Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-28 / 102. szám, szerda

Vilá g proletár jai egyesüljetek! : SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. április 28, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 102. szám A mai számban: Űj utakon az ősrégi Jóka (2. old.) Részletek a szlovákiai burzsoá-nacionalisták felfor­gató csoportja ellen folytatott bűnperéből (3—4—5. old.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülése (6. old.) Megkezdődött a genfi értekezlet (7. old.) A Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes nagysikerű bemutatkozása (8. old.) Helyesen irányítsuk a szocialista munkaversenyt Országunk üzemeiben és falvai­ban Csehszlovákia ..Kommunista Pártja X. kongresszusa előtt egyre nagyobb lendülettel folyik a szo­cialista munkaverseny. • Népünk a szocialista munkaver­seny keretében teljesített köte­lezettségvállalásaival juttatja kife­jezésre népi demokratikus hazája iránti szeretetét, a munkához va­ló öntudatos viszonyát, azt a tör­hetetlen akaratát, hogy a munka­termelékenység állandó emelésével és a termelés gazdaságossá tételé­vel biztosítani akarja az életszín­vonal emelkedését. A szocialista munkaverseny állandó fejlődésének és emelkedő színvonalának köszön­hetjük azokat a nagy épitősike­reket, amelyeket első ötéves ter­vünk idején elértünk. Pártunk X. kongresszusának ösz­szehívása dolgozóink részére har­cos jeladást jelent, hogy merészen meginduljanak az új sikerek felé. Dolgozóink számtalan kötelezett­ségvállalása és a szocialista mun­kaverseny fejlődése bizonyítja en­nek a haladásnak nagyságát. A X. pártkongresszus tiszteletére indí­tott szocialista munkaverseny nap­ról napra újabb és újabb sikereket eredményez iparunk összes ágaza­taiban. Az ostrava-karvini körzet orlovai trösztjének bányászai az év kezdetétől több mint 100.000 tonna szenet fejtettek terven felül. Jelen­tős sikereket érnek el a prágai Mi­tas-gumiüzem, a gottwaldovi Fi­nommechanikai-üzem, a plzeni V. I. Lenin-üzem és még számos más üzem dolgozói is, ahol a helyesen irányított szocialista munkaverseny gazdag eredményeket hoz. ' A verseny mozgató erő szocialis­ta művünk építésében. Elősegíti a terv egyenletes teljesítését, a mun­katermelékenység növekedését és a termelés gazdaságosságát. A ver­senyben új szakemberek, szakmá­juk mesterei, új érdemrendviselők és kitüntetettek fejlődnek. A szo­cialista munkaversenyben .állan­dóan emelkedik a tömegek alkotó energiája. Azokat a dolgozókat, akik még nemrégen lemaradtak a feladatok teljesítésében, a szocialis­ta munkaverseny az élenjáró dol­gozók színvonalára emeli. De ha üzemeinkben azt látjuk, hogy annak ellenére, hogy a dol­gozók versenyben állnak egymás­sal és hogy kollektív és egyéni kö­telezettségvállalásokat is tettek, és a kívánatos eredmények nem mu­tatkoznak, akkor ennek rendsze­rint az az oka, hogy a verseny és a kötelezettségvállalások csak forr málisak. Az üzemekben már a szo­cialista munkaverseny születésének kezdetén nagyon gyakran előfor­dul, hogy össietévesztik a szocia­lista versenyzést — amely elsősor­ban a dolgozók kezdeményezésének kifejezője — a dicsőség és'a hírnév utáni hajszával. Számos szakszer­vezeti és pártfunkcionárius' ugy vi­selkedik, mintha a szocialista mun­kaverseny fejlesztésére fordított tevékenységük lényege abban vol­na, hogy minél több versenyzőt és kötelezettségvállalást jelentsenek be, ahelyett, hogy e kötelezettség­vállalások értékével törődnének. A versennyel tovább már nem törőd­nek. hagyják, hogy magától fejlőd­jék. A szocialista munkaverseny for­maisága leggyakrabban a teljesen elégtelen ellenőrzésben és az eredmények nem megfelelő érté­kelésében rejlik Következetes el­lenőrzés nélkül semilyen versenyt sem lehet sikeresen befejezni. A kötelezettségvállalásokat és a szocialista munkaversenyt gyak­ran az is formálissá teszi, hogy azok nem irányulnak teljes mér­tékben a fő gazdasági mutatók szerint nemzetgazdaságunk fö szükségleteire. Nem elég csupán kötelezettségvállalásokat tenni a terv teljesítésére és túlteljesítésé­re. A központi pártbizottság ülése a termelés gazdaságosságának, az önköltség csökkentésének, a ter­mékek minőségi javításának, a selejtképződés csökkentésének kérdéseit helyezte előtérbe. Ily módon kell megtakarítanunk új értékeket, hogy biztosíthassuk az árleszállítást és az életszínvonal további emelkedését. Állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy a termelés gazdaságossága kulcs­kérdésünk és elsősorban erre kell irányítanunk dolgozóink igyekeze­tét. A szocialista munkaversenyt he­lyes útra vezetni nemcsak a szak­szervezeti tagok elsőrendű felada­tainak egyike, hanem a pártszer­vezeteké is. Most az összes párt­és szakszervezeti funkcionárius­nak azzal kell törődnie, hogy a dolgozóknak a szocialista munka­versenyben megnyilvánuló értékes kezdeményezését a legcélszerűb­ben kihasználják. Ez megköveteli, hogy a versenyről, a versenyző dolgozókról naponta gondoskod­junk. Ha biztosítjuk a kötelezett­ségvállalások teljesítésének ren­des ellenőrzését, aminek célja, hogy_ állandóan segítsük a ver­senyzőket a kötelezettségvállalá­sok teljesítése feltételeinek meg­teremtésében, a verseny jó ered­ményeket hoz. A szocialista kötelezettségválla­lások naify" mennyisége sem lendí­tené előre termelésünket, ha nem biztosítanánk teljesítésük követ­kezetes ellenőrzését. A X. kon­gresszus tiszteletére tett egyes szocialista kötelezettségvállaláso­kat is az a veszély fenyegeti, hogy nem töltik be hivatásukat, ha meg­feledkezünk ezekről a feltétlenül szükséges alapelvekről. Vannak olyan üzemek, ahol a kötelezett­ségvállalásftk teljesítésének ellen­őrzését és azok értékelését mosta­náig nem végezték el, pedig a fel­ajánlás óta már h'árom hónap telt el. Május elseje, a dolgozók nagy ünnepe a legkedvezőbb alkalom arra, hogy ellenőrizzük munkán­kat és értékeljük, hogyan telje­sítjük ígéreteinket, amelyeket kö­telezettségvállalásainkban pártunk­nak tettünk. A CsKP X. kongresszusa tiszte­letére tett kötelezettségvállalások és a szocialista munkaverseny kü­lönösen nagy gondot követelnek. Hiszen ezáltal akarjuk 'bebizonyí­tani, hogy megértettük minden igyekezetünknek értelmét és cél­ját, amelyben pártunk az előre vezető utat mutatja. Be akarjuk bizonyítani, hogy teljes mérték­ben értjük pártunk és kor­mányunk iráhyelveit, hogy a dolgozók életszínvonalának to­vábbi emelkedését egyedül a termelés további fokozásával és gazdaságossá tételével lehet bizto­sítani. Ezért szükséges, hogy a verseny az üzemekben leve kész­letek felhasználására és állandó feltárására irányuljon. Ez legyen a szocialista munkaverseny és a X. pártkongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalások új vonala. Az ilyen kötelezettségvállalások következetes teljesítése legjobb ki­fejezője lesz üzemeink dolgozói egységének és szilárd összetartásá­nak, amivel a nemzeti bizottságok­ba való választások elé indulnak. HAZÁNK ÉLETEBŐL A Tatrasvitben újítási versenyt indítottak Tatrasvitben fokozatosan bevezetik azokat a műszaki-szervezési intézkedé­seket, amelyek a termelés bővítését, minőségét és gazdaságosabbá tételét szolgálják. Az év elejétől kezdve a dolgozók több újítójavaslatot tettek, amelyekből már néhányat megvalósí­tottak Az ifjúsági műhely gépésze Vesztenicky Gusztáv újítójavaslatával biztosította a gumipantos. csíkos női rövidharisnyák gyártását, amelyet ed­dig nem gyártottak annak ellenére, hogy ez a cikk nagyon keresett. Eze­ket a harisnyákat egycilinderes ,Cla­rendon" gépekkel fogják gyártani. Vesztenicky gépész a gépet új alkat­résszel szerelte fel, amely szétválaszt­ja a tűket és így minden ötödik tű­re gumifonal jut. Újítójavaslata na­gyon bevált és ma az üzemben már két „Clarendon" gépen gyártanak csí­kos rövid harisnyákat. Az idén Vrana Mátyás újítójavasla­tát is megvalósították, aki szalagsimí­tási „Calander"-t ajánlott. Igy meg­szüntették a festés utáni kázi szalag­simítást és gombolyítást, ugyanis az ilyen szalagok önmaguktól felcsava­rodnak az orsóra. Az első negyedév­ben Tatrasvitben a2 újitójavaslatok gyakorlati alkalmazásával 36.000 ko­ronát takarítottak meg és az újítók­nak ez alatt az idő alatt 4.200 korona jutalmat fizettek ki. Tatrasvitben versenyt indítottak a „Legjobb újító" címért. Az újítási javaslatokat, ame­lyek a termelés minőségének emelését, nyersanyagmegtakarítást stb. célozzák, negyedévenként fogják kiértékelni. A slatinkai bányászok példája Molnár József csoportja, amely a Slatinka-bánya 134. számú fejtési szakaszán dolgozik, a kékkői szénbá nyák legpéldásabb munkakollektívái közé tartozik A tapasztalt, már több­szörösen kitüntetett Molnár élmunkás aránylag rövid ideje dolgozik csoportjával együtt. De nem egészen három hónap alatt sikerült megszilár­dítania a 18 tagból álló fejtők kollek­tíváját és a kisegítő munkásokat úgy. hogy most egységes egészet alkotnak A fejtési szakaszon a jó munkaszer­vezés, valamint a szénszállítás s a szén­fejtés tökéletes gépesítése, nagy mér­tékben segíti a bányászokat abban, hogy rendszeresen másfél normát tel­jesítenek. Molnár csoportja az elsők között kapcsolódott be a CsKP X. kon­gresszusa tiszteletére indított szocia­lista munkaversenybe. Kötelezettség­vállalása alapján áprilisban 253 ton­na szenet kellett fejtenie terven fe­lül. Valóságban már egy héttel a hó­nap vége előtt több mint 532 ton­nát fejtett, tehát a meghatározott mennyiség kétszeresén felül. Molná­rék a fejtés fokozása mellett nem feledkeznek meg a bányafával és robbantóanyaggal való takarékosság­ról sem, ami a verseny fő pontjai közé tartozik. Ebben a hónapban minden egyes 100 tonna kifejtett szénnél 1.60 köbméter fát és 1.88 ki­logramm robbantóanyagot takarítot­tak meg. Ezt azzal érték el, hogy felhasználják a régi bányafákat is, és a robbantásoknál célszerűen he, lyezik el a robbantóanyagot. A handlovai és nováki bányászok sikerei A handlovai és a nováki bányá­szok vasárnap, április „25-én, a má­jus előtti felajánlások teljesítéséért három műszakot dolgoztak le, hogy a nemzetgazdaság számára újabb ezer és ezer tonna szenet fejtsenek. A handlovai bányászoknak a május előtti felajánlása szerint az év elejé­től 102.6 százalékra kell teljesíteniök a szénfejtési tervet. Mivel a Május elseje-bánya, az Üj nyugati-bánya és az Északi-bánya dolgozói 1.478.4 ton­na szenet bányásztak ki, a tervet az év elejétől 102.2 százalékra teljesitik. A május elsejei felajánlás teljesíté­séhez már csak 0.4 százalék hiányzik. A nováki szénbányák dolgozói kö­zül a 2-es számú bánya dolgozói, Hrdy János élmunkás csapata érte el a legnagyobb sikert, amely a 350. számú szénfal mellett dolgozik, s a hónap elejétől kezdve 105.40 száza­lékra teljesíti a szénfejtési tervet. A május előtti felajánlást csaknem fél­százalékkal túlteljesítette. „Kár volt ezt a földet eddig is parlagon hagyni" Szeles áprilisi délután volt, amikor a nagyabonyi szövetkezet vezetősége elindult „szemlét" tartani a határ­ban. Az volt a céljuk, hogy megnézik a halastó környékét, hogy mennyi is lehet ott a kihasználatlanul, par­lagon heverő föld. A szövetkezet elnöke halad az élen Zsíros kalapját mélyen a szemére húzza, hogy meg­védje a szél által fölkavart portól. Útközben nem sokat beszélnek. Sza­porán szedik a lábukat, hogy minél előbb odaérjenek a dróttal körül­kerített halastóhoz. Az úgynevezett halastó mindennek mondható, csak éppen halastónak nem, mivel hal nem igen van benne. Ez a terület valamikor legelő volt. Későbben egyes részeit felszántották, de a szövetkezet megalakulása óta újból csak megmunkálatlanul maradt. A szövetkezet vezetősége sokat törte a fejét azon, hogyan lehetne ezt a hatalmas területet a leggazdaságosab­ban kihasználni. Az egyik ezt, a má­sik azt javasolta. Voltak,' akik azt ajánlották, hogy mivel a talaj úgyis vizenyős, próbálkozzanak meg rizs­termeléssel. Mások azt javasolták, hogy létesítsenek halastavat a 96 hektáron. Sok vita után bele is nyu­godtak a halastó létesítésébe Hiába terveztek olyan szorgalma, san, hiába számítgatták előre, hogy milyen is lesz majd a jövede'em a halastóból, mert rosszul sikerült a tervük. Egyszerűen azért, mert a tő­zeges talajt nem tudták elegendő víz­zel ellátni. Nem sikerült a hatte­nyésztés. A 96 hektár terület nagy részét libalegelönek használták, mivel úgy gondolták, hogy a vizenyős savanyú füvet termo terü'etet úgysem tudják másra felhasználni. Široký elvtárs beszéde után a nagy. abonyiak újból napirendre tették a halastó sorsának megvitatását. Voltak, akik azt mondották, hogy a halastavat továbbra is hagyják meg libalegelö­nek. Voltak, akik azt ajánlották, hogy egy részét fél kellene szántani. Varga István, a szövetkezet elnöke, is amellett foglalt á lást, hogy a ha­lastó bizonyos részét méQ a tavaszon fel kellene szántani. A végén aztán megegyeztek abban, hogy bizottságot állítanak össze. A bizottság volt hi­vatva megállapítani, hány hektárt érdemes és tudnak felszántani a ta­vaszon. Amikor megérkeztek a halastóhoz, gondosan végigjárták a hatalmas te­rületet. Egyes helyeken bele-bele­túrták a földbe. A minőségét vizs­gálták. — Hát bizony ezen a földön ta­karmányt tudnánk termelni — szó­lalt meg a szövetkezet elnöke Kár vok ezt a földet eddig is parlangon hagyni. — Nyomban meg is egyez­tek, hogy a következő napon megtar­tandó járási gyü'ésen bejélentik, hogy az eddig parlagon heverő földből 25 hektárt felszántanak. A járási pártbizottság tanácster­mében már végefelé járt a gyűlés, amikor Varga István, a nagyabonyi szövetkezet elnöke feláVt és bejelen­tette, hogy a háastó területéből 25 hektárt felszántanak és bevetnek ta­karmánnyal. A nagyabonyiak példá­jára a többi szövetkezetek kü döttei is bejelentették, hogy ők is megmű­velnek minden talpalatnyi földet. A gyűlés befejezése után a járási pártbizottság dolgozói is meglátogat­ták a nagyabonyiakat hogy segít, ségükre legyenek munkájukban Most rnár a pártbizottság tagjaivu tartottak szemlét a „halastóban". Újból átvizs­gálták a talajt. — örülünk, hogy a járási párt­bizottság tagjai is érdeklődéssel fo­gadták e'határasá'.-unkat — mendjn a szövetkezet elnöke. — Több szem többet lát, hátha nagyobb területet is megművelhetünk, mint 25 hektárt — gondoltam magamban, mikor új­ból a halastóhoz indultunk. Amikor visszatértünk, a szövetkezei elnöke ezzel kezdte mondaniva óját: — Ügy döntöttünk, hogy nem 25, hanem 50 hektárt szántunk fel a halastóból. Hogy munkánkat siker koronázza, a járási elvtársak is se­gíteni fognak. A napokban meg is érkezett a nagyabonyiak segítsége. Két hernyó­tálpas traktor érkezett' a faluba, hogy az ötven hektár földet minél gyor­sabban felszánhassák, minél koráb­ban bevethessék takarmánnyal. Ma már éjjel nappal szántják a szűz­földet. A traktorokkal csak két trak­toros jött, úgy, hogy csak egy vál­tásban tudtak vona dolgozni A nagyabonyiak azonban, mivel a mun­ka sürgős, a saját soraikból még két embert adtak a traktorokhoz. ígi most már éjjel nappal vígan folyik a szántás. — Úgy terveztük, hogy takarmány­nyál vetjük be a felszántott területet — mondja az elnök. — Már számol­gattam, hogyha akármilyen rossz is lesz a termés, 10 vagon takarmány megterem az őtvqn hetkáron Ez a mennyiség pedig póttakarmány nél­kül is 110 marhának e ég. A nagyabonyiak jól csinálták, ami­kor elhatározták, hogy nem 25, ha­nem 50 hektárt szántanak fel és vetnek be takarmánnyal. Ezzel az elhatározással biztosítják állataik ré­szére a megfelelő minőségű takar­mányt Tudják teljesíteni az á'lam iránti kötéezettségüket és még elő­íráson felül is tudnak majd állati termékeket piacra adni Ezzel lénye­gese n növekedik a szövetkezet be­étele és eme'kedik a munkaegységek ; téke is. Szarka István

Next

/
Oldalképek
Tartalom