Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-29 / 103. szám, csütörtök

Világ proletá r jai egyesüljetek! Bratislava, 1954. április 29, csütörtök 30 fillér VII. évfolyam, 103. szám Csehszlovákia dolgozói! Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével még tömö­rebben zárkózzatok a Nemzeti Arcvonal kormánya köré! A Nemzeti Arcvonalnak — a városok és falvak dolgozó népe megbont­hatatlan egysége képviselőjének jelöltjeit válasszátok a nemzeti bizottságokba! (A Nemzeti Arcvonal 1954. májusl-i jelszavaiból.) A traktorállomások gépeinek jobb kihasználásáért Traktorállomásaink évről évre nagyobb segítséget nyújtanak a szövetkezeti tagoknak, s az egyé­nileg dolgozó parasztoknak nehéz fizikai munkájuk megkönnyítésére. A gép- és traktorállomások telje­sítménye az ötéves terv alatt 228.000-ről 3,280.000 átlaghektárra növekedett és egy-egy traktor ái lagteljesítménye 1953-ban az 1951­es évhez viszonyítva 64 százalékkal emelkedett. Az iipar nagymérvű fejlődése mellett azonban a mező­gazdaság még így is lemaradt, s ezért nem elégedhetünk meg az eddigi teljesítményekkel Ezért ez idén a gép- és traktorállomásoktól sokkal több és jobb munkát vá­runk. hisz a feladatok is a mult éviekhez képest egynegyedével nö­vekedtek. A mezőgazdasági termelés növe­léséért és az életszínvonal állandó emelkedéséért folytatott harcban a gép- és traktorállomásokra is egy­re nagyobb feladatok hárulnak. Most arra kell törekednünk, hogy megteremtsük e feladatok elvég­zésének kedvező feltételeit. A szov­jet gép- és traktorállomások, vala­mint a hazai tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a géppark elégte­len kihasználása milyen tartaléko­kat rejt magában. Csak némely gép- és traktorállomáson használ­ják elegendő mértékben az agre­gátokat. De több helyen a trakto­rok vontató erejét sem használják fel teljesen. Ezt akkor láthatjuk a legjobban, ha összehasonlítjuk az élenjáró gép- és traktorállomások teljesítményét a lemaradottakkal és a ió tratorosok munkateljesítményét a gyengébbekkel. Például csallóköz­csütörtöki gép- és traktorállomáson a tavaszi munkákban egy-egy trak­toregység átlag 116 normsflhektárt müveit meg, s a tavaszi munkák tervét 57.1 százalékra teljesítik. Ezzel szembein sok gép- és traktor­állomáson 50—60 hektárnyi teljesít­ményt sem értek eL bár megvannak a kedvező feltételek. Cvedler, a csa 'óközcsütörtöki gép- és trak­tor tlomás traktorosa kerekes trak­tor /al a tavaszi munkák folyamán 36' ' normálhektárt, Csetneki trak­to s pedig a csúcsmunkák idején D' 54-es hernyótalpas traktorával 5( .7 normálhektárt művelt meg. V nnak azonban olyan traktorosa­it : is*, akik még távolról sem ér­r k el ilyen eredményeket. Az említett példák bizonyítják, >gy a hátulkullogó traktorállomá­<k teljesítményei nagyabbak le­etnének. ha felhasználnák a lég­ibb traktorosok tapasztalatait. A .egjobb traktorosok tapasztalatai­nak népszerűsítése és alkalmazása, s így általában a munkateljesít­mény fokozása különösen nagyfon­tosságú ebben az időben, amikor a mezőgazdasági termelés lényeges emelésének feladata a legfonto­sabb. Természetes, hogy a gépi erő tel­jes mértékű felhasználása szorosan összefügg a gép- és traktorállomá­sok munkájának megszervezésével, a brigádkőzpontokkal, a szövetke­zetekkel, s az egyénileg dolgozó parasztok együttműködésével. A gép- és traktorállomások legfonto­sabb tavaszi feladata minden tal­palatnyi föld megművelése. Míg az egyes brigádok mur>k 'hiányról panaszkodnak, vagy pedig arról, hogy kevés a föld. más brigádköz­pontokban lemaradnak a tavaszi munkákkal, s csak nagynehezen tudnak megbirkózni a megműve­letlen földekkel. különösen az egyénileg gazdálkodó parasztoké­val, vagy pedig a parlagon heverő földekkel. így van ez Túrócban is. ahol a gép- és traktorállomás kör­zetében sok a parlagon heverő föld, amellyel senki sem törődik. Helyesen járnak el azok a gép­és traktorállomások — mint pl. a varannói és a szobránci, — ame­lyek a járási nemzeti bizottsággal karöltve igyekeznek minden talpa­latnyi földet megművelni. Sok olyan példát hozhatnánk fel, amikor a gép és traktorállomások segítségével a szövetkezetek a par­lagon heverő földeket megművel­ték, s ezek már az idén termést hoznak. Például a vőki szövetke­zet a mult évben 18 nektár ilyen parlagon heverő földet művelt meg, amelybe az idén négy hek­táron vetettek lent, öt hektáron muhart és kilenc hektáron zabbal kevert takarmányfélét. A derzse­nyei szövetkezetben is 30 hektár­ral bővítették a vetési területet, az Ifjúsági Faluban pedig a parla­gon heverő földek megművelésé­vel 1000 hektár legjobb minőségű szántóföldhöz jutottak. A gép- és traktorájlomás mosta­ni legsürgősebb feladata: minden talpalatnyi föld megművelése és a kapásnövények gyors ápolása. A munkásosztály a gép- és trak­torállomások számára újabb száz és száz jóminőségű gépet gyár­ott, hogy megszilárdítsa a dolgo­zó parasztsággal való szövetségét. Az ötéves terv idején Szlovákiában csupán a traktorok száma 4.684-el növekedett. A gépek azonban nem végzik el helyettünk a munkát. Tudnunk kell, hogy most minden az emberektől, politikai és szakképzett­ségüktől függ, s attól, hogyan tel­jesítik kötelességüket. Hogy a gép­és traktorállomásokcxn minél több ilyen emberünk legyen, arról el­sősorban a pártszervezeteknek, a nemzeti bizottságoknak, s a trak­torállomások vezetőségén kívül az ipari üzemek élenjáróinak kell J gondoskodniok. Ezzel kapcsolatban fontos szerep vár az üzemekre, a traktorállomások részére nyújtott segítség terén. Jó példát mutat a bratislavai CSAD, a púchovi Ma­kyta, a nagyszombati Kovosmalt és a bratislavai Juraj Dimitrov patronáló üzem; melyek patroná­lás alkalmából felajánlották, hogy segítséget nyújtanak a gép- és traktorállomásoknak. Most arra kell törekedni,' hogy ez a segítség a felajánlások példás teljesítésével a gép- és traktorállomások minden munkájának megjavításában meg­nyilvánuljon. A gép- és traktorállomások fel­adatai teljesítésének feltétele a szövetkezetekkel való szoros együttműködés. Tapasztalatból tud­juk. hogy a jó együttműködés alap­ia a közös terv alapos kidolgozása és a hozamszerzó'dések megkötése­Ezek a szerződések biztosítják a szövetkezetek termelési tervének teljesítését és mindkét fél részle­tes felajánlásait is magukban fog­lalják. A gép- és traktorállomás kom­munistáinak váljék becsületbeli kö­telességévé, hogy e feladatok tel­iesítésében példát mutassanak, s hogv ezzel a példával a többieket is buzdítsák szocialista versenyre — minden talpalatnyi föld idejé­ben való ió megművelésében. Ez az egyedüli út. amelyen haladva meggyorsíthatjuk a párt és kor­mány a mezőgazdasági termelés nö­velésére szóló határozatának tel­jesítését. hogy a dolgozók számára elegendő mezőgazdasági terméket biztosíthassunk. A legszebb felajánlás (f. k.) Gyönyörű most a határ. Akármerre tekint az ember, sarja­dó haragos zöld színben hullámzó vetéseket és rügyező fákat lát. Szinte szemlátomást húzódik min­den felfelé. Már a répa is kisorolt és várja, hogy a szorgalmas kezek megkezdjék a sarabolást, a gyomir­tást. — Sok munka akad most a ha­tárban, — mondja bizakodó, nyu­godt hangon a nagypakai szövet­kezet elnöke, Hornyák elvtárs, akit már kora reggel a határban találunk. Irányítja a fejtrágyázást, a kuko­ricaültetést és mindenütt ott van, ahol folyik a termelő, építőmunka. Most is az építőcsoporttól érkezett. Jó hírt hozott. Szeme vidáman csil­log, amikor elújságolja, hogy az építőcsoport tagjai május 1. tiszte­letére felajánlották: befejezik a 92 férőhelyes tehénistálló építését. — Ismét egy új épülettel gyarap­szik gazdaságunk. Olyan ez a mi szövetkezetünk, mint egy gyü­mölcsfa. Évről évre erősödik, tere­bélyesedik, majd mind több és több gyümölcsöt ad azoknak, akik elül­tették, gondozzák, ápolják. De nö­vekedésével együtt szaporodnak gondjairik is. Most megint csak fe­jőkről kell gondoskodnunk, no meg egy új borjúistálló építéséről is. Irodahelyiséget is akarunk építeni és sok mindent, amire szükségünk lesz. És sorolja tovább: a gazdasági udvart drótkerítéssel akarjuk kö­rülkeríteni. Az oszlopokat már le is raktuk, csak még drótra lenne szükségünk. No de ez is meglesz — biztatja magát, — miközben megérkeznek a traktorok a vetó­gépekkel és megkezdik a kukorica­vetést. A traktorok kormánykerekei mellett Tóth Jánost és Németh Im­rét látjuk. Mindketten jó munkát fejtenek ki. Példás munkájukkal kiérdemlik a tagság bizalmát, meg­becsülését. Ha szükség volt rá, még éjtszaka is dolgoztak, csakhogy ide­jében a földbe tegyék a koratavaszi vetemények magvát. Most kukori­cát vetnek 100 hektáron. — De nem az egészet vetjük gép­pel — mondja, — hanem húsz hek­táron a négyzetes fészkes ültetést alkalmazzuk. Erről sokat hallot­tunk már és az újságokban is ol­vastunk arról, hogy így több kuko­rica terem. A beadások teljesítése felől ér­deklődünk. Ezen a téren nagy ja­vulást értek el. — Sertéshúsból és tojásból az első negyedévi tervet 107 százalék­ra teljesítettük. Csupán a tejbeadás terén vagyunk kicsit lemaradva, de ezen a téren is javulást várunk a közeli hónapokban. Éppen egy éve annak, hogy a nagypakai szövetkezet tagsága Hor­nyák József elvtársat a szövetkezet élére állította. Ez az egy év nagy fordulatot jelentett a szövetkezet életében. A gazdaság minden ága­zatában megjavult a munka, meg­szilárdult a tagság munkafegyelme. Ezt talán a következő példából lát­hatjuk a legjobban. Amíg az 1952­es évben a növénytermelő munka­csoportok tagjai csak 30 hektárt trágyáztak meg istállótrágyával, addig a mult év szeptemberétől napjainkig már 130 hektár terüle­tet trágyáztak meg jó istállótrágyá­val. Hornyák elvtárs tudatában van az istállótrágyázás fontosságának. Emellett a különböző műtrágyák beszerzéséről sem feledkeztek meg. Az új gazdasági épületek mielőbbi elkészítésére is nagy gondot fordí­tott. Erről tanúskodnak az új ser­tésistállók, a most épülő modern tehénistálló és az, hogy megkezdték a gazdasági udvar körülkerítését. A tagság politikai nevelését is szí­vén viseli az elnök. Szívesen elbe­szélget a tagokkal, felfigyel pana­szaikra, válaszol különböző kérdé­seikre. Mindenki szereti Hornyák elv­társat, mert látják, hogy benne megtalálták igazi vezetőjüket, aki fáradságot nem ismerve küzd a nagy hektárhozamok eléréséért, az állatállomány jövedelmezővé téte­léért, ami alapja a tagság anyagi jólétének. Búcsúzunk tőle. — Majdnem elfelejtettem — mondja, amikor felénk nyújtja a kezét, — hogy május elsejére még egy szép fogadalmat tettünk. Ta­lán ez a legszebb felajánlásunk. Át­térünk IV. típusú gazdálkodásra. A népért a múltban és ma Bittér elvtárssal, a csallóközaranyo­si szövetkezet elnökével beszélgetünk a szöx>etkezeti iroda előtt. Őszülő ha­ján megcsillan a tavaszi napfény. Már 64. évét tapossa. Egypár szót szól még a csoportvezetőkhöz, hogy a munka a legnagyobb rendben menjen. Bittér elvtárs ért a gazdálkodáshoz, hiszen gyerekkorától a földeken dol­gozott. Ahogy ő mondja, a rögön született és tudja, hogy mikor kell az egyes munkálatokat elvégezni. A szö­vetkezeti tagok munkába indulnak. Bittér elvtárs elmosolyodik, felém fordul: — Akkor vagyok boldog, mi­kor látom ezeket a vidám, életkedv­vel teli arcokat. — Tudod, jóleső érzés, ha az ember látja, hogy nem volt hiábavaló az a sok szenvedés, harc, amelyet mi kom­munisták vívtunk falunk népének ér­dekeiért. Letelepszünk az egyik padra, Bittér elvtárs végigsimítja őszülő haját és felsóhajt: — Kár, hogy nem vagyok fiatalabb, no, nem baj. Itt vannak a fiatalok, majd vezetnek ők, ha mi már kidő­lünk. Tudod, nagyon nehéz volt az út idáig. Apám napszámos volt• Hat apró gyereket kellett eltartania. Bi­zony, nagyon sokat nélkülöztünk. Gyerekkoromban a földesuraknál dol­goztam. 1921-ben nálunk is megala­kult a pártszervezet. Rövidesen én is tagja lettem. Pártszervezetünk akkor minden erejét arra összpontosította, hogy a községi képviselőtestületbe minél több párttag kerüljön, hogy harcolni tudjon a falu dolgozóinak jo­gaiért. 1921-től a kommunisták több­ségbe kerültek a községi képviselő­testületben. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy a kommunistáknak nagy tekinté­lyük volt a faluban. Ezt misem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy rövid idö alatt 170 tagja lett pár­tunknak. Azonkívül 700 szakszerve­zeti tag is volt a faluban. Az első sztrájkot 1920-ban a szakszervezettel karöltve szerveztük és jelentős bér­emelést értünk el. Később kisebb-na­gyobb sikerrel több sztrájkot is szer­veztünk. Az 1924-es sztrájk megszer­vezéséért, a röplapok terjesztéséért SÍ napig börtönbe kerültem. A Hort­hy-megszállás alatt Bot, Molnár, Ko- chaj és Jakab elvtársakat internálták, magam pedig vizsgálati fogságba ke­rültem. azonban nem tört meg minket• Tovább harcoltunk a kapita­lista rendszer ellen. — 4 felszabadulás után beválasz­tottak a nemzeti bizottságba. A töb­bi párttaggal együtt hozzáfogtunk a a falu átalakításához. Első lépésünk az volt, hogy megalakítottuk a szö­vetkezetet. Eleinte nehézségeink vol­tak, de később siker koronázta mun­kánkat. A nemzeti bizottság nagy gondot fordított a falu dolgozói élet­színvonalának emelésére. Sokat tet­tünk az emberért való gondoskodás terén. A földmunkások a múltban dü­ledező házakban laktak. A nemzeti bi­zottság most tervbe vette, hogy 81 új családi házat épít a dolgozók részé­re. Eddig 64 új, modernül berendezett családi ház fel is épült. Villanyt, kul­túrházat, mozit kapott a falu. Min­den lehetősége megvan a fiatalság­nak, hogy fejlődhessen. Természete­sen e szép eredményeket csak úgy tudtuk elérni, hogy a pártszervezet és a nemzeti bizottság nagy gondot fordított a kis- és középparasztok po­litikai nevelésére. A mi szövetkezeti tagjaink úgy dolgoznak, mint a saját­jukban. mult évben egy küldöttség járt nálunk, s mikor a küldöttség vezetője megnézte a munkaegységek nyilvántartási könyvét, ezt mondta: „Hiszen nálatok nyolc „sztahanovista'' van". — Idős ember vagyok, de ennek ellenére újra jelöltek a nemzeti bi­zottságba- Tagja vagyok a Szlovák Nemzeti Tanácsnak is. Az összes párttaggal és a pártonkivüliekkel együtt azon leszünk, hogy mindent megtegyünk azért, hogy falunk a jövőben még szebb eredményeket ér­ien el. Eddig szövetkezeti tagjaink átlagosan 24.000 koronát kerestek egy évben. A jövőben még nagyobb jövedelemhez akarjuk juttatni tag­jainkat —- mondja búcsúzóul a nem­zeti bizottság jelöltje. B. J. CsISz-tagok példás felajánlása A broumovi járásban lévő Zdoňova falu CsISz-csoportja jól működik. Nemcsak saját munkájával törődik, hanem minden erejével segíti a köz­ség építését. A CsISz zdoňovai csoportja a hradec-královéi kerületben az el­sők között tett munkafelajánlást Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére. A CsISz-tagok nyolc hetet gyümölcs­fák ültetésének szentelnek és leg­kevesebb 200 órát új kultúrhelyi­ségük építésére fordítanak. Kassa dolgozói május 1. megünneplésére készülnek A kassai járás üzemeiben és fal­vaiban az elmúlt Vasárnap 5000 nénnevelő látogatott el a dolgozók családjaihoz, hogy meghívja őket a május 1-i ünnepségre. Szlovákia Kommunista Pártja városi bizottságának vörös zászla­jáért, amelyet május 1-én adnak át a győztes üzemnek. 12 kassai üzem dolgozói versenyeznek. Május l-re és a CsKP X. kongresszusa tisz­teletére 20 kassai üzem dolgozói több mint kétmillió korona értékű felajánlást tettek. A szövetkezeti tagok és az egyé­nileg dolgozó parasztok a falvakon díszkapukat állítanak fel, amelye­ket május 1-i jelszavakkal díszíte­nek. A bárcai gép- és traktorállo­más dolgozói a falvak és a kassai járás többi üzemeinek dolgozói kö­zött büszkén menetelnek majd a május l-i felvonuláson. A tavaszi munkák tervét 100.3 százalékra^ a kerületben elsőként teljesítették. Délután a falvakon népmulatságok lesznek, amelyen a CsISz-tagok és a pionírok gazdag műsorral lépnek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom