck, a Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának elnöke, az NDK elnöke nyitotta meg. A kongresszus napirendjén szerepel a Központi Bizottság jelentése, amelyet Walfeer Ulbricht, a SED Központi Bizottságának első titkára adott elö, továbbá a központi revíziós bizottság és a központi pártellenőrző bizottság beszámolója^ amelyeket Fred Oelsner és Hermann Matern elvtársak adnak elö. A Központi Bizottság jelentéséről szóló vita után, amely 5 napig fog tartani, Kari Schirdewan elvtárs beszámolót ad elö a párt alapszabályzatának módosításáról. A kongresszus végén megválasztják a központi pártszervezeteket. Wilhelm Pieck elvtárs megnyitó beszéde- után a kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelybe a jelenlevők nagy lelkesedéssel beválasztották Wilhelm Pieck, Ottó Grotewohl és Walter Ulbricht elvtársakat. Azután Paul Wandel, a SED Központi Bizottságának titkára, felolvasta a külföldi testvérpártok küldötteinek neveit, akiket Wilhelm Pieck elvtárs javaslatára beválasztottak az elnökségbe. A Szovjetunió Kommunista Pártja részéről A. I. Mikojant, az SzKP KB elnökségének tagját és a Szovjetunió Minisztertanácsánál? elnökhelyettesét, M. A. Szuszlovot, az SzKP KB titkárát, D. P. Sepilovot, a moszkvai Pravda főszerkesztőjét és A. A. Szmimovot, Kína Kommunista Pártjának részéről Csi Pen-Feit, a Kínai Néipköztársaság NDK-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Július Durišt, a CsKP KB elnökségének tagját és Jiŕi Hájek pénzügyminisztert, a CsKP KB tagját és a Károly-egyetem nemzetközi kapcsolatok fakultásának dékánját, valamint további küldöttségek képviselőit. Ezután megválasztották a jelölő bizottságot, a szerkesztő bizottságot, az alapszabályzati és a választási bizottságokat. Valamennyi bizottságot egyhangúlag választották meg. A bizottságok megválasztása után Walter Ulbricht, a Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára előadta a Központi Bizottság tevékenységéről szóló besžámolót. A Szovjetunió segítsége az árvízkárosult afgán lakosságnak M. V. Gyegtyarj, a Szovjetunió afganisztáni nagykövete, felkereste Muhammed Naimot, Afganisztán külügyminiszterét és kifejezte részvétét a Hilment, Farahrud és Asrud folyók áradása következtében árvízkárosulttá vált lakosság iránt. A nagykövet kijelentette, hogy a szovjet nagykövetség nevében 20.000 afgannal (Afganisztán pénzegysége. — A szerk.) járul hozzá az árvízkárosultak segélyalapjához. A külügyminiszter az afgán kormány és az árvizsujtotta lakosság nevében köszönetet mondott a szovjet nagykövetnek együttérzéséért és nagylelkű segítségéért. Juin marsall beszéde az »európai hadsereg« ellen A szovjetunióbeli norvég nagykövet átaflta megbízólevelét K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke március 3-án a Kremlben fogadta Norvégia szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, E Braandlandot

( aki átadta megbízólevelét. A nagykövetet elkísérte E. Ekoland, a nagykövetség első titkára, E. Dahl és K. H. Sanberg, a nagykövetség tagjai. A megbízólevelek átadásánál jelen volt G. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, N. M Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára, G. M'. Puskin

i a Szovjetunió külügyminisztériuma harmadik európai szakosztályának főnöke és D. A. Zsuikov, a Szovjetunió külügyminisztériumának protokollfőnöke. K. J Vorosilov és E. Braandland nagykövet rövid beszédet tartottak. Braandland nagykövet beszédében kijelentette, hogy a Norvégia és nagy szomszédja, a Szovjetunió közötti határ rövid fennállásának ellenére ritka példaként áll Európa történetében, mert sohasem adott okot gyűlöletre a két •szomszéd között. A norvég nép és a norvég kormány is — mondotta a nagy. követ — mindig tiszteletben tartottak ezt a jószomszédság-ot. A nagykövet továbbá kijelentette, hogy a jövő a Szovjetunió és Norvégia közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővítését ígéri és reményének adott kifejezést, hogy a nprvég—szovjet kapcsolatok megszilárdítására irányuló tevékenysége elnyerj a szovjet kormány bizalmát és támogatását. A nagykövet beszéde végén minden jót kívánt a Szovjetunió népé nek. K. J. Vorosilov beszédében megerősítette a nagykövet azon szavainak helyességét, hogy a - Szovjetunió és a Norvégia közötti batár sohasem adott gyűlöletre okot a szovjet nép és a norvég nép között és azt mondotta, hogy a szovjet kormány véleménye szerint Norvégia és a Szovjetunió között jószomszédi kapcsolatok fejlődhetnek ki, h

a mindkét fél erre fog tőre. kedni. K. J. Vorosilov rámutatott arra

( hogy a Szovjetunió következetesen és szüntelenül a béke és az összes nemzetek közötti együttműködés politikáját folytatta és folytatja. Továbbá biztosította a nagykövetet, hogy a Norvégia és a Szovjetunió közötti kapcsolatok fejlesztésére irányuló tevékenysége megfelelő megértésre és támogatásra talál, a szovjet kormánynál. A megbízólevelek átadása és a beszédek elhangzása után K. J. Vorosilov E Braandlanddai elbeszélgetett. Ebben részt vett V. B. Kuznyecov is. Frédéric Joliot-Curie, a világhírű atomfizikus nyilatkozata Frédéric Joliot-Curie, a Béke Világtanács elnöke, a párizsi Liberratiön hasábjain nagyjelentőségű nyilatkozatot tett közzé azokról az életveszélyes következményekről, amelyekkel az amerikaiaknak hidrogénbombákkal végzett legutóbbi csendesóceáni robbantási kísérletei jártak. Joliot-Curie a többi között a következőket állapítja meg: Noha a szakértők és a tudósok természetesen nagyjában fel tudják mérni az atom- és hidrogénbombák robbanásának közvetlen pusztító hatását, egészen máskép áll a dolog az7al a rádióaktív porral, amely a robbantás következményeképpen rendkívül nagy magasságra vetődik .fel. Az ilyen módon képződő rádioaktív-felhő rendkívül veszélyes és vándorlásával olyan térségek fölé is eljut, amelyek messze vannak a robbantás színhelyétől. Ily módon pedig a robbanás súlyos károkat okozhat messze az eredetileg megállapított biztonsági övezettől. A veszélyességi övezet tehát a gyakorlatban beláthatatlan. Joliot-Curie hangsúlyozza, milyen szörnyű - következményekkel járt a Bikini-szigetén végzett legutóbbi amerikai hidrogénbombarobbantás, s ezzel kapcsolatban felteszi a kérdést: Vájjon a stockholmi felhívásra a veszély tudatában lévő emberek tízmilliói által világszerte adott helyeslő válasz nem követeli-e meg az atomfegyverek használatának betiltását és ezzel kapcsolatban egy szigorú nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozását ? Nyilvánvaló, hogy ha már korábban életbeléptették volna ezeket az összes népek által követelt biztonsági " és ellenőrzési intézkedéseket, akkor most nem került volna sor azokra a gyászos tapasztalatokra, amelyeknek áldozatai japánok, amerikaiak, és óceániaiak. Véleményem szerint mindenekelőtt alá kell írní és életbe kell léptetni egy nemzetközi egyezményt, amely megtiltja az atom- és nucleáris hőhatáson alapuló tömegpusztító fegyverek használatát. E nemzetközi egyezmény jóváhagyása mentesítené az összes népeket a félelemtől s lehetővé tenné az atomerő fejlesztését és használatbavételét a leggazdagabb reménységeket biztató békecélokra. Az emberiségnek nem\ szabad többé eltűrnie az atomfegyverrel okozta veszélyeket és fenyegetéseket — mondotta befejezésül Joliot-Curie. Az angol közvélemény követeli az atomfegyverek eltiltását Ismeretes, hogy az amerikaiak március 1-én a Csendes-Oceánon hidrogénbombát . robbantottak. A robbantáskor japán halászok súlyosan megsérültek. Az angol közvéleményben nyugtalanságot keltett az amerikai hidrogénbomba-robbantás hatása- Az angol közvélemény megdöbbenése tükröződik a parlamentben is. Hírügynökségi jelentések szerint munkáspárti képviselők egész sor interpellációra készülnek ebben az ügyben. E hét folyamán kilenc munkáspárti képviselő jelentette be, högy az amerikai hidrogénbomba-robbantással kapcsolatban interpellációt intéz a kormányhoz. A munkáspárt parlamenti csoportja elhatározta, hogy rendkívüli ülést tart annak a javaslatnak a megvitatására, hogy a párt sürgesse a további hidrogénbomba-robbantások nemzetközi eltiltását. A Reuter jelentése szerint Churchill miniszterelnök — tekintettel az amerikai MűrogsisitíMu'b&.-í'tfckwitás miatt a közvéleményben tapasztalható nyugtalanságra — nyilatkozatot tesz az alsóházban. A Reuter jelentése hozzáfűzi: „További felszólítások záporoztak a miniszterelnök irodájába, hogy személyesen szólitsEfe. fel Eisenhowe^ elnököt a hidrogénbomba-kisérletek beszüntetésére." Az angol sajtóban egyre több hang emel szót az atomfegyverek eltiltása mellett. A „The Times" felveti: „vájjon nem, kellene-e újabb erőfeszítéseket tenni megegyezés elérésére" az atomfegyverekkel kapcsolatban. A „Daily Mail" című lap hangsúlyozza: „Az egyetlen józan, észszerű megoldás csak a bombák teljes beszüntetése lehet, az egész világra kiterjedő általános leszerelési terv". A „Daily Herald" szerint az atomfegyverekkel kapcsolatban „a lehető legnagyobb eréllyel kell szorgalmazni a nemzetközi akciót és itt a legfőbb ideje, hogy az angol kormány kezdeményezze ezt." Ächeson Dulles ellen A Reuter jelentése szerint Acheson volt amerikai külügyminiszter cikket írt a New-York Times vasárnapi számában, amelyben élesen tamadja Dulles jelenlegi külügyminiszter legutóbbi kardcsörtető beszédét. Acheson különösen a külügyrr.iniszIfer s«m tóSelerSéseit kéliainfctye'k a terror-bombázásokkal való fenyegetőzésre vonatkoznak. A volt külügyminiszter kifejti, hogy az ilyen politika folytatása még jobban elidegeníti az Egyesült Államok jelenlegi szövetségeseit, mindenekelőtt NagyBritanniát, e politika végrehajtása pedig általános háb0rúh02 vezethet. A francia sajtó és közvélemény figyelmét felkeltette Juín marsallnak, a francia fegyveres erők legfelsőbb tanácsa elnökének beszéde, aki egyben az északatlanti tömb fegyveres erőinek középeurópai főparancsnoka is. Juín Marsall beszédében, amelyet az Auxerre-város tartalékos tisztjeinek tiszteletére adott ebéden mondott, bírálta az „európai védelmi közösségről" szóló szerződést. Kijelentette, hogy „a szerződés számos cikkelye használhatatlan" és hogy a szerződésből „lehet valamit nyerni azzal a feltétellel, ha a szerződésben több változtatást eszközölnek, amelyek számos esetben teljesen ellentétben fognak állani azzal, amiről á' szerződés szól." Juin marsall „más megoldás" elfogadása mellett foglalt állást, amelyek eltérnek „az európai védelmi közösség" megalakításának tervétől. Sajtóhírek szerint Juin marsallnak ez a beszéde komoly aggodalmat keltett azokban a francia körökben, amelyek az „európai hadsereg" megalakítása mellett foglalnak állást. A Figaro című lap ezt írja: „Juin marsallnak nyilt állásfoglalása az európai hadsereggel kapcsolatban heves reakciót váltott ki a politikai körökben. Pleven nemzetvédelmi miniszter azonnal reagált erre a beszédre. Juin marsallhoz intézett levelében a beszéd pontos szövegét kéri, hogy azt áttanulmányozhassa, Laniel azonnal magához hivatta Juint." „Juinnak Marsall Auxerreben tartott beszéde — Írja a Combat című lap — nagy felháborodást keltett a kormányban és a politikai körökben. Juin marssall valóban első ízben foglalt állást ily félreérthetetlenül az európai védelmi közösséggel szemben. Laniel, akinek már három hete rendelkezésére áll a marsall által összeállított jelentés, Juint Marseilleből való visszatérése után azonnal magához rendelte. A kormányelnök fel akarja kérni Juint, hogy részletesen magyarázza meg neki azokat az okokat, amelyekhez beszédében igazodott, amely beszédét egy nappal azután tartotta, hogy a nemzetvédelmi miniszter a nemzetgyűlésben kijelentette, hogy a hadseregnek semlegesnek kell maradnia az európai védelmi közösségről szóló vitában." A helyzet Egyiptomiján Amint az egyiptomi sajtó jelenti, március 29-én este az egyiptomi szakszervezetek vezetősége tanácskozást tartott, amelyen jóváhagyták azt a határozatot, hogy március 30-tól beszüntetik az általános sztrájkot „rr.ert a végrehajtó forradalmi tanács eleget tett a nép követelményeinek," A szakszervezeti szövetségek vezetői a munkásokhoz intézett felhívásukban üdvözlik a végrehajtó forrada mi tanács és a kormány március 29-i határozatát, amely szerint a végrehajtó forradalmi tanács megtartja rendkívüli joghata mát egészen az átmeneti időszak végéit; és tanácsadó nemzeti bizottságot létesítenek. A végrehajtó forradalmi tanács tagjai — Nasr, az egyiptomi miniszterelnök helyettese, Za'ah Száléin, a nemzeti koordináció minisztere és Kamal Ed-Din Husszein népjóléti miniszter március 29 -é

n meglátogatták a közlekedési alka'mazottak szakszervezeti szövetségét, ahol beszédeket mondottak és hangsúlyozták, hogy a végrehajtó forradalmi tanács március 5-ki és 25-ki határozatait eltörölték. Március 30-ra' virradó éjjel ismét megindult a vasúti közlekedés. Március 30-tól a kairói utcai forgalom is megindult, megnyitották az üzleteket é= megkezdték a munkát a hivata'ok é.3 a válla atok is. Gyűlés McCaríhy ellen Mm t az „AFP" jelenti, Sauk-Cityben (Wisconsin) gyűlést tartottak. A gyűlésen a városka lakosainak egyharmada vett részt. A megmozdulást egy helyi klub szervezte, amely céljául tűzte ki, hogy McCarthyt lemondásra kényszeri t se szenátori mandátumáról. (McCarthy ugyanis Wisconsin állam szeruáitora — A szerk.) A gyűlés jelszava a következő volt: „Joenak távoznia kell!" A McCarthy ellenes mozgalmat Leroy Gore, a „Sauk Pr

aerie Star" c. hetilap főszerkesztője kezdeményez;?. Az újságíró eddig 125.000 aláírást gyűjtött azokra a petíciókra, amelyek azt követelik, hogy McCarthyt fősz szák meg mandátumától és írjanak ki új választásokat. A HÁZASSÁGKÖZVETÍTŐ Legyen nyugodt, rjüajd megszeretik egymást. (A „Luda

s Matyi"-ból) »